Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 274. szám ÄRA: 1983. november 20., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA Mondjuk Én is mondom, te is mondod, ő is mondja. Sőt mi több! Mi is mondjuk, ti is mondjátok, ők is mondják. Egyre többször, egyre gyakrabban, egyre többen. S mit mondunk? Tulaj­donképpen egyet, legfeljebb ahányon, annyiképpen. íme néhány példa abból a gaz­dag gyűjteményből, ame­lyeket egy megyei tanács­kozáson jegyzett fel e so­rok írója. Mondja az értekezlet el­ső felszólalója: „... válto­zatlanul gondot okoz a ka­pacitás kihasználásának romlása, és az alkatrész- ellátás. ..” Eképpen szól a második: „... a szakisme­retek oktatása, valamint a továbbképzés sem igazodik megfelelően a változó igé­nyekhez. ..” Hallgassuk a harmadikat: „... valljuk be őszintén, hogy a műsza­ki szaktudását sem kama­toztatjuk megfelelően, sok esetben nem a végzettsé­gűiknek megfelelő munka­körben foglalkoztatjuk őket.. Mondja a negyedik: ,,... egyértelmű tények bizo­nyítják, hogy a vezetés színvonala és a gazdálko­dás eredményessége között rendkívül szoros az össze­függés. A jól szervezett és irányított üzemekben a .szi­gorúbb kül- és belgazdasá­gi körülmények között is van pénz, nincs baj a mi­nőséggel, a renddel és a fegyelemmel...” Hangsúlyozza az ötödik: „ ... a termékszerkezet kor­szerűsítése az eredmények ellenére is lassan, vontatot­tan halad.” Erősíti meg a hatodik: ........... nem megfe­l elő ütemben történik a gazdaságtalan és a korsze­rűtlen termékek gyártásá­nak megszüntetése.” És íme a hetedik véle­mény: .. a ráfordítási költségek az elmúlt évek­ben sajnos dinamikusabban nőttek a termelési értékek­nél.” És mondja a nyolca­dik: „... nem -javult a munkaidő kihasználtsága sem.” Végezetül hallgassuk meg a kilencediket: „ .. .a kooperációs, valamint a szállítási és a szerződéses fegyelem is minden tekin­tetben tovább romlott...” Persze, hogy sorolhat­nánk a sikereket, az ered­ményeket is. Hogy mégis gsak az intő és a figyel­meztető példákból állítot­tunk össze egy csokrot, an­nak fölöttébb egyszerű, mondhatni hétköznapi oka van. Mint a kilenc felszó­lalás idézett részletei is bizonyítják: az említett gondok, problémák döntő többségének szinte semmi köze nincs a nehezebb, a bonyolultabb világpiaci kö­rülményekhez, követelmé­nyekhez. Sokkal inkább a saját munkánk gyengesége­it, fogyatékosságait állítják újból és ismételten a figye­lem középpontjába. És aho­gyan már említettük: az új­donság ereje nélkül. Mert tudjuk..., mert mondjuk..., mert tudjuk..., mert mondjuk... Ideje len­ne már végre váltani! Ne csak tudni és mondani, ha­nem cselekedni is. Leg­alább azokon a fogyatékos­ságainkon változtatni, amelyek elsősorban csak rajtunk múlnak. > Koós József Beépítésre vár hatezer porta Telkek és igénylők Parcellázás az egri Almagyar-dombon — Városban több kellene, máshol gond az értékesítés — Kedvezmény a vállalatoknál A TÜZÉP-telepek dolgozói a megmondhatói: napja­inkban megnövekedett a lakásépítési kedv. De ugyan­ezt állítják a pénzügyi adatok birtokában az OTP szakemberei, valamint a tanácsok hivatalnokai is. Az építkezéshez mindenekelőtt pénzre, majd építőanyag­ra, s nem utolsó sorban — telekre van szükség. Ez­úttal összeállításunkban annak néztünk után, hogy megyénkben van-e, lesz-e elegendő telek, kielégíthe- tők-e az igények? Építési telket bárki igé­nyelhet — kaptuk a tájékoz­tatást a megyei tanács ille­tékes szakembereitől, —, amennyiben nincs valami­lyen kizáró ok. Köztudomá­sú például, hogy két háza, két telke nálunk senkinek sem lehet — kivéve az üdü­lési célokat szolgáló épüle­teiket, területeket —. s ezt a körülményit figyelembe ve­szik, amikor valaki építési telkét kér a tanácstól. He­vesiben egyébként' az igé­nyek és a lehetőségek nap­jainkban arányban állnak egymással: probléma csupán az, hogy a városokban több te­lek kellene, máshol — főként a kisközségekben — gond az értékesítés. Ahol sok az igénylő, ott a tanácsok a szociálpolitikai helyzet mér- 1 égetésével — akárcsak a la­kásgazdálkodásban — diffe­renciál, s osztja szét a meg­felelő nagyságú területeket. Manapság azonban nemcsak a tanács;, hanem például az OTP, az ingatlankezelő vál­lalat, vagy más vállalat is vásárolhat és parcellázhat építésre alkalmas területe­ket. Lehetőség van arra pél­dául, hogy egy vállalat — tanácsi egyeztetéssel — a megfelelően előkészített tel­keket a dolgozóinak kedvez­ménnyel adja el. A tanácsoknál bejelentett igények elbírálása után a leendő tulajdonosnak ki kell fizetnie a telekár harminc százalékát, amelyet a parcel­lák kialakítására, közműve­sítésére fordít a testület. Egyben garantálja, hogy legkésőbb három éven be­lül építésre alkalmas területet ad át az igénylőknek. Me­gyénkben egyébként több mint hatezer telek vár gaz­dára. Igaz, aránytalan meg­oszlásiban. Mint már emlí­tettük: nem mindig ott van a legtöbb, ahol nagyobb igény van rá. A beépítésre alkalmas, s előkészített ál­lami telkek száma csaknem 2100, míg a magántulajdon­ban levő — értékesítésre váró — parcellák száma meghaladja a 2800-at. Az egri járásban csaknem ezer, a füzesabonyiban több mint 850, a gyöngyösiben 1419, míg a hevesi körzetben hoz­závetőlegesen 1400 telek áll az építkezni szándékozók rendelkezésére. A legtöbb igényt a me­gyeszékhelyen tartják nyil­ván, itt az Almagyar-dom- bon megkezdett telekosztás enyhít a helyzeten: várha­tóan már tavasszal építkez­hetnek a leendő tulajdono­sok. Gyöngyösön a város északi részén — a Rigó, Se­regély és a Malom utcában — rendelkezik a taíhács ki­alakított lakótelkekkel, ame­lyeken korszerű csoportos lakás építhető. A beérkezett igények elbírálása folya­matban van: ez a telkek 50 százalékára vonatkozik, a többire várják a vásárló­kat. A továbbiakban az észa­ki városrészen — Pillangó utca, Közép^Kálvária part, Gólya utca — alakítanak ki telkeket. Az előkészítés fo­lyamatban van. Hatvanban decemberben 48 új telek használatba adá­sára kerül sor Üj-Hatvan Kosztolányi utcájában. Az ó-hlatvani városrészben a Horváth Mihály—Zrínyi— Tabán és a Bányász út által határolt tömbbelső előkészí­tő munkálatai kezdődtek meg: itt mintegy nyolcvan lakás építésére nyílik lehe­tőség. Hevesen 55 családi ház építésére alkalmas telket osztottak fed, egyenként 200 négyszögöl nagyságban. Jö­vő januárban újabb 52 sor­ház beépítésére alkalmas tel­ket biztosít a tanács a la­kosságnak. A testület műsza­ki csoportja egyébként fel­mérte a nagyközségben levő úgynevezett „töbWettelke- ket”, amelyek megosztásá­val, átparceliázásávad újabb építési területet lehet majd kialakítani. Füzesabonyban jövőre a Sziklai Sándor, Landler Jenő és a Makiári út által határolt területen harminc, a Gárdonyi és a Móricz Zsigmond utcában — a 33-as út mentén — újabb 25 telek kialakítását kezdik meg. A megye számos települé­sén. községében is sor kerül telekkialakí tásra. KGST-együttműködés Újabb anya Az anyag- és energiafel­használás csökkentésére le­hetőséget kínál a nemzetkö­zi munkamegosztás is, amelynek kölcsönösen elő­nyös útja a KGST-o nszágok és vállalataik közötti együtt­működés fejlesztése. Erre a lehetőségre mutatott rá a KGST építésügyi állandó bi­zottságának javaslatára el­végzett közös felmérés, amellyel a tagországok fel­tárták és átfogóan, — a kutatástól a gyártásig, illet­ve az építmények átadásá­ig — rendszerezték a már közkinccsé tehető szakmai megoldásokat. Egyúttal gaz­dagították e tapasztalatok, műszaki információk, és technológiai eljárások átadá­sának formáit is. A térítés- mentes műszaki információ­csere és segítségnyújtás mel­lett megkezdték a kereske­delmi alapokra helyezett ér­tékesítést; a gyártási licen- cek, energiatakarékos beren­dezések eladását. Sor került a cserearányos kölcsönössé­get érvényesítő két- és több­oldalú együttműködési szer­ződések megkötésére is. Négy szocialista ország — a csehszlovák, a lengyel, a román, és a szovjet fél is — l- és energiamegtakarítási az építésügyi ágazatban bejelentette, hogy érdekli az a licencvásárlásra felkínált magyar eljárás, amely az üvegolvasztó kemencék, hő- szigetelésének fokozásával 25—30 százalékkal csökkenti az energia felhasználását. Hasonlóan figyelmet keltett az a magyar műszaki meg­oldás, amellyel Orosházán a kemencékből távozó hulla­dékhőenergiát hasznosítják, elsősorban üzemi és szoci­ális épületek fűtésére. Érté­kesítésre ajánlotta fel a ma­gyar fél azt a korszerű gyár­tástechnológiát is, mellyel a nagy szilárdságú és üreges téglaipari termékek, az úgy­nevezett homyos téglák elő­állításánál 15—20 százalékos energiamegtakarítás érhető el. Hasznosnak értékelték a magyar szakemberek azt a csehszlovák cementipari technológiát, amely eredmé­nyesen szolgálja a környe­zetvédelmet és az energia­takarékosságot egyaránt. Ez­zel eltüntethetik az elkopott autógumiabroncsok hulladék­hegyeit, a lefutott, abroncso­kat eltüzelik, cementgyári for- gókemencékbén, s átlagosan 3—5 százalékkal csökkentik az értékesebb fűtőanyag fel­lehetőségek használását. A kerámia bur­kolólapok gyártására a Szovjetunió ajánl korszerű módszert és berendezést, amellyel a fűtőanyag mint­egy 30 százalékát lehet meg­takarítani. Az anyag- és energiataka­rékos korszerű gyártási el­járások, berendezések érté­kesítésével egyidőben válto­zatlanul nagy figyelmet for­dítanak a tagországok az összehangolt műszaki-tudo­mányos együttműködésre, s a munkamegosztás fejleszté­sére. A KGST építésügyi ál­landó bizottságának ajánlá­sára Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió egyezményt kötött a hő- és hangszigetelő anyagok és gyártási technológiáik fej­lesztésére. A műszaki-tudo­mányos együttműködési program nyolc témaköréből kettőben Magyarország vál- hangolását és a fejlesztési lalta a közös munka össze- javaslátok kidolgozását. Ha­sonló együttműködési szerző­dést készítenek elő a gázbe­ton és az ebből készülő ter­mékek korszerűbb változata­inak és gyártási eljárásainak kifejlesztésére is. (MTI) Ismét hullámvölgyben a szőlőoltvány Megyénkben nagy — és gazdag — hagyománya van az olt­ványtermesztésnek. Az egyik legnagyobb gazdálkodó ezen a téren az abasári Rákóczi Termelőszövetkezet, ahol megta­nulták e termelési ágazatnak minden csínját bínját. A gon­dokról és a lehetőségekről szól riportunk a 3. oldalon. Ké­pünk is az abasári szövetkezetben készült» ahol ügyes gépek segítik az oltványosok munkáját Mit, honnan, hogyan . ..? Tőkehús: igen — csülök: nem Ünnepi felkésiülés az élelmiszer kiskereskedelemben Közeleg december, az ün­nepek hava. Mikulás, kará­csony, szilveszter: megany- nyi alkalom az ajándékozás­ra, a bensőséges családi és baráti együttlétekre. S meg­annyi kérdés is. Mi kerül a kis cipőkbe, a fenyőfára és alája, az ünnepi tányérok­ba és poharakba. Fürkész- szük szeretteink óhajait, s szorgalmasan nézzük az üz­letek kirakatát. Az ünnepi felkészülés nem kis gondot jelent a keres­kedelemnek. A megfelelő áru­alapok beszerzése, gondos előrelátást igényel. Mit, hon­nan és hogyan? Maguk a kérdések ugyan nagyon is megszokottak, ilyenkor mégis különösen időszerűek. Ahogy minden család — lehetősé­ge szerint — igyekszik a legjobbakat tenni az ünne­pi asztalra, úgy a kereske­delem is törekszik a minél teljesebb kínálatra. Az ünnepi felkészülés gondjairól a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettesével, Haász Ta- másnéval beszélgettünk Gyöngyösön. — Ünnepi étkezésre gon­dolva önkéntelenül is a töl­tött káposzta jut eszembe. Ehhez több minden, elősor- ban hús kell. Milyen lesz az ünnepi húskínálat? — Húsból és húskészítmé­nyekből — a termékcsoport egészét tekintve — jó ellá­tást tudunk biztosítani. A tőkehús mennyisége meg is haladja az igényeket. Gond csak a szállítással kapcso­latban merülhet fel. — Lesz elegendő füstölt áru is? — Sajnos egész évben gond volt a füstölt húsáruk (csü­lök, köröm, tarja, oldalas stb.) kínálatával. Az élel­miszeripar az igényeket nem tudja maradéktalanul kielé­gíteni. Ezért az ÁGKER, az Állami Gazdaságok Keres­kedelmi Társasága segítségé­vel közvetlen kapcsolatot építettünk ki az állami gaz­daságokkal, elsősorban füs­tölt húsfélék beszerzésére. December 5-től 10-ig Eger­ben „állami gazdasági na­pokat" tartunk, amikor is a vevők e gazdaságok saját ter­melésű áruit vásárolhatják. Rajtuk kívül termelőszövet­kezeti húsüzemeknél is ren­delünk, s a jobb ellátás ér­dekében megyén kívülről is szállítunk árut, például Jász- szentandrásról. — Mit vehetünk az ünne­pi italvásáron? — Borból teljes lesz az ellátás. Eger kiemelt élel­miszerüzleteiben, állami gaz­dasági szállítóink széles vá­lasztékról gondoskodnak. Egészen szilveszterig 24 fo­rintos, tehát olcsó borokat is forgalmazunk. Pálinkából hasonlóan jó ellátás lesz, de olcsó likőrökből (dió, csá­szárkörte, stb) nem tudjuk az igényeket megfelelő mér­tékben kielégíteni. — Lesz-e elég félkész- és kész sütemény az ünnepek­re? ' — A vásárlói igények fel­mérése céljából szeptember óta a megyében mintegy 30 árubemutatót tartottunk. A fogyasztói kívánságok kifür- készése mellett természetesen célunk volt a higiénikus, s a háziaszonyok amúgyis bok­ros ünnepi teendőit meg­könnyítő termékek népsze­rűsítése. Félkész- és kész sütemé­nyekből, tortákból, diós és mákos bejgliből igények sze­rinti kínálatot tudunk biz­tosítani. Tavaly mintegy het- venféle termékből válogat­hattak a vásárlók. S, ha az édességeknél tartunk meg­említem, hogy idén szalon­cukorból kevesebbet rendel­tünk, tavaly ugyanis sok megmaradt. A csokidísze­ket illetően a kisebbekből kértünk többet, több tízezer darabot. Ennek szállítására még novemberben sor ke­rül. __ Tervez-e az élelmiszer k iskereskedelem ünnepi meg­lepetést? — Terveink között szere­pel az úgynevezett „meseka­pu’’ akció Ennek keretében Egerben öt, Gyöngyösön négy üzletben rendezünk be ünne­pi bevásárló sarkokat. Itt kimondottan alkalmi árukat kínálunk: szaloncukrot, aján­dékcsomagokat, játékokat, stb. Az akció november 24- én kezdődik. Minden kétszáz forint értékű vásárlás után sorsjegyet kapnak a vevők, — Az év vége nagy ter­heket ró a kereskedelmi dol­gozókra. Mekkora forgalom­ra számítanak? — Valóban a gondtalan ünneplésben nem kis részük van a kereskedőknek is. No­vemberi forgalmunk mintegy 60 millió, a decemberi vár­hatóan ennek csaknem há­romszorosa, közel 150 millió forint lesz — mondta befe­jezésül Haász Tamásné. Mosolygó László Hazánkba látogat a belga külügyminiszter Dr. Várkonyi Péten külügyminiszter meghívására novem­ber 20-án, hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Leo Tin- demans belga külügyminiszter. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents