Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-15 / 269. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 15., kedd S. Leó és Fred tizenháromszor Bemutatjuk a kecskeméti rajzfilm műtermet Jelenet a Vízipók, csodapók című filmből Ezekben a napokban tűzte műsorára több budapesti és vidéki filmszínház az egész estét betöltő Vízipók, csodapók című animációs rajzfilm-összeállítást, amely a kecskeméti stúdióban készült. 'Milyen körülmények hívták életre Kecskeméten a Pannónia Filmstúdió fiókvállalatát? — kérdeztük a műterem vezetőjét, Mikulás Ferencet. — Különösebb hagyományai nem voltak Kecskeméten a rajzfilmezésnek. A budapesti Pannónia Filmstúdiónak a hetvenes években kapacitásgondjai voltak, így aztán létrejött egy megállapodás a Pannónia és a megyei tanács között. A városnak természetesen kultúrpolitikai szempontból is fontos volt a • műterem létrejötte. — Mikor alakult meg a műterem? — 1971. július 1-én indultunk, mint a Pannónia Filmstúdió rajz- és animációs műterme. — Honnan verbuválódtak az első munkatársak? — Az ország különböző részeiből próbáltam munkatársakat toborozni. A jelentkezők némi válogatás után felvételi vizsgát tettek. Ezt követte egy háromhónapos tanfolyam és újabb vizsgák. Több lépcsős szűrés után válogattuk össze az embereinket, akik a legkülönbözőbb foglalkozásúak voltak. (Például rajztanár és repülőgép-műszerész.) A felvételinél döntő szempont volt a rajzkészség, az animálási készség, fantázia, ritmusérzék, ízléskultúra, és a színészi adottság is, hiszen a rajzfigurák karaktereit nekik kellett később megteremteniük. — Az eltelt tizenkét év alatt bizonyára kinőtte magát a műterem, hiszen mozikban, televízióban, vagy fesztiválokon találkozhatunk filmjeikkel. — Valóban sokat fejlődtünk. A műteremben ma már ötvenen dolgozunk, jónak mondható körülmények között. Amikor kezdtünk, még helyiségünk sem volt. Most viszont színvonalas technikai felszereltséggel rendelkezünk. Rövidfilmeket, és animációs rajzfilmeket, reklámfilmeket készíthetünk. — Munkájuk miként ítélhető meg? — Nyilván az a lényeges, ami a gyártott filmekben megvalósult. Hadd mondjam, nem volt könnyű létrehozni vagy akár megtartani a műtermet. Sokat kellett tanulnunk. Kezdetben csak részfeladatokat bíztak ránk; kifestést, kihúzást, fázisra.i- zolást, társrendezést. Később saját forgatókönyveinket kezdtük megvalósítani. Ma sorozatokat és egyedi filmeket készítünk. A közönség a televízióból egyre több munkánkat . ismerheti meg. így a magyar népmese sorozatunkat, vagy a Vízipók, csodapók esti mese sorozatot, amelyből most egész es- tés film lett. Az egyedi filmek között hadd soroljam fel Szoboszlay Péter, Megmutatom messziről, Horváth Mária, Az éjszaka csodái, vagy Űjváry László Éjszakai szerelem című animációs munkáit. Rajtuk kívül még több rendezőnk filmjét is láthatták a mozikban. — Mivel foglalkoznak most a kecskeméti rendezők? ,— Befejeztük a Mesék Mátyás királyról című sorozatot. Űjabb magyar népmesesorozatot készítünk, valamint a magyar történelmi mondák sorozatának előkészítésén munkálkodunk. De készítünk más szórakoztató filmeket is. Ilyen lesz az egyperces kisfilmekből álló filozofikus töltésű Ajtók epizódjai, vagy a 13 részes Leó és Fred gyerekfilmsorozat, valamint a Kentaur gyerek című sorozat. — Szuverén vállalkozásnak tekinthető-e a kecskeméti műterem? — Jogkörünk, szuverenitásunk — egyre nagyobb feladatokat kapva és végezve — fokozatosan bővült. Ma önálló alkotóműhely vagyunk! Saját művészi tematikával, tárgyalási és üzletkötési jogkörrel dolgozunk. A magyar népmesék sorozatból: Jankovits Marcell: A kismalac és a farkasok Ehhez természetesen bizonyítanunk kellett, hiszen voltak ellenlábasai vidéki vállalkozásunknak. — A film és a műterem jelenléte mennyire hatott a város szellemiségére, kultúrájára? , — A város és a műterem között kölcsönös kapcsolat fejlődött ki. Mi mindig is tudatosan törekedtünk arra, hogy szerepet kapjunk a város szellemi életében is. Kecskeméthez a munkánkon keresztül kapcsolódunk elsősorban. Lektori véleményeket kérünk, pályázatot hirdetünk forgatókönyvírásra, és én magam is részt veszek a Közművelődési Tanács, valamint a Színház- művészeti Tanács vitáiban. (Sz. B.) A comics: Regény képekben elbeszélve Jellegzetes képregény jelenetek külföldi lapokból (Fotó — KS) Ha találomra belelapozunk képes újságjainkba, szinte mindegyikben ott sorakoznak egy-egy folytatásos képregény ábrái. Egyforma kockák követik tehát egymást, és ezekben a négyszögekben úgy láthatjuk egy kalandos — vagy legalábbis annak szánt — történet jeleneteit, mintha egy film celluloid szalagját vizsgálgatnánk. A mesemondásnak ez a válfaja persze nem csak nálunk, hanem világszerte' rendkívül népszerű. Egy fölmérés szerint az 1970-es években mintegy 300 millió ember nézte és olvasta a képregényeket. A Német Szövetségi Köztársaságban havonta 12 millió comics- füzet hagyja el a nyomdát. Ennek a — mondjuk így stílusosan — „sztorizásnak” ugyanis comics (kamiksz) a neve. Ez a többes számban használt angol szó eredetileg vígjátéki megjelenítést, illetőleg komikus színészt jelölt, de aztán a tréfás, kalandos rajzsorozatokat is így kezdték emlegetni. Mint minden ilyen szellemi divatnak, ennek is felkutatták a történetét. Művészettörténészek, kultúrhis- torikusok sokasága foglalkozott, s foglalkozik ma is a képregény eredetének megfejtésével. Még egy tudományos ülésszakot is rendeztek Nyugat-Berlinben a comics- szakértők. Ezen az eszmecserén aztán sok mindenre fény derült. Egyebek között arra is, hogy a képregény szinte egyidős az emberiséggel. Már barlanglakó őseink — azok, akik a franciaföldi Pech-Merle barlangjában időszámításunk előtt jó harmincezer évvel vertek tanyát — fölvázoltak néhány olyan jelenetet rideg. otthonuk falára, amely képes kockákból áll. A szintén még időszámításunk előttről való egyiptomi Halottak . könyve ugyancsak képregény, nem is beszélve azokról az indián eredetlegendákról amelyek-' ben szintén időrendben követik egymást a szövegekkel kiegészített jelenetek. A legszebb és a művészet- történet által a legértékesebbnek nyilvánított ős-co- mics a bayeuxi kárpit. Ezt 1080-ban Odo bayeuxi érsek rendelésére Angliában szőtték, s nem kevesebb mint ötvennyolc életképben mondja el, hogyan foglalta el Hódító Vilmos Angliát. Aztán évre év, évszázadra évszázad, s mind több ábrasor készült. Különösen akkor szaporodott meg ezeknek a száma, amikor feltalálták a könyvnyomtatást, és sorozatban hagyták el a sajtót a különféle szent könyvek. Olyan kiadványok például, mint a szegények bibliái a Biblia pauperumok, amelyekben az olvasni nem, vagy csak alig tudó népességnek képsorok idézték fel Jézus éietét. Amikor Hogarth, az angol nemzeti festészet megalapítója a XVIII. század első felében dolgozni kezdett, már igen erős hagyományai voltak a jelenetes megörökítésnek. E tradíciók folytatásaként került ki ecsetje alól előbb A kurtizán története, majd A ficsur történetének nyolc lapja. Körülbelül még egy évszázad kellett ahhoz, hogy a francia Dóré tollán már klasszikussá érjen és albumba rendeződjön a művészi comics. Üzletté nem egészen száz éve, 1896-ban vált. Richard Outcault ugyanis ekkor öt- lötte ki Yellow Kid (Sárga Kid) alakját, amely a World (Világ) című lap mellékletében jelent meg újra és újra, mindenféle kalandok hőseként. Yellow Kidnek aztán sok rokona született. Hogy csak az egyik leghíresebb leszármazottját említsük', 1929-ben meglátta a napvilágot Tarzan, a leopárdbőrbe öltöztetett őserdei félember, aki megszámlálhatatlanul sok kaland főhőseként foglalta el az amerikai újságok hasábjainak tekintélyes részét. Tarzan — mint mostanában a Magyar Televízió jóvoltából ismét tapasztalhatjuk — később a filmvászonra is átkerült. Walt Disney Mickey egere viszont amonnan, a filmes világból származott át a nyomtatott sajtóba. Előbb mozisztár volt, majd ezt követően lett a comics-ok kedvelt figurája. Ám Tarzant is, Mickey egeret is lepipálta minden idők leghíresebb képregényhőse, a Superman! Jerry Siegel szövegíró és Joe Shuster rajzoló fejéből pattant ki ez a kettős életű valaki, aki egyrészt jámbor polgár, másrészt viszont egyszemélyes „világcsendőr”, s mint ilyen, millió és millió tájékozatlan ifjú kétes hírű példaképe. Supermant ugyan mifelénk is látni, de azért — szerencsére — nálunk nem ő a sztár. A magyar lapokban, tisztesebb alakok vonják magukra a figyelmet: hol Verne Gyula, hol Jókai hőseinek kalandjait kísérhetjük figyelemmel. Mindez annak köszönhető, hogy amikor, az I950-es évek végén — a Füles jóvoltából — az első képregények határainkon belül is megjelentek, akkor a jóízlésű szerkesztők olyan történetek feldolgozására adtak megbízást, amelyek nemcsak szórakoztatnak, de szellemi épülésünkre is vannak. Ez a tiszteletre méltó hagyomány azóta is él, s remélhetőleg élni is fog. A tanulság: aco- micsokkal is lehet tisztesebb eszméket szolgálni. A. L. H eti umor ét elején — Semmi, de semmi nem jut az eszembe! — panaszkodik az író. — Ne akarj mindent egyszerre — vigasztalja a rendező —, a tévéfilmsorozatunk első részéhez ennyi is elég! ★ A cirkuszi szamár találkozik a mezőn legelésző társaival, és szidni kezdi őket: — Ti ugyanolyan ostobák maradtok, amilyenek voltatok! Az igazi élet — a cirkusz! — Te mit csinálsz a cirkuszban? — Futok, lengetem a farkamat, ordítok, hempergek p homokban. ■ ■ Embereket viszek a hátamon, taligát húzok. — De hiszen mi is ugyanezt csináljuk! — De itt ki értékeli a művészeteteket? ★ A macska bemegy az élelmiszerüzletbe, és kéri az üzletvezetőt, a patkányt, hogy mérjen le neki néhány egeret. — Egeret? — csodálkozik a patkány. Az egérárusítás a mi üzletünkben szigorúan tilos. — Ki tiltotta meg? — A kereskedelmi igazgatónk — a róka. — Eh, fajankó! — haragszik meg a macska. — A rókát leváltották. Mostantól kezdve én vagyok az igazgató! A patkány meghajlik előtte: — Kérem, szolgálatára. Milyen egeret óhajt: élőt, fagyasztottat, sózottat vagy füstöltet? ★ A medvét kinevezik az élelmiszerüzlet vezetőjévé. Bemegy a boltba, és rámor- dul helyettesére, a farkasra: — Nem látod, hogy ez az ajtó szűk nekem? Szélesebbre kellett volna csinálni! — De hiszen minden további nélkül befér — csodálkozott a farkas. — Fajankó! Mit gondolsz, hogyan férek ki rajta egykét hónap múlva? ★ A fiatal ügyvéd megkapja első munkáját. A következőket írja a bíróságnak. „A vádlott megbízott védelmével. Javaslom, hogy vizsgálják meg elmeállapotát." ★ Két nyugdíjas egy andal- gó szerelmespárt néz a parkban. Egyikük így sóhajt: — De jó lenne újra húszévesnek lenni! — No, én azért nem szeretnék még egyszer 45 évet ledolgozni — így a másik. Los Angeles, a rekordok városa Melyik New York után az USA második legnagyobb városa — Chicago vagy Los Angeles? Ezen vitatkoznak a két nagyváros statisztikusai, amióta Tom Bradley, Los Angeles színesbőrű polgár- mestere a minap kijelentette: a vezetése alatt álló város lakóinak, az „angelenók- nak” száma 3 041 294, tehát több mint a Michigan-parti Chicagónak az 1980-as nép- számláláskor megállapított 3 005 972 lakosa. Nem a nagyságon múlik Chicagóban három éve nem számolták meg, hány újszülöttel és bevándorlóval gyarapodott a város. „Mit számít?” — jegyzi meg Mike Royko, a Chicago Sun-Times rovatvezetője. — „Egyáltalán nem a nagyságon mú- lili!” Hogy min múlik? A Los Angeles Times büszkén írja: a lakosság száma ide vagy oda — egyébként a Los An- geles-i agglomeráció lélek- száma, ha hozzászámítjuk az elővárosokat és az olyan önálló településeket, mint Beverly Hills, 7,7 millió — a nyugati parti metropolistól egyetlen más város, még New York sem tudja elvitatni az Egyesült Államok irányadó példaképének rangját. Ugyanis a világ egyetlen más városában sincs 48 ezer pálma: sehol nem kocog naponta 330 ezer ember, nincs 400 ezer görkorcsolya-tulajdonos; s nincs még egy Olyan város sem, ahol naponta 225—450 ezer ember — aszerint, hogy egyedül-e vagy kettesben — tölti az éjszakát vízágyon. És hol van még Los An- gelesen kívül a számtalan úszómedence mellett 80 ezer forró vizű pezsgő-kádfürdő (a nevük spas vagy jacuz- zis), vagy izolációs medence, melyekben az ember vidám baráti körben szopogathatja az olcsó kaliforniai bort, vagy ha úgy tetszik, magányosan áztathatja magát a vízben? Melyik városban lehet 250 politikai párt közül választani? Tud például London 3000 Rolls-Royce-t felmutatni? Mely város autóvezetőinek áll rendelkezésére város központjában — az elővárosokat nem számítva — 240 km autópálya," hogy elkerülhessék a 3762 közlekedési lámpát? A neurotikusok városa A táj szépsége, változatossága párját ritkítja a civilizált világban. S aki gépjárművel rendelkezik — Kaliforniában gyakorlatilag mindenki — az még aznap a Csendes-óceán partján lehet vagy a hegyekben síelhet. Mégse irigyeljük az ange- lenóktól látszólagos paradicsomukat! _ Minden előnye mellett Los Angeles rekordot ért el a neurotikusok és a pszichiátriai kezelésre szorulók számát illetően is. (Die Welt)
