Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-13 / 268. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 13., vasárnap November közepétől lehet jelentkezni Tájékoztató az 1984. SZOT-üdülésről Az ágazati-iparági szak- szervezetektől ezekben a napokban veszd át csaknem nyolcezer alapszervezet a jövő évi kedvezményes SZOT-beutalókat; november közepéig valamennyi szak- szervezeti központ kiosztja az üdülőjegyeket.' A SZOT-beutalási lehetőségről a főbb jellemzőkkel és a különböző üdülési formák bemutatásával — a számok segítségével •— a következőkben adunk tájékoztatást. Színvonalasabb ellátás Jövőre is mintegy 400 ezren kaphatnak SZOT-be- utalót. Júniustól várja a vendégeket — csoportonként 700 felnőttet és 350 gyermeket — a balatonszéplak— ezüstparti éves üzemelésű, fedett uszodával készülő családos üdülő, amely a mintegy 14 éve működő üdülő mellett létesül. Felújítás után korszerűsítve fogadja majd a beutaltakat a soproni Csepel családos, valamint a hajdúszoboszlói Béke Gyógyüdülő. A 400 ezer beutalóból 80 ezer a gyermekeknek és a szakmunkástanulóknak jut. A felnőtt beutaltak mintegy háromnegyede — kétágyas szobákba kerül. A vendégek több mint fele: 52 százaléka összkomfortos, egyharmada: 35 százaléka komfortos, és csak egyhetede: 13 százaléka részesül komfort nélküli elhelyezésben. A SZOT-beutalók 40 százaléka — 160 ezer személy részére — a június 1.—augusztus 31. közötti főidényre érvényes. A felnőttek egy- harmadának kiválasztása egészségi indokok alapján történhet: 103 ezren gyógyüdülőkbe, 9 ezren szanatóriumokba kerülhetnek. Főidényi családos üdülésben részesülhet: 40 ezer felnőtt, 30 ezer 2—20 éves korú gyermekével. A négy kisbabás üdülőbe — Boglár- lelle, Leányfalu, Mátraháza, Sopron — a gyermekek már egyéves kortól vihetők. A kisbabás beutalókat 1500 felnőtt mintegy ezer gyermekével veheti igénybe. Az előbbieken kívül húszezer házaspár az elő- és utó idényben és télen — a gyógyhelyek és szanatóriumok kivételével — egy-egy gyermekét vagy unokáját viheti magával az üdülésre. Az ilyen házaspári beutalókon „Térítés ellenében 2—20 éves korú gyermek vihető, az üdülő visszaigazolása esetén” felirat olvasható. A gyermekkel, vagy unokával érkezők szándékukat írásban vagy telefonon jelezzék az üdülőknek. A gyermek kedvezményes térítési díját majd csak a helyszínen kell befizetni. Gyermekbeutalók Nemcsak szüleikkel, hanem önállóan is üdülhetnek a gyermekek. Az általános iskolás korúak közül 24 ezren kéthetes nyári csoportos, 7 ezren háromhetes iskolás, 3 ezren négyhetes szanatóriumi üdülésben részesülhetnek. A tanév alatt az enyhén mozgássérültek a vajtai, a légzőszervi és asztmatikus ártalomban szenvedők a kőszegi szanatóriumba kerülhetnek. A szakmunkástanulók beutalására is van mód. Közülük mintegy 15 ezren ve- hetig igénybe a kedvezményes SZOT-üdülést. Ezren, a szorgalmi időszakban, háromhetes újhutai gyógy- üdülésben részesülhetnek. A többiek a nyári vakáció alatt a Balaton, valamint a Vé- lencei-tó mellett pihenhetnek. Külföldi üdülésben 11 ország 43 útvonalán összesen 18 ezer 500-an vehetnek részt. Közülük 10 ezren háromféle 6 napos hajóüdülésre kaphatnak beutalót. A felsorolásban nem említett mintegy 141 ezer személy számára úgynevezett kéthetes belföldi felnőtt beutaló érvényes; magaslati, Duna-kanyari, budapesti és Balaton-parti üdülőkbe. Változó szokások A SZOT-beutalókat a vállalati kedvezményes üdülő- jegyekkel együtt kell az igénylő dolgozók között szétosztani. A beutalók odaítélése a nyilvánosság bevonásával, demokratikusan, a szakszervezeti bizalmi véleményének figyelembevételével történhet. A kiválasztási idő csak a téli üdü- lőjegyeknél rövid, ezért először azokat szükséges minél előbb odaítélni. Az utóbbi időkben változtak az üdülési szokások. Egyre többen jöttek rá, hogy a téli üdülés is vonzó, kellemes kikapcsolódást nyújtó, és ilyenkor talán még változatosabb, színesebb a program. Ezért jövőre a SZOT-üdülők több mint felében, 201-ből 116 épületben, egész éven át fogadják a vendégeket. Így már az első negyedévben a beutaltak mintegy 16 százaléka, 63 ezer személy üdülhet. Többek között működnek a meleg vizű fürdők mellett létesült gyógyüdülők: Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Gyulán, Hévízen, Bükön, Za- lakaroson. A hegyvidéki üdülők a Blikkben, a Mátrában, Sopronban és Pécsett. Néhány üdülő a Balaton mellett, a Duna-kanyarban, valamint a fővárosban is üzemel. Valószínű, hogy a téli üdülési igényeket továbbra is könnyebben tudják kielégíteni az alapszervezetekben. Érdemes lesz tehát hamarosan jelentkezni az első negyedévi beutalókért. CSENDET KÉRÜNK! Védelem a zaj ellen „Fülsértő” gondjainkat igyekszik enyhíteni az 1984. január 1-től életbe lépő 12/1983. számú minisztertanácsi rendelet, amelyről tegnap, Miskolcon az Országos Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség Heves—Borsod—Nógrád megyei központjában tartottak sajtótájékoztatót. Ezután a lakosság épületen kívüli zajforrásokra vonatkozó panaszaival — megyei szinten — az OKTF miskolci központja foglalkozik. A rendelet részletesen elemzi az ipari és közlekedési zajártalom megelőzési lehetőségeit is. Előírja többek között, hogy a jövőben a lakott területekről távol kell építeni a nagy forgalmú közutakat, és az ipari üzemeket megfelelő zajvédő berendezésekkel kell ellátni. S hogy a rendelkezést érdemes komolyan venni, arra a 3 millió forintig kiróható pénzbírság is figyelmeztet. Olajcsapda a Tiszán Új módszert próbáltak ki a vízügyi szakemberek a folyók olajszennyezésének mentesítésére a Tiszán. Úgynevezett merülöfalat bocsátottak a vízre, amely megakadályozta a szennyezés továbbterjedését, s a sodrás irányában elhelyezett csapdába gyűjtötte össze az olajat. A kísérletet a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a budapesti Árvíz-Belvíz Kárelhárítási Szervezet szakemberei közösen hajtották végre a folyón a Tiszafüred és Tiszabábolna közötti térségben. Képünkön: a lebocsátott merülőfal, amelynek végénél helyezték el az olajcsapdát (MTI fotó — Csíkos Ferenc felv.j NEM VÉSZHARANGKONGATÁS - MINDNYÁJUNK ÉRDEKE! Vizek nagyító alatt Mostanában egyre .többször hallunk a vízellátás gondjairól. Sokunkat bosz- szant, ha épp nagymosás, vagy gyerekfüindetés közben „apad” el a víz és csak „hörög” a fürdőszoba csapja. Nem ártana takarékosabban bánni az életet jelentő vízzel! Különösen egy ilyen ínséges, csapadékszegény nyár után. Ha így folytatjuk tovább, a „rablógazdálkodás” az ezredfordulón okoz majd nehézséget1 az egészséges ivóvízellátásban. Annak ellenére, hogy megyénk a Bükk hegység közelségéből adódóan gazdag kis és nagy hozamú forrásokban, patakokban. A vízellátás napjainkban A Bükk-fennsík mészkőrétege igen jó vízvezető. A lehullott csapadék legnagyobb részét elnyeli, de az hosszabb-rövidebb föld alatti út után a hegység peremvidékein bővizű karszt- források alakjában felszínre bukkan. Ezek lehetnek időszakosok, így a Vöröskő, Imókő, Berva — vagy állandóak, mint például — felsőtárkányi Sziklaforrás. Erre a jó minőségű készletre alapozzák hegyvidéki településeink ellátását A Bükk környéki falvak ivóvizéről a s zi 1 vás várad i. noszyaji és a bélapátfalvi vízművek gondoskodnak. A forrósok minőségét különösen veszélyezteti azonban a bélkői bányaművelés, bár a szakhatósági állásfoglalások tiltó és korlátozó rendelkezései előírják a tisztaság megóvását! A hegyvidék lábánál fekvő Eger gondjait három vízmű, eger—almári. az északi és a központi igyekszik megoldani. A város belterületén a Petőfi tér kornyékén fakadó gyógyforrások részben egészségügyi, részben versenyuszodai célokat szolgálnak. A forrósok az Eger-patak kavicsteraszán keresztül törnek a felszínre és ezáltal a szennyezett talajvízzel is találkoznak. így jelenlegi minőségük erősen kifogásolható. (Többek között ez az oka a fedett uszoda gyakori bezárásának.) A szakembereit szerint a gyakori szivaty- tyúzással viszont jelentősen vesztenének a gyógyhatásúkból. Szennyező okok Az elmondottakból adódik, hogy kiemelkedő jelentőségű a felszíni és a felszín alatti vízikészletek minőségének, tisztaságának védelme! Szilvásváradon és Bélapátfalván kommunális szennyvíztisztító működik, a környék településeinek egy része megfelelően csatornázott. Mónosbélben és Szarvaskőn mindez azonban nincs megoldva. Eger város tisztítótelepe korszerű, nagy terhelésű „eleveniszapos” technológiával működik. Annál komolyabb veszélyt jelent a Bükk élővilágára és természetes vizeire a bánkúti turistaház. Szennyvízkezelő berendezései évek óta elhanyagolt állapotban vannak, eziért a bűzös, rothadó víz a völgyben szabadon folyik és 15 méter után eltűnik. Talajrepedéseken keresztül tovább fertőzi a karsztvizet is. Alapvető jelentőségük volna vízvédelmi szempontból a településfejlesztéssel, lakásépítéssel együtt járó feladatoknak. Ilyen például a csatornázás és a szemétlerakó helyek kijelölése. Ezekre a tanácsoknak kellene jobban odafigyelniük! A mezőgazdáság és a háztáji álláittenyésztés sem elhanyagolható veszélyforrást jelent. Hiszen a felszín alatti forrásvizek elszeny- nyeződését többnyire a földművelésben használt kémiai vegyszerek — műtrágyák, növényvédő szerek és a talajba szivárgó állati ürülékek — okozzák. A természetes forrásokat óvja az erdőtakaró is. Azt figyelték meg, hogy idő előtt fertőzötté válnak az erdőintásos területek forrásvizei! A természet rendjébe beavatkozó ember nem mindig: ügyel erre! Vészharangkongatás? Korántsem, de a harang- csendítésre mindenképp elérkezett az idő. Természetes vizeink megóvása — hasonlóan a többi természet- védelmi feladathoz — széles körű társadalmi, politikai összefogást igényel, — mindnyájunk érdeke így kívánja! Soós Tamás KÖZPONTI ANTENNAVIZIT Csordogáló forintok Gazda szeme hizlalja a jószágot. Pontosabban: hizlalná, ha... No, de ne vágjunk a dolgok elébe. Alapkérdésünk az, ki mehet a tetőre, mármint ha baj van a tetőantennával? Nos, az illetékesek több helyütt azt tapasztalják, hogy a lakók — abban a hitben, hogy maguk is jobbá tehetik a vételt —, megpróbálkoznak a központi antenna beállításával. Az avatatlan kéz ugyebár... A tetőn tartózkodni egyébként is élet- veszélyes, mi több: ha nem a megfelelő helyen közlekednek, megsérthetik a szigetelést is. A központi antennának szerelésére, javítására és karbantartására a GELKA utódjának, az ELKO-nak, rajtuk kívül az UNIVERSAL megbízott szakcsoportjának, állami lakásokban pedig kizárólag az ingatlan- kezelő szakembereinek van jogosítványuk. No és természetesen megbízhatók a feladattal az antennaszerelő kisiparosok is. A javításra és karbantartásra egyébként köthető átalány, ám az UNIVERSAL tapasztalatai szerint a lakók nem élnek vele, mert sokallják a lakásonként havonta tizenkét forintos összeget, — amelyet egyébként a KGM díjszabása alapján állapítottak meg. Az ELKO-nak több ügyfelével van ilyen szerződése, tízforintos lakásonkénti havi összegért. Ezt az árat még a GELKA kalkulálta, az árhivatal jóváhagyása alapján. Jöhet villámcsapás, se kép, se hang a készüléken, s ha rossz a vétel, a már- már megszokott kettőnél is több szellemképet látunk a képernyőn. Sőt, újabban a CB-sek miatt néhol idegen hangok kalózkodnak a készülékből. Rohanunk a házfelügyelőhöz, a közös képviselőhöz; intézkedjen már, vagy magunk hívjuk kétségbeesetten a szerelőket. Eger városában általában, de különösen például a Szőlő, a Szüret és a Lő- csey utcák környékén igen mostohák a vételi viszonyok. A Kékes helyett csak az egedi átjátszó segítségével tudják a 2-es, a tokajiról az 1-es programot nézni. A belvárosban lakók pedig a szellemképekkel küszködnek. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az antennásökat gyakran hívják. Az UNIVERSAL szervizszolgáltató szakcsoportja elnökének, Józsa Ferencnek véleménye szerint elég egy bérház egyetlen emeleti lakásának tapétázása ahhaz, hogy az alattuk lakók ne lássák tisztán a műsort. A fali csatlakozót ugyanis a munkálatok alkalmával kihúzzák, majd előfordulhat, hogy a dugót rosszul illesztik vissza. Ilyenkor a szerelők kénytelenek mindenhová becsöngetni és megkeresni a hibát, hiszen ebben az esetben nem az antenna a ludas. És most a központi antennákról : vegyük példaként az egri Csebokszári-lakótelepet. Az antennák tervezésével annak idején a Heves megyei Beruházási Vállalat, illetve a kivitelezők az ELKO-t bízták meg. ők, mint azt Dósa Imre igazgatótól és Maiz István termelésirányítótól megtudtuk, nagyközösségi antenna telepítését javasolták. Ez annyit jelent, hogy egyetlen óriási antenna, a hozzátartozó erősítővel látná el a még ma is épülő telep minden lakását. Kezdetkezdetén a földmunkák nem okoztak volna külön költséget. Sem műszakilag, sem városképi szempontból nem utolsó dolog, működik is ilyen kábeltelevízió többek között Pécsett, az Uránvárosban. A „Csebokszári- ban” azonban nem lehetett keresztülvinni az elképzelést. Az itt épült és. ma is létesülő házak ugyanis vagy az OTP, vagy a lakásszövetkezetek, vagy az IKV égisze alatt létesültek(nek), s egyikük sem hajlandó a közösködésre, mert hát ki és milyen arányban fizesse az üzemeltetés költségeit. Hogy mi következik mindebből? Elkészülnek az épületek, szerencsétlen esetben foghíjasán, ezért minden egyes házra külön antenna kerül, hiszen a „madzag nem lóghat a levegőben”. Csak, amikor a meglevő antennák hét-nyolc év után felújításra, további — például a cseh-programok vételére alkalmas — bővítésre szorulnak — mint például a Kallómalom utca 68—84. számú társasházakéi is —, Oldható meg a kilenc lépcsőház közel 240 lakásának egy antennával és egy erősítővel való ellátása. Persze, csak akkor, ha ezt építészeti és domborzati viszonyok nem akadályozzák. Mert hiábavaló lenne a költség, ha az épület elé például egy magasabb házat húznának. Árnyékolná a vételt. Nyilvánvaló, hogy minden egyes antenna pénzbe kerül, így — ahol a körülmények engedik —, minél több lakást kellene ellátnia egyetlen berendezésnek. A foghíjas építési gyakorlatot ismerve, ez szinte lehetetlen, nem beszélve arról, hogy egy építkezés költségvetésében talán a legkisebb tételt képviseli az antenna. így aztán legfeljebb berzenkedhetünk, jószerével tervezők, javítók, karbantartók és mi, lakók is tétlenül állhatunk a fölöslegesen csordogáló forintok láttán. Fazekas Eszter
