Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Időzavar Iskolásoktól hallottam, hogy szüleiknek kevesebb ideje jut rájuk, mint régebben. Egyre ritkábban játszanak, beszélgetnek esténként, mert a papáik minden szabad idejüket túlmunkára fordítják és későn járnak haza. A mamáknak is akad plusz feladatuk. Az egyik dobozokat készít otthon egy kiskereskedőnek, a másik köt, a harmadik szak- dolgozatokat gépel. Nemhogy beszélgetni nincs idejük a kicsikkel, de sokszor még arra sem, hogy megkérdezzék, mi a helyzet az iskolában. De hát mit tehetnek? A családoknak szükségük van a pénzre; a népgazdaságnak a több munkára. A butikosoknak is kell a kötött pulóver, s a dobozok. Igenám, csakhogy a gyerekeknek is szükségük lenne a közös játékra, a szülőkkel való meleg érzelmi kapcsolatra. Ezt a sürgető követelményt azonban sokan fel sem ismerik. Ha igen, akkor is halogatják, mondván; már csak addig vállalok ilyesmit, amíg összejön a pénz a kocsira. Ha ez sikerült, akkor következik az újabb határidőmódosítás: mert még villára kell gyűjtögetni. Aztán már csak azt várják ki az apróságok, hogy kicseréljék a háromsütőlapos villanytűzhelyet négylaposra, mert az apa szavát adta, hogy ezután már estéről estére otthon marad velük. Együtt mennek majd moziba, együtt fognak malmozni, kártyázni. Segít a papa a matek megoldásában is. De az idő telik, és a gyermekekkel való foglalkozás elmarad. Persze arra is akad jócskán példa, amikor elkerülhetetlen a túlórázás, a jövedelemkiegészítés. Hiszen nem egy esetben indulnak üres zsebbel a házasságnak a fiatalok. A három- vagy négyezer forintos kereset pedig csak a napi kiadásokat fedezi. Lakásra ebből nem telik. Miközben a felnőttek az anyagi háttér minél szilárdabb megteremtésén fáradoznak, utódaik is átveszik tőlük az anyagias szemléletet. Egyre inkább kezdenek hasonlítani rájuk. Az iskolában jókat mosolyognak azokon, akiktől azt hallják, hogy névnapjukra nem értékes aranyláncot kaptak, hanem csak elvitték a Vidám Parkba. A fiatalok szemében is egyre inkább az jelenti az értéket, ami az üzletben többe kerül. Szó sincs arról, hogy anyagi javakra, kényelmes családi fészekre ne lenne szükség. Kell a modernül berendezett otthon. Viszont, ha legfőbb céllá válik a javak öncélú halmozása, akkor az illetőnek aligha jut ideje, hogy élvezze munkájának gyümölcsét. Ismerek olyan családokat is, amelyek hajdanán a közös együttlétekre helyezték a hangsúlyt. Szegényesebb körülmények között nőttek fel ezek a gyerekek, de azóta családapaként, illetve családanyaként is gyakran visszajárnak az egykori fészekbe. Számukra hallatlan biztonságot jelent, hogy bármikor akad idejük egymásra. > Homa János _________: __________I K ádár János fogadta Marcelino Camachot Lázár György Prágában Hivatalos baráti látogatásra hétfőn Prágába érkezett Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A csehszlovák és magyar nemzeti lobogókkal feldíszített ruzynei repülőtéren vendéglátója, Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök fogadta a különrepülőgépből kilépő magyar kormányfőt. A repülőtéren megjelentek a csehszlovák kormány elnökhelyettesei és tagjai, ott voltak a prágai magyar kolónia képviselői. Csehszlovák úttörők virágcsokorral köszöntötték Lázár Györgyöt és feleségét, magyar gyerekek virágot adtak át a magyar és a csehszlovák miniszterelnöknek és feleségüknek. Lázár György miniszterelnök kíséretében Prágába érkezett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, Gábor András ipari miniszterhelyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Bajnok Zsolt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A csehszlovák fővárosban csatlakozott a küldöttséghez Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. A magyar küldöttség a repülőtéri fogadtatás után szállására hajtatott. A prágai Hrzán palotában délután plenáris üléssel kezdődtek a kétoldalú tárgyalások, amelyeken a magyar delegációt Lázár György, a csehszlovákot Lubomir Strougal vezeti. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn, a KB székházában fogadta Marcelino Camachot, ^ Spanyol Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének főtitkárát, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi munkás- mozgalom helyzetéről, a szakszervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének jelentőségéről. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Julian Ariza, a Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének titkára. MEGNYITOTTÁK A MŰSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEKET Minőség a tervezéstől az értékesítésig... Dr. Hetényi István pénzügyminiszter napjaink gazdaságpolitikájáról A megnyitó résztvevői a pénzügyminiszter előadását hallgatják (Fotó: Szántó György) A magyar gazdaság, s gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb feladata a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. A korábbinál jóval nehezebb termelési és értékesítési gondjainkat ugyanis elsősorban csak akkor és csak úgy tudjuk mérsékelni, ha a termelőszféra valamennyi ágában emeljük a műszakilag korszerű, a külföldi és a hazai piacokon egyaránt gazdaságosan versenyképes termékek arányát. Vagyis a hatékonyság és a minőség összefüggő fogalmak. Az idei megyei műszaki-közgazdasági hetek mottójául ezért is választották a rendező szervek a „Minőség a tervezéstől az értékesítésig” alapgondolatot. Az évek óta országos elismerésnek örvendő program ünnepélyes megnyitására tegnap, október 10-én került sor Egerben, a Technika Házában. A megyénkben dolgozó műszaki, közgazdász és az agrárértelmiség képviselőinek küldötteit, a meghívott vendégeket — közöttük dr. Hetényi István pénzügyminisztert, Schmidt Rezsőt, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárát, Marko- vics Ferencet, Heves megye Tanácsának elnökét, dr. Fehér ' Józsefet, a MTESZ főtitkárhelyettesét, Németh Lászlót, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkárát —, valamint a rendező szervek képviselőjét dr. Domán László, a MTESZ Heves megyei Szervezetének titkára köszöntötte. Ezt ^követően dr. Kovács Jenő, MTESZ megyei szervezetének elnöke mondott ünnepi megnyitót. Egyebek között hangsúlyozta: a MTESZ megyei szervezetének huszonkilenc tagegyesületében a több mint ötezres kollektíva évek óta azon dolgozik, hogy lépést tudjon tartani a világ műszaki fejlődésével. Az alkotó ember szerepe rendkívül megnőtt mai világunkban — hangsúlyozta. A rendező szervek elsősorban olyan témákat javasoltak a műszaki hetek keretében megvitatni, amelyek egyrészt szorosan kapcsolódnak megyénk üzemeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek gazdasági, műszaki feladataihoz, másrészt a technika újabb eredményeiről is bő és friss információt kaphat a megye értelmisége. Ezt követően dr. Hetényi István pénzügyminiszter „Időszerű gazdaságpolitikai kérdések” címmel tartott előadást. Minden szempontból aktuális téma megvitatására vállalkoztak a Heves megye üzemeiben dolgozó műszakiak — hangsúlyozta bevezetőjében a miniszter, majd azzal a gondolattal folytatta, hogy bár a minőséget sokféleképpen lehet érteni, vagy értelmezni, de ahhoz kétség nem férhet: a különböző termékek, áruk nem kellő minősége miatt évről évre óriási értékek mennek veszendőbe hazánkban. És korántsem csak az iparban, a mezőgazdaságban, hanem a kereskedelemben, a vendéglátásban, a lakossági ellátásban is. E területen a kormányzatnak is vannak tennivalói, de a jobb, az értékesebb minőségért — hangsúlyozta — a legtöbbet a gazdasági egységek, az üzemek, a szövetkezetek, a vállalatok tehetnek. Mégpedig a tisztességes és korrekt érdekeltségi viszonyok írott és íratlan szabályai alapján. Ez utóbbi — mármint az érdekeltségi viszonyok fejlesztése — nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is egyben. A miniszter ezután arról szólt, hogy bármennyire is nehezebb körülmények között termelünk és gazdálkodunk, de igen stabil és jó politikai alapra építhetjük terveinket, célkitűzéseinket és követelményeinket egyaránt. A gazdákodás komplex fejlesztésében igen nagy tartalékokkal rendelkezünk — mondotta. Végezetül konkrét példákkal és részletesen foglalkozott a pénzügyminiszter a legfontosabb tennivalóinkról. Szót ejtett a gazdasági szabályozó rendszer korszerűsítéséről. Beszédének befejezéséül azokról a központi döntésekről és követelményekről szólt, amelyek a jövő évben lépnek majd életbe. Koós József BARÁTI ESZMECSERE, VÁROSNÉZÉS Arbatov Egerben Georgij Arbatov akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája USA- és Kanada-kutató Intézetének igazgatója az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 6—10. között látogatást tett hazánkban. Georgij Arbatovot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Megbeszélést folytatott vele Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. A találkozókon véleménycserére került sor a nemzetközi élet, illetve a világgazdasági élet időszerű kérdéseiről. Georgij Arbatov látogatást tett Heves megyében is. Az Oktatási Igazgatóság előtt A HÉT-ben vasárnap este találkozhattak a tévénézők Georgij Arkagyevics Arba- tovval, az SZKP KB tagjával, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája USA- és Kanada-kutató Intézetének igazgatójával, a szerencsésebb egriek viszont már vasárnap délben láthatták őt a megyeszékhelyen. Egynapos „pihenésre”, kikapcsolódásra érkezett Egerbe a szovjet külpolitikai döntések egyik előkészítője — az idézőjelet pedig az indokolja, hogy itt sem térhetett ki munkájának folytatásától. Délelőtt ugyanis az MSZMP Heves megyei Oktatási Igazgatóságán találkozott Barta Alajossal, a megyei párt- bizottság első titkárával, Markovics Ferenccel, a megyei tanács elnökével, Kiss Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával, Puskás Sándorral, az MNB megyei fiókjának igazgatójával és Bágyi Imrével, a megyei tanács elnökhelyettesével. S noha a program kötetlen baráti eszmecsere volt —, ennek során megyénk életéről Barta Alajos adott tájékoztatást, s nagy érdeklődést váltott ki Arbatov akadémikusból az a jelenleg folyó gazdasági szemléletváltás is, amelyről a többi szakember tájékoztatta —, a sorskérdéseket, a béke ügyét itt sem kerülhette el. Ezekre válaszolt rövid interjújában a Népújságnak is. — Mi volt a célja a Magyarországon töltött három napnak? — Elsősorban szakmai feladataim voltak, másodsorban pihentem. — Hogyan foglalná össze a jelenlegi világhelyzetről alkotott véleményét? — Húsz éve, a karibi válság óta nem éltünk hasonló feszültségben. És csak bízhatunk abban, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat nem teheti ezt még rosszabbá. Mi sohasem kívántuk, és ma sem akarjuk, hogy az a húsz évvel ezelőtti helyzet megismétlődjék. De az USA katonai eszközei egyre veszélyesebbek, egyre továbbfejlesztik azokat és — Andropov elvtárs nyilatkozata is utalt rá —, ez a fegyverkezési hajsza önállósulhat, és elvezethet egy bizonytalan egyensúlyi helyzethez. Ezt a veszélyes folyamatot nem azok az ideológiai különbségek indokolják, amelyek a két rendszer között fennállnak, ilyen különbségek még sohasem vezettek háborúhoz. Itt az amerikai vezető gazdasági körök saját egyéni érdekeiről van szó, hiszen a fegyverkezés eredménye nekik üzleti haszon — a forrásokban mind jobban szűkölködő világnak csak próbatétel. A mi véleményünk az, hogy e gazdasági érdekekből született, mind drágább fegyvereket nem öncélúan, hanem ellenünk készítik. És nekünk ez ellen szükségszerűen tennünk kell valamit. Megnyugtató az; hogy a Varsói Szerződés fennállása óta még soha nem volt olyan erős, mint ma. És ez fontos tényező egy olyan helyzetben, amikor az utóbbi ötven év legreakciósabb, leg- szovjetellenesebb vezetése van hatalmon, olyan vezetők, akikkel nagyon nehéz szót érteni. Ezért 1983-ra már nem lehet prognózist adni, elképzelhető, hogy a javulás előtt még tovább romolhat a pillanatnyi nemzetközi helyzet. Hosszabb távon viszont a jelenlegi amerikai politikának nem látom perspektíváját. Á háború után jelentősen megerősödött USA ugyanis nemcsak a szocialista tábortól érezheti veszélyeztetve magát, egyre nagyobb gazdasági gondokat okoz neki Japán, és a nyugat-európai országok is egyre nehezebben fogadják el a saját érdekeikkel ellenkező amerikai kezdeményezéseket. De ennek elemzése már messzire vezetne. Arbatov ezután a megye vezetőivel rövid belvárosi sétát tett, majd a várban városunk török kori emlékéi keltették fel érdeklődését. Búcsúzóul Arbatov kedélyesen jegyezte meg: — A város maga ugyanolyan csodálatos, mint az „egri leánykák” ... Az egri vármúzeumban (Főtó: Szántó György)
