Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 238. szám ÁRA: 1883. október 8., szombat 1,8« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA Fákhordóban Városainkban gyakoriak a járdafelbontások, tudjuk az okát, nincs mit ten. ni, senki sem javasolt még jobbat, ha gázszivárgást jelentenek, vagy ha elnémulnak a telefonok. A felbontott járdaszakaszon a fák fellélegezhetnek: a szabadon maradt talaj beissza a vizet, s a fák gyökerei jobban táplálják a fákat. Helyenként az útépítők figyelmesek, nehéz gépeikkel nem sértik fel a fák törzsét, s amikor újra aszfaltoznak, kellő udvarokat hagynak a töveknél, ahová öntöttvasból készült rácsokat helyeznek el. A városi fák koronái azonban túl korán „őszülnek”, hamar sárgulnak a levelek, főleg ott, ahol az autóparkolókat lombos fák szegélyezik. Ez pedig a kipufogógázok kártétele, s főként azokat a fákat sújtja, amelyeknek a lábát a járdafelújítók beaszfaltozzák. Olyan ez, mintha valaki a salját szorosan köti nyakán, hogy megfullad tőle. És vannak egyéb panaszai is a fáknak. Panaszkodhatnának azokra az autósokra is, akik kocsijuk ütközőjével roncsolják a fa háncsát. Hamburgban négyévente színes fotókat készítenek a város fáiról azokon a közlekedési csomópontokon, ahol nagy a forgalom. A színes fotók arról tanúskodnak, hogy egyre több lombos fán a levelek a fa megbetegedését jelzik, mélyvörösek, piszkosszürkék. Kimutatták, hogy a hamburgi fák csupán 28 százaléka egészséges, a többi beteg, mérgezett fa A dolog egyszerű: a beteg fákat ki kell vágni, s helyükre fiatal növendék fákat kell ültetni. De a mérgező és kíméletlen környezetben van-e esélyük 10—30 esztendő elérésére? Nyugat-Berlinben akadtak újítók, akik hordóba ültetett fákat javasoltak, ezeket jobban lehet ápolni, a beteg fákat el lehet szállítani, megmenteni. Persze fiatal kicsiny fákról volt szó, a javaslatot azzal vetették el, hogy a félhordókba inkább műanyag fákat „ültessenek”. Képtelen ötletek, hiszen a fáknak biológiai funkciójuk van, s nemcsak arra valók, hogy a szemet gyönyörködtessék, De maradjunk csak idehaza, olykor nálunk is felmerülnek képtelen ötletek, mint azé a vidéki tanácstitkáré, aki a községi akácokat úgymond idegenforgalmi okokból mind gömbakáccá kívánta formálni, s a kép egyöntetűsége kedvéért még az értékes és egyhamar nem pótolható diófákat is kivágatta volna. Itt az ősz, s hamarosan a tél is közeleg. És megkezdődik a sózás, márpe dig a só, a városi fa ősellensége. Éppen ezért már most figyelmeztetünk rá. bánjunk takarékosan majd a sóval, főként a járdákon és az útszegélyeknél, mert a fagyökérben leszivárgó sós hólétől megkövülnek a gyökerek. Aki barátja a fáknak, barátja az önmagának ’is. t—1 Minőség, versenyképesség a külpiacon Veres Péter külkereskedelmi miniszter előadása Egerben Milyen a magyar áruk minősége? Mit kell tenni azért, hogy a magyar ipar, a mezőgazdaság, a jelenleginél is versenyképesebb legyen a nemzetközi piacokon? Egyebek között ezekről a kérdésekről esett a legtöbb szó azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a MTESZ és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei Szervezete rendezett tegnap, október 7-én Egerben. Az esemény résztvevőit — többek között — Barta Alajost, az MSZMP Heves Szénbányászati prognózis Befejeződött a KGST tanácskozás A KGST szénbányászati állandó bizottsága október 4-től 7-ig Gyöngyösön tartotta 60. ülését, amelyen az összes európai KGST-ország és 'Mongólia, továbbá — a KGST és Jugoszlávia kormánya közötti egyezmény értelmében — Jugoszlávia küldöttségei vettek részt. Megvizsgálták a KGST VB 105., 106. és 107. ülésén hozott határozatokból adódó feladatokat és végrehajtandó intézkedéseket. Ismertették a tagországok szénbányászatának kettőezerig szóló fejlődési prognózisáról készült tájékoztatót, továbbá a hosszabb távú népgazdasági tervek koordinációjának feladatait a szénbányászat területén. A megállapodásokról jegyzőkönyvet írtak alá. A tanácskozás résztvevői pénteken Visontán a Mátra- alji Szénbányák Thorez Bányaüzemével ismerkedtek. Meghallgatták Kálomista Imre üzemigazgató tájékoztatását a visontai széntermelés helyzetéről és távlatairól, majd a gyakorlatban megtekintették az automatizált széntermelést és a rekultivációs tevékenységet. (Fotó: Szántó György) megyei Bizottságának első titkárát, dr. Domán László, az MTESZ Heves megyei Szervezetének titkára köszöntötte, majd „Minőség, versenyképesség a külpiacon” címmel Veres Péter külkereskedelmi miniszter tartott előadást. Vita ai energiagazdálkodásról „Megszűnt a pazarlás, de ülést tartott a SZOT elnöksége — A SZOT elnöksége pénteki ülésén meghallgatta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatóját a magyar mezőgazdaság helyzetéről és a további tennivalókról. Ezután az elnökség az anyag- és energiatakarékosság eredményeit és az ezzel kapcsolatos további szakszervezeti feladatokat vitatta meg. Általános tapasztalatként állapította meg, hogy az eddigi erőfeszítések az energiagazdálkodásban már számottevő, az anyaggazdálkodásban azonban még csak kezdeti eredményeket hoztak. Lényegében megszűnt az energiapazarlás, a gazdálkodás javítására azonban még bőségesen kínálkozik lehetőség. Ezután a munkavédelmi kutatások helyzetét és tennivalóit vitatta meg az elnökség. A továbbiakban meghall- ) gáttá és tudomásul vette a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű eseményeiről szóló tájékoztatót. Végül a SZOT elnöksége állásfoglalásban üdvözölte a Nemzeti Színház építésére meghirdetett társadalmi akciót, kifejezve, hogy ebben a szakszervezetek is részt vállalnak. Az elnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a dolgozók, a szakszervezeti tagok — akár egyéni, akár kollektív támogatást nyújtanak az építkezéshez — kizárólag önkéntesen vállalt formában és összeggel vegyenek rés/' az akcióban. A társadalmi védnökség által kibocsátandó 100, 50 és 20 forintos címletű bélyegeket a szakszervezetek bizalmiak útján juttatják el azok számára, akik ezek megvásárlásával akarnak részt venni a Nemzeti Színház építésének anyagi támogatásában. Télr«, tavaszra Biztonságos takarmányéi látás Az eddig betakarított tömegtakarmányok elegendőek lesznek a téli, és a tavaszi hónapokra, s kitartanak az új termés beéréséig — állapította meg a MÉM most készült takarmánymérlege. A megyékből, üzemekből ösz- szegyűjtött információk szerint a szárazság miatt szénából mintegy 3 százalék, tömegtakarmányból pedig 1,7 —2 százalék volt a kiesés, s ez is csak néhány megyét érintett; így Csongrád, Bács- Kiskun, Szolnok, Békés és Pest megye állattartó állami gazdaságait, téeszeit. A jelenleg betakarítás alatt lévő legfontosabb abraktakarmányból, a kukoricából később készül majd összesítés, annyi azonban máris bizonyos, hogy az állatok ellátását ebből is biztosítják a termelőüzemek. A kieső, mintegy 280 ezer tonna széna-, és tömegtakar- mánytermés pótlására megvannak a feltételek, az élelmiszeripari üzemekben keletkező melléktermékeket fokozott mértékben hasznosítják takarmányként. A cukorgyárakban mintegy egymillió tonna nedves répaszelet marad vissza, ennek jelentős hányadát — a megyei tanácsok irányítása mellett — az aszályt szenvedett állattartó gazdaságok vásárolhatják meg. Az ugyancsak nagy mennyiségű szeszgyári hulladék, a vinasz és a sörgyári melléktermék, a sörtörköly szintén hasznos kiegészítője az állati tápláléknak. A vártnál kevesebb takarmánnyal rendelkező gazdaságok maguk is igyekeznek gondoskodni a kiesés pótlásáról. Sok helyen az addig al- mozásra felhasznált szalmát megfelelő kezeléssel takarmányként hasznosítják. A kukoricaszárat sem szántják be betakarítás után, hanem nagyobb mennyiségben tartósítják. A szokásosnál nagyobb területen vetették el a bükkönyös, rozsos, árpás takarmánykeveréket, ami tavasszal friss takarmányként szolgál. Az üzemek a késő őszi, téli legeltetéshez is fokozott mértékben teremtik meg a feltételeket. Nagy területeken vetnek takarmányrepcét, amelyet az első hó lehulltáig legeltethetnek. A termesztési rendszerek igyekeznek segíteni az aszálykár miatt kevesebb takarmánnyal rendelkező gazdaságoknak. A KITE a közelmúltban Nádudvaron szénabörzét rendezett, itt a fölösleges készleteket vásárolhatták meg a kárt szenvedett állattartó állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. (MTI)- f utolsó körök Erdőtelken Az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezetben is a vege fele közeledik a kukorica betakarítása. Gondot okozott a tartós szárazság, ám a szárítás költségeinek csökkentésével a kiadások is enyhültek A Jolin Oeere kormányánál Nagj Pál (Fotó: Köhidi Imre)
