Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. Szeptember 4., kedd S. „Tisztálkodik” a hangszerek királynője Érdekességek a Székesegyház orgonáiéról „Az orgona a legnagyobb, a legmerészebb, a legnagysze­rűbb hangszer, amit valaha emberi lángelme alkotott.'* (Honoré de Balzac) Megújul, megtisztul az eg­ri Bazilika nagyorgonája, az ország máig legmonumentá- lisabb, egybefüggően (és nem több orgona összekapcsold- sával) épített hangszere. Értő kezek teszik tisztává. Nemcsak a közel húsz év alatt lerakodott portól sza­badítják meg hanem a fü­let sértő, tisztátalan hangok­tól is. Többször átépítették 1863-ban az e helyen ide­iglenesen álló orgonát (ma a Dobó téri templomban ta­lálható az orgona háza) Ludwig Mooser salzburgi or­gonaépítő lebontotta. Helyé­re a ma is megcsodálható neoklasszicista stílusú szek­rénybe 52 változatú hang­szert épített. Ez a zseniális orgonaépítő korábban Esz­tergomban és Fóton, később Egerben, Hevesvármegyében és Északkelet Magyaror­szágon is számos orgonát épített. A megyeszékhelyen le is telepedett, itt dolgozott egészen 1881-ben bekövetke­zett haláláig. Az orgonát többször átépítették és bő­vítették. Az idők folyamán nehézkessé váló mechanikus játékasztalt 1882-ben a szi­léziai Rieger testvérek ún. Barkel-emelős — a billentyű lenyomását megkönnyítő — mechnikusra cserélték. 1912- ben a pécsi Angster cég 60 változatúra bővítette — ti­pikus példájaként a század- forduló dekadens1 orgonaépí­tő stílusának — ugyanakkor új, teljesen pneumatikus (csak levegővel működő) szintén három manuálos (billentyűsoros) játékasztal­lal látta el. 1936-ban és 1949- ben kisebb változtatások történtek. Végül 1963—64- ben Szalag Lajos orgonamű­vész tervei alapján Erdősi József, Gonda Nándor és Gyöpös László kiváló orgo­naépítők munkája nyomán 100 változatúra bővült. Ek­kor készült a ma is hasz­nált négy manuálos, elekt­romos játékasztal, az elektro- pneumatikus traktúra (ve­zérlés). Impozáns méretek A Székesegyház orgonájá­nak nemcsak a hangja, ha­nem méretei és bonyolult­sága is lenyűgöző, ötvennégy négyzetméter alapterületen, U-alakban és a mellvédnél két úgynevezett pozitív szek­rényben helyezkedik el. A mennyezetig rendelkezésére álló magasság 12 méter. Ezt a magasságot a sípsorokat tartalmazó művek (egyes billentyűsorok sípsorai) négy szintre osztják. A pedál síp­jai a földszinten és az I. emeleten, az I. manuál szin­tén a földszinten, a kórus mellvédje mögött, II. manu­ál sípjai az I. és II. eme­leten, a III. manuál az első emeleten, végül a IV. ma­nuál sípjai a harmadik eme­leten találhatóak. A 12c né­ma és 7502 hangzó síp kö­zül a leghosszabb hét mé­ter, a legbővebb 35X45 cen­timéter belméretű, végül a legkisebb öt milliméter hosz- szú légoszloppal bír és át­mérője négy milliméter. Ebben az orgonában a le­vegő (szél) nyomása 100 WS/mm (vízoszlopnyomás). A szélellátásért egy 1800 W teljesítményű 1200 percen­kénti fordulatszámú elektro­mos ventillátor és hat da­rab kiegyenlítő és tartály- fúvó a felelős. A változatok az orgonaépítészet csaknem valamennyi lehetőségét kép­viselik. Vannak alaphangot adó (principálok, fuvolák, vonósok, stb.), felhangokat megszólaltató ún. aliquot (quint, tere, szepim, stb.) és kevert több soros játékok (mixtúrák, cimbelek, 9 soros Komettin), valamint nyelv változatok (klarinét, oboa, trombita, fagott, pánkürt, stb.). Két harangjáték, a ha- rangoimbel (Zimbelstern) és a mélyharang (Campanelli) is gazdagítja a dispozitiót. A sípok kemény és puha­fából, ón-ólom ötvözetű úgy­nevezett orgonafémből, vö­rösrézből és horganyból ké­szültek. Az orgona hangter­jedelme 64°—.1/1-6’ lábig, azaz a szubkontra c'től a hatvonalas erig terjed. Frek­venciában kifejezve, a hall­hatóság határán járva 16 Hz — eca. 8000 Hz-ig. Műkö­désének rendszere ún. elekt- ropneumatika, ami azt je­lenti, hogy a billentyű le­nyomása és a regiszter be­kapcsolásakor érintkező zár­ja az elektromágnes áram­körét, mely behúzva egy pneumatikus szelepet nyit, szabaddá téve ezzel a szél útját, miáltal a kívánt síp megszólal. Korlátlan lehetőségek Az orgonistának a játék­asztalon (vezérlő pult) fi04 kezelőszerven kell játék köz­ben eligazodnia és összesen 274 billentyűn játszhat. Bár az egri Bazilika nagy- orgonája hatalmas mű, még­is a világ orgonaépítészeté­ben találkozunk nagyobb hangszerekkel is. Ilyen pél­dául Európa tudomásunk szerint eddig legnagyobb or­gonája a passaui dómé, vagy a világ grandiózus orgonája Atlantic Cityben (USA) Au­ditórium Convention hall­ban; hét manuál, 900 játék, 3200 síppal. A 100 változat olyan kombinációs lehetősé­geket kínál, hogy egy emberi élet is kevés lenne ahhoz, hogy a lehetséges hangszín­összeállításokat élvezettel használhatnánk. Az össze­állítható hangszínek tehát szinte korlátlanok. Korabeli hanghűséggel és színgazdag­sággal szólalhat meg tehát rajta Buxtehude, Schlick, J. S. Bach, Liszt, Kodály vagy akár a legmodernebb zeneszerzők művei is. A felbecsülhetetlen érté­kű hangszer bizony alapo­san bepiszkolódott, és már sürgőssé vált az orgona rész­letes átvizsgálása és hango­lása. Minden sípot kézbe kell venni, megtisztítani, művészi módon intonálni. Októberre várható, hogy ez a monumentális hangszer ismét teljes fényében szól­jon. Kívánjuk, hogy Kodály Zoltán erről a hangszerről megfogalmazott véleménye, miszerint: „A legorgonahan- gúbb orgona, amit valaha is hallott” továbbra is elmond­ható maradjon és örömet szerezzen Eger város zene­értő és zeneszerető közön­ségének. Ferencz József Az orgona játszóasztala (A szerző felvétele) ADAPTÁCIÓK NÉLKÜL Filmfesztivál - Velencében Velencében került először európai bemuta­tásra a Csillagok háborúja harmadik része, a Jedi visszatér címmel. Képűnkön: Leila her­cegnő (Carrie Fischer) mögötte egy szörny a csillagközi alvilágból Egyetlen — bár a jelentő­sebbek közé számító — nem­zetközi filmfesztivál válasz­téka alapján csak nagy vo­nalakban, s hozzávetőlegesen lehet következtetéseket le­vonni a világ filmművésze­tének pillanatnyi helyzeté­ről, főbb irányzatairól. A legutóbbi velencei film­seregszemlén bemutatott pontosan száz alkotás, öt vi­lágrész 23 országából, mégis sokat mond a mérlegkészítők számára. A legjellemzőbb: jóformán teljesen háttérbe szorultak a jó regények, színdarabok adaptációi, nem különben a magánélet belterjes problé­mái. Ugyanakkor mind, több az olyan film, amely az egyén és társadalom, sőt, a napi politika kibékíthetet­len konfliktusait tárja a néző elé, olyan történelmi sorsfordulók pillanataiban, mint a második világháború, vagy napjaink neofasiszta, ellenforradalmi imperialista indíttatású véres eseményei. A legutóbbi világháború­val, s annak közvetlen ha­tásával, több — tegyük hoz­zá mindjárt: kitűnő — film is foglalkozott. így Andrzej Wajda lengyel—NSZK kö­zös produkcióban készült Egy szerelem Németország­ban című alkotása. Egy tra­gikus szerelem történetét be­széli el, drámai erővel. Idő­pont: 1941, helyszín: egy kis német falu, s a furcsa ösz- szetételű szerelmes pár: egy magára maradt asszony — férje a fronton van — és egy a szomszédban dolgozó fiatal lengyel hadifogoly. A harmadik pedig: a helybeli SS-parancsnok, aki irtózatos véget vet ennek az idilliku­sán szép kapcsolatnak ... Ugyanebben az időszakban játszódik a svájci Thomas Koerfer Glut című filmje. Központi figurája egy hadi­anyaggyáros, aki — mint mondja — nem politizál, s ezért egyaránt szállít fegy­vert Angliának és a hitleri Németországnak. Mindaddig, amíg családi tragédiája rá nem döbbenti üzleti elvei­nek következményeire. Az NDK-beli Frank Beyer Le­tartóztatás című filmje szinte folytatása — időrendben is — az előzőknek. Lengyel- országban vagyunk, közvet­lenül a második világháború után. A bevagonírozásra váró német hadifoglyok kö­zött egy lengyel asszony fel­ismerni véli az egyik Lub- linban garázdálkodott SS- tömeggyilkost. A hadifoglyot kiemelik a vagonból, letar­tóztatják, és hetekig, hóna­pokig vallatják, amíg csak ki nem derül az igazság. Eközben megismerkedhetünk rabtársaival, azokkal a né­metekkel, akik valóban ki­vették részüket bestiális gyilkosságokból, a legször­nyűbb háborús bűncselek­ményekből. És ismét háború ... Ez­úttal a vietnami. Fiatal amerikai katonák készülnek a írontra. A feszültség, a jellemek különbözősége, a faji előítéletek, a primitív gondolkodás, legfőképpen pedig az összezártság civó- dásokat, verekedéseket, sőt gyilkosságot eredményez. Mindez egyetlen színhelyen, egy laktanya hálótermében játszódik le néhány óra alatt. Eredetileg színdarab­nak készült: David Rabe mű­vét Robert Altman amerikai filmrendező ültette át vá­szonra, s nyolc kitűnő fia­tal színészt bízott meg a kamaradráma egyenrangú főszerepeinek alakításával. (Nem véletlen, hogy ők nyol­cán nyerték el — kollektí­ván — a legjobb férfiszí­nészi alakításnak kijáró nagydíjat, az Arany Orosz­lánt. Végül — ebbe a kategó­riába sorolható a Tűzvonal- ban című USA-film is, me­lyet Roger Spottiswoode ren­dezett. Színhelye Nicaragua a Somoza-rezsim bukásának napjaiban. Három amerikai újságíró érkezik az ország­ba, s csakhamar az esemé­nyek középpontjába kerül­nek. Szemtanúi lesznek a diktatúra eszeveszett őrjön­gésének, ártatlan nők, gyer­mekek, öregek kegyetlen meggyilkolásának, s a re­zsim bukás előtti eszeveszett haláltáncának, majd a népi forradalom győzelmének. Három kitűnő színész ala­kítja a főszerepeket: Gene Hackman, Nick Nolten és Joanna Cassidy, egy epizód­figurában pedig Jean Louis Trintignant is feltűnik. Nem háborúban, hanem egy békés nagyváros utcáin, szórakozóhelyein és családi otthonaiban zajlanak a Győz­tesek és vesztesek című film képsorai. A rendező: Salva­tore Maira. Gondolatilag, ér­zelmileg mégis az előzőek­hez sorolhatnánk. Mai fia­talokról szól, akik nem emelnek barikádokat, mint a hatvanas évek diáklázadásá­nak résztvevői, de képtele­nek beilleszkedni a kapita­lista társadalom álszentes­kedő, hazug, perspektíva nélküli keretei közé. Társ- talanul, magukra hagyva próbálják megvívni harcu­kat. Ám sikertelenül... Bár Velencében a játék­filmek versenyeztek a díja­kért, rendhagyó módon a kö­zönség elé került egész es­tét betöltő dokumentumfilm is: Az olasz fasizmus bukása címmel. Rendezője: Ernesto G. Laura, archívumok mé­lyéről mindeddig nyilvános­ságra nem került filmteker­cseket bányászott elő. Rövid másfél óra alatt megismer­kedhetünk Mussolini ura­lomra kerülésének hátteré­vel, majd az olasz népet katasztrófába kergető fasiz­mus elkerülhetetlen buká­sának történetével. Az egy­kori filmdokumentumok mellett, megszólalnak a film­ben az akkori ellenállási mozgalom még élő veterán­jai, szemtanúi és harcos közreműködői. Voltak persze a fesztivá­lon politikamentes produk­ciók is: vígjátékok, zenés filmek, kalandtörténetek. De ezek többsége művészi szempontból sem tartozott a jelentősebbek, az emléke­zetesebbek közé. Garai Tamás H eti umor ét elején — Szakítottam a vőlegé­nyemmel. Teljesen megvál­toztak iránta az érzélmeim. — És visszaadtad neki azt a szép aranyláncot is? — Dehogy! Hiszen az aranyláncot nem gyűlöltem meg! ★ — Maga mit csinál itt? — kérdezi a forgalmista a sí­neken fekvő férfitől. — Meguntam az életemet! Várom a nemzetközi ex- presszvonatot Budapestről, vessen véget a szenvedése­imnek! — Budapestről? Akkor át kell másznia a másik vá­gányra! Ide a berlini ex­pressz érkezik! ★ _ — Mondja meg őszintén tanárnő, nem szoktak a gye­rekek magától intim dolgo­kat kérdezni? — De igen, és nagyon szó­rakoztatja őket a tájékozat­lanságom. A folyékony arany A méz csodaszer: megkönnyíti az elalvást A reggelire fogyasztott méz gyorsan ad energiát, minthogy a test a benne lé" vő szőlő- és gyümölcscukrot közvetlenül fel tudja hasz" nálni. Egy hosszú munkanap után egy kávéskanálnyi méz segíti a „kikapcsolódást”, meghozza az áhított belső nyugalmat, és megkönnyíti az elalvást. Egyébként Hip- pokratésztől, a görög orvos­tól és filozófustól származik a hurut elleni legrégibb re­cept egy csésze forró tej, mézzel. A folyékony arany a görögöknél és a rómaiak­nál enyhe hashajtóként is kedvelt volt. Dr. Jarvis ter­mészetes gyógymódot alkal­mazó amerikai orvos jó ta­pasztalatokat szerzett, ami­kor ízületi gyulladásnál azt ajánlotta betegeinek, hogy mézet egyenek fájdalomcsil­lapítóként. Dr. W. G. Sak- katt, híres bakteriológus, a coloradói mezőgazdasági egyetem tanára kiderítette, hogy a méz antiszeptikusan hat, megöli a baktériumo­kat: „Mert a méz sok ká­liumot tartalmaz, és a ká­lium kiszívja a baktériumok­ból a nedvességet, amelyre szaporodásukhoz szükségük van.” Egy mézfürdő bársonyossá, puhává és simává teszi a bőrt, serkenti a vérkeringést, és feszesebbé teszi a szöve­tet. A hajmosáshoz használt enyhe mézsampon balzsam­ként hat. Egy saját kezűleg készített mézpakolás valódi fiatalító kúra. Keverjünk össze egy kávéskanálnyi mé­zet egy evőkanálnyi sovány túróval sűrű péppé, a keve­réket kenjük az arcunkra, és hagyjuk ott legalább 20 percig. Ez feszesebbé teszi a bőrt és kitisztítja a póruso­kat. A méz azonkívül enyhíti az égési sebek okozta fáj­dalmat és megakadál yózza a bőr felhólyagzását. Bunte Illustrierte Kőműves szakmunká­sokat, park­karbantartókat, valamint úttisztító munkásokat alkalmazunk. Jelentkezni lehet Eger Város Tanácsa, Mélyépítő és Város- gondozási Üzem, Eger, Bródy S. u. 4., bér- és munkaügyi osztályon. Gene Hackman, Joanna Cassidy és Nick Nolten, a Tűzvonalban című film egyik jele­netében Adrian Lyne fiatal amerikai színésznő a Táncvillanás című filmmusical főszereplője

Next

/
Thumbnails
Contents