Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
10. Fiöc i NÉPÚJSÁG, 1983. október 29., szombat Hatvanéves a Török Köztársaság A magyar és a török nép évszázados kapcsolata korántsem csak a várháborúk időszakára korlátozódik. A Rákóczi-szabadságharc bukása után bujdosó fejedelmünket az oszmán birodalom fogadta be. Kossuth Lajos és kísérete Kütahjában talált átmeneti menedékre. Ez a két, viszonylag rövid idejű történelmi epizód is nagy hatást gyakorolt a magyar és török nép közötti kapcsolatokra azóta is. Ez is indokolja nagyobb érdeklődésünket a Török Köztársaság nemzeti ünnepe, s a november 6-án sorra kerülő választások iránt. Ez utóbbi a bárom évi katonai kormányzás után szólítja urnákhoz a szavazásra jogosultakat, hogy az újból felállítandó egykamarás parlament 400 tagjáról döntsenek. (Fotó: Szántó György) 1923. október 29-én az elavult szultanátust egy új, életképes államforma, a köztársaság váltotta fel, amelynek első elnöke a török nemzeti felszabadító háború hőse, a „törökök atyja”, Kemál Atatürk lett. A hatvanadik évforduló alkalmából a török nemzet számára oly sorsdöntő időszak rövid összegzését kértük Oszmán Baszmantól, a Török Köztársaság budapesti nagykövetétől : — Azt, hogy Törökország az első világháború és a nemzeti felszabadító küzdelmek után aránylag rövid idő alatt talpra álljon és megőrizze nemzeti függetlenségét, csak az oszmán kalifátus politikai rendszerének felszámolásával és egy teljesen új polgári török állam felépítésével érhettük el — mondotta Oszmán Baszman. — A köztársasági államforma kialakítása és megszilárdítása Kemal Atatürk reformjai nélkül sohasem sikerült volna! Az első és talán legradikálisabb reformja az állam és az . egyház szétválasztása volt. Az oszmán birodalom reakciós politikájában meghatározó szereppel bíró vallási vezetők eltávolítása a hatalmi gépezetből azonban nem azt jelentette, hogy Atatürk gátolta volna a hívőket hitük gyakorlásában! Ellenkezőleg, megteremtette egy sajátos, úgynevezett Török Muszlim Egyház alapjait, amely napjainkban is virágzik. A svájci mintára bevezetett alkotmány és polgári törvénykönyv választójogot biztosít minden 18 éven felüli férfinak. 1934-iben — sokkal korábban, mint a legtöbb nyugati országban —, szavazati jogot kaptak a hárem falai mögül kiszabadult nők is. Megnyíltak a munkahelyek és egyetemek előttük, azóta nagyon sok lány és asszony dolgozik orvosként, professzorként, sőt politikusként is. Musztafa Kemál javaslatára 1929-b^n az arab Írást a latin betűs váltotta fel, így sokkal sikeresebben számolhattuk fel a nagymérvű írástudatlanságot! Atatürk jelszavának megfelelően: — Békét a világnak, békét a hazában — alakította ki köztársaságunk külpolitikáját. Azóta is a jószomszédi viszony megtartására törekszünk szomszédainkkal, természetesen a Szovjetunióval is! A köztársaság megalapítója igyekezett a katonák és tisztviselők fiaiból szak- és üzletembereket is nevelni, ezáltal segítve hazánk halódó gazdasági életének feltámasztását és modernizálását. Tanításai és törvényei életben vannak napjainkban is! — Nagykövet úr! Az elmúlt években újra fellángoltak és mind gyakoribbá váltak az örmény terrorszervezetek akciói. Az önök kormánya mit tesz megfékezésük érdekében? — Tisztában vagyunk azzal, hogy az örmények régi történelmi sérelmeikre hivatkozva követik el merényleteiket világszerte. Sajnos, a legtöbb bűntett elkövetését vállaló ASALA nemzetközi szervezet, így megfékezése több ország összefogását igényelné! Kormányunk még szigorúbb intézkedésekkel igyekszik meggátolni az oly sok ember életét veszélyeztető esztelen tevékenységüket! — A napokban ült össze az 1986-os ,,török év” kulturális eseményeinek a szervezésével megbízott emlék- bizottság. Heves megye híres török kori emlékeiről, ennélfogva részt vesz ebben a tevékenységben. Számíthatunk a kezdeményezés támogatására az önök részéről is? — Természetesen! örömünkre szolgál, ha kiállításokkal, delegációk cseréjével még jobban elmélyíthetjük barátságunkat. Ezt szolgálja a hároméves kulturális csereprogram meghosszabbítását szorgalmazó törekvésünk is, amelyet a hónap utolsó napjaiban ratifikálunk. Október 27-én nyílt a török szépművészeti kiállítás, melynek szervezésében részt vett követségünk is. Az önök szép környezetű, műemlékekben gazdag városában megfordultam több alkalommal én is, így különösen örömömre szolgál, ha az előzetes egyeztetések után segíthetjük a „török év” ottani rendezvényeit is! — Köszönjük a beszélgetést! Soós Tamás Amerikai ágyúkkal, hadihajókkal a „fűszersziget” ellen „Ceterum 1,900 US. AND 300 CARIBBEAN TROOPS SEIZE TWO AIRPORTS AND UNIVERSITY censeo... Grenadát pedig el kell pusztítani — ez a lényege négy éve annak az amerikai kormánypolitikának, amely mindent elkövetett, hogy megfojtsa a kis szigetországban hatalomra került haladó rendszert. Maurice Bishóp kormánya „barátkozni” kezdett Kubával, a szocialista országokkal, el nem kötelezett politikát folytatott — és ez elég volt, hogy Washingtonban kimondják: Grenada a Ka- rib-térség biztonságát fenyegeti. Grenada területe a kis szigetekkel is alig több, mint a Balaton területének fele. A térképen apró pötty csupán. Tavalyi adatok szerint „hadserege” ezer főt számlái és szükség esetén is csak 25 ezer főnyi milíciát tud mozgósítani. „Fűszerszigetnek” is hívják, mert számtalan egzotikus fűszer hazája — s főként ezek exportjából él. Washington — amikor a szigetország vezetőinek bel. villongása és Maurice Bishop máig is tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halála után a katonák vették át a hatalmat Grenadán — mégis az Independence repülőgép-anyaha- jót küldte a térségbe. Nincs még 24 órája sem, hogy a közeli Barbados szigetér amerikai tengerészgyalo- sok gyülekeztek. Hétfőn a CARICOM, a térség kis szigetállamainak gazdasági tömörülése kiközösítette Grenadát és olyan intézkedéseket hozott, amelyekkel gyakorlatilag megfojtották Grenadát. Kedden a Közös Piac is befagyasztotta a Gre- nadával meglevő minden kapcsolatát. Grenadában éppen hétfőre kezdett helyrerázódni az élet. Feloldották a kijárási tilalmat, közölték, hogy legkésőbb két héten belül a polgári kormány veszi kézbe az ügyeket." A „Szabad Grenada” rádió azonban azt is jelentette, hogy a sziget} y ország körül „ismeretlen hajók” cirkálnak. Kedden hajnalban megindult az invázió — mégpedig nem „tisztán” amerikai, hanem „közös”: az Egyesült Államok maga mellé vette Barbados, Saint Vincent, Antigua, Jamaica, Saint Lucia és a Dominikai Közösség katonáit. Nem azért, mert az amerikai katonáknak erre szükségük lett volna. Bar- badoson az amerikai nagy- követség tisztségviselője igyekezett hangsúlyozni, hogy „kollektív” akcióról van szó. Ennek a hadműveletnek a végkimenetele soha nem volt kétséges. Kedden délelőtt megszólalt Reagan elnök is és kijelentette: az Egyesült Államok a Granadán levő állampolgárainak biztonságát kívánja szavatolni — és helyre akarja állítani a demokráciát. Grenada már korábban biztosította Washingtont: az amerikai polgárokat semmilyen veszély nem fenyegeti. Azt pedig az Egyesült Államok elengedte a füle mellett, hogy a katonai vezetők a polgári kormány helyreállítását tűzték ki célul. Bármivel is indokolják a Grenada elleni inváziót Washingtonban, egy percig sem kétséges, hogy az Egyesült Államok „dominót” látott Grenadában és a haladó reformok bevezetése, a Kubával és a szocialista országokkal való jó viszony megteremtése nyugtalanította. A belső zűrzavar alkalmat teremtett a közbelépésre. A Grenada elleni invázió súlyos kérdéséket vet fel: Vajon mennyi nehézségébe kerül Washingtonnak ezek után meggyőzni latin-amerikai szövetségeseit, hogy például Nicaraguában, Kubában — vagy a világ bármelyik részén — „helyre kell állítani a demokráciát”? Vajon van-e akadálya, hogy Libanonban Washington vezetésével „kollektív rendszabályokat” foganatosítsanak az amerikai állampolgárok életének védelmére? A kérdések még sorolhatók — vagy kiegészíthetők azzal, hogy vajon miféle felsőbb hatalom ruházta az Egyesült Államokra általában a demokrácia helyreállításának jogát bárhol és bármikor, s bármilyen eszközzel? A U. S. News and World Report című amerikai hetilap egyik közelmúltján megjelent számában felsorolja az Egyesült Államok latin-amerikai beavatkozásainak menetét: A múlt századtól kezdve 32 ilyen esetet nevez meg. Grenada ezek szerint a 33. Cheysson, francia külügyminiszter, a Nicaragua partjai közelében folyó amerikai hadgyakorlatok kapcsán jegyezte meg a közelmúltban: nem éppen a legjobb módszer a térség problémáinak megoldásához ágyúkkal és hadihajókkal nekilátni. AMERIKAI KAMPANYKEZDET A Fehér Ház kiadó? A washingtoni Capitoliu- mon októberben nagy munkába kezdtek a lakberendezők: a Kongresszus közelében ütött tanyát a -„Reagan- —Bush ’84” elnevezésű választási kampányiroda. S miközben az íróasztalokat tologatták, s felakasztgatták a falra az elnök és az alel- nök arcképét, a Pennsylvaniai sugárút túlsó végén, a Fehér Házban végre vala- hára Reagan is aláírta a szükséges okmányt, vagyis hivatalosan is jelöltté vált. Igaz, hagyott még magának egy kiskaput a visszakozásra, hisz az államfői újravá- lasztási nyilatkozatra talán januárig is várni kell. Egy biztos; jóformán nincs olyan húzása a Fehér Háznak, amely ne volna kampányszagú. Reagan immár jó ideje tudatosan a választási szempontból perdöntő lakosságrétegeknek udvarol. Vagyis semm.i jelét nem adja, hogy a Fehér Ház kiadó lenne, akárcsak az ..albérlő” George Bushnak is. Amiből azonban korántsem következik, hogy kény- szerkiiköltöztetés jövő ősszel ne volna elképzelhető. A javában zajló demokrata jelöltségi verseny résztvevői épp erre készülnek, nem törődve az elnök változatlan személyes népszerűségével. Szerintük vissza- nyerhetőek azok a rétegek, amelyeket 1980-ban Reaga- nék sikerrel csábítottak el a demokratáktól. Számítanak a gazdasági fellendülés gyors lefékeződésére, s tudják, hogy a fegyverkezés túlerőltetése fokozta a háborús félelmeket. Nos, Réa- ganről valóban szinte le- moslhatatlanná vált a bélyeg, hogy a „gazdagok elnöke”, s a Fehér Ház nem is állítja, hogy sima újraválasztásra számítana. Kétségtelen, a hivatalban levő elnök nagy előnye vetély- társai fölött, ám az elnök csapata nagyon szoros választási küzdélemmel számol, így érthető, hogy Reagan kampánybizottsága hatalmas összeget készül tévéhirdetésekre költeni a tavasszal, tehát a demokrata előválasz- tási harc kellős közepén. Az ellentáborban ugyanis kezd valóban kíméletlenné válni a küzdelem. A legjobb helyzetben jelenleg kétségtelenül Walter Mondale volt alelnök van, akit támogatásáról biztosított a befolyásos szakszervezeti vezérkar, és egy sor fontos kormányzó, polgármester, szenátor. Némelyek egyenesen „lefutottnak” minősítik a vetélkedést, biztosra véve, hogy Mondale máris megszerezte a jelöléshez szükséges többséget a jövő nyári San Francisco-i demokrata konvencióra. Csakhogy ott a küldötteket az előválasztások eredményei alapján állítják az egyes államok. azokon pedig még minden megváltozhat. Mondale fő vetélytársa John Glenn szenátor. A közvéleménykutatások szerint mindketten fej-fej mellett haladnak Reagannel, a szenátor hívei azonban állítják, hogy valójában „egyedül a volt űrhajós esélyes a népszerű elnökkel szemben”. Glenn mindenesetre kockázatos játszmába kezdett: nyíltan támadja a Carter-korszakot, amelyben Mondale alelnök volt. Vádjai szinte az 1980- as Reagant idézik, gazdasági és katonai ügyekben egyaránt. Félő azonban, hogy a szenátor ezzel elidegeníti pártja vezető rétegét, s épp az elnököt segíti. Hiszen Reagan bérlői jogának meghosszabbítását a Fehér Házra egykönnyen biztosíthatná, ha a demokratáknak — csakúgy, mint a Carter— Kennedy párharcban — megint „sikerülne” szétzilálni saját pártjukat. Avar János összeállította: Pilisy Elemér HAJÚZAS IRÁNT ÉRDEKLŐDÖK, FIGYELEM! A Folyamszabályozó és Kavlcskotró Vállalat nagyberuházáshoz kedvező fizetési és munka- feltételekkel felvesz: 1. Hajós szakmunkásokat: fedélzetmester, uszály- kormányos, géphajókormányos és hajóvezető szakmába. 2. Gépházi munkakörbe: vasipari szakmunkásbizonyítvánnyal és egyéb gépkezelői vizsgával rendelkező vagy műszaki szakközépiskolát végzett dolgozókat. 3. Hajós fedélzeti munkakörbe 8 általános iskolát végzett férfi dolgozókat. Hajós szakképesítés megszerzésére lehetőséget nyújtunk. Munkahéten munkásszállást biztosítunk. BUDAPESTI HAJÓJAVÍTÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGUNKRA FELVESZÜNK szakmunkás, illetve műszaki szakközépiskolai végzettséggel szerkezeti lakatos, hidraulika lakatos, ívhegesztő, elektroműszerész, radarszerelő, dízelmotorszerelő és művezető munkatársakat. JELENTKEZÉS: • Budapesti Kavicstermelési üig., Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040'36. Dunai Kavicstermelési üig. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040 43. Tiszai Vízépítési üig. Szeged, Északi «város, 302. ép. Telefon: 23-033. Budapesti Hajójavító üig. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040 33.
