Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

10. Fiöc i NÉPÚJSÁG, 1983. október 29., szombat Hatvanéves a Török Köztársaság A magyar és a török nép évszázados kapcso­lata korántsem csak a várháborúk időszakára korlátozódik. A Rákóczi-szabadságharc buká­sa után bujdosó fejedelmünket az oszmán birodalom fogadta be. Kossuth Lajos és kí­sérete Kütahjában talált átmeneti menedék­re. Ez a két, viszonylag rövid idejű történel­mi epizód is nagy hatást gyakorolt a magyar és török nép közötti kapcsolatokra azóta is. Ez is indokolja nagyobb érdeklődésünket a Török Köztársaság nemzeti ünnepe, s a no­vember 6-án sorra kerülő választások iránt. Ez utóbbi a bárom évi katonai kormányzás után szólítja urnákhoz a szavazásra jogosul­takat, hogy az újból felállítandó egykamarás parlament 400 tagjáról döntsenek. (Fotó: Szántó György) 1923. október 29-én az el­avult szultanátust egy új, életképes államforma, a köz­társaság váltotta fel, amely­nek első elnöke a török nemzeti felszabadító háború hőse, a „törökök atyja”, Kemál Atatürk lett. A hat­vanadik évforduló alkalmá­ból a török nemzet számára oly sorsdöntő időszak rövid összegzését kértük Oszmán Baszmantól, a Török Köz­társaság budapesti nagykö­vetétől : — Azt, hogy Törökország az első világháború és a nemzeti felszabadító küzdel­mek után aránylag rövid idő alatt talpra álljon és meg­őrizze nemzeti függetlensé­gét, csak az oszmán kalifátus politikai rendszerének fel­számolásával és egy teljesen új polgári török állam fel­építésével érhettük el — mondotta Oszmán Baszman. — A köztársasági államfor­ma kialakítása és megszilár­dítása Kemal Atatürk re­formjai nélkül sohasem si­került volna! Az első és talán legradi­kálisabb reformja az állam és az . egyház szétválasztása volt. Az oszmán birodalom reakciós politikájában meg­határozó szereppel bíró val­lási vezetők eltávolítása a hatalmi gépezetből azonban nem azt jelentette, hogy Ata­türk gátolta volna a hívő­ket hitük gyakorlásában! El­lenkezőleg, megteremtette egy sajátos, úgynevezett Török Muszlim Egyház alap­jait, amely napjainkban is virágzik. A svájci mintára beveze­tett alkotmány és polgári törvénykönyv választójogot biztosít minden 18 éven fe­lüli férfinak. 1934-iben — sokkal korábban, mint a leg­több nyugati országban —, szavazati jogot kaptak a há­rem falai mögül kiszabadult nők is. Megnyíltak a munka­helyek és egyetemek előttük, azóta nagyon sok lány és asszony dolgozik orvosként, professzorként, sőt politikus­ként is. Musztafa Kemál ja­vaslatára 1929-b^n az arab Írást a latin betűs váltotta fel, így sokkal sikeresebben számolhattuk fel a nagy­mérvű írástudatlanságot! Atatürk jelszavának meg­felelően: — Békét a világ­nak, békét a hazában — alakította ki köztársaságunk külpolitikáját. Azóta is a jó­szomszédi viszony megtartá­sára törekszünk szomszé­dainkkal, természetesen a Szovjetunióval is! A köztár­saság megalapítója igyeke­zett a katonák és tisztviselők fiaiból szak- és üzletembe­reket is nevelni, ezáltal se­gítve hazánk halódó gazda­sági életének feltámasztá­sát és modernizálását. Taní­tásai és törvényei életben vannak napjainkban is! — Nagykövet úr! Az el­múlt években újra fellán­goltak és mind gyakoribbá váltak az örmény terror­szervezetek akciói. Az önök kormánya mit tesz megfé­kezésük érdekében? — Tisztában vagyunk az­zal, hogy az örmények régi történelmi sérelmeikre hi­vatkozva követik el merény­leteiket világszerte. Sajnos, a legtöbb bűntett elköveté­sét vállaló ASALA nemzet­közi szervezet, így megféke­zése több ország összefogá­sát igényelné! Kormányunk még szigorúbb intézkedések­kel igyekszik meggátolni az oly sok ember életét veszé­lyeztető esztelen tevékeny­ségüket! — A napokban ült össze az 1986-os ,,török év” kul­turális eseményeinek a szer­vezésével megbízott emlék- bizottság. Heves megye hí­res török kori emlékeiről, ennélfogva részt vesz ebben a tevékenységben. Számítha­tunk a kezdeményezés támo­gatására az önök részéről is? — Természetesen! örö­münkre szolgál, ha kiállítá­sokkal, delegációk cseréjével még jobban elmélyíthetjük barátságunkat. Ezt szolgálja a hároméves kulturális cse­reprogram meghosszabbítá­sát szorgalmazó törekvésünk is, amelyet a hónap utolsó napjaiban ratifikálunk. Ok­tóber 27-én nyílt a török szépművészeti kiállítás, melynek szervezésében részt vett követségünk is. Az önök szép környezetű, műemlékek­ben gazdag városában meg­fordultam több alkalommal én is, így különösen örö­mömre szolgál, ha az előze­tes egyeztetések után segít­hetjük a „török év” ottani rendezvényeit is! — Köszönjük a beszélge­tést! Soós Tamás Amerikai ágyúkkal, hadihajókkal a „fűszersziget” ellen „Ceterum 1,900 US. AND 300 CARIBBEAN TROOPS SEIZE TWO AIRPORTS AND UNIVERSITY censeo... Grenadát pedig el kell pusztítani — ez a lényege négy éve annak az ameri­kai kormánypolitikának, amely mindent elkövetett, hogy megfojtsa a kis szi­getországban hatalomra ke­rült haladó rendszert. Mau­rice Bishóp kormánya „ba­rátkozni” kezdett Kubával, a szocialista országokkal, el nem kötelezett politikát folytatott — és ez elég volt, hogy Washingtonban ki­mondják: Grenada a Ka- rib-térség biztonságát fenye­geti. Grenada területe a kis szigetekkel is alig több, mint a Balaton területének fele. A térképen apró pötty csupán. Tavalyi adatok sze­rint „hadserege” ezer főt számlái és szükség esetén is csak 25 ezer főnyi milíciát tud mozgósítani. „Fűszerszi­getnek” is hívják, mert számtalan egzotikus fűszer hazája — s főként ezek ex­portjából él. Washington — amikor a szigetország vezetőinek bel. villongása és Maurice Bishop máig is tisztázatlan körülmények között bekö­vetkezett halála után a ka­tonák vették át a hatalmat Grenadán — mégis az Inde­pendence repülőgép-anyaha- jót küldte a térségbe. Nincs még 24 órája sem, hogy a közeli Barbados szigetér amerikai tengerészgyalo- sok gyülekeztek. Hétfőn a CARICOM, a térség kis szi­getállamainak gazdasági tö­mörülése kiközösítette Gre­nadát és olyan intézkedése­ket hozott, amelyekkel gya­korlatilag megfojtották Gre­nadát. Kedden a Közös Pi­ac is befagyasztotta a Gre- nadával meglevő minden kapcsolatát. Grenadában éppen hétfőre kezdett helyrerázódni az élet. Feloldották a kijárási tilalmat, közölték, hogy leg­később két héten belül a polgári kormány veszi kéz­be az ügyeket." A „Szabad Grenada” rádió azonban azt is jelentette, hogy a sziget­} y ország körül „ismeretlen hajók” cirkálnak. Kedden hajnalban megindult az in­vázió — mégpedig nem „tisztán” amerikai, hanem „közös”: az Egyesült Álla­mok maga mellé vette Bar­bados, Saint Vincent, Anti­gua, Jamaica, Saint Lucia és a Dominikai Közösség ka­tonáit. Nem azért, mert az amerikai katonáknak erre szükségük lett volna. Bar- badoson az amerikai nagy- követség tisztségviselője igyekezett hangsúlyozni, hogy „kollektív” akcióról van szó. Ennek a hadműveletnek a végkimenetele soha nem volt kétséges. Kedden dél­előtt megszólalt Reagan el­nök is és kijelentette: az Egyesült Államok a Grana­dán levő állampolgárainak biztonságát kívánja szava­tolni — és helyre akarja állítani a demokráciát. Gre­nada már korábban biztosí­totta Washingtont: az ame­rikai polgárokat semmilyen veszély nem fenyegeti. Azt pedig az Egyesült Államok elengedte a füle mellett, hogy a katonai vezetők a polgári kormány helyreál­lítását tűzték ki célul. Bármivel is indokolják a Grenada elleni inváziót Washingtonban, egy percig sem kétséges, hogy az Egyesült Államok „dominót” látott Grenadában és a ha­ladó reformok bevezetése, a Kubával és a szocialista or­szágokkal való jó viszony megteremtése nyugtalaní­totta. A belső zűrzavar al­kalmat teremtett a közbelé­pésre. A Grenada elleni invázió súlyos kérdéséket vet fel: Vajon mennyi nehézségébe kerül Washingtonnak ezek után meggyőzni latin-ameri­kai szövetségeseit, hogy pél­dául Nicaraguában, Kubá­ban — vagy a világ bárme­lyik részén — „helyre kell állítani a demokráciát”? Va­jon van-e akadálya, hogy Libanonban Washington ve­zetésével „kollektív rendsza­bályokat” foganatosítsanak az amerikai állampolgárok életének védelmére? A kér­dések még sorolhatók — vagy kiegészíthetők azzal, hogy vajon miféle felsőbb hatalom ruházta az Egye­sült Államokra általában a demokrácia helyreállítá­sának jogát bárhol és bár­mikor, s bármilyen eszköz­zel? A U. S. News and World Report című ameri­kai hetilap egyik közelmúlt­ján megjelent számában fel­sorolja az Egyesült Államok latin-amerikai beavatkozá­sainak menetét: A múlt századtól kezdve 32 ilyen esetet nevez meg. Grenada ezek szerint a 33. Cheysson, francia külügy­miniszter, a Nicaragua part­jai közelében folyó amerikai hadgyakorlatok kapcsán je­gyezte meg a közelmúltban: nem éppen a legjobb mód­szer a térség problémáinak megoldásához ágyúkkal és hadihajókkal nekilátni. AMERIKAI KAMPANYKEZDET A Fehér Ház kiadó? A washingtoni Capitoliu- mon októberben nagy mun­kába kezdtek a lakberende­zők: a Kongresszus közelé­ben ütött tanyát a -„Reagan- —Bush ’84” elnevezésű vá­lasztási kampányiroda. S miközben az íróasztalokat tologatták, s felakasztgatták a falra az elnök és az alel- nök arcképét, a Pennsylva­niai sugárút túlsó végén, a Fehér Házban végre vala- hára Reagan is aláírta a szükséges okmányt, vagyis hivatalosan is jelöltté vált. Igaz, hagyott még magának egy kiskaput a visszakozás­ra, hisz az államfői újravá- lasztási nyilatkozatra talán januárig is várni kell. Egy biztos; jóformán nincs olyan húzása a Fehér Háznak, amely ne volna kampányszagú. Reagan im­már jó ideje tudatosan a vá­lasztási szempontból perdön­tő lakosságrétegeknek ud­varol. Vagyis semm.i jelét nem adja, hogy a Fehér Ház kiadó lenne, akárcsak az ..albérlő” George Bushnak is. Amiből azonban koránt­sem következik, hogy kény- szerkiiköltöztetés jövő ősszel ne volna elképzelhető. A javában zajló demok­rata jelöltségi verseny részt­vevői épp erre készülnek, nem törődve az elnök vál­tozatlan személyes népsze­rűségével. Szerintük vissza- nyerhetőek azok a rétegek, amelyeket 1980-ban Reaga- nék sikerrel csábítottak el a demokratáktól. Számítanak a gazdasági fellendülés gyors lefékeződésére, s tud­ják, hogy a fegyverkezés túlerőltetése fokozta a há­borús félelmeket. Nos, Réa- ganről valóban szinte le- moslhatatlanná vált a bé­lyeg, hogy a „gazdagok el­nöke”, s a Fehér Ház nem is állítja, hogy sima újra­választásra számítana. Két­ségtelen, a hivatalban levő elnök nagy előnye vetély- társai fölött, ám az elnök csapata nagyon szoros vá­lasztási küzdélemmel számol, így érthető, hogy Reagan kampánybizottsága hatalmas összeget készül tévéhirdeté­sekre költeni a tavasszal, te­hát a demokrata előválasz- tási harc kellős közepén. Az ellentáborban ugyanis kezd valóban kíméletlenné válni a küzdelem. A leg­jobb helyzetben jelenleg kétségtelenül Walter Mon­dale volt alelnök van, akit támogatásáról biztosított a befolyásos szakszervezeti vezérkar, és egy sor fon­tos kormányzó, polgármes­ter, szenátor. Némelyek egyenesen „lefutottnak” mi­nősítik a vetélkedést, biztos­ra véve, hogy Mondale már­is megszerezte a jelöléshez szükséges többséget a jövő nyári San Francisco-i de­mokrata konvencióra. Csak­hogy ott a küldötteket az előválasztások eredményei alapján állítják az egyes ál­lamok. azokon pedig még minden megváltozhat. Mondale fő vetélytársa John Glenn szenátor. A közvéleménykutatások sze­rint mindketten fej-fej mel­lett haladnak Reagannel, a szenátor hívei azonban ál­lítják, hogy valójában „egyedül a volt űrhajós esélyes a népszerű elnökkel szemben”. Glenn minden­esetre kockázatos játszmá­ba kezdett: nyíltan támad­ja a Carter-korszakot, amelyben Mondale alelnök volt. Vádjai szinte az 1980- as Reagant idézik, gazdasá­gi és katonai ügyekben egy­aránt. Félő azonban, hogy a szenátor ezzel elidegeníti pártja vezető rétegét, s épp az elnököt segíti. Hiszen Reagan bérlői jogának meg­hosszabbítását a Fehér Ház­ra egykönnyen biztosíthatná, ha a demokratáknak — csakúgy, mint a Carter— Kennedy párharcban — me­gint „sikerülne” szétzilálni saját pártjukat. Avar János összeállította: Pilisy Elemér HAJÚZAS IRÁNT ÉRDEKLŐDÖK, FIGYELEM! A Folyamszabályozó és Kavlcskotró Vállalat nagyberuházáshoz kedvező fizetési és munka- feltételekkel felvesz: 1. Hajós szakmunkásokat: fedélzetmester, uszály- kormányos, géphajókormányos és hajóvezető szakmába. 2. Gépházi munkakörbe: vasipari szakmunkás­bizonyítvánnyal és egyéb gépkezelői vizsgával rendelkező vagy műszaki szakközépiskolát végzett dolgozókat. 3. Hajós fedélzeti munkakörbe 8 általános iskolát végzett férfi dolgozókat. Hajós szakképesítés megszerzésére lehetőséget nyújtunk. Munkahéten munkásszállást biztosítunk. BUDAPESTI HAJÓJAVÍTÓ ÜZEMIGAZGATÓ­SÁGUNKRA FELVESZÜNK szakmunkás, illetve műszaki szakközépiskolai végzettséggel szerkezeti lakatos, hidraulika lakatos, ívhegesztő, elektroműszerész, radarszerelő, dízelmotorszerelő és művezető munkatársakat. JELENTKEZÉS: • Budapesti Kavicstermelési üig., Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040'36. Dunai Kavicstermelési üig. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040 43. Tiszai Vízépítési üig. Szeged, Északi «város, 302. ép. Telefon: 23-033. Budapesti Hajójavító üig. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040 33.

Next

/
Thumbnails
Contents