Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
1 NÉPÚJSÁG, 1983. október 25., kedd 5. Modem stílusban építették Csete György tervei alapján az új halásztelki római katolikus templomot. A 18 méter átmérőjű vörösréz borítású, gömbtetős templom érdekes látványt nyújt a Duna közelében. (MTI fotó: E. Várkonyi Péter felvétele) tetős templom A parádi és az egri Dobó-forrás vize Ásványvizek, gyógyvizek A természetes forrásvizeket, amelyek literenként legalább egy gramm oldott ásványt tartalmaznak és ezenkívül van bennük literenként legalább egynegyed grammnyi széndioxid is, ásványvíznek nevezzük. A gyógyhatású anyagokat tartalmazó természetes eredetű vizek a gyógyvizek. Az ásványvizek közé tartoznak a savanyú vagy szénsavas (széndioxidtartalmú), kissé csípős, savanykás ízű, üdítő hatású vizek, mint például a Csopaki, a Kékkúti, a Mohai Ágnes. A literenként legalább 200 milligramm nátriumot tartalmazó, lúgos, alkalikus kémhatású gyógyvizek nagyszerűen semlegesítik a túlzott mértékben keletkező gyomorsavat és egyúttal gyorsítják a gyomor kiürítését is. Ezek a vizek kedvező hatásúak a vese- és húgykő képződésének megakadályozásában. Ilyen a bükkszéki, a nagyatádi, a hajdúszoboszlói alkalikus gyógyvizek, valamint a Sal- vus-víz, amely elősegíti a hólyag- és gyomorhurut, valamint a légutak gyulladásának gyógyulását. Kénes, alkalikus gyógyvíz a Parádi, amely javítja az emésztést, a máj működését, de egyben a vérnyomást is csökkenti, sőt gyomorsav- túltengés esetén is jó eredménnyel jár a rendszeres fogyasztása. A keserűvizek a legismertebb gyógyvizek. A Mira segíti a máj és az epehólyag gyulladásának gyógyulását és a kőképződést is megakadályozza, a gyomor- és nyombélfekély kiújulását hátráltatja. Mivel pedig javítja a szervezet cukorhasznosító képességét, cukorbetegek is eredményesen használhatják. Ismert és jó hatású további keserűvizek még az Apenta, a Hunyadi János, az Igmándi. Akik savhiányban szenvednek, eredményesen folytathatnak ivókúrát a 'következő vizekkel: Szalatnyai és Cserkeszőlői sósvizek. A Jo- daqua és az egri Dobó-forrás vize hatásosan segít a golyva megelőzésében és gyógykezelésében. Hasonló hatása van a budapesti Juventus víznek is. Másféle ásvány- és gyógyvizek is forgalomba kerülnek, mint például a vérszegények számára timsó- és vastartalmú parádi Clarisz- sza-forrás vize, vagy az Er- dőbényei víz. Ezek a vastartalmú vizek egyúttal étvágy- gerjesztő hatásuk miatt is kedveltek. Az ásvány- és gyógyvizek nemcsak ivókúrára alkal- sak (a kúra 2—4 hétig tart). Mivel ezek a vizek zárt palackokban is rendelkezésre állanak, gyógyszertárakban vagy élelmiszerüzletekben is kaphatók, alkalmanként otthon is fogyaszthatok. A* magyar ásvány- és gyógyvizek külföldön is keresettek, mert üdítő, frissítő hatásuk mellett betegségek megelőzésére vagy gyógyítására is alkalmasak, s káros mellékhatásuk pedig nincs. éti umor ét elején — Nem értem, ebben miért nincs szerencsém — bosszankodik lord Ramsey, aki golfozás közben mindig melléüt —, amikor az autómmal mindig, mindent eltalálok ... ★ — Az ön számára csak egy megoldás ^van, asszonyom — mondja az orvos kövér páciensének, aki hiába fogyókúrázik —: ha érzi, hogy valami ízlik önnek, azonnal köpje ki! ★ — Választanod kell közülünk! Mondd meg nekünk őszintén, melyikünket szereted, Jóskát vagy engem? — Ne mondom meg, Mihály! Nem akarom megbántani Jóskát! ★ — Nem szégyelli magát, a gyerekei már iskolába járnak, maga pedig lányok után futkos! — Nem értem, miért kellene emiatt a gyerekeknek kimaradniuk az iskolából? ★ Nyílik a rendelő ajtaja és kiszól a pszichiáter: — A következőt kérem! Napóleon úr, tessék befáradni! ★ — önök mikor tartanak szabad szombatot? — kérdezi egy férfivásárló az üzlet eladónőjétől. — Én a jövő szombaton leszek szabad, mert a most következő szombaton otthon lesz a férjem ... Aforizmák ÖTÉVES SZERZŐDÉST ÍRT ALA I Évszázados orvoskapcsolatok A magyar—orosz kapcsolatok történetét kutatva egészen az uráli őshazáig, az írásbeliség előtti időkig lapozhatnánk vissza a história nagykönyvében. Elég azonban arra utalnunk, hogy a magyar állam megteremtésének idején, I. István uralkodása alatt is élő volt ez a kapcsolat. A megvakított Vazul fiai Lengyel-, majd Oroszországba menekültek. Az 1047-től ’61-ig uralkodó I. Endre apósától, Jaroszláv kijevi nagyfejedelemtől kapott segítséggel verte ki az országból Péter hadait, és foglalta el a trónt. Ezeréves történelmünk során nagyon sok magyar emigráns talált új hazára Oroszországban, majd e század elején a Szovjetunióban. Ezek között számos értelmiségit találunk, például orvosokat is. Mint Európa többi országából, Oroszországból is sok fiatal orvosjelöltet küldtek külföldi egyetemekre a XVIII—XIX. században, s szívesen látták a világjárí külföldi tudósokat is. Már ekkor kialakult az udvar körül a magyar emigráns tudósokból alakult kolónia. Az Oroszországban élő magyar származású orvosok továbbra is fenntartották kapcsolatukat a hazai tudományos élet képviselőivel, sőt publikáltak is a korabeli hazai lapokban. A szerény munkateljesítményeket legcélszerűbb szerény fizetéssel kompenzálni. ★ A jó munkához nem elég, ha nem alszunk el munkahelyünkön. A lelkiismeretet is fel kell ébresztenünk magunkban. (J. Szazomov) ★ Minden műfaj jó, kivéve az élet prózáját. (J. Szagalovszkij) ★ Az életből a legtöbbet az évek veszik el. ★ Hints hamut a fejedre — sűrűbb lesz rajta a babér. (J. Bazáljev) ★ Milyen gyakran tévesztjük össze a szürke ló dadogását a Pegazus nyerítésével! (N. Martyjanov) ★ Amerikában színészek ezrei munkanélküliek. Csak éppen ő nem. (Dieter Hildebrandt Ronald Reaganról) ★ Minden szervezetben van egy valaki, aki ismeri a dörgést. Meg kell találni és el kell távolítani, különben a szervezet nem működőképes. (Cyril N. Parkinson) ★ Angliában nyugalom vagy botrány van —, a kettő között semmi. (Brigitte Schneider) Gyöngyösi Pál \ 1707-ben született Derecskén. Először teológiát tanult, aztán bölcsészetet, majd az orvostudományokat sajátította el a leydeni egyetemen. Ekkor már beutazta Európát, neve jól csengett a kor tudósai körében. Hamarosan meghívást kapott Oroszországba, s 1753 júniusában ötéves szerződést írt alá. A szentpétervári tengerészeti kórház egyik orvosa lett. Hamarosan bekapcsolódott az orvosképzésbe, s önálló tanterv alapján oktatta növendékeit. Kilenc kötetre rúgó tudományos kéziratot hagyott maga után, amelyet a cárnő parancsára az orosz Tudományos Akadémián helyeztek el. Pékén Keresztély 1748-ban kezdte meg tanulmányait a wittenbergi egyetem orvosi karán, majd több iskola látogatása után ugyanitt szerezte meg a diplomáját. Hazatérve Bács megyében kapott főorvosi állást. Itt azonban vallási és egyéb okok miatt nézeteltérése támadt a vármegye uraival, s egy év után megvált állásától. 1755-ben útlevelet kért Pétervárra. Ebben az évben nyitotta meg Lomonoszov Moszkvában a ma is világhírű egyetemet. Először ő is katonaorvos volt, négy év után nevezték ki a szentpétervári katonai kórház főorvosává. Egy év múlva kapta meg a nemes ifjak tisztiiskolájára főorvosi kinevezését. Ekkor írta meg első könyvét Házi gyógykezelő, vagy a gyógyítás egyszerű módja címmel. Hamarosan tagjai közé választotta a birodalmi Orosz Kollégium, s a cárnő parancsára elfoglalta e nagy hatáskörű intézmény titkári székét. 1770-ben súlyos pestisjárvány ütötte fel a fejét Oroszországban. Pékén azonnal a helyszínre sietett, s egy éven át irányította a járvány elleni harcot Szmolenszkben. Tapasztalatait újabb , tudományos munkában dolgozta fel, majd megszerkesztette a nagy orosz gyógyszerkönyvet. Érdemei elismeréseként a cámő a legmagasabb államhivatalnokok sorába emelte, államtanácsossá nevezte ki. Fia, Pékén Mátyás folytatta apja tudományos tevékenységét. A kronstadti kórház professzora lett. Tanított, több jelentős tudományos könyvet írt, s létrehozta kórházában az „állandó klinikai kórtermet”, amely az orvostörténészek szerint az első modern értelemben vett orosz klinika volt. Apjához hasonlóan államtanácsosi rangot kapott, sj 1810-ig töltötte be professzori állását. Orlay János vagy más néven Iván Orlov, 1770-ben született az Ungvár melletti Palágy községben. Már gyermekkorában tökéletesen beszélt és írt oroszul. Fiatalon piarista tanárként működött Nagykárolyban, de soha sem lett felszentelt pap. Miután a helytartótanács megtagadta a világi gimnáziumba való kinevezését, 1791-ben Pétervárra utazott, s mint az Orvos-Sebészeti Tanintézet hallgatója, a katonai kórházban gyakornoki állást vállalt. Diplomája megszerzésé után II. Katalin kinevezte a Birodalmi Orvoskollégium tudóstitkárának segédjévé, majd a bécsi sebészeti főiskolára küldte tanulmányai folytatására. Útlevele Orlov Iván névre szólt. Hamarosan felvette a kapcsolatot a Bécsben élő magyarokkal, s bekapcsolódott a titkos politikai mozgalmakba. Három év múlva visszatért Oroszországba, s folytatta tudományos munkáját, melyért több magas elismerésben részesült. 1800-ban kapta meg az udvari sebészi kinevezését, majd újabb két év múlva az udvari tanácsosi címet. Meghívására több magyar tudós került a cári udvarba, mint például Görög Demeter, Balugyánsz- ky Mihály, Lódy Péter, stb. Orvosi munkája mellett élete végéig foglalkozott őshaza-kutatással is, melyben nagy segítségére volt barátja, a neves orientelista, Jak- sich Gergely. 1805. március 7-én, udvari orvosi pályájának újabb magaslatára ért: a cár háziorvosának helyettese lett. Négy év múlva kollégiumi tanácsosi rangot kapott, s több külföldi és orosz tudományos társaság avatta tagjai sorába. Szinte minden elismerést megkapott, amit tudós remélhet. Megkapta a Szent Vladimir-rendet és más magas kitüntetéseket. Tudományos folyóiratot szerkesztett, s hamarosan az államtanácsosok közé sorolták. S most ugorjunk néhány évtizedet. Hamburger Jenő a pesti orvosi egyetemen bekapcsolódott a Szociáldemokrata Párt munkájába. A diploma megszerzése után Berlinbe ment, itt került kapcsolatba a német kommunistákkal és az orosz emigránsokkal. Hazatérve 1910-ben Zalaszentgrót községi orvosa lett, de a rendelőjében kisebb műtéteket is elvégzett. Röntgengépet állított fel, ami akkor még a városokban is ritkaságszámba ment. A Tanácsköztársaság idején földművelésügyi népbiztos volt, majd a Vörös Hadsereg hadtestparancsnoka lett. A Magyar Tanácsköztársaság vérbe fojtása után családjával együtt emigrált Bécsbe, de politikai tevékenysége miatt távoznia kellett. Lenin személyes távirati meghívására érkezett a Szovjetunióba 1923 márciusában. Azonnal bekapcsolódott az egészségügy szervezésébe. Röntgenorvosként dolgozott Moszkvában. Rövidesen rábízták a Moszkvai Röntgenintézet vezetését, melyet hamarosan európai hírűvé fejlesztett. Tudományos és politikai munkájáért számos elismerésben részesült. E neves tudósok és társaik alapozták meg azt a sokrétű tudományos együttműködést, mely a szocialista egészségügy megteremtésén és fejlesztésén dolgozó magyar és szovjet szakemberek tevékenységét ma is jellemzi. (T. Ágoston László)
