Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-02 / 233. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1983. október 2., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Örvén: örve alatt A címbeli rágós, illetőleg névutós nyelvi formákat az alábbi szövegösszefüggésekből emeltük ki: „Keményen fellép a tapasztalatcsere örvén és címén végrehajtott kéjutazások ellen” (Népújság, 1983. máj. 28.). — „A sajtószabadság örve alatt elterjedtek a szamizdatok is” (Egy rádióbeli vitából). A humor és az irónia jegyében megírt verssorokban sem véletlenül kapott nyelvi szerepet az örvén szóalak: „Míg ti alusztok, / Míg Ho- mér durmol: / dolgozom Darmol / sikere örvén / I. Gy. össz-oeuvré-n ..(Ily- lyés: Bevezetés egy „így írtok ti át” versenybe). A példatárt még bővíteni lehetne, hiszen éppen mai nyelvhasználatunkban egyre gyakrabban jelentkeznek ezek a szóalakok: örvén, örve alatt, örvével. Általában a rosszalló minősítést érdemlő közlésekben tűnnek fel az űrügy, a színlelt ok, a hamis külszín, a koholt jogcím, az aprorpó, az alkalom mögé bújtatott kifogás kifejezésére, kiemelésére. Üjabban éppen ebbeli szerepükben változás állott be: nem feltétlenül rosszalló kicsengésű közlésekben is fel-feltűnnek. Alapszavuk, az örv ma már ebbe a szélesebb, tá- gabb jelentési kört és használati értéket megnevező rokon értelmű szósorba illeszthető bele: ürügy, mentség, kifogás; szín, alkalom látszata stb. Ezek a szóalakok is alkalmasak az elítélendő cselekvés, magatartás valódi mozgatójának ellep- lezésére, az önmagában helyes, jogos eljárás látszatának, ürügyének előtérbe állítására. Az örv szó eredetét kutatóknak sem véletlenül az a véleményük, hogy a nyakörv, nyakszíj jelentéseket hordozó szóval is kapcsolatba hozható az örvén, az örve alatt nyelvi formák alapszavával. Egyik érvük, feltevésük, hogy az örv valamikor tisztséget jelző nyakszalag lehetett, aminek védelme alatt büntetlenül garázdálkodhattak egyesek. Külön is szólnunk kell a szamizdat nyelvi formáról. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben jelentkezik legújabban, arról ezek a példáink bizonykodnak: „A Mozgó Világról azt híresztelték, hogy az egy szamizdat. Ezer útja, módja van annak, hogy a legkülönbözőbb testületi eszmecserék anyaga órák alatt eljusson valamelyik hazai szamizdathoz” (Alföld, 1983. 2. sz. 54., 60. 1.). Ennek az orosz nyelvből hozzánk került szónak ma még nagyon tágkörű és alig ismert a jelentése és használati értéke. Ezek a magyar nyelvi formák közel állnak ahhoz, hogy értelmezhessük ezt a jövevényszót: illegálisan terjesztett sajtótermék, írásmű, engedély nélkül terjesztett kalózkiadvány. így egyértelművé válik már idézett mondatunk is: A sajtó- szabadság örve alatt elterjedtek a szamizdatok is. Dr. Bakos József Kiállítás a szülőföldön Az Egerben élő id. Kátai Mihály festőművész kiállítását rendezik meg az alkotó szülőhelyén, Karcagon. A művelődési központban októ- ben 3-án, délután 5 órakor ifj. Kátai Mihály festőművész nyitja meg a tárlatot. Mennyei seregek Új magyar film Filmművészetünk ismét egy olyan alkotással gazdagodott, amely sok szállal kötődik a múlthoz, amely eleink tetteit mérlegelve, boncolgatva, napjaink gondjait is felvillantja. Természetesen áttételesen, egyéni ízű tolmácsolásban. A Mennyei seregek Kardos Ferenc rendező figyelemreméltó munkája, olyari mű, amely gondolkodásra serkent, esetleg vitára sarkall. A művész szerencsés helyzetben volt, hiszen a forgatókönyvet testvére írta, azaz kettejük között hiánytalan Összhang formálódhatott, tisztázhatták az eszmei töltéssel összefüggő kérdéseket, s a kifejezésmód részleteiben is megegyezhettek. Az alkotó nem históriai ismeretterjesztésre, nem a hajdani valóság precíz bemutatására vállalkozott. Igaz, a költőnek és hadvezérnek egyaránt kiváló Zrínyi Miklós életének epizódjait villantotta fel, de mellőzte a „tanári” pedantériát. Célja az volt, hogy olyan személyiségrajzot, illetve korképet adjon, amely jelenünk számára is számos tanulsággal szolgál. Aki cselekményességet, fordulatokban bővelkedő témafeldolgozást várt tőle jókorát csalódik. Ez a mű ugyanis elsősorban epikus jellegű, amolyan több téteA diplomás fiatalok népesedési, foglalkozási jellemzőiről és anyagi viszonyairól bocsátott közre kiadványt a Statisztikai Kiadó Vállalat. A statisztika szerint 1970 óta csaknem kétszeresére emelkedett a 35 éven aluli diplomás fiatalok száma az országban, ma már jóval több mint 200 ezren vannak, s mintegy félmillió diplomás több mint 42 százaléka tartozik ebbe a korosztályba. A nők aránya a fiatal diplomások között meghaladja az 50 százalékot, ami jóval magasabb a korábbiaknál. Néhány területen egyértelműen kimutatható az elnőiesedés: az oktatásban a nők aránya a fiatalok körében 77 százalék, ezen belül a 25 éven aluliaknál 88 százalék. A fiatal diplomásoknak mintegy egyötöde végez vezető, irányító munkát, de többségük beosztott ügyintézői munkakört lát el. A férfiak között lényegesen magasabb a vezetők, irányítók aránya — 32 százalék —, a nőknek mindössze 10 százaléka dolgozik ilyen beosztásban. A fiatal diplomások életéles töprengés. Ebből fakad az, hogy nagy szerepet kap a látványosság, s a hajdani magyar hétköznapok ezernyi ellentmondásának bemutatása. A két motívum szerves egésszé ötvözése nem köny- nyű feladat, így aztán nem véletlen, hogy a stáb sem birkózott meg vele maradéktalanul. Ennek egyik oka az, hogy a rendező akarva- akaratlanul is olyan markáns, olyan mester utánzója lesz, mint Jancsó Miklós. Ez arányeltolódást is szül, azaz a mutatós, de többnyire közhelyízű, ismétlésnek tűnő mozzanatok kerülnek előtérbe, és háttérbe szorítják a lényeget, azaz a szellemi csemege csorbul, a valódi érték halványul el. Ettől függetlenül tartalmilag gazdag, s formailag is számottevő művel gyarapodtunk. Kitűnő ötlet volt az angyal motívum beiktatása, hiszen ez a lelemény hivatott bizonyítani azt, hogy a XVII. század magyarságának gondját-baját a széthúzás, a torzsalkodás, az egyéni érdekek túltengé- se okozta. Számos célzás finoman azt is jelzi, hogy ez a kór bizonyos vonatkozásban ma is felbukkan, mérgezi emberi kapcsolatainkat, akadályozza eredményesebb munkálkodásunkat. Kardos azt hangsúlyozza — s ebben teljesen igaza van —, hogy ben is kulcskérdés az önálló lakás. A vizsgált házaspárok közül az önálló lakással ren- delkezők'aránya 69 százalék. másrészük albérletben vagy a szülőkkel együtt él. A Bu- dapesterjí élő diplomás fiataloknak a legkedvezőtlenebb a lakáshelyzete, a házaspároknak csak 47 százaléka él önálló lakásban. A fiatal diplomások keresete a szakmunkásokénál alacsonyabb, s ez különösen jelentős a kezdőknél, a 24 éveseknél, vagy annál fiatalabbaknál mutat jelentős eltérést. A fiatal diplomás nők átlagkeresete 4010 forint; ez még az azonos korú férfikollégáktól is elmarad, ami 4877 forint. A Budapesten dolgozó fiatal felsőfokú végzettségűek átlagkeresetével azonos megyeszékhelyeken, néhány százalékkal viszont magasabb a többi városban és a községekben élőké. A kezdő diplomások 28 százaléka végez egy, vagy többféle jövedelemkiegészitő munkát, amely számukra az átlagos havi, valamivel több mint 100 forint többletet jelent. egykori eleinken a csoda sem segíthetett volna, s erre jelenünkben sem érdemes várni, mert nehézségeinken csak akkor lehetünk úrrá, ha szubjektív indulatainkat félretéve tevékenykedünk közös terveink valóra váltásáért. Mindezt árnyaltan tolmácsolták az alkotók. Holtai Lajos operatőrként poétikus hangoltságú képeivel enyhítette az alkalmi törléseket. Ezt tette dicséretes hozzáértéssel a zeneszerző Selmeczy György is. A színészeknek nem volt köny- nyű dolguk, hiszen parádés alakításokra aligha adódott lehetőségük. E film ugyanis azt kívánta tőlünk, hogy az egymással összecsapó érveket illusztrálják az annyira megszokott karaktermintázás helyett. A nem átlagos, a nem rutinízű feladatnak mégis magas szinten tettek eleget. A Mennyei seregek hibái ellenére is rangos produkció. Az emberek valószínűleg nem tolonganak majd a jegyekért, ám aki beül a nézőtérre, nem bánja meg elhatározását, mert ismét meggyőződhet arról, — méghozzá művészi tálalásban — hogy a múlt okító példái jövőnk formálásakor sokrétűen kamatoztathatók... Pécsi István Bizalomgerjesztő Lehet, hogy némely fogyasztókban él valamiféle kétely a fogkrémekkel kapcsolatban, s ezért került rá a Dán na dán elnevezésű termék dobozára a megnyugtató felírás: a fogkrém hatékonysága és minősége tesztírozott. Lehet, hogy a nyelvművelők szívükhöz kapva sóhajtanak az „ékes” magyar nyelvű tesztírozott kifejezés olvastán, vagy hallatán, s az is lehet, sőt biztos, hogy ebből még nem derül ki, hogy jó-e vagy rossz a minőség és a hatékonyság. Csupán az, hogy tesztírozták. De azért mégis bizalomgerjesztőbb így, mintha nem lenne rajta semmi. Mert, ha tesztírozták — csak van benne valami... (kaposi) KERESETÜK ALACSONY Statisztika a diplomás fiatalok helyzetéről Emlékkiállítás Pákozdon Felújították és újjárendezték a pákozdi Emlékházban levő kiállítást A dombtetőn — az emlékmű mellett — a csata közelgő 135. évfordulója alkalmából az eddiginél lényegesen gazdagabb kiállítás fogadja az érdeklődőket (MTI fotó: Kabáczy Szilárd felv. — KS) OKTÓBER 4-5-ÉN; Levéltárigazgatók országos tanácskozása Noszvajon Már hagyomány az, hogy esztendőnként találkoznak az országos jellegű, a megyei levéltárak igazgatói, valamint a területtel foglalkozó tanácsi előadók. Az idei összejövetelt október 4—5-én, Noszvajon, a megyei tanács továbbképző intézetében tartják. A szakemberek — többek között az új adatszolgáltatási rendszerről, — az összegyűjtött anyag nyilvántartásának korszerű gyakorlati módszereiről, az intézményünkben levő könyvtárak helyzetéről tárgyalnak majd. A rendezvény célja az, hogy képet alkossanak egymás munkájáról, s átvegyék a már beyált, a lényegében mindenütt kamatoztatható ötleteket. NÉPDALKORUSOK MINŐSÍTÉSE Hagyományőrzés viseletben, dallamban Ebben az esztendőben nincs országos minősítés a népdalkórusok részére, de a megyében biztosítottak számukra lehetőséget a megmérettetésre. A Megyei Művelődési Központ Sarudon és Tarnaleleszen szervezte meg az összejövetelt a csoportoknak, melyek dallamban, viseletben őrzik tájegységük hagyományait. A zsűri elnöke mindkét alkalommal Olsvai Imre, az MTA Népzenetudományi Intézetének főmunkatársa volt. Véleménye szerint magas a színvonal Heves megyében, amit az is igazol, hogy harmadik fokozatokat nem is osztottak a minősítés során: kiváló, illetve jó eredmények születtek. A sarudi „fordulóban” kiválóan minősültek a házigazdák, ezenkívül Nagyréde, Gyöngyössolymos és Terpes kórusai is. „Jók” lettek: Karácsond, Kerecsend, Me- zőszemere és Poroszló együttesei. Tarnaleleszen kiválóan minősültek az ecsédiek, az egerszalókiak, a mátrade- recskeiek és a fedémesiek, az utóbbiak külön dicséretben is részesültek. Jó „osztályzatot” kaptak a bükk- szenterzsébetiek, (akik a mezőnyben egyedül férfikórust küldtek), a gyöngyösiek, (akik a Mikroelektronikai Vállalat képviseletében érkeztek), a hatvaniak, a borfiák, és a váraszóiak. Jordan Popov: Micsoda barátok voltunk! Micsoda barátok voltunk, ó istenem, micsoda barátok! Megtisztítottam Helyette 30 kiló hagymát, ő harmincszor kifényesítette a cipőmet, enni adtam neki a csajkámból, ő megitatott a kulacsából, levelet irt az édesanyámnak, csomagot kdptam az apjától, a hátán cipelt, én pedig mesterséges légzéssel keltettem életre. De egyszer csak útjaink elváltak. Sziámi ikreknek hívtak bennünket, mindig együtt voltunk, de tessék, elváltunk egymástól. Ki gondolta volna? Ki tette ezt? Az élet. Egyszer, évekkel ezelőtt, amikor • még motorkerékpáron száguldoztam, megpillantottam egy utca kereszteződésében. — Hogy vagy? — kérdeztem. — Jól — válaszolta. — Gyere el hozzánk egyszer! — mondjam, és éppen abban a pillanatban, amikor oda akartam kiáltani neki a címemet, zöldre váltott a lámpa, és indulni kellett. Két évvel később láttam újra. Ekkor már megvettem a Skodát, s ő motor- kerékpáron járt. Mellém sorolt, anélkül, hogy észrevett volna. Hirtelen letekertem az ablakot, és elkiáltottam magam: — Mi van veled, te elveszett lélek, hová tűntél? — Jól vagyok — válaszolta. — És te? — Hol így, hol úgy. Miért nem jössz el egyszer? ö bólintott, de ebben a pillanatban zöldre váltott a lámpa, és én megindultam egyenesen, ő pedig balra kanyarodott. Lehet, hogy eltelt egy év is, vagy másfél, amikor ismét összefutottunk az egyik benzinkútnál. Éppen tankoltam, és a kocsisoron átnézve látom, hogy a sorára vár motorkerékpárjával. Mögötte egy nő ült. — Hé, hogy vagy? — kiáltottam el magam. ö rámutatott a nőre. — Megnősültem. — Gratulálok! — mondtam neki. — Miért nem jöttök el az asszonykával? Ekkor a kocsioszlopból dudálni kezdtek, hogy mi lesz már, és vissza kellett ülnöm a volán mögé, hogy induljak. Utoljára Burgaszban láttuk egymást a Szozopol felé vezető úton. Igen nagy volt a torlódás, és mi az egymással szemközti folyamatban haladtunk. Előremész három-négy métert, megállsz, várakozol, majd ismét nekilódulsz. Ekkor egy Trabantban ült. Én egy vadonatúj Zsigulit vezettem. Kézmozdulattal kérdeztem tőle: „Hogy vagy?” ö bólintott: „Jól”. És rámutatott két gyerek- | re, akik hátul ültek. Alig láttam őket. Két ujjammal "... V-betüt formáltam, ami annyit jelentett: „Gratulálok!” ö a szívére tette a kezét: „Köszönöm". Ekkor, egyik kezemmel Szófia felé, a másikkal pedig rámutatva meg akartam neki mondani, hogy: „Miért nem jöttök el egyszer?” De a két folyam hömpö- - lyögni kezdett, az autók nekilendültek, és elvesztettük egymást. Ettől kezdve nem láttam őt sem a közlekedési lámpák előtt, sem a kötelező vizsgákon, sem a javító- műhelyekben, sem pedig a benzinkutaknál. Pedig micsoda barátok voltunk, ó, istenem, micsoda barátok! Bolgárból fordította: Ada- mecz Kálmán
