Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 251. szám ÁRA: 1983. október 23., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilyenkor is akad még munka: Mihályi Éva kertésztechnikus ápolja az ezüstkalászú, Űj-Zélandból származó pompafű­csoportot Tanácskoztak a megye úttörővezetői Egerben Gyermekközpontú mozgalmat! Felelősség és továbblépés (Fotó Perl Márton) Virágzott a császárfa és a sorsfa Ősz az arborétumban Mérlegen: az ipar Huszonhat felszólaló — már ez a szám is jelzi, hogy az érdeklődés közép­pontjába került az ország- gyűlés őszi ülésszakán az ipar tevékenysége. Annak a hazánkban meghatározó termelő ágazatnak a mun­kája került ezúttal górcső alá, amelyben csaknem egymillió 300 ezer ember — megyénkben például a fog­lalkoztatottak egyharma- da — dolgozik. Róluk és értük szólt expozéjában a miniszter, amikor részlete­sen elemezte a magyar ipar jelenét, jövőjét. Ezzel kapcsolatban emelte ki Méhes Lajos: „A külgazda­sági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és fel­halmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egy évben, 1980- ban visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9, 1982-ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredményeink alapján 1983-ban a terve­zettnek megfelelő, 1—1,5 százalékos növekedést vá­runk. A Vl. ötéves terv­időszak hátralévő két évé­ben kissé gyorsuló, 2—2,5 százalékos ipari termelés- növekedést is lehetségesnek tartunk." A miniszter előterjeszté­se — a helyzetelemzésen túl — egyben megnyugtató válasz is volt azokra a ké- < telyekre, melyek szerint a hazai ipar mély válságba került. Az ipari miniszter reális és előremutató meg­ítélését erősítette meg a külkereskedelmi tárca ve­zetője, Veress Péter is. Konkrét példaként hang­zott el, hogy megyénk ipa­ra —- amely évente több milliárd forint értékű ex­portterméket állít elő — céltudatos és becsületes munkát végez. A miniszte­rek beszédében többször elhangzott például az egri Finomszerelvénygyár neve és kezdeményezéseinek jó híre, amely egyben azt is példázza: a mainál jobb külgazdasági egyensúly el­érése elsősorban saját cse­lekvőképességünkön múlik. Helyzetünk megítélésében azonban van még egy sor „ha”: még többet tudnánk eladni — hangzott el a vi­tában —, ha minden válla­latunk rugalmasan haladna a műszaki fejlődés nemzet­közi áramlataival, ha még több termékünk lenne versenyképes, ha terméke­ink minősége kifogástalan lenne... Az ipar — ismerve saját eredményeit és gondjait — megújulásra készül, hogy újabb lendületet véve: meggyorsuljon a minőségi változás, a termelési kul­túra, a termékek verseny- képessége, a gazdálkodási tevékenység fejlődése. Az­az: az ágazat társadalmi és gazdasági életünk szilárd bázisa, politikai és gazda­sági céljaink elérésének határozottabb tényezője le­gyen a jövőben is. Ezzel a megújulási folyamattal kell lépést tartania megyénk iparának is. Szilvás István Bár csípős őszi idő fogadta szombaton Egerben a me­gye úttörővezetői konferen­ciájának küldötteit, a Há- mán Kató Üttörőházban mégis hamarosan rendkívül meleg hangulatúvá vált a tanácskozás. Hogyan is ne, hisz a fölszólalók mindegyi­kének témája csak az volt — az lehetett —, miként lehet a mozgalmat az úttö­rők nevelésének, világnéze­tük alakulásának érdekében az eddiginél is vonzóbbá, színesebbé tenni, gyermek- központúvá alakítani. Mi­után köszöntötték az elnök­ség, tagjait, köztük Petrovsz- ky Istvánt, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesét, Vi­rág Károlyt, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának titkárát, dr. Szekeres Antalt, a Magyar Űttörők Szövetsé­ge Országos Elnökségének tagját, valamint megyénk tanácsi, ifjúságmozgalmi és tömegszervezeti vezetőit és a résztvevőket, Révészné Bő­gős Zsuzsa, a MUSZ Heves megyei elnöke, kiegészítette beszámolóját. Többek közt hangsúlyoz­ta, nagyon fontos, hogy a jövőben ne csak a beszéde­sebb, az örökké nyüzsgő, a jó tanuló gyereket aktivizál­ják, de jó lenne aéokat is szóra bírni a mozgalom ke­retein belül, akik vissza­húzódók vagy fékezhetetle- nek, esetleg éppen beillesz­kedési zavarokkal küzdenek. Számottevőek azok az eredmények — az elmúlt évek tanúsága szerint —, amelyeket az energiamegta­karításban elértünk, az ész­szerűbb anyaggazdálkodás­ban azonban még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Az idén az év első felében az anyaghányad csökkenése 0,7 százalékot tett ki, ez pénzben kifejezve mintegy 6—7 milliárd forintot ér. A vállalatok a munkaverseny- mozgalommal, a különféle pályázatok meghirdetésével és az újítómozgalom bekap­csolásával ösztönzik az anyag- és energiatakarékos­ságot. Tovább növelte az ivóvíz­vezetékek elkészítéséhez szükséges műanyag csövek „Hiszen nekünk minden gye­rek fontos. Minden gyerek­hez el kell jutnunk. Prog­rammal cselekedtetéssel a hét öt napján is, a hét vé­gén is, nyáron is.” Szólt arról is, itt az ide­je a módszerek megújítá­sának. Az eddiginél a tár­sadalom több tagját kell be­vonni a mozgalom patroná- lásába. Ezt persze a peda­gógusokkal együtt és értük kell megvalósítani. Tartalmas hozzászólások következtek ezután. Vas Ist­vánná, a gyöngyösi városi elnökség tagja az úttörőcsa­pat társadalmi kapcsolatai­ról beszélt. Bartók János hatvani ifivezető társai prob­lémáit feszegette. Beer Fe- rcncné füzesabonyi járási úttörőelnök azt részletezte, hogy az általános művelő­dési központok mennyire se­gíthetik a mozgalmat. Dr. Szekeres Antal a hogyan to- vábbról szólt. Kiemelte, vé­leménye szerint a jövőben az úgynevezett aprómunkát kell fejleszteni. A látványos rendezvények közül pedig csak azokat érdemes meg­tartani, amelyek igazán tar­talmasak. Pesti Györgyné,' adácsi csa­patvezető a nyári lakóterü­leti foglalkozások hasznát ismertette a résztvevőkkel. Mlinkó László, a KISZ megyei bizottságának első titkára a négy év óta eltelt termelését a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat. Le­hetővé teszik, hogy az épí­tőiparban ennek révén 11 ezer tonna, importból szár­mazó horganyzott acélcsövet helyettesítsenek. A hulladékot korszerű el­járással visszaveszik a ter­melésbe az Egyesült Izzó Wolframgyárában. Ennek segítségével az éves nyers- anyagigény egynegyedét tud­ják fedezni, ami 20 millió forint értékű megtakarítást eredményez. Nyolc hónap alatt 30 mil­lió forint értékben kutattak fel és használtak újból el­fekvő anyagokat a Székes­fehérvári Videoton Elektro­nikai Vállalatnál. A Video­ton Számítástechnikai Gyára változásokról beszélt. Hang­súlyozta, szükséges a KISZ- úttörő testvérkapcsolatok ele­venebbé tétele. Az ifiveze­tők számát, igaz, nemigen lehet tovább növelni, de te­vékenységük színvonalát an­nál inkább. Remélhetőleg az úttörők és a KISZ-esek együttgondolkodására mind több példa lesz megyénk­ben. Végül a délelőtti plenáris ülésen Virág Károly szólalt föl. Mint megállapította, megyénk pártyezetői folya­matosan elemzik az úttörő­mozgalmi tevékenység ered­ményeit, tapasztalatait és úgy vélik, Hevesben rend­ben folyik a legfiatalabbak világnézeti nevelése, szemé­lyiségük fejlesztése. Ez első­sorban a pedagógusoknak köszönhető, azoknak a raj- vezetőknek, akik áldozatos munkájuk révén gyakran példaképeivé is válnak az ifjúságnak. Fölhívta azonban arra a figyelmet, hogy fo­kozni kell azokban a kis községekben is az úttörők­kel való törődést, ahol nem működnek pedagógus párt- alapszervezetek. Hisz közös feladat az úttörőket minél jobban felkészíteni az élet­re. Boldog gyermekkort te­remteni számukra, de nem eltitkolni az árnyoldalakat. Csak így képzelhető el, hogy megtanulják elviselni a ku­darcokat, s képesek lesznek mindig újrakezdeni. Ezt követően szekcióülé­sekre került sor, melynek témái közt szerepeltek az úttörőszövetség érdekvédel­mi tevékenysége, a társadal­mi kapcsolatok, az alsófokú oktatási intézményekkel va­ló együttműködés kérdései, valamint az, milyen követel­ményeket, programokat kell, lehet a gyerekek elé állíta­ni. Délután plenáris üléssel folytatódott a konferencia, melyet a vita bezárása, ösz- szefoglalása követett. Megvá­lasztották a megyei úttörő- elnökséget — a megyei út­törőelnök újra Révészné Bő­gős Zsuzsa lett — végül azo­kat a küldötteket, akik me­gyénket az országos tanács­kozáson képviselik majd. az olcsóbb alkatrészek fel- használásával több mint 27 millió forintot spórolt. A hulladékhőt elektromos áram előállítására használják fel a Tiszamenti Vegyiművek négy kénsavgyárában. A Mátravidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban jobban hasznosítják a hulla­dékot, ezzel fűtőolajat ta­karítanak meg, és a felhasz­náláshoz úgynevezett előtér­tüzelő berendezést konstru­áltak. Az energiahordozók követ­kezetes megtakarításáról az egri Finomszerelvénygyár te­vékenységével kapcsolatban is beszámolhatunk. Az 1982. évi több mint 140 ezer li­ter üzemanyag-fogyasztást az idén 7 százalékkal csökken­Rozsdavörös lombtakarót melenget az őszi nap fénye. A csendben utolsó pörgő tánccal ér földet egy sárgu­ló levél. Az örökzöldek ter­mései élénk pirosán díszle­nek, arra várva, hogy be­gyújtsák magvaikat. Az el­múlással csak az ősszel vi­rágzók dacolnak:' finom, il­latos virágaikkal most virí­tanak az erdőtelki arboré­tumban. A háromhektáros területen 700 változatban ta­lálható itt díszfa és cserje. tik. Az ilyen mértékű szigo­rítás egy olyan vállalatnál, mint a bervai, nem egyszerű feladat, mert már az előző években sem pazarolták a benzint és a gázolajat. Az olajkályha kiiktatásával a munkásszálló fűtését is rá­kapcsolták a távhőszolgálta­tásra. Kijavították az ajtó­kat és az ablakokat is, és a villamoshálózati veszteség csökkenésével együtt az év első felében majdnem 4 mil­lió forint értékű megtakarí­tást mutattak fel. Sajtolt rúd helyett kovácsolt anyagból gyártják a' léghengerek fe­deleit, amivel évente 600 ezer forintot „mentenek” meg. A másodlagos nyers­anyagnál, a hulladékok faj- tánkénti szétválasztásával, valamint az a 300 évelő vi­rág, amely minden időszak­ban szép látványt és érde­kességet kínál az idelátoga­tóknak. Mint azt az arboré­tum gondozóitól megtudtuk, az idén több növénynek is kedvezett az időjárás. Hosz- szú évek óta először virág­zott például a kínai császár­fa és a sorsfa, de bőséges termést adott a szelídgeszte­nye, valamint a rendkívül kemény héjú — nem ehető fekete dió is. tárolásával további 3 millió forint megtakarítást köny­velhetnek el. A Gagarin Hőerőmű Vál­lalat részarányosán teljesí­tette eddig a program érde­kében előirányzott tervét. Az éves karbantartásokhoz szük­séges anyagok, alkatrészek számítógépes tervezésével, az eredetileg importból szár­mazó anyagok hazai eredetű gyármányokkal való felcse­rélésével 10 millió forintot sikerült megtakarítaniuk. A piackutatással elért és kivál­tott alkatrészek megtakarí­tásának összege 9 millió fo­rintot tesz ki. Egyik legfontosabb eleme a tervüknek a tüzelőolaj felhasználásának csökkenté­se, amely mindhárom üzemi telephelyen jelentős megta­karítást eredményezett. Sal­gótarjánban, Lőrinciben és a Gagarinnál összesen több mint 2500 tonna fűtőolajat váltottak ki, amelynek össz­költsége több mint 15 millió forint. Németi Zsuzsa Virágzik az illatos Clerodendron Csendes a tájkép ott, ahol nyaranta több mint három és fél ezren fordulnak meg (Fotó: Tóth Gizella) Anyag és energia Minden tized százalék milliárdot ér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents