Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 22., szombat 11 EGÉSZSÉGES MIKROKLÍMA Hogyan őrzi a ruha a test melegét? Az időjárás, az éghajlat változásai nap mint nap foglalkoztatnak bennünket. Különösen az idei esztendő szélsőséges, gyakori eltérései az érdeklődés középpontjába kerültek. A rendkívüli szárazság rengeteg új megoldásra váró problémára hívja fel a figyelmet. Vajon a tartós forró nyár után hideg, kemény tél következik? És ha így lesz, miként telelnek át az őszi vetésű növények? Ezekre a kérdésekre is igyekszünk választ adni mai összeállításunkban. Összeállította: Mentusz Károly A korszerű élettan megfogalmazásában az öltözködés célja az, hogy a környezet változó hőmérséklete közepette segítse megőrizni szervezetünk belsejének állandó, egyenletes melegét. Ez nem kis feladat, hiszen a levegő hőmérséklete nyáron elérheti a 35—40 fokot, télen pedig 25—30 C-fokkal is a fagypont alá süllyedhet. Szervezetünk, belső szerveink, sejtjeink azonban csak bizonyos szűk határok között ingadozó hőmérséklet esetén működhetnek zavartalanul. Az élő szervezet sejtjeinek működése állandó hőtermeléssel jár. A fölösleget a szervezet — mint valami élő radiátor — folyamatosan, egyidejűleg többféle módon is leadja, ilyen például a közvetlen hővezetés. A bennünket körülvevő levegő rossz hővezető, de ha testünk hideg fémmel vagy kővel érintkezik, gyorsan hűl és sok hőt vesztünk. De veszíthetünk hőt áramlással és sugárzással is. Amikor a környezet hőmérséklete 20 C-fok alá száll, akkor a helyesen megválasztott ruházatnak kell megteremtenie testünk egészséges mikroklímáját! Az eszményien jó ruházatnak a hidegben meg kell őriznie a test hőmérsékletét, melyben pedig nem szabad megzavarni a hőleadást, az izzadság elpárolgását. Egy kutató 10 fok hőmérsékleten megmérte az egyes ruharétegek között található levegő hőmérsékletét, hogy megállapítsa: e rétegek mennyire őrzik meg a test melegét. Ügy találta, hogy a bőr és a gyapjúing között 32,7 C-fokos a levegő. Ha föléje egy leninget húz, az még megtart 25,7 C-fokot. A lening és a mellény kö- . zött 24,4, a mellény és a zakó között 23,1, közvetlenül a zakó fölött 21,8 C-fokos a hőmérséklet. A mérések azt is megállapították, hogy az a ruhaanyag őrzi meg legjobban a test melegét, amelyben legtöbb a rossz hővezető levegő. Ilyen például a gyapjúflanell. Az élettani ismeretek birtokában a korszerű textil- és műanyagipar a hagyományos gyapjú-, gyapot- és lenszálak, valamint a szintetikus szálak kombinációiból minden évszakra igyekszik megteremteni a célnak leginkább megfelelő, köny- nyű. tartós, könnyen tisztítható, egészséges ruházatot. Különösen fontos igény ez a j szabadban végzett fizikai munka esetén, mint például a képen látható hídépítés- > nél. IDŐJÁRÁS ÉS TERMÉS Növények telelése Élőlények — hőforrásban A télre szabad földbe kerülő vetőmagvak, illetve a belőlük fejlődő csíranövények ki vannak téve a tél különböző hatásainak. A téli időszak legfőbb veszélye — az erős lehűlés, az alacsony hőmérséklet és a szárazság — a földben csírázás nélkül heverő vetőmagvakra lehet viszonylag a legkevésbé káros. Mégpedig annál kevésbé, minél kevesebb vizét vesz fel, mivel a vízben szegény csíra sokkal ellenóllóbb, többet elvisel, mintha víztől duzzadt, tevékeny állapotú lenne. Fagyáspontcsökkentő anyagok Ahogyan a vízfelvétel, illetve a csírázás előrehalad, úgy növekszik az érzékenység az alacsony hőmérséklet, a téli fagy iránt. Különösén akkor nagy ez az érzékenység, amikor a magvak sejtjei már duzzadtak: ekkor a sejtekben ugyanis a vízhez képest arányosan kevesebb a fagyást csökkentő anyag. A nagy víztartalom tehát akkor nem veszélyes, ha lassú a lehűlés, vagy éppen edzés következtében a sejtek bővelkednek fagyáspontcsökkentő anyagokban. Ezeken alapul a sejteket kitöltő élő anyagnak, a protoplazmának az a sajátos alkalmazkodó képessége, ami lehetővé teszi a vetőmagvak, bennük a „csírák” megedződését, any- nyira, hogy eléggé nagy víztartalomnál is elviseljék az erős hideget. A vizsgálatok során ismételten tapasztalták, hogy a hideghez szoktatott csíranövények mínusz húsz foknál is életben maradtak, amíg szoktatás, edzés nélkül már sokkal kisebb hideg hatására elpusztultak. Ez bizonyítja, hogy eltolódhat az a hőfok — az úgynevezett halálpont —, amely az élő szervezet gyors elhalását okozza. Segít elviselni a hideget A fokozott érzékenység az alacsony hőmérséklettel szemben mindaddig tart. Nemcsak a gabonaféléknél általános az őszi vetés, hanem a gyökérzöldségeknél és egyéb zöldféléknél is hasznos lehet a tél előtti, vagy hó alá vetés. És ha igazán korán akarunk virágzó foltokat a hidegtűrő egynyári és évelő virágokból, ezek magvai ugyancsak elvethetők a tél kezdetekor. amíg a vetőmagvakban fel nem gyorsulnak azok a végső soron majd a csírázást is kiváltó életfolyamatok, amelyek hatására (más jelenségeken kívül) a magvakban raktározott tápanyagok nagyobb része átalakul cukorrá. A tél előtt kikelt növényben az enyhe, derűs napokon a fotoszintézis már olyan mértékű, hogy jelentős mennyiségű szénhidrát, illetve cukor képződik. Ez felhalmozódik a sejtekben, mivel az éjszakák annyira hűvösek, hogy a cukrot fogyasztó légzés ilyenkor nagyon lelassul. A fagyállóságot ugyanis mindenekelőtt a növényi sejtekben felhalmozódott cukor fokozhatja, elsősorban azzal, hogy a fehérjéket védelmezi, másrészt a több cukrot tartalmazó sejtek csak alacsonyabb hőmérsékleten fagynak meg. Hasonlóképpen csökkentik a fagyáspontot más oldható és ily módon a töménységet növelő, anyagok: zsírsavak, aminósavak, egyéb szerves savak is. Ezek ugyancsak gyarapodnak télen a sejtekben, mivel az összetett vegyületek, elsősorban keményítőt, továbbá fehérjéket, zsírokat bontó és így részben oldható — tehát a töménységet növelő —, formába alakító enzimtevékenység a hőmérséklet csökkenésével felgyorsul. Megfigyelték azt is. hogy egyes hideghez szoktatott növények élő anyaga a téli időszakban összehúzódik és ez is segít elviselni a hideget. Az ellenállóképesség növelése Kétségtelen tehát, hogy amig az erős hőingadozás, a légzést gátló oxigénhiány az érzékenységet fokozza, addig a hidegre való felkészülés lehetősége éppen ellenkezőleg, növelheti az ellenállóképességet. Ezt segítheti elő a kiegyenlített tápanyagellátás is. Mindezeken, kívül a fagytűrést, illetve a télállóságot más fizikai, biokémiai és egyéb tényezők segíthetik, amelyek közül többet ma még nem is ismerünk pontosan. Nem kétséges, hogy a télállóság szempontjából az a kedvező, ha a fagyáspontot csökkentő anyagok nem alakulnak át összetettebb vegyületekké és nem is használódnak fel a légzéshez. Éppen emiatt télen elsősorban az átmenetileg enyhe, és különösen az ugyanakkor borús, fényszegény időszak lehet nagyon kedvezőtlen az őszi vetésekre. Ilyenkor ugyanis a magasabb hőmérséklet hatására felgyorsuló légzés idő előtt elfogyasztja a fagyáspontcsökkentő anyagok közül mindenekelőtt a cukrot, s emiatt rohamosan csökken a téli hideggel szembeni ellenállóképesség. Sajnos, a nálunk nem ritkán hó nélküli és erősen fagyos időjárásban a nagy károkkal járó kifagyással is számolni kell. Ilyenkor ugyanis a fagyott talaj nem szolgáltat elegendő vizet, s közben a szeles, száraz időjárás fokozott párologtatásra készteti a növényi sejteket. Emiatt olyan nagymértékű lehet a sejtek vízvesztése, hogy szerkeze, tűk végérvényesen károsodik, s a sejtek végül el is pusztulnak. Amikor olyan erős a lehűlés, hogy a növényi sejtek fagyáspontjuk alá hűlnek le, akkor követ- ! kezik be a megfagyás. Mindegyik téli ártalom előidézhet - csak részleges, de teljes pusztulást is. Az őszi vetésű növények magvait mégis őszszel kell vetnünk, mert a tavaszi vetés — az esetleges téli ártalmakat is számításba véve — lényegesen kisebb termést hozhat. A meleg az élőlények egyik éltetőeleme. De a „jóból is megárt a sok” közmondás az élőlények többségére is vonatkozik. A hőtűrés határai fajonként nagyon különbözőek lehetnek. Annyi azonban bizonyos, hogy a 40 °C feletti hőmérsékletű víz a legtöbb vízi élőlény számára pusztulást jelent. Kivételek itt is akadnak: hőforrások, gejzírek vizében több élőlény is megél. Ilyenek elsősorban a hőtűrő mikroorganizmusok. Ezek mellett megtalálhatók még egyes algafajok is. A természetes vizekből az állatok sem hiányoznak, bár ezek számára a felső határ 50 °C körül van. A 40 °C vízben még megél néhány rovarfaj, azok lárvája pedig a forró iszapban találja meg létfeltételét. Akadnak a hőforrások vizében egysejtűek, kerekes férgek és puhatestűek is. A hőtűrő szervezeteknek a kutatása azért is érdekes, mert ezek életkörülményei hasonlóak a mintegy 2 millió évvel ezelőtti létfeltételekhez. A mai hőforrásokban élő szervezetek tehát az őskortól mindmáig ránk maradt túlélő szervezeteknek tekinthetők. Munkába fogott hóié Észak-Japánban a légkondicionálásnak fölöttébb érdekes új módjával kísérleteznek: a hó olvadása közben keletkező hideg vizet föld alatti tárolókba szivaty- tyúzzák, s vele nyáron irodaépületek tetejét locsolják meg, hogy lehűtsék őket. Az eközben 28—29 Celsius-fok- ra felmelegedett vizet egy másik föld alatti medencében felfogják. Télen, amikor ez a víz még mindig 20 Celsius-fokos, a vízfűtő rendszerekbe szivattyúzzák, s felhasználják a tetőt fedő hó leolvasztására. FORRÓ NYÁR UTÁN - HIDEG TÉL.. .? Az ökörfarkkóró, mint időjós • Az augusztus eleji egyik, hőségnapon szinte forró levegőjű autóbuszba szálltam föl. Mellém telepedett egy idős hölgy. Ez a meleg, ez a meleg — kezdődött a beszélgetés. Kitudódott, hogy a szomszédom aranydiplomás pedagógus. Egerben szerezte az oklevelét. — „Forró', hosz- szú ez a nyár, de milyen lesz a tél? Sokan, nagyon sokan szeretnék ezt tudni”, ö tudja, bizonyítéka is van rá. Sokáig falun tanított, ott hallotta a régi népies megfigyelést, ami így szól: „Ha az ökörfarkkóró túl magasra nő, akkor a sokáig tartó száraz, meleg nyarat hosszú hideg tél követi. Ám, ha e növénynek fattyúhajtásai is nőnelO az egyben azt is elárulja, hogy hány hónapig tart a zord időszak?” Ezek után a saját megligyeléset közölte, miszerint valamennyi ökörfarkkóró most négy hajtást eresztett a tövéről. íme a hideg négy hónapig tart majd. Kerestem az okokat. Igaz lehet, hogy az ökörfarkkóró magasra felnyúlt (mint általában mindig), de ez a látszat onnan is eredhet, hogy a szárazságban a vizet nélkülözni kényszerült egyéb gyomnövények satnyák maradtak, esetleg ki is száradtak. A szöszös ökörfarkkóró levele és szára kevesebb vizet párologtat. Tud vele gazdálkodni. Hosszú főgyökere a mélybe nyúlik, ahol talajnedvesség után kutat. Még arra is van ereje, hogy három-négy tőhajtást is eresszen. így gondolja a biológus. De hozzászólhat a klirna- tológus is. A televízió meg is kérdezte a hivatásos szakembereket. ök válaszukban a statisztikára hivatkoztak. Eger is rendelkezik helyi, 100 évre kiterjedő megfigyelési adatokkal, ha csak kéziratban is. Keresnünk kell a kimutatást, hogy a forró napokat felmutató nyarat milyen tél követi. Leírjuk itt, hogy akkor emlegetünk hőségnapokat, ha a maximum 30 C-fokot eléri, vagy meghaladja. Ha a hőmérő higanyszála a 35 °C-ot is túlhaladja, akkor az már forró napnak számít. Nos, az egri Szőlészeti Kutatóállomáson ez év július 28. napján 35,4 fokot észleltek. Ez volt az ez évi maximum. Ilyen forró napokkal 1872—1972-es évek közül 42 ízben, főleg júliusban találkoztunk, de milyen telek követték ezeket? Az említett 42 nyarat 19 esetben olyan tél követte, amikor —20 fok alatti hideg reggeleket észleltek Egerben. Lássunk ezekre konkrét példákat! Az 1900-as és az 1911-es években — egyetlen megszakítással — mindig akadt egy-egy forró nap. Ennek ellenére az évi középhőmérséklet csak 1900- ban emelkedett 11 fokra, máskor a normális, (10 fok) körül ingadozott. 1946-ban az abszolút maximum 37,6 °C volt, de a következő télen a hideg egy-két esetben —23 °C alá süllyedt. 1950-ben, annak nyarán 39,3 °C-os maximumot mutatott a hőmérő higanyszála, amire a tél —24,6 °C-os hideggel válaszolt. „ .... Dr. Zetenyi Endre HAJÖZAS IRÁNT ÉRDEKLŐDÖK, FIGVELEM! Hajos szakképesítés megszerzésére lehetőséget nyújtunk. Munkahéten munkásszállást biztosítunk. Telefon: 296-040 36. A Folyamszabályozó es Kavícskotró Vállalat nagyberuházáshoz kedvező fizetési és munkaBUDAPESTI HAJÓJAVÍTÓ ÜZEMIGAZGATODunai Kavicstermelési üig. feltételekkel felvesz: l. Hajós szakmunkásokat: fedélzetmester, uszálySÁGUNKRA FELVESZÜNK Bp. XIII., Cserhalom Telefon: 296-040 43. u. 2. kormányos, géphajókormanyos és hajóvezetö szakmunkás, illetve műszaki szakközépiskolai szakmába. 2. Gépházi munkakörbe: vasipari szakmunkásvégzettséggel szerkezeti lakatos, hidraulika lakatos, ívhegesztő, elektroműszerész, radarszerelő, dízelmotorszerelö és művezető munkatársakat. Tiszai Vízépítési üig. Szeged, Északi város. 302. ép. bizonyítvánnyal és egyéb gépkezelői vizsgával rendelkező vagy műszaki szakközépiskolát JELENTKEZÉS: Telefon: 23-033. végzett dolgozókat. Budapesti Hajójavító üig. Budapesti Kavicstermelési üig.. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Hajó- fedélzeti munkakörbe 8 általános iskolát tegzen férji dolgozókat Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040 33.
