Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 250. szám ARA: 1983. október 22„ szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aki messziről jött A messziről jött ember azt mond amit akar — így tartja a mondás. Mindig gyanússá válik az illető, hangzatos előadásai miatt. Azonban többségüket nem­csak a nagyotmondás ké­pességével áldotta meg a sors, hanem az előadókész­ségük is úgy kicsiszolódott az évek során, hogy egész közösségeket át tudnak verni rhinden különösebb nehézség nélkül. Az igazi Háry Jánosok hetekig, hó­napokig, sőt némely eset­ben évekig is képesek úgy élni, hogy ne a tettei után ítéljék meg őket. Valójában kik is ők? Rá­juk szokták mondani: nem csinálnak semmit, azt azon­ban kiválóan. Minden fel­adat megoldására elsőként jelentkeznek. A munkavég­zéssel azonban szinte majd minden esetben adósak ma­radnak. Kifogást természe­tesen mindig találnak. Ilyenkor elmondják, hogy minden lehetőt elkövettek a siker érdekében, de hát, ha... A számonkérésnél mindenki hibás rajtuk kí­vül, s a körülmények is mindig szerencsétlenül ala­kulnak. Valamennyien is­merjük a halásztörténetet, amikor két horgász elő­ször még csak azon kese­reg a vízparton, hogy még csak kapás sincs, aztán az egyik megmutatva karját, belekezd: pedig a múltkor ugyanitt ekkora halat fog­tam. Egyik megyei vállalatunk­hoz speciális munkára ke­restek kiváló szakmunkást csoportvezetői beosztásba. Mivel az idő sürgetett, fel­vették a magát minden szempontból megfelelőnek tartó,, az ország másik ré­széből jelentkező „szakem­bert” anélkül, hogy ellen­őrizték volna. Az első nap csoportértekezletet tartott, ahol elmesélte, hogy több országos pályázatot is meg­nyert, de ő a kedves vá­ros miatt választotta ezt a munkahelyet. Segítőkész­ségéről is biztosított min­denkit. Aztán szép foko­zatosan kiderült róla; nem­hogy irányítani nem képes, de még egy jó fél év el­telte után is fordítva fog­ta a munkadarabot, amit véletlenül a kezébe vett. Mire minderről a felsőbb vezetés is tudomást szer­zett, már egy év is eltelt. Aztán aki felvette, az ki­állt mellette mondván: rosszindulatúak az embe­rek. A kiemelt munka után járó kiemelt fizetést össze­sen két évig vehette fel. aztán továbbállt. Még jel­lemzésébe sem került „szakértelme”, csakhogy szabaduljanak tóle, s a jó­indulat is ezt diktálta. Sokszor az ilyen, s eh­hez hasonló jóindulattal ártunk a legtöbbet. Mert a következő munkahelyen kezdődik elölről minden Lehetőséget biztosítunk a messziről jött ember háry- jánoskodására. Nem gon­dolva arra, hogy nemcsak a gazdaságunknak, hanem ezeknek a nagyotmondók- nak ' is jelentős kárt oko­zunk. Alhumanitás helyett többet érne jobb belátás­ra, munkára bírni őket.. Kiss Szabó Ervin Véget ért az országgyűlés őszi őlésszaka Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk ülésén megjelent Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, Jelen voltak a Központi Bizottság tit­kárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt számos Buda­pesten akkreditált diplomata. A pénteki tanácskozást Cserveniut Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A testület az ipari miniszter csütörtökön elhang­zott beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Huisz József, a répcelaki Szénsavtermelő Vállalat fő­osztályvezetője hozzászólá­sában elemezte, milyen té­nyezők akadályozzák annak érvényesítését, hogy a dolgo­zókat ott foglalkoztassák, ahol munkájuk a leghaté­konyabb. Bódis Gábor, a Borsodi Vegyi Kombinát' technoló­gusa hangoztatta, hogy az elmúlt évtizedben végzett vegyipari beruházások és fejlesztési programok révén, világszínvonalú technika és technológia jutott az iparág vállalatainak birtokába. Bíró Miklós, a Magyar Op­tikai Művek mátészalkai gyáregységének vezetője az ipar területi elhelyezkedésé­nek arányosabbá tételét je­lölte meg az utóbbi évtize­dek egyik légjelentősebb eredményének. Reidl János, a Videoton tabi gyáregységének csoport- vezetője az ipari termékek minőségével összefüggő kér­désekkel foglalkozott. Hajmer Imre, a Dorogi Szénbányák Vállalat gépész- mérnöke a szerződéses fe­gyelemmel kapcsolatban megállapította, hogy ennek rendeleti úton történő erő­sítése szükséges, de túlzott lenne a kényszerintézkedé­sektől várni a helyzet javu­lását. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke a mun­kaerőhelyzettel kapcsolatos képviselői észrevételekre vá­laszolt a felszólalásában. Reálisnak nevezte azt a vé­leményt, amely szerint már nem csupán egy-egy részte­rület gondjairól beszélhe­tünk, hanem általában a munkaerőhiányról. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy a létszámhiány és a felesleges munkaerő mai iparunkban egyidejűleg, területileg és szakmailag egyaránt differen­ciáltan jelentkezik. Rávilágí­tott arra. hogy a jelenlegi helyzet nem egyik napiul a másikra, hanem hossiú folyamat eredményeként jött létre. A felszólalók többsége a béremelést említette a meg­oldás módszereként, állapí­totta meg az államtitkár. Kétségtelen, ismerte el, hogy a bér szerepe a munkaerő­mobilitásban jelentős. Konk­rét adatok bizonyítják, hogy a munkafegyelem, az inten­zitás, a keményebb követel­mények ösztönzik inkább ar­ra a dolgozókat, hogy el­hagyják a munkahelyüket. Kétségtelen, jó lenne olyan bérarányokat kialakítanunk, mutatott rá, amelyek mindig rugalmasan és szándékaink szerint mozgatják a munka­erőt, egyelőre azonban jiem tartunk itt. Nagyobb figyel­met kell fordítani a munka- körülményekre, az ingázás gondjaira, a szociális jutta­tások bővítésére és minden olyan, az embereket közvet­lenül érintő vállalati támo­gatás erősítésére, amely, ha szükséges, akkor elősegíti a munkaerő megtartását, ha azonban úgy a célszerű, ösz­tönzi az eláramlást. Elgondolkoztató, jegyezte meg, hogy egy olyan idő­szakban, amikor a termelés és a szolgáltatások mennyi­sége stagnál, esetleg kis mér­tékben növekedik, a munka­erőkereslet jelentős módon emelkedik. Ez a körülmény arra utal, hogy sok helyütt még mindig extenzív módon gazdálkodnak a munkaerő­vel. Figyelemre méltó tapasz­talat, hogy ha valamilyen kényszerítő ok miatt szük­séges, a vállalatok fegyel­mezetten. szervezetten tudják pótolni a kieső munkaidőt. Ez történt például az ötna­pos munkahét bevezetése­kor. A tények bizonyítják, hangsúlyozta, hogy a 40 órás -munkahétre való áttérés a mai munkaerőgazdálkodási körülmények között végre­hajtható. A felesleges létszám fel­tárásáról sok jó példa hang­zott el. Ugyanakkor a mun­ka- és üzemszervezés hiá­nyosságait is többen jelez­ték. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra ho­zott adatai szerint 1981-től 1982-re 20 százalékkal csök­kent a szervezési munkák száma és 15 százalékkal az ezekben érintettek létszáma. Ugyancsak sok a teendő a munkanormák „karbantar­tásában”, amely ugyan nem népszerű feladat, de nagyon sok múlik a vezetőkön, hogy milyen módon valósítják ezt meg. Szólt arról is Rácz Al­bert, hogy a kormányzat a jövőben fontosnak tartja a vállalatok „megkülönbözte­tését” teljesítményük alap­ján. A miniszter válaszolt A vitában elhangzott ész­revételekre, hozzászólásokra Méhes Lajos, ipari minisz­ter válaszolt. — A felszólalók szavai­ban elmélyült, felelősségtel-' jes felkészülés tükröződött állapította meg bevezetőjé­ben. — A képviselők eleget tettek a legfontosabb célnak, szavaik bemutatták a ténye­ket. Büszkén szóltak az ipar eredményeiről, higgadtan a gondokról és felelősségtelje­sen a feladatokról. Nem any- nyira vitánák, mint inkább alkotó eszmecserének minő­síthetjük az ülésszak más­fél napos munkáját, olyan tanácskozásnak, amelynek so­rán természetes, hogy ki-ki szívesen hallott volna töb­bet a saját ágazata gond­jairól. Szinte valamennyi felszó­laló foglalkozott az ipar lét­számhiányával, az ezt befo­lyásoló érdekeltségi rend­szerrel, folytatta tovább az összefoglalót a miniszter. Véleménye szerint a létszám- hiányon a termelékenység növelésével, a teljesítményt jobban tükröző bérek kiala­kításával lehet segíteni. A bérszabályozás egyes eleme­in változtatni szándékoznak, hogy ennek nyomán a me­legüzemben, a folyamatos munkarendben, a három (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár Janos és Nemeth Karoly Hazaérkezett Losonczi Pál Losonczi Pál ciprusi hiva­talos látogatásának negyedik ! napján, pénteken a ciprusi parlament elnökével és a politikai pártok vezetőivel találkozott. Az Elnöki Tanács elnöke ellátogatott a Ciprus Múze­umba és a Nemzeti Harc Múzeumába. A négynapos államfői látogatás végén az ünnepélyes búcsúztatásra i pénteken délután a larnacai nemzetközi repülőtéren ke­rült sor. ★ Losonczi Pál elutazása előt­ti repülőtéri sajtónyilatkoza­tában rámutatott, hogy lá­togatásával nagyon elégedett, tárgyalásai hasznosak és eredményesek voltak. — A legtöbb nemzetközi politikai kérdésben nézeteink azonosak, vagy nagyon kö- zelállóak. Együtt küzdünk a békéért, a leszerelésért, a hátrányos megkülönböztetés­től mentes gazdasági együtt­működésért és egy igazságo­sabb világért — mondotta egyebek között Losonczi Pál, aki a magyar kormány elis­merését és köszönetét fejez­te ki Ciprus kormányának a madridi találkozó sikeréért való fáradozásaiért. ★ Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — aki fele­ségével együtt hivatalos lá­togatást tett a Ciprusi Köz­társaságban Szpirosz Kipri- anu elnök meghívására — pénteken hazaérkezett Bu­dapestre. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Török István külkereskedel­mi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-he­lyettes, Németh Jenő, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és — a látogatás idején — Dobos István, hazánk' Cip­rusra is akkreditált nagykö­vete. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tra­utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, dr Várkonyi Péter külügymi­niszter, az Elnöki Tanács több tagja, valamint állami politikai életünk több más személyisége. (MTI) Az NSZEP Központi Ellenőrző Bizottsága küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának meg­hívására október 17—21 kö­zött látogatást tett hazánk­ban a Német Szocialista Egységpárt Központi Ellen­őrző Bizottságának küldött­sége, amelyet Erich Müc­kenberger, az NSZEP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KEB elnöke vezetett. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Erich Müc- kenbergert. A küldöttséggel megbeszé­lést folytatott Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Somogyi Imre, a KEB titkára. Véle­ményt cseréltek a pártellen- őrzési és fegyelmi munka időszerű kérdéseiről, a pártegység erősítését és a tagság nevelését segítő tevé­kenységük tapasztalatairól. Hangsúlyozták, hogy a két párt Ellenőrző Bizottsága kö­zötti rendszeres, jó kapcso­latok hozzájárulnak az MSZMP és az NSZEP inter­nacionalista testvéri együtt­működésének erősítéséhez. A küldöttség látogatást tett a Budapesti Pártbizott­ságon, ahol találkozott Ma- róthy Lászlóval, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a budapesti pártbizottság első titkárával. Első a Gagarin Országos anyagtakarékossági pályázat Kihirdették a gazdaságos anyagfelhasználási és techno­lógia-korszerűsítési kormány- program megvalósításának elősegítésére meghirdetett országos pályázat eredmé­nyét. Az immár másodízben kiírt pályázatra az idén a tavalyinál több, összesen 400 pályamű érkezett. Juhász Ádám, ipari állam­titkár az ünnepélyes díjki­osztáson megállapította: a pályázat elérte célját. A ki­dolgozott javaslatok, eljárá­sok bevezetésével évente 3,7 milliárd forint értékű anyag- és 328 millió dollár értékű import megtakarítása, érhe­tő el. A pályaművekben kidolgo­zott javaslatok 65 százaléka egyáltalán nem igényel be­ruházást, és több mint 60 százaléka egy éven belül megvalósítható. Az országos anyagtakaré­kossági pályázaton első dí­jat kapott megyénk nagyvál­lalata, a Gagarin Hőerőmű. A további első díjakat a Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat, a Húsipari Ku­tató Intézet, a székesfehér­vári Könnyűfémmű, a KFKI, a BVK, a SZIKTI, valamint a Taurus kollektívái nyerték el. Második díjat 13, har­madik díjat 25 pályázó ka­pott, 21 pályamunkát pedig jutalomban részesítettek. A díjakat Fock Jenő, a MTESZ elnöke adta át. Az anyagta­karékossági pályázatot 1984- ben is meghirdetik. Telelő A hét végén hideg idő Kontinensünk északi ré­sze felől hideg sarkvidéki levegő érte el a Kárpát-me­dencét, s a meteorológiai előrejelzések szerint a hét végére inkább november kö­zepi időjárás alakul ki. Bár kevés csapadék várható, a többórás napsütést szeles, a szokásosnál jóval hidegebb levegő kíséri. A csípős szél mérséklődésével az éjszakai, hajnali fagyok is erősödnek. Napközben legfeljebb 10 fo­kig emelkedik majd a hőmé­rő higanyszála. A tél köze­ledtét jelzi az is, -hogy a magasabb hegyekben havas­esőre, hózáporokra kell szá­mítani. Rendkívül erős front- I átvonulásról van szó, ezért a hidegfrontra érzékenyek különösen ügyeljenek erre. A péntek hajnali felhőfo­tók alapján megállapítható, hogy a Kárpátok vonulatán széles felhőtakaró található, amely egész Közép-Európa időjárását meghatározza. Skandináviában és Lengyel- országban már télies az idő, a hőmérséklet 0 fok körül van, és sok a hózápor. A Tátra hegycsúcsai is fehér­lenek. Közép-Európában ko­ra tél van, Dél-Európában viszont még kellemes nyári­as az idő. Spanyolországban. Olaszországban és Görögor­szágban verőfényes a nap­sütés, és 30 fok körüli a hő­mérséklet. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents