Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A törvényhozó testület fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd döntöttek a napirendről: 1. az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól: 2. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. interpellációk. Ezt követően Méhes Lajos ipari miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar helyzetéről és feladatairól. Méhes Lajos beszéde Egyebek között szólt arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági körülmények is módosultak. A 70-es évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti jövedelemnek belföldi fogyasztásra és felhalmozásra jutó hányadát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási források szűkülését és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhalmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egy évben — 1980- ban — visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9,1982- ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983-ban a tervezettnek megfelelő, 1—1,5 százalékos növekedést várunk. A VI. ötéves tervidőszak hátralévő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedést is lehetségesnek tartunk. Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfontosabb jele az iparban, hogy javul a verseny- képesség; jó irányú szerkezeti változások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mennyisége, kisebb az importigényesség; az ipari munka termelékenységének növekedése felülmúlja a termelését: mindezek együttes hatására jelentős az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem növekedéséhez A versenyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nélkül. A KGST-országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések és egyezmények alapozzák meg. A tőkés országok közül legnagyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszország, de jelentős mennyiségben vásárolnak magyar ipari termékeket az USA és Franciaország vállalatai is. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy egyes külföldi cégek által gyártott világmárkákhoz magyar alkatrészeket használnak. Számos találmányukat is jó áron tudjuk értékesíteni. Még többet tudnánk azonban eladni, ha minden vállalatunk rugalmasan haladna a műszaki fejlődés nemzetközi áramlataival, ha még több termékünk lenne versenyképes, ha termékeink minősége kifogástalan lenne. Ez ma még sajnos nincs így. Az ipar termékeinek zömét belföldön értékesíti. Ennek volumene is nőtt az elmúlt három évben, összesen 4—5 százalékkal Az üzleteinkben kapható magyar ipari áruk minősége és választéka sokat javult az elmúlt években. A termékek jó részében azonban még mindig az „eladók piaca” érvényesül a „vevők piaca” helyett. A hazai piacon — néhány termék kivételével — nincs kiélezett versenyhelyzet. Ez árt az iparnak. A deviza-szűkösség miatt a magyar ipar nem kevés olyan terméket is gyárt, amit külMéhes Lajos földről olcsóbban lehetne beszerezni. A minőségi változásokat a szerkezeti átalakulások is jellemzik. Ezek között elsőnek az energiaforrásokban bekövetkezett kedvező változásokat emelte ki a miniszter. Közismert, hogy 1982-ben kétmillió tonna kőolajjal kevesebbet használtunk fel, mint 1978-ban. A konverte- res acélgyártás a kohászatban hozott szerkezeti átalakulást. Az egyik legnagyobb szerkezti gond azonban, hogy nagy az elmaradásunk az elektronika alkalmazásában. Ezt az alkatrészek és részegységek gyártásának növelésével kívánjuk enyhíteni. Gond, hogy a feldolgozóipari ágazatokban, s a könnyűiparban is kevés az új termékek aránya. A szerkezetváltás egyik alapvető feltétele a műszaki fejlesztés. Erre a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben mintegy 30 milliárd forintot költött az ipar. Nehézséget jelent azonban, hogy a kutatások egy része nem eléggé gyakorlatias témákkal foglalkozik és a kutatási eredmények lassan hasznosulnak. A beruházásokra az ipar a VI. ötéves terv eddig eltelt három évében, tehát ez év végéig, összesen 178 milliárd forintot költ, ami megfelel a középtávú terv időarányos előirányzatának A legkiemelkedőbb ipari beruházás a Paksi Atomerőmű. A minőségi változásokra utal az egységnyi termelésre jutó anyag-, különösen az importanyag- és az energiafelhasználás csökkenése. Az ipar 1982-ben egységnyi terméket 2 százalékkal kevesebb anyag- és 7 százalékkal kevesebb energia fel- használásával állított elő, mint két évvel korábban. A megindult minőségi átalakulás eredményessége abban is kifejezésre jut, hogy — a lassúbb termelésnövekedés és a jelentős külgazdasági veszteségek ellenére — az iparban megtermelt nemzeti jövedelem összehasonlító ára 1981-ben 8 milliárd forinttal, 1982-ben csaknem 10 milliárd forinttal gyarapodott. Az ipar munkaerőgondjairól szólva Méhes Lajos elmondta, hogy ezeket enyhítették a létrejött vállalati gazdasági munkaközösségek, amelyek többletteljesítményt nyújtanak és külön kereseti lehetőségekkel segítették a munkaerő megtartását. Tudni kell azonban, hogy az ipar létszáma a jövőben is csökkenni fog. Ez egyedül a termelékenység növelésével ellensúlyozható; ami annál is inkább indokolt, mert a termelékenységünk lényegesen alacsonyabb az iparilag fejlett országokénál. A területi foglalkoztatottsági gondok és aránytalanságok az utóbbi években csökkentek, mert éppen ennefcc érdekében az elmúlt időszakban az ország egyes területeire jelentős ipar települt. Különösen jelentős volt a fejlődés Szabolcsban, Tolnában, Hajdú-Biharban és Bács-Kiskun megyékben. Méhes Lajos rámutatott: az ipari értelmiség munkája meghatározó a műszaki fejlődésben, a munka tervezésében és szervezésében, a döntésekben. Nagyon fontos, hogy az ipari értelmiség kezdeményező, aktívabb és alkotóbb legyen. Az iparban foglalkoztatottak átlagkeresetéről szólva elmondta, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett, és 1982. végén meghaladta a 4700 forintot. Szinte mindenütt hangoztatják: több pénz kellene ahhoz, hogy ösztönözni lehessen a nagyobb teljesítményekre. Ám azt le kell szögezni, hogy a keresetek általános színvonala csak a teljesítményekkel arányosan emelhető, s ennél gyorsabban nem. Orvosolandó gond a fiatal értelmiségiek alacsony keresete. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kimagaslóan jól dolgozó emberek keresete — ha kicsit magasabb is a többiekénél — nem olyan kimagasló, mint a teljesítményük. És ennek a másik oldala is igaz. Ez a fő oka annak, hogy a vállalatok egy része ma már nem tudja megtartani munkaerőit, mert amint alkalom adódik rá, a munkások elmennek jobban kifizetődő helyre dolgozni. Tervezik a bértarifa-rendszer módosítását. A bérhatárokat jelentősen differenciáltan megemelik. Ez is növeli majd a vállalatok mozgásterét, lehetőségét, a felelősség, a szakmai tudás, a jó teljesítmény és nehéz munkakörülmények elismerését. (Folytatás a 3. oldalon) :y*pi. l Befejeződött a KGST-tanácskozás Hazaérkezett a Lázár György vezette magyar küldöttség Lázár György miniszterelnök vezetésével csütörtökön hazaérkezett Berlinből a magyar küldöttség, amely részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán. A Ferihegyi repülőtéren a delegációt Sarlós István miniszterelnök-helyettes, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és több más állami vezető fogadta. (MTI) Losonczi Pál limassoli látogatáson Magyar—ciprusi államfői zárómegbeszélés Ciprus második legnagyobb városába, a 120 ezer lakosú tengerparti Limas- solba látogatott el csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. A magyar államfőt útjára elkísérte Szteliosz Kacellisz közoktatási miniszter. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a Limassol közelében levő Curion ókori színház maradványait, majd útja innen a fasszuri gyümölcsöshöz vezetett. A limassoli körút következő állomása pedig az egyik legrégibb ciprusi borászati vállalat, az 1844-ben alapított ETKO kombinát volt. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön délután visszaérkezett Nicosiába. A nico- siai elnöki palotában csütörtökön este megtartották a magyar—ciprusi államfői zárómegbeszélést. Losonczi Pál Szpirosz Kiprianut magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg. A meghívást a ciprusi elnök elfogadta. Az Elnöki Tanács elnökének ciprusi hivatalos látogatása pénteken fejeződik be. Tegnap: Füzesabonnyal és Besenyőtelekkel ismerkedtek A csuvaspártdelegáció elbúcsúzott megyénktől Orosz nyelvű köszöntő a virág mellé (Fotó: Kőhidi Imre) Heves megyei tartózkodásának utolsó napján, csütörtökön a csuvas delegáció a füzesabonyi járásba látogatott. A küldöttséget — amelyet elkísért útjára Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára is —, az MSZMP Füzesabonyi Járási. Bizottságának első titkára, Antal Lajos köszöntötte, s fogadta a kora délelőtti órákban, majd a kedves vendégeket — dr. Bocsi Józsefnek, a járási hivatal elnökének társaságában — a terület gazdasági, politikai életéről, társadalmi fejlődéséről tájékoztatta. Mint az ismertetőből kitűnt: o megye tíz százalékára tehető lakosság erőfeszítései legkisebb járásunkban is jelentősek. A 46 ezer hektáron gazdálkodó 8 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság az aszályos időjárás ellenére is tisztes évzárásra számíthat. A nagy őszi munkák közül megtörtént már a talajerő-utánpótlás, félidejéhez érkezett a mélyszántás, s e hét végére végeznek a kalászosok vetésével. A két áfész egyre korszerűsíti kereskedelmi hálózatát, állandóan igyekszik javítani az ellátást, s csaknem maradéktalanul kielégíti már az igényeket. S (Folytatás a 2. oldalon) Konkrét megállapodások születtek Befejeződött Egerben a nemzetközi televíziós tanácskozás Csütörtökön délelőtt tartotta záróülését — Egerben, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán — az OIRT intervíziós tanácskozás. Ezen elfogadták azokat a határozatokat, amelyek az eddig meglevő együttműködés bővítésével összefüggő hosszabbtávra szóló teendőket szabták meg. Ezt követően megválasztották az intervíziós tanács új elnökét, és annak két helyettesét. A vendégek délután Szilvásváradra látogattak, ahol lovasbemutatót tekinthettek meg, este pedig részt vettek a megyei pártbizottság által rendezett fogadáson. A szakemberek ma reggel utaztak el. A konferencia érdemi méltatására vasárnapi lapszámunkban visszatérünk.
