Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 19., szerda 3» KI FIZET, KI NEM? Az adózás társadalompolitikai kérdés Megyénk 350 ezer lakosából mintegy 125 ezer állampolgár van kapcsolatban a tanácsi adóügyi szervekkel. Nyilvánvalóan ebből is következik, hogy az állampolgárok közérzetét alapvetően befolyásolja az adóügyekkel foglalkozó ügyintézők magatartása, de az is, hogy az adók milyen célokat szolgálnak. Az utóbbi időben nem titkolt célja a tanácsi szerveknek, hogy az adókkal, illetve az adókedvezményekkel elő akarják segíteni a lakosság áruellátásának javítását, a javítói, szolgáltatói igények magasabb szintű kielégítését, a lakáspolitikai célok valóra váltását. De az is követelmény az adóval szemben, hogy egyesek ne jussanak olyan jövedelemhez, amely nem áll arányban a végzett munkával. A végrehajtó bizottság elé került jelentés és a vitában felszólalók szerint is a tanácsok megfelelően végzik az adóügyekkel kapcsolatos teendőiket. Teszik ezt annak ellenére, hogy sem anyagilag, sem erkölcsileg nem becsülik meg kellően az ilyen jellegű munkával foglalkozó dolgozókat. Különösen a községi tanácsoknál igen nagy a fluktuáció és a viszonylag szerény bérezésért inkább csak a nők vállalják ezt a munkát. A végrehajtó bizottság hasznosnak értékelte, hogy az adókedvezmények hatására lényegesen nőtt megyénkben a kisiparosok és a kiskereskedők száma. Ebben az évben 1980-hoz képest mintegy ezer fővel többen vettek részt a lakosság ellátásában. Különösen a kisebb településeken és a hiányszakmákban dolgozó kisiparosok részesültek és részesülnek adókedvezményben. Az idén — mint a vb elé is került jelentés tartalmazza — tovább nőtt a háztáji és a kisegítő gazdaságok után adót fizető állampolgárok száma: több mint 58 ezren fizetnek ilyen jellegű adót. Jelentős a számukra nyújtott adókedvezmény, Csaknem 300 megvalósult szellemi terméket, licenciaajánlatot mutatnak be a kedden megnyílt „Licencinform ’83” kiállításon Budapesten, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat bemutatótermében. Szovjet, NDK-beli, amely a lakosság jobb zöldség- és gyümölcsellátását célozza. A kisegítő gazdaságok összességében véve több mint 500 hektár terület után részesültek adóelengedésben. A legtöbben házadót fizetnek. A megye adóköteles épületeinek száma meghaladja a százezret, de több mint 38 ezer állampolgár élvez valamilyen kedvezményt, vagy mentességet. A végrehajtó bizottság ülésén a legnagyobb vitát az adófizetési morál helyzete váltotta ki. Elhangzottak olyan vélemények, hogy nem minden esetben helyes az adók összegének megállapítása, sok esetben gond van a bevallással is, ám azzal is, hogy az utóbbi években csökkent megyénkben az adófizetési kedv. Jelenleg mintegy 18 millió forint az adóhátralék. Pedig az adók fizetése mindannyiunk számára állampolgári kötelesség. Éppen ezért az érintett tanácsi szervek megbízatást kaptak arra, hogy derítsék fel e jelenség okait és tegyenek hathatós intézkedéseket az adófizetési morál javítására. Erőteljesen megfogalmazódott, hogy az adózás nem csupán pénzügyi, tágabb értelemben véve közgazdasági, hanem egyben társadalom- politikai kérdés is. Szükség van ugyanis az adókból származó bevételre, hiszen bőven van mire költeni a pénzt, de talán még ennél is fontosabb, hogy általában az adófizetés, az adók mértékének megállapítása, milyen politikai közhangulatot vált ki a lakosságban. Igen kedvezőtlenül hat, ha valaki a kiugróan magas jövedelme után nem fizeti meg a kellő mértékű adót. Éppen ezért nagy figyelmet kell a továbbiakban is arra fordítani, hogy az adók megfelelően szolgálják célkitűzéseink megvalósítását és kellően hassanak a köz véleményére is. csehszlovák, és magyar vállalatok kutatási-fejlesztési munkájuk eredményeit, li- cenceket, know-how-kat ismertetnek, s iparjogvédelmi szaktanácsadást is nyújtanak feltalálóknak, újítóknak a helyszínen. A csengetésre réveteg tekintetű asszonyka dugja ki a fejét. — A lakbérek miatt jöttem. Az IKLV-nál úgy tájékoztattak, hogy nem fizetik. Tizenkétezerrel tartoznak ... Végig sem hagyja mondani. Beszól. — Jenő, gyere már! A borostás arcú férfi azonnal megjelenik. — Mi a baj? — kérdezi nem épp udvariasan. — Majd ha megcsinálják a W. C.-t, meg kitapétáznak... Berántja az orrom előtt az ajtót. ■k Továbbra is Egerben, a Cs eboks zá ri - lakótelepen folytatódik a történet. Az egyik tízemeletes házban K.-nét keresem. A sötét folyosóról nyíló lakás ajtajáról leszedték a zárat. Egy vaspánt lóg annak helyén, de nincs benne a lakat. Hiába próbálok azonban csöngetni, nem jön ki senki. Azaz hogy egyszer csak a szomszéd néz ki. — Ne keresse! Soha nem látni. — Elköltözött? — Azt nem mondanám. Néha részegen gyanús alakokat szokott felhozni, de már régen találkoztam vele. Néhány pillanatra megszakítja a mondandóját. Végignéz rajtam. — Már nem haragszik, miért kéne? — Több mint húszezer forint lakbérrel tartozik. A fiatalember meg se hökken, csak legyint egyet. ★ R.-ék tizenkilencezer forint lakbérrel tartoznak. A felesége középkorú, eléggé egzaltált megjelenésű. — Szerencséje, hogy ma jött. Csak véletlenül tartózkodom itthon — mondja az asszony. — Nem itt élnek? — Pesten van lakásunk. Ott tanít a férjem. — De hát akkor ezt miért nem adják vissza a tanácsnak? Ráadásul a lakbért sem fizetik. — Édesapám szokta feladni T.-ről. — Ezek szerint azonban mégsem postázza a pénzt. — Azt nem hiszem — mondja ingerülten. — El akarjuk adni (?), és ha rendezetlen a számla, aligha lehetne. Valami félreértés lehet — vágja ki a rezet. — Miért akar félrevezetni? — Miből gondolja, hogy mi vagyunk a hibások? Lehet, hogy a posta nem utalta át... ★ P.-ék háromszobás lakásában sem tudtam körülnézni, mert az ajtóban megállított egy 25 év körüli fiatalember. — Nem ülhetnénk le? — kérdezem már másodszori De mintha nem is hallotta volna... Így az ajtóban ácsorgunk. Partnerem egyik kezével a kilincsre, a másikkal — ökölbe szorítva — az ajtófélfára támaszkodik. — Ügy tudom, hogy 18 ezer forint lakbérrel tartoznak. — Én semmit nem tudok erről. — Ez lehetetlen, egy családtag ne tudna arról, hogy ilyen összeget nem törlesztettek?! — Egy hete jöttem a sittről — válaszol lakonikus rövidséggel. — S véleménye szerint a család nem bírja kifizetni a havi lakbért? Csak anyám dolgozik. Négyen vagyunk testvérek. — önnek van munkahelye? — Nincs, tegnap számoltam le. Nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem. — Miért került börtönbe? — Súlyos testi sértésért, de mit alkar? Hirtelen nem jut eszembe újabb kérdés, ő viszont folytatja. — Jöjjön vissza délután, akkor itthon lesz mindenki. Tárgyalhatunk. Nem éltem a meghívással ... ★ L.-néék ötödik emeleti lakásában szét sem merek nézni. Elhanyagoltak a szobák. Leszaggatott tapéta, bevetetlen ágyak, és minden poros, koszos. A konyhában szétdobált konzervesdobozok. — Nem merek bemenni az ingatlanhoz, hogy tegyék rendbe a lakást, mert ötezer forinttal le vagyunk maradva — mondja az ötven év körüli nő. — Nem tizenegyezerrel? — Az ötezer még a tavalyi — magyarázkodik. — Most kezdték el levonni a rokkantsági nyugdíjamból. — Nem lett volna egyszerűbb időben rendezni? — A fiam katona volt, nekem meg, hogy leszázalékoltak, alig jön össze 1900 forint havonta. A betegségem miatt csak diétás ételeket ehetek. A gyógyszer is drága. Vállaltam pluszmunkát is, de nem bírtam. Most meg ráadásul fölemelték a lakbért. Télen már 1260-at kell fizetnem. — Miért nem kér kedvezményt, vagy segélyt? — Kértem, de csak egyszer adtak. Ézer forintot. — És a fia most már besegít? i— Leszerelt, aztán tervezi a jövőjét. Magával van elfoglalva. ★ A földszint kettőben barátságos házaspár fogad, de amikor S.-t keresem, csodálkozva néznek. — Nem ismerem —mondja a férj. Az egyik szobából egy huszonéves asszonyka jön ki. — Elég régen lakott itt. Albérletben — mondja. Mint kiderül, jelenleg két család él itt. B., a tulajdonos egy Tisza menti településen kapott szolgálati lakást. Ezt a fészkét háromezer forintért adta ki. Ezen felül az albérlők állják a fűtést is. Így történhetett, hogy S. húszezer forint fűtési díjjal lett adós. Az biztos, hogy a most itt lakókkal nincs ilyen gond. Bemutatták a számlákat is, bár nem kértem erre őket. ★ — A megyeszékhelyen jelenleg 897 család tartozik lakbérrel, vagy fűtési díjjal. Ez mintegy másfél millió forintot jelent — sorolja Karácsony László, az IKLV igazgatója. Sokan húsz-hu- szonkétezer forinttal vannak lemaradva. — Ezek szerint nem érdemes lakbért fizetni? Hiszen nem görbül a hajuk szála sem. — Azért ez túlzás. 289- szer került sor pereskedésre az utóbbi időben. A bíróság 995 ezer forintot tiltott le a notórius „feledékenyektől”. A feljelentésre háromhónapi lakbérkihagyás után kerül sor. Viszont ha az illetőnek az OTP- vagy egyéb tartozása meghaladja a fizetése felét, úgy nem tilthatjuk le a nekünk járó összeget. Mert a lakbért minden egyéb tartozás megelőz. S ha valaki ügyes, akkor annyi kölcsönt vesz fel, hogy ne tudjuk a nekünk járó pénzt lefogni a fizetéséből. Persze, teljesen senki sem tud kibújni a kötelezettsége alól, csak időlegesen. Azonban, ha évente egymillió forinttal kevesebb fűtési díjat szedünk be — mint jelenleg is —, akkor elesünk az állami támogatástól, amely ennek a kétszerese, és csak a befizetett összeg után jár. Ezáltal kevesebbet költehetünk a lakások karbantartására, korszerűsítésére. — Teljesen reménytelen a helyzetük? — Megpróbálunk újra díjbeszedőket alkalmazni. Talán jobban fizetnek, ha ezek napról napra járnak az adósok nyakára. Jó lenne, ha ki lehetne lakoltatni az embereket. Akkor talán megoldódna ez az áldatlan helyzet. Egyébként, ha a feledékenyek közül valaki kéri, hogy javítsuk meg a lakásában a fűtést, vagy cseréljük ki a szőnyegpadlót, akkor általában nem teljesítjük a kívánságát. Nem épp a leghelyesebb módszer, de időnként célravezető. Csak kuriózumként jegyzi meg, hogy a perek után a Megyei Bíróság Végrehajtó Irodájához tartoznak az ügyek. S ennek egyik dolgozója is adósuk ... Homa János Kaposi Levente LICENCINFORM '83 Szellemi termékek kiállítása NAPIRENDEN: KÉT ÉV MUNKÁJA Nem módosította a terveket Agrártudomány az élelmiszer-termelésért Aszálymérleg a húsiparban Csaknem ezer főt számlál soraiban az Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezete. A megyénk mezőgazdasági szakembereit tömörítő egyesület elmúlt kétévi munkáját értékelte kedden délután Egerben, a Technika Házában a MTESZ Heves megyei Szervezetének végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetőhelyettese, valamint dr. Csáky Csaba, a Magyar Agrártudományi Egyesület ügyvezető főtitkára is. A testület előtt Koós Viktor, az Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezetének titkára szólt arról, hogy az elmúlt két esztendőben aktív munkával segítették a tudomány újabb eredményeinek és módszereinek elterjesztését a mezőgazdasági üzemekben. Kiemelte, hogy a gazdaságokban a termelés jelentősen növekedett, melyhez az egyesület nyolc szakosztályában működő szakemberek tevékenysége is hozzájárult. Rámutatott, hogy 1981-ben 108, tavaly pedig 96 rendezvényt tartottak. Egyebek mellett megtárgyalták a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar változó közgazdasági szabályozóit, az árpolitikai intézkedések hatásait, továbbá a hatékonyabb gazdálkodást elősegítő módszereket. A megyei párt- és állami testületekkel együttműködve értékelték Heves megye élelmiszer-gazdaságának V. ötéves tervi eredményeit, valamint megvitatták a VI. ötéves tervi célkitűzéseket, és a megvalósítás lehetőségeire irányították a fő figyelmet. Koós Viktor a továbbiakban kiemelte, az egyesület legfőbb törekvése, hogy az üzemi szakemberekhez minél közelebb hozza a tudomány eredményeit. Ennek érdekében a már létrehozott 30 üzemi csoport számát igyekeznek bővíteni a jövőben. Fokozott figyelemmel kísérik a pályakezdő agrár- szakemberek élet- és munkakörülményeit, valamint szakmai fejlődését is. Szeretnék fejleszteni az „Agrárértelmiség a szocialista faluért” mozgalom szélesebb körű kibontakozását, hogy megyénk községeiben még több mezőgazdasági szakember kapcsolódjon be a helyi művelődéspolitikai törekvések megvalósításába. Az előterjesztést követő vitában a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki az egyesületnek aktív munkájáért és felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is működjenek közre az agrártudomány újabb eredményeinek gyors, üzemi elterjesztéséért. Segítsék elő sajátos módszereikkel Heves megye élelmiszer-gazdasága VI. ötéves tervi célkitűzéseinek megvalósítását. Változatlanul jó az állat- tartási kedv, az októberi piacon eléggé magas áron cserél gazdát a malac és a süldő, ami azt bizonyítja, hogy a kistermelők továbbra is élni akarnak a ház körüli hizlalás lehetőségeivel. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok folyamatosan kötik a jövő évi szerződéseket, ezeknél sem tapasztalható fennakadás. — Az idén a vállalatok a tervezettnél nagyobb számú sertést vesznek át — mintegy 650 ezerrel többet —, s ezzel az állami ipar átvétele eléri a 8 milliót. Szűnőben van a feldolgozószezonnak a sokszor gondot okozó szakaszossága, ami egyebek között abban nyilvánult meg, hogy az év első heteiben lényegesen kevesebb állat érkezett, mint amennyire számítottak. — A magas állatállomány feldolgozására nagy gondot kell fordítanunk. Az ipar a minőség javára programot dolgozott ki. A sertés zsírosságát egyfelől úgy csökkentjük, hogy öt kilogrammal leszállítottuk az átvételi súlyhatárt. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok a továbbiakban az eddigiekhez hasonló színvonalon tesznek eleget a hazai fogyasztók igényeinek, és teljesítik az exportvállalásokat is; az aszályos időjárás nyomán nem volt szükség az eredeti programok megváltoztatására.
