Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. október 16., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Beszédmódok görbe tükörben Aki a különböző beszédhelyzetekben, élőszóbeli megnyilatkozások közben figyelmével ajándékozza meg az előadót, illetőleg beszélő társát, ma már nemcsak a mondanivaló tartalmára ügyel, hanem a beszédmód, a beszédforma kisebb-na- gyobb hibáira is. Annál is inkább, mert az ilyen jellegű élőszóbeli hibázások kisebbítik a meggyőző beszéd hatásfokát, és idegmegterhelést is okoznak a hallgatóságnak. A túl hangos vagy a nagyon halk beszéd éppen úgy nem célravezető, mint az értelmet, az értelmes közlést gyengítő motyogás, motyoré- kolás és hablatyolás. A heb- rencs beszédmód pedig szinte nevetségessé teszi azt, aki ilyen beszédhibával áll ki hallgatósága elé. A beszédtoeli hibákat elítélő nyelvi formák már önmagukban is beszédesek. Népünk nyelvi leleményét is dicsérik azok a megnevezések, amelyekkel minősítik és rostára teszik a beszédformák és beszédmódok legjellemzőbb hibáit. Ma is tanulságos görbe tükröt tartunk példatárunk segítségével azok számára, akik nem fegyelmezik magukat élőszóbeli megnyilatkozásaikban. A népnyelv szókészletéből válogattuk a beszédbeli hi- bázásokat minősítő és elítélő kifejezéseket: A dadogva beszélő csak vityeg-vatyog, a túl hangos, lármás ember vekeng, a pöszén beszélők amolyan tyipi-tyapa emberek. A beszélőtárs nehezen érti a hadarók beszédét. Népünk a rokon értelmű szavak egész sorával ítéli el ezt a beszédhibát. Aki hadar, az szaporán beszél, szapornicázik, elsza- pirogázza a beszédet. A fecsegés, a szószaporítás amolyan tiri-firi beszéd, illetőleg csak szódara, hiábavaló, üres megnyilatkozás. Vátahota formán beszél az, aki úgy szól, mintha vasvilláról lökné a szavakat, illetőleg az egyik szavát a másikba vágja, s beszédének az utolját kezdi elől, akkor félbehagyja, azután kezdi az elején. A felesleges bőbeszédűség, szószátyárság sem tetszett népünknek, talán éppen ezért fukarkodott a nyelvi formákkal, s jól megrágta a szót, mielőtt kimondta. De nagyon megbecsülte azokat, akiknek jó szavazatjuk volt, azaz értelmesebb, meggyőzően és ugyanakkor szépen tudtak beszélni. Hogy mennyire megbecsülték a szép szót, a szépen szólást, arról ez a népi szólás is bizonykodik: Szép szónak nem szegik szárnya. A sza- vattyús ember okoskodó, fontoskodó beszédstílusát sem kedvelte a nép, s erről a jó szokásáról még ma sem felejtkezett el. Dr. Bakos József Új magyar film Körösi Csorna Sándor- emlékverseny A művészet számára nincs zárt, tiltott terület Az igazi alkotó a valóság jelzéseire figyel, akkor is, ha azok riasztóak, meghökken- tőek, akkor is, ha az általa megragadott téma periférikus, ritkán előforduló. Ilyen a testvérszerelem — esetünkben az egy anyától, de két apától származó fiú és lány vonzalma —, amelyet a Visszaesők című új magyar film írója és rendezője, Kézdi-Kovács Zsolt formált bizonyára ellentétes érzéseket felkavaró művé. Szándéka jogos, tiszteletre méltó, hiszen a sztrorival bizonyára találkozott vala. milyen változatban. Erre utal az általa mintázott anyag életszerűsége, a baj csak az, hogy a történetet még hatásosabbá, még megrendítőbbé óhajtotta formálni. A néző számára úgy tűnik, mintha ezt a két szerencsétlen fiatalt csak azéirt is csapdosná a végzet, mintha minden tragédia csak rájuk zúdulhatna. Hátrányos helyzetűek, rosszul képzettek, gyermekkoruk nem bővelkedett szívmelengető élményekben, boldogságkeresésük kudarcok sorozatával zárult, s aztán mind. ennek tetejébe jött ez a társadalom egészséges önvédel- ni ösztöne által is elítélt, a törvény paragrafusai által is büntetett kapcsolat, amelytől nem óhajtanak, akarnak szabadulni. Vállalják a megvetést, a kiközösítést, a bíróság elé citálást, a börtönt, mégis kitartanak egymás mellett. Egy kissé sok ez a konf- liktuszuhatag, olyannyira, hogy esetenként — szerencsére nem mindig — megkérdőjelezik a hitelességet. E sajátos kettősség alakítja ítéletünket. Ha a forgató- könyvből — némi húzással — elmaradnak ezek a szélsőségek, akkor törés nélkül érvényesült volna a drámai fordulatok egymásutánja, amelyek így torzó voltukban is lebilincselték a figyelmet, felkorbácsolták érzelmeinket. Hiányzik viszont — épp az előbb említett okok miatt — a vérbeli, a megnyugvást keltő katarzis. Az ítélet nincs bizonytalansága vesz erőt rajtunk, a végkifejletet, a megoldást, a lezárást várjuk, de hiába. Mi tagadás: ez meglehetősen messzi esik a görög tragédiák magasztos fenségétől, emberileg megrázó erejétől. Amolyan makó—je- ruzsálemi távolságra. A részletek mégis megka- póak, kimunkáltak. Ez nemcsak Kézdi-Kovács érdeme, hanem a színészeké is. Közülük különösképp Tö- rőcsik Mari remekelt, szín. te hibátlanul megrajzolva az anya válságának, kálváriájának stációit, ö adta azt a többletet, amelyre az alkotó nem volt képes. Székely B. Miklós életé első filmfőszerepében, akkor is megnyerő, ha néha tétovázik, ha olykor darabos, ha nélkülözi a rutin kínálta irigylendő magabiztosságot. Monori Lili Julija, egy hivatásos művész hibátlan teljesítménye. Hármuk mellett eltörpült a többi alak, de ez így van rendjén, hiszen nem ők szabták meg a cselekmény menetét. Kende János operatőrként sokszínűségét, témaérzékenységét igazolta: képei nemcsak háttért rajzolnak az akciókhoz, hanem az itt-ott hiányzó drámai töltést is pótolják, hozzájárulva ahhoz, hogy elfogadjunk, s emlékezetesnek minősítsünk egy szokatlan vállalkozást. Művészi adósságai ellenére is... Pécsi István A jövő év áprilisában emlékezünk meg Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Budapest XVII. kerületi Akácvirág utcai Általános Iskola emlékversenyt hirdet meg az ország valamennyi általános iskolájának tanulói részére. Célja, hogy Körösi Csorna életének és munkásságának megismertetésével olyan példaképet állítson a tanulóifjúság elé, aki töretlen hittel, kitartó szorgalommal ér el tudományos eredményt, s ezzel nemcsak hazájának, hanem az egyetemes emberi kultúrának is szolgálatot tesz. Az emlékversenyre várják minden általános iskola jelentkezését. Az intézményekben háromfős csapatok vetélkednek, a témaköröket november 1-ig megkapják. A selejtező fordulókon valamennyi résztvevő jelvényt kap, a helyezetteket díjazzák az első helyezett csapat a megyei döntőbe jut. A fordulókat február 10-ig fejezik be. Március első felében öt nagy városban rendezik meg a területi versenyeket, majd április 11-én az országos döntőre kerül sor. Addig több feladattal kell megbirkózniuk a gyerekeknek: például 10 kilométeres gyalogtúrát kell megtenniük lakóhelyük környékén, útjaikról beszámolót, térképvázlatot, fényképeket készítenek. Majd megismerkednek Körösi Csorna életével, munkásságával. Az országos döntő első három csapata, felkészítő tanárával A bulgáriai Plovdivban október 17-e és 23-a között tartandó nemzetközi televíziós filmfesztiválra a Magyar Televízió a gyermek- műsorok kategóriájában az örsbéli krónikák című sorozat „Ahol tud, segít” epizódját nevezte, rendezője: Takács Vera. A drámai műsorok kategóriájában az idén készült Aranykor című tvegyütt külföldi utat nyer. A Körösi Csoma-emlék- bizottság és a KISZ KB az évforduló alkalmából pályázatot és vetélkedőt hirdet a gimnáziumok, szakközép- iskolák és a szakmunkás- képző intézetek számára. A pályázat címe: ,,Haza és világ Körösi Csorna életművében, munkásságában”. Terjedelme 15—20 gépelt oldal, a beküldési határidő 1984. március 15. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást iskolájukban kaphatnak. A vetélkedő két témakörben zajlik: a versenyzők számot adnak a nagy utazó szerepéről, jelentőségéről a magyar és egyetemes művelődéstörténetben, az általa bejárt útvonalon levő jelenlegi államok történelméről, kultúrájáról, néprajzáról, politikai és gazdasági rendszeréről. Az iskolai vetélkedőket követően május 15. és június 15. között kerülnek megrendezésre a megyei versenyek. Az országos döntőt Salgótarjánban tartják, a győztes csapatok külföldi jutalomutazáson vesznek részt. A Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza „Elindultam szép hazámbul” címmel művelődési mozgalmat hirdet meg az évforduló alkalmából. A mozgalomba a szocialista brigádok 3—3 fős csapatai nevezhetnek be. A kérdéseket, a feladatokat a Népszava jelenteti meg, és közlik a vállalati újságok is. Az írásbeli selejtezők ponteredményei alapján a legjobb 12 csapat szóbeli döntőn vetélkedik a helyezésekért. filmet indítják, rendezője: Horváth Tibor. Spanyolországban ezúttal harmincadik alkalommal írták ki a Prernio Ondas elnevezésű nemzetközi versenyt. A Magyar Televízió ezúttal a Panoráma című külpolitikai magazinműsor 1982. szeptember 2-i adásának felvételét küldte el. A címe: Ostromzár, témája bejrúti tudósítás. Készítette: Chrudinák Alajos. Magyar filmek külföldön Szakmai előadások — viták Megyei ifjúsági egészségügyi napok Gyöngyösön A KISZ Heves megyei Bizottsága, a gyöngyösi városi KISZ-bizottsággal, valamint a Bugát Pál Kórház KISZ- szervezetével közösen rendezi meg ebben az évben is a Heves megyei egészségügyi ifjúsági napokat. A kétnapos szakma, találkozó programsorozatát tegnap dr. Mátyus László, a gyöngyösi városi kórház igazgatója nyitotta meg. Ezt követően dr. Bükkerdő Pál megyei főorvos aktuális egészségpolitikai kérdésekről, valamint az ezredfordulóig bekövetkezhető változásokról tartott előadást. A tegnapi nap folyamán még egy közös megbeszélésre is sor került, amit dr. Erdei Judit, a KISZ KB munkatársa vezetett. A téma pedig: a KISZ feladatai az egészségügyben dolgozó fiatalok körében. A mai napon szekciófoglalkozások keretében vitatják meg a fiatalok az elhangzottakat, s — kikapcsolódásul — szórakoztató, vidám programokon vesznek részt. Várakozó állásponton (Fotó: Kőhidi Imre) Wolfgang Ebert: . Kedvezményes Pershingek — Csak ne féljen semmitől — ezek voltak az első szavai annak az embernek, aki becsöngetett lakásom ajtaján. Erős amerikai akcentussal beszélt németül. — Nem szoktam az ajtóban állva vásárolni. Fáradjon beljebb — mondtam neki. — Már bent is vagyok — válaszolta. — A nevem Bob. Azért jöttem, hogy az USA elnökének nevében megnyugtassam önt. — Miben lehetek a szolgálatára? — Azt kérdezze inkább, hogy én mit tehetek önért. Én azokat a vállalkozókat képviselem, akik önöknek, európaiaknak amerikai rakétákat és leszerelési politikát ajánlanak. — Talán az USA-ban létezik ilyesmi? — Minden világos, ön az a kuncsaft, akiről mi álmodunk, ön az Amerika- ellenesség járványának áldozata — mondta, majd ragyogó arccal hozzáfűzte: — Mi, amerikaik egyszerre több leszerelési politikát is tudunk ajánlani önnek. — Hm ... Egyeseket megzavarhat ez a bőség. — Csak az ellenségeinket. — Akkor miért éppen hozzám jött? — Az ön neve rajta van a legbefolyásosabb polgárok listáján. — No, és mit akar nekem eladni, Bob? — Biztonságot. Képzelje csak el: az önök kerületében hirtelen elszaporodnak a betöréses lopások. Mit fog tenni? Természet tesen új, biztonságosabb zárakat felszerelni, nem igaz? Egyetértésem jeléül bólintottam. — No, és ha ön fél az atomháborútól, akkor mi a szándéka? — Áttelepülök Új-Zé- landba — feleltem. — Mielőtt egy ilyen elsietett lépésre szánná el magát, ismerkedjen meg árucikkeink listájával. Nézzen csak ide: vannak itt középhatótávolságú rakéták, interkontinentális rakéták. És van itt egy speciálisan Közé p-Európának szánt újdonság, a Pershing—2, no meg a szárnyas rakéták. — De hiszen éppen ezek a dolgok azok, amiktől különösen félek! Bob tekintete elsötétedett. — ön túl naiv — mondta —, bedől a vörös propagandának, és úgy gondolkozik, mint egy „zöld”. A mi rakétáinkat igen könnyű megszokni. Ezenkívül cégem nagy kedvezményt biztosit önnek, ezéft szinte ingyen kapja meg az árut. — Ha jól értem, önöknél nem csupán Pershingek vannak raktáron. — Természetesen. Ezek a rakéták csak egy célt szolgálnak — a háború elkerülését. Ha viszont úgy alakul, hogy nekünk kell mérnünk az első csapást, akkor több olyan újdonsággal rendelkezünk, melyek megfelelnek mind a totális, mind a korlátozott atomháború céljainak. — Tehát önök mindenáron ránk akarják sózni a Pershingeket... — A kérdést nem szabad így feltenni. Mi csupán különleges védelem alá helyezzük az önök országát, hogy önök teljes biztonságban érezhessék magukat... (Die Zeit — Hamburg) Zahemszky László fordítása Visszaesők
