Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1983. október 16., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Beszédmódok görbe tükörben Aki a különböző beszéd­helyzetekben, élőszóbeli megnyilatkozások közben figyelmével ajándékozza meg az előadót, illetőleg beszé­lő társát, ma már nemcsak a mondanivaló tartalmára ügyel, hanem a beszédmód, a beszédforma kisebb-na- gyobb hibáira is. Annál is inkább, mert az ilyen jelle­gű élőszóbeli hibázások ki­sebbítik a meggyőző beszéd hatásfokát, és idegmegter­helést is okoznak a hallga­tóságnak. A túl hangos vagy a na­gyon halk beszéd éppen úgy nem célravezető, mint az értel­met, az értelmes közlést gyengítő motyogás, motyoré- kolás és hablatyolás. A heb- rencs beszédmód pedig szin­te nevetségessé teszi azt, aki ilyen beszédhibával áll ki hallgatósága elé. A beszédtoeli hibákat el­ítélő nyelvi formák már önmagukban is beszédesek. Népünk nyelvi leleményét is dicsérik azok a megneve­zések, amelyekkel minősí­tik és rostára teszik a be­szédformák és beszédmódok legjellemzőbb hibáit. Ma is tanulságos görbe tükröt tar­tunk példatárunk segítségé­vel azok számára, akik nem fegyelmezik magukat élőszó­beli megnyilatkozásaikban. A népnyelv szókészletéből válogattuk a beszédbeli hi- bázásokat minősítő és elíté­lő kifejezéseket: A dadogva beszélő csak vityeg-vatyog, a túl hangos, lármás em­ber vekeng, a pöszén beszé­lők amolyan tyipi-tyapa emberek. A beszélőtárs ne­hezen érti a hadarók beszé­dét. Népünk a rokon értel­mű szavak egész sorával ítéli el ezt a beszédhibát. Aki hadar, az szaporán be­szél, szapornicázik, elsza- pirogázza a beszédet. A fecsegés, a szószaporítás amolyan tiri-firi beszéd, il­letőleg csak szódara, hiába­való, üres megnyilatkozás. Vátahota formán beszél az, aki úgy szól, mintha vasvil­láról lökné a szavakat, il­letőleg az egyik szavát a másikba vágja, s beszédé­nek az utolját kezdi elől, akkor félbehagyja, azután kezdi az elején. A felesleges bőbeszédűség, szószátyárság sem tetszett népünknek, talán éppen ezért fukarkodott a nyelvi formákkal, s jól megrágta a szót, mielőtt kimondta. De nagyon megbecsülte azo­kat, akiknek jó szavazatjuk volt, azaz értelmesebb, meg­győzően és ugyanakkor szé­pen tudtak beszélni. Hogy mennyire megbecsülték a szép szót, a szépen szólást, arról ez a népi szólás is bizonykodik: Szép szónak nem szegik szárnya. A sza- vattyús ember okoskodó, fontoskodó beszédstílusát sem kedvelte a nép, s erről a jó szokásáról még ma sem felejtkezett el. Dr. Bakos József Új magyar film Körösi Csorna Sándor- emlékverseny A művészet számára nincs zárt, tiltott terület Az igazi alkotó a valóság jelzé­seire figyel, akkor is, ha azok riasztóak, meghökken- tőek, akkor is, ha az álta­la megragadott téma perifé­rikus, ritkán előforduló. Ilyen a testvérszerelem — esetünkben az egy anyától, de két apától származó fiú és lány vonzalma —, ame­lyet a Visszaesők című új magyar film írója és rende­zője, Kézdi-Kovács Zsolt formált bizonyára ellenté­tes érzéseket felkavaró mű­vé. Szándéka jogos, tiszteletre méltó, hiszen a sztrorival bizonyára találkozott vala. milyen változatban. Erre utal az általa mintázott anyag életszerűsége, a baj csak az, hogy a történetet még hatásosabbá, még megrendítőbbé óhajtotta formálni. A néző számára úgy tűnik, mintha ezt a két szerencsétlen fiatalt csak azéirt is csapdosná a végzet, mintha minden tragédia csak rájuk zúdulhatna. Hátrá­nyos helyzetűek, rosszul képzettek, gyermekkoruk nem bővelkedett szívmelen­gető élményekben, boldog­ságkeresésük kudarcok soro­zatával zárult, s aztán mind. ennek tetejébe jött ez a tár­sadalom egészséges önvédel- ni ösztöne által is elítélt, a törvény paragrafusai által is büntetett kapcsolat, amely­től nem óhajtanak, akarnak szabadulni. Vállalják a meg­vetést, a kiközösítést, a bíró­ság elé citálást, a börtönt, mégis kitartanak egymás mellett. Egy kissé sok ez a konf- liktuszuhatag, olyannyira, hogy esetenként — szeren­csére nem mindig — meg­kérdőjelezik a hitelességet. E sajátos kettősség alakítja ítéletünket. Ha a forgató- könyvből — némi húzással — elmaradnak ezek a szél­sőségek, akkor törés nélkül érvényesült volna a drámai fordulatok egymásutánja, amelyek így torzó voltukban is lebilincselték a figyelmet, felkorbácsolták érzelmein­ket. Hiányzik viszont — épp az előbb említett okok miatt — a vérbeli, a megnyugvást keltő katarzis. Az ítélet nincs bizonytalansága vesz erőt rajtunk, a végkifejletet, a megoldást, a lezárást vár­juk, de hiába. Mi tagadás: ez meglehe­tősen messzi esik a görög tragédiák magasztos fensé­gétől, emberileg megrázó erejétől. Amolyan makó—je- ruzsálemi távolságra. A részletek mégis megka- póak, kimunkáltak. Ez nemcsak Kézdi-Kovács ér­deme, hanem a színészeké is. Közülük különösképp Tö- rőcsik Mari remekelt, szín. te hibátlanul megrajzolva az anya válságának, kál­váriájának stációit, ö adta azt a többletet, amelyre az alkotó nem volt képes. Székely B. Miklós életé első filmfőszerepében, ak­kor is megnyerő, ha néha tétovázik, ha olykor dara­bos, ha nélkülözi a rutin kínálta irigylendő maga­biztosságot. Monori Lili Ju­lija, egy hivatásos művész hibátlan teljesítménye. Hármuk mellett eltörpült a többi alak, de ez így van rendjén, hiszen nem ők szabták meg a cselekmény menetét. Kende János operatőrként sokszínűségét, témaérzé­kenységét igazolta: képei nemcsak háttért rajzolnak az akciókhoz, hanem az itt-ott hiányzó drámai töl­tést is pótolják, hozzájá­rulva ahhoz, hogy elfogad­junk, s emlékezetesnek mi­nősítsünk egy szokatlan vállalkozást. Művészi adósságai ellené­re is... Pécsi István A jövő év áprilisában emlékezünk meg Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Budapest XVII. kerületi Akácvirág utcai Általános Iskola em­lékversenyt hirdet meg az ország valamennyi általános iskolájának tanulói részére. Célja, hogy Körösi Csorna életének és munkásságának megismertetésével olyan példaképet állítson a ta­nulóifjúság elé, aki töretlen hittel, kitartó szorgalommal ér el tudományos eredményt, s ezzel nemcsak hazájának, hanem az egyetemes emberi kultúrának is szolgálatot tesz. Az emlékversenyre várják minden általános iskola je­lentkezését. Az intézmények­ben háromfős csapatok ve­télkednek, a témaköröket november 1-ig megkapják. A selejtező fordulókon vala­mennyi résztvevő jelvényt kap, a helyezetteket díjaz­zák az első helyezett csa­pat a megyei döntőbe jut. A fordulókat február 10-ig fejezik be. Március első fe­lében öt nagy városban rendezik meg a területi ver­senyeket, majd április 11-én az országos döntőre kerül sor. Addig több feladattal kell megbirkózniuk a gyere­keknek: például 10 kilomé­teres gyalogtúrát kell meg­tenniük lakóhelyük környé­kén, útjaikról beszámolót, térképvázlatot, fényképeket készítenek. Majd megismer­kednek Körösi Csorna éle­tével, munkásságával. Az országos döntő első három csapata, felkészítő tanárával A bulgáriai Plovdivban október 17-e és 23-a között tartandó nemzetközi tele­víziós filmfesztiválra a Ma­gyar Televízió a gyermek- műsorok kategóriájában az örsbéli krónikák című so­rozat „Ahol tud, segít” epi­zódját nevezte, rendezője: Takács Vera. A drámai mű­sorok kategóriájában az idén készült Aranykor című tv­együtt külföldi utat nyer. A Körösi Csoma-emlék- bizottság és a KISZ KB az évforduló alkalmából pályá­zatot és vetélkedőt hirdet a gimnáziumok, szakközép- iskolák és a szakmunkás- képző intézetek számára. A pályázat címe: ,,Haza és vi­lág Körösi Csorna életművé­ben, munkásságában”. Ter­jedelme 15—20 gépelt oldal, a beküldési határidő 1984. március 15. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást isko­lájukban kaphatnak. A ve­télkedő két témakörben zaj­lik: a versenyzők számot adnak a nagy utazó szere­péről, jelentőségéről a ma­gyar és egyetemes művelő­déstörténetben, az általa bejárt útvonalon levő jelen­legi államok történelméről, kultúrájáról, néprajzáról, po­litikai és gazdasági rend­szeréről. Az iskolai vetélke­dőket követően május 15. és június 15. között kerülnek megrendezésre a megyei ver­senyek. Az országos döntőt Salgótarjánban tartják, a győztes csapatok külföldi ju­talomutazáson vesznek részt. A Szakszervezetek Fővá­rosi Művelődési Háza „El­indultam szép hazámbul” címmel művelődési mozgal­mat hirdet meg az évfor­duló alkalmából. A mozga­lomba a szocialista brigádok 3—3 fős csapatai nevezhet­nek be. A kérdéseket, a fel­adatokat a Népszava jelen­teti meg, és közlik a válla­lati újságok is. Az írásbeli selejtezők ponteredményei alapján a legjobb 12 csapat szóbeli döntőn vetélkedik a helyezésekért. filmet indítják, rendezője: Horváth Tibor. Spanyolországban ezúttal harmincadik alkalommal ír­ták ki a Prernio Ondas el­nevezésű nemzetközi ver­senyt. A Magyar Televízió ezúttal a Panoráma című külpolitikai magazinműsor 1982. szeptember 2-i adásá­nak felvételét küldte el. A címe: Ostromzár, témája bejrúti tudósítás. Készítette: Chrudinák Alajos. Magyar filmek külföldön Szakmai előadások — viták Megyei ifjúsági egészségügyi napok Gyöngyösön A KISZ Heves megyei Bi­zottsága, a gyöngyösi városi KISZ-bizottsággal, valamint a Bugát Pál Kórház KISZ- szervezetével közösen ren­dezi meg ebben az évben is a Heves megyei egészségügyi ifjúsági napokat. A kétnapos szakma, ta­lálkozó programsorozatát tegnap dr. Mátyus László, a gyöngyösi városi kórház igazgatója nyitotta meg. Ezt követően dr. Bükkerdő Pál megyei főorvos aktuális egészségpolitikai kérdések­ről, valamint az ezredfor­dulóig bekövetkezhető vál­tozásokról tartott előadást. A tegnapi nap folyamán még egy közös megbeszélésre is sor került, amit dr. Erdei Judit, a KISZ KB munka­társa vezetett. A téma pe­dig: a KISZ feladatai az egészségügyben dolgozó fia­talok körében. A mai napon szekciófog­lalkozások keretében vitat­ják meg a fiatalok az el­hangzottakat, s — kikap­csolódásul — szórakoztató, vidám programokon vesz­nek részt. Várakozó állás­ponton (Fotó: Kőhidi Imre) Wolfgang Ebert: . Kedvezményes Pershingek — Csak ne féljen sem­mitől — ezek voltak az első szavai annak az embernek, aki becsöngetett lakásom ajtaján. Erős amerikai akcentussal be­szélt németül. — Nem szoktam az aj­tóban állva vásárolni. Fá­radjon beljebb — mondtam neki. — Már bent is vagyok — válaszolta. — A nevem Bob. Azért jöttem, hogy az USA elnökének nevé­ben megnyugtassam önt. — Miben lehetek a szol­gálatára? — Azt kérdezze inkább, hogy én mit tehetek önért. Én azokat a vállalkozókat képviselem, akik önöknek, európaiaknak amerikai ra­kétákat és leszerelési poli­tikát ajánlanak. — Talán az USA-ban lé­tezik ilyesmi? — Minden világos, ön az a kuncsaft, akiről mi álmodunk, ön az Amerika- ellenesség járványának áldozata — mondta, majd ragyogó arccal hozzáfűz­te: — Mi, amerikaik egy­szerre több leszerelési po­litikát is tudunk ajánlani önnek. — Hm ... Egyeseket megzavarhat ez a bőség. — Csak az ellenségein­ket. — Akkor miért éppen hozzám jött? — Az ön neve rajta van a legbefolyásosabb polgá­rok listáján. — No, és mit akar ne­kem eladni, Bob? — Biztonságot. Képzelje csak el: az önök kerüle­tében hirtelen elszaporod­nak a betöréses lopások. Mit fog tenni? Természet tesen új, biztonságosabb zárakat felszerelni, nem igaz? Egyetértésem jeléül bó­lintottam. — No, és ha ön fél az atomháborútól, akkor mi a szándéka? — Áttelepülök Új-Zé- landba — feleltem. — Mielőtt egy ilyen el­sietett lépésre szánná el magát, ismerkedjen meg árucikkeink listájával. Nézzen csak ide: vannak itt középhatótávolságú ra­kéták, interkontinentális rakéták. És van itt egy speciálisan Közé p-Euró­pának szánt újdonság, a Pershing—2, no meg a szárnyas rakéták. — De hiszen éppen ezek a dolgok azok, amiktől kü­lönösen félek! Bob tekintete elsötéte­dett. — ön túl naiv — mond­ta —, bedől a vörös pro­pagandának, és úgy gon­dolkozik, mint egy „zöld”. A mi rakétáinkat igen könnyű megszokni. Ezen­kívül cégem nagy kedvez­ményt biztosit önnek, ezéft szinte ingyen kapja meg az árut. — Ha jól értem, önöknél nem csupán Pershingek vannak raktáron. — Természetesen. Ezek a rakéták csak egy célt szol­gálnak — a háború elke­rülését. Ha viszont úgy alakul, hogy nekünk kell mérnünk az első csapást, akkor több olyan újdonság­gal rendelkezünk, melyek megfelelnek mind a totális, mind a korlátozott atomhá­ború céljainak. — Tehát önök minden­áron ránk akarják sózni a Pershingeket... — A kérdést nem sza­bad így feltenni. Mi csu­pán különleges védelem alá helyezzük az önök or­szágát, hogy önök teljes biztonságban érezhessék magukat... (Die Zeit — Hamburg) Zahemszky László fordítása Visszaesők

Next

/
Thumbnails
Contents