Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 15., szombat 13. ősz — immár a valódi, a visszavonhatatlan. A természet színei ilyenkor teszik próbára a legmerészebb fantáziájú (festőművészeket is, hogy azután végképp megadják magukat sorsuknak. Az évszaknak megfelelően mai összeállításunk témaköréül az őszt, illetve a tudományos élet ezzel ösz- szefüggésben levő vagy átvitt értelemben összefüggésbe hozható eredményeit választottuk, de szólunk a kitűnő őszi-téli ital, a tea termesztéséről, az öregedésről és egyéb érdekes témákról. Reméljük, olvasóink megelégedésére. összeállította: B. Kun Tibor A gomba - fehérjeforrás II tea termesztése Képünkön azt látjuk, amint a teacserjét hajtásdugványokkal szaporítják: a hajtásdugványok készítését és azok fóliacsövekbe helyezését A tápanyagok biológiai értékét mindenkor az szabja meg, hogy milyen alkotóelemekből épülnek fel, ezek milyen mennyiségben fordulnak elő a tápanyagokban, illetve milyen mértékben hozzáférhetők az emésztőenzimek számára, mert csak a felszívódásra alkalmas alkotórészeket tudja a szervezet hasznosítani. Az élelmiszerekben a szabad víz elvonása után visszamaradó szárazanyagok közül táplálkozási szempontból legfontosabbak a fehérjék. Az ember napi fehérjeszükséglete 70—'120 gramm, amelynek körülbelül 40 százalékát állati eredetű fehérjéből, húsfélékből, tejtermékekből és tojásból kellene felvenni, mert ezek a teljes értékű fehérjék. A növényekben az állati eredetű tápanyagokhoz viszonyítva nemcsak kevesebb fehérje van, de ezek minőségileg is kisebb értékűek. A növényi fehérjék legtöbbjéből vagy hiányoznak, vagy Haltenyésztés meleg vízben A halak a legkiválóbb takarmány- és energiahasznosítók az összes gazdasági haszonállat között. Mivel testhőmérsékletük mindig megegyezik a környezet hőfokával, nincs szükségük külön energiára testük „fűtéséhez”. A meleg vérű állatok — mint a madarak és az emlősök — viszont a felvett táplálék energiájának mintegy 50—60 százalékát a 37— 39 Celsius-fokos testhőmérséklet folyamatos fenntartására használják fel. így érthető, hogy napjainkban már léteznek olyan haltápok, amelyekből mindössze 90—150 dekagramm elegendő egy kilogramm pisztráng előállításához. Baromfi-, sertés- vagy szarvasmarhatartásnál viszont 250—500 dekagramm tápra van szükség egy kilogrammos súly- gyarapodáshoz (igaz ugyan, hogy ez utóbbiak tápja lényegesen olcsóbb, mint a pisztrángé). A meleg — pontosabban az enyhén langyos, 18—24 Celsius-fok hőmérsékletű — vízben a hal élettani folyamatai felgyorsulnak. Kimutatták például, hogy a süllő 10 C-fok hőmérsékleten 157, 20 C-fokon viszont csak 45 órán keresztül emészti táplálékát. A harcsa esetében 10 C-foknál 87, 20 C- foknál mindössze 28 órán keresztül időzik a lenyelt táplálék az emésztőrendszernem megfelelő arányban vannak meg azok az amino- savak (például metionin, li- zin, triptofán, fenil-alanin stb.) .amelyek az ember számára elengedhetetlenül fontosak. Ha csak növényi, tehát hiányos értékű fehérjét fogyaszt valaki, akkor a szervezet működésében zavarok, megbetegedések léphetnek fel. Ezért táplálkozásunkban a biológiailag teljes értékű fehérjék fogyasztására kell törekednünk. Ilyen szempontból igen értékes tápláléknak számít a gomba, amelynek aminosav- összetétele sajátságos módon az állati eredetű fehérjékéhez hasonlít. Helytálló tehát az a vélemény, hogy a gombák bizonyos mértékig húspótlók, pontosabban húskiegészítők. A gombák további értékes sajátosságai: zamatuk, ízük és vitamin- tartalmuk sem hanyagolható el. Az sem mellékes szempont, hogy a gomba a kalóriában szegény táplálékok közé tartozik. ben. Mindebből nyilvánvaló: fontos érdek, hogy a halak optimális hőmérsékleten éljenek, és bizonyos időegység alatt minél több takarmányt fogyasszanak, fejlődésük így gyorsabb. Hideg vízben étvágyuk csekély, emésztésük lassú, következésképpen fejlődésük is vontatott. A hőerőművek közelében alkalom nyílik a langyos hűtővíz e módon való hasznosítására, hazánkban például Százhalombattán. Képünk az egyik angliai atomerőmű mellett létesített, 2400 m2 vízfelületű halfarmon készült, ahol a tengervíznél 8—10 fokkal melegebb vízben nagyon kifizetődőnek mutatkozik a halak, kagylók és osztrigák tenyésztése, 12—18 hónaponként lehet begyűjteni a gazdag termést. (KS) Jelenleg a föld lakosságának legalább fele teaivó. Ebben annak is szerepe van, hogy a trópusokon és Kelet- Ázsiában ivóvízként fogyasztják, hogy elkerüljék a forralatlan vízzel terjedő trópusi fertőzéseket. A teanövény örökzöld cserje, vagy kis termetű fa, de a tealevél nyeréséhez a növényeket rendszeresen nyesik. A teacserje termesztési területén igen Sokféle a termesztés és a feldolgozás. Teaültetvény magról, vagy hajtásdugványról telepíthető. A magvakat háromtól harminc napig melegen tartott nedves zsákrétegek között előcsíráztatják, majd a csírázó magvakat megfelelően előkészített ágyásokba ültetik. A magoncokat félmásfél évig itt gondozzák, rendszeresen öntözik és árnyékolják, majd a megerősödött csemetéket a teaültetAz élet közepén mindenkinek el kell búcsúznia a fiatalság élet- és szemlélet- módjától. E búcsú azért esik olyan nehezünkre, mivel még napjainkban is gyakran úgy tekintjük a fiatalos életformát, mint magát az életet. Az ember, aki a civilizáció áldásaként jó húsz esztendővel él tovább, mint száz évvel ezelőtt, általában idős korában is ugyanúgy kívánna élni, mint annak előtte. Ez a húsz esztendő többlet azt jelenti, hogy az élettartam mintegy harmadával lett hosszabb, mint korábban volt. Bátran elmondhatjuk, hogy ajándékba kaptunk egy harmadik életszakaszt. Sajnálatos, hogy a legtöbben még ugyanúgy képzelik el és építik fel életüket, mintha ugyanolyan korán kényszerülnének búcsút mondani neki, mint a nagyszüleik- nek kellett. Pedig, az újonnan megnyert életszaknak új feladatokat kellene hoznia. Elsősorban kerülnünk kell azt, hogy minden erőnkkel igyekezzünk fenntartani a fiatalosság látszatát. Érdekes, hogy a legtöbben az ötven éven túl is csak arra vagyunk büszkék, ha tartásunkat, munkánkat, gondolkodásunkat fiatalosnak 'át- ják a többiek. „Fiatal maradt ...” ezt találják a lc-g- hízelgőbbnek az öregedő nők és férfiak, holott ez a legtöbbször csak azt jelenti, hogy nem értek meg annyira, amennyire az a naptári életkorukból következne. A fiatalság túlerőltetése azonban ellentmond az adott életszak lehetőségeinek, ezért könnyen nevetségessé, vagy letörtté válhat az, aki az elmúlt ifjúságot hajszolja. Az azonban nem vitás, hogy aki öregesen él és viselkedik akkor, amikor még testi-lelki képességeinek és erőinek a teljében van, az valóban korábban kezd el öregedni. öregkorunkat, a nyugdíjazást követő éveinket már a fiatalkorban elő kell kévényen végleges helyükre telepítik. Gondos munkát igényel a hajtásdugványokkal történő szaporítás is. A szaporításra kiválasztott egyedeket a dugványok elkészítése előtt fél évvel visszavágják. A dugványokat a fejlődő új hajtások fásodott részéből készítik. Egy-egy dugvány egy csomóból, az ott eredő levélből, a hónaljában lévő rügyből és az ezekhez tartozó rövid hajtásrészből áll. Az elkészített dugványokat azonnal szaporítóágyásokba helyezik, tápanyagokban szegény, laza, homokos és savanyú talajba. A hajtásdugvánnyal szaporított teacserjét fél-egyéves korában ültethetik a végleges helyére. A következő feladat az ültetvényekbe kihelyezett növénykék formálása. Sorozatos nyeséssel vagy az ágak vízszintes helyzetbe rögzítésével kialakítják az ún. szeszítenünk, mind testi, mind lelki vonatkozásban. Elsősorban nem szabad többé ezt az életszakot „naplementének”, vagy „maradék időnek” tekinteni, inkább olyan sajátos életszaknak, amelynek mások a vágyai, a céljai, az eddigiektől eltérőek az értékei. Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ekkor már nem lehetnek mérvadóak a fiatalság sajátos céljai, tudomásul kell vennünk teherbírásunk határait, S időnket nem tekinthetjük többé végtelennek. Balzac idejében az asszonyok harminc éves korukban kerültek szembe az öregedés ! krízisével. Most ugyanebben az életkorban élik első igazi virágzásukat, s ha csak egy kicsit iparkodnak, akkor 40—50, sőt a hatvanas éveikben is számíthatnak még új virágzásra. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy jóllehet fokozatosan „elöregszik” az emberiség, az egyes emberek korántsem öregszenek olyan gyorsan, mint hajdanán. Az emberiség régi vágya, hogy elérje a minél nagyobb fokú harmóniát, a bölcsességet, a belátóképesség magas fokát, a hosszú élet megnyerésével kézzelfogható közelségbe került. A meghosszabodott élet során ugyanis több lehetősége nyílik arra, hogy kiteljesíthesse életét, tapasztalatokat szerezzen, és hosszú évek tudását összegyűjtve, nyugodt derűvel olyan új feladatokat találjon a maga számára, amelyekre eddig nem volt ideje. A hosszabb életnek nem szabad azt eredményeznie, hogy egyre több aggastyán tengődjön a világban anélkül, hogy ebből öröme származna. Ha a bölcsességből rezig- náció lesz, a belátásból pesszimizmus, a mértékből zsugoriság, a tartásból merevség, a szeretőképességből unott megszokás, kárba vész az érettkor minden előnye. dési felületet. Közben a teacserje trágyázást és gondos gyomirtást is igényel. Az így elkészített ültetvényekről az első számottevő termés a harmadik évben takarítható be. A termesztési folyamatban a legtöbb munkát a tea szedése igényli, ezért egyes országokban, például a SzovA ködtől a zúzmaráig Az időjárás évszakos lehűlésének egyik kísérőjelensége, hogy a felhők alsó határfelülete, a felhőalap egyre alacsonyabb szintekre kerül. Október folyamán a felhőalap még gyakran ezer méter magasságban vagy még magasabban foglal helyet. A felhőmagasság azonban november első felében rendszerint már néhány száz méterre csökken, és november közepétől kezdve gyakran megtörténik, hogy a felhőalap leszáll a felszínre: a felhők egészen a földig érnek. Az ilyen felhőket ködnek nevezzük. A gyakori köd az elmúlt évszázadok telein nem okozott annyi kellemetlenséget az emberiségnek, mint újabban. A nagyvárosok megnövekedésével és a gyáripar kialakulásával ugyanis a helyzet kedvezőtlen irányban változott meg. A régi időkben a köd világosfehéres színű volt — ma már legfeljebb vidéken, faluhelyen van ilyen köd — mert nem volt a levegőben szennyezettség. Ma a nagy ipari településeken a koromtól, füsttől, portól stb. a köd sokszor sárga, barna vagy éppenséggel fekete színű. Az ilyen köd nagyon nehezen oszlik szét, gyakran egy egész héten át megmarad. Kedvezőtlen légmozgási viszonyok között alakul ki a füstköd vagy szmog, amely miatt a városokra napközben is éjszakai sötétség borul. Az ősz, a tél másik általános jelensége a hó. Már november végén találgatás tárgya, hogy fehér vagy fekete lesz a karácsony. Tény, hogy hazánkban ritkábban fehér a karácsony. Főleg Budapesten és a nagyvárosokban igaz ez, hiszen a nagyvárosokban egy-két fokkal mindig magasabb a hőmérséklet, mint kint a szabad területeken, és ez a különbség már elegendő az esetleg lehullott nem vastag hóréteg eltüntetésére. A nagyvárosi utcákat ezért fehér hó helyett olykor sötét színű, nedves vízfilm borítja. Az erős szél minden évszakban kellemetlen jelenség, késő ősszel és télen azonban különösen megdijetunióban és Indiában gépi szedésre alkalmas telepítésekkel és megfelelő szedési asztalok kialakításával gyorsítják ezt a munkafázist. A fejlődő országokban azonban, még sokáig a kézi szedés lesz az elterjedtebb, mivel a gépesítés rendkívül költséges, ezenkívül ott ez munkanélküliséghez vezetne. dergeti az embert. Budapestnek bizonyos mértékig szélvédett éghajlata van, de ez csak annyit jelent, hogy a szélviharok ritkábbak, mint másutt. De az ország egészére nem jellemző ez a védettség. Sőt, sok olyan vidékünk van, ahol a téli szélviharok nagy hófúvásokat idéznek elő. Ilyen terület elsősorban Nyugat- és Észak-Dunántúl, a ' Bakony hegység vidéke és az Alföld északkeleti körzete. A heves szélviharok ezeken a területeken felkapják a földeken fekvő ’ laza hótömegeket, nagy távolságra magukkal viszik, és ha akadályba ütköznek, lerakódnak. Minden télen van négy-öt olyan nap, amikor a természeti tárgyakat zúzmara borítja. A zúzmara állhat apró, leheletfinom jégtűkből, de állhat hatalmas, alaktalan jégtömbökből is. A városok belső területén ritkábban gyönyörködhetünk zúzmarában, mert csak ott képződik, ahol a tárgyak szabadon ki vannak téve a szélfúvásnak. A zúzmara keletkezését erősen hideg időszaknak kell megelőznie, amely több napig is eltart. A földfelszíni tárgyak hőmérséklete ilyenkor mélyen a fagypont alá száll. A zúzmaraképződés második feltétele, hogy a hideg nagymértékben megenyhüljön azzal, hogy enyhe és nagy páratartalmú levegő érkezik, élénk szél alakjában. Ez ködképződéshez vezet. A szélben hajtott ködcseppecskék beleütköznek a földfelszíni tárgyak hideg felszínébe, és ráfagynak. így képződik a zúzmara fákon, bokrokon, villanyoszlopon, vaskerítésen és egyéb köny- nyen lehűlő tárgyakon. Vannak természetesen rendellenes időjárású évek is, amikor a hőmérséklet alakulása meglepő fordulatokat hozhat. Emlékezetes például az 1955—56. évi tél, amelynek első és középső része annyira enyhe volt, hogy a Duna teljesen jégmentes maradt. A tél vége azonban váratlanul nagyon kemény hideget hozott, a Duna hirtelen befagyott, és március folyamán pusztító jeges árvíz alakult ki. Az öregedés új értelmezése A MOZGÓPOSTAFÖNÖKSÉG BUDAPEST Kereseti lehetőség: tanuló idő alatt: 2500—350» Ft 78. SZÁMÚ POSTAHIVATAL u,án: 650°-7000 Ft (Bp. Vili., Verseny u. 3.) CSOMAGKAKODÓ munkakörbe férfi dolgozókat. Munkarend: hétfőtől péntekig 6—14 óráig. Kereseti lehetőség: 3500—4000 Ft Munkásszállást üzemi étkeztetést (meleg vacsorát is) biztosítunk. FELVÉTELRE KERES MOZGÖl’OSTA FELDOLGOZÓ munkakörbe érettségizett férfiakat az ország vasúti fővonalain mozgópostái utazó szolgálatra. Képzési idő: szorgalomtól függően 4—8 hónap. Munkarend: másnaponként 14—06 óráig, hét végi többletszabadnapokkal. Kereseti lehetőség: 5000—6000 CSOMAGFELDOLGOZÖ munkakörbe 16—17 éves fiúkat. Et LEVÉLCÍM: Budapest 1427 TELEFON: 224-375, 425-511 JELENTKEZÉS: Bp. VIII., Verseny u. 3. l.em. 117. sz. MEGKÖZELÍTHETŐ: a Keleti pályaudvartól 1 megálló a 20-, 30-, vagy 120-as busszal.
