Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 15., szombat Fényképezni akar, kedves? Várjon, megigazítom a kendőm. Ha már itt van, a beteg vérnyomását is ellenőrzi az orvos Az iskolapadtól a katedráig alig néhány évig tartott az útja Prokaj Lásziónénak NAPONTA UTAZNAK Atkár másfajta község Hajlamosak vagyunk általánosítani, mondván, az egyik község olyan, mint a másik. Ha akad is hasonlóság a kisebb települések közätt, Atkárt mindjárt ki kell emelni ebből a sorból. Ez más, mint a többi. Hogy miért? A vasút mentén fekszik, mégis a külvilággal a szürke aszfalt köti össze. Közel esik Gyöngyöshöz, mégsem a helybeliek igyekeznek a városba költözni, inkább onnan telepszenek ki a községbe. Jó megélhetést nyújt a termelőszövetkezet, de a munkaképes lakosság nagyobbik hányada naponta utazik Gyöngyösre. A MEZŐGÉP és az állami gazdaság a fontosabb foglalkoztató üzemek. Milyenek hát az atkáriak? Szívesen beszél községéről a tanács elnöknője, mert van mivel dicsekednie (Fotó: Tóth Gizella) kön szólítják őket, mint gyerekkorukban. Bobákné Benei Márta most napközis. Nagy Péter- né az elsősöket tanítja. Egyéni sorsuk? Van abban szép is, jó is, de nem csupa ünnepnapból állt az eddigi életük. Mégis, alapvetően jól érzik magukat At- káron. Otthon vannak. Az egészségünkért Hivatalosan éppen délben érne véget az orvosi rendelés, de már túljárt a tizenkettesen az óra mutatója, amikor a váróban még mindig üldögéltek néhányan. Igaz, dr. Gyulai Andor főorvos felülvizsgálatot tartott. Nemcsak nyolc óra Az atkáriak hivatalos munkaideje sem különbözik az országostól, de itt szinte mindenki foglalkozik még valamivel: a sertés után a szőlő és a málna a legelterjedtebb „mellékes”. De hogy mennyire nem mellékes, kiderül, ha megtudjuk, hogy itt minden harmadik család rendelkezik autóval és a fiatalok a házasságkötés után néhány év elteltével már saját otthonukba költöznek, amit szülői segítség nélkül aligha érnének el. — Most is tudunk házhelyet adni — mondta Kri- zsány Gyuláné, a községi tanács elnöke. — De a további parcellázásra is van lehetőségünk. Az alapközművek hozzátartoznak a telkekhez. Tőle hallottam, hogy egyre több olyan igénylő is jelentkezik telekért, aki Gyöngyösön lakik, de szeretné a több emeletes összkomfortját itteni komfortra becserélni. Ha már autó, vajon csak a termény szállítására használják? Nem, nem, siet tiltakozni a tanácselnöknő, mert az atkáriak igyekeznek világot látni: a határon belül és azon kívül is. És ha szórakozni akarnak? A felsorolás ugyan jól hangzik, hiszen mozi, klubkönyvtár, szakkörök és bisztró tartozik hozzá, de ... ha a felnőttek, neki is buzdulnak egy-egy jó kezdeményezésnek, hamar hűtlenekké válnak. Mint ahogy történt mostanában a népi mesterségek szakkörével. A munka. Ez a magyarázat kulcsfogalma. A nagyobb keresetért kevés a napi nyolc óra. Furcsa vonzalom Egyre-másra hailom az egyéni sorsfordulatokban, hogy máshonnan jöttek At- kárra. A tanácselnöknő az Alföldről. Annak idején az óvónői állást pályázta meg. Hozta magával a férjét, aki a tsz gépüzemében kapott munkát. Prokaj Lászlóné is máshol kezdte a tanítást, aztán hazajött, mert sikerült házat venniük. A férje Gyöngyösre jár be dolgozni a ktsz-be. Amikor még... A tantestületnek három olyan tagja van, aki valamikor itt ült a padokban, aztán a tanulóból tanító, tanár lett, a diákból kolléga. Könnyen ment a beilleszkedés? Korántsem, válaszolják egyöntetűen. Nem is a volt tanáraik, hanem a községbeli rokonok, ismerősök miatt. Ma is a keresztnevüBent dr. Gesztesi Béla hallgatta meg Bata László panaszát, aki az állami gazdaság raktárosa. Meghűlt. Recept helyett orvosságot kap, aminek az árát mindjárt fizeti is. — Amióta itt vagyok, a kézi gyógyszertár működik — hallottuk a magyarázatot a körzeti orvostól. ö a községi alapszervezet titkára is. — Legutóbb is megtörtént, amikor Zsirka László, a járási pártbizottság titkára tartott összevont értekezletet, hogy kihívtak: baleset történt a biszró előtt. Ilyenkor az orvos nem lehet tekintettel a párttitkárra — mondta. „Én is pedagógus szeretnék lenni” — vallja be Benei Edina Hogy milyen a lakosság hangulata? Jó, kiegyensúlyozott, közölte a kérdésünkre. A legutóbbi áremelések sem okoztak gondot az emberek körében. Megértik, hogy az egész világon bizonyos drágulás érzékelhető, ebből mi sem maradhatunk ki. Testi mivoltukban pedig az atkáriaknál semmi jellemző betegség nem mutatkozik. Naponta ugyan félszáz körül jönnek a rendelésre, de fekvőbeteg alig van. Az orvos-párttitkár a maga személyében is elégedett, a felesége asszisztens mellette, a lánya, Piroska, most kezdte el a gimnáziumot Gyöngyösön, a fia, Zsolt pedig a felsőbb tanulmányait Debrecenben. Az atkáriaknál tehát minden rendben van. Háromból egy Itt is volt bizonyos húzó- dozás, amikor a három község, Atkár), Vámosgyörk, Adács termelőszövetkezetei egyesültek. Előfordult, hogy a brigád nem volt hajlandó a másik község határában dolgozni, mert az már „nem az övék”. Ma már úgy hozza-viszi az autóbusz az egyik területről a másikba az embereket, mintha mindig egyetlen gazdaságot tett volna ki a valamikori három. Hja, az élet valósága előtt nem lehet sokáig szemet hunyni. A helybeli tanácsnak évente háromszázezer forint fejlesztési keret áll a rendelkezésére. Ebből sok mindenre nem futja, de kevés dolognak vannak szűkében, az is igaz. Most az egészségügyi tanácsadó épületét bővítik. A járda és az út építésében a lakosság is segít. Ahogy a tsz szocialista brigádjai is jönnek, ha kérik őket. A Gyöngyszöv a bisztrót újította fel, melegkonyhás étkezést is nyújt. Kellene egy ABC, mert csak fűszer- és iparcikkbolt működik a községben. Ha már a községi gondokat is felemlítettük, ki nem hagyhatjuk az olajkályhák ügyét. Sorra cserélik le őket, ahogy a „keretből” futja, mondja csendes sóhajtással a tanács elnöknője. A jövőt illetően Kevés a gyerek. De ez nem helybeli specialitás. Az iskolában minden évben aggódva figyelik a beiratkozókat. Milyen jó volna, ha ... 1 Mit lehet tenni? Az atkáriak szeretik a lakóhelyüket, de ők is számolnak, és ha az anyagiakat összevetik a gyereknevelés gondjaival, terheivel, akkor csak a népesség növelésére vonatkozó elvekkel értenek teljesen egyet. Pedig mennyi a helybeli származású pedagógus, aki kézséggel nevelné a jövő növekvő nemzedékét. Még az utánpótlásuk is folyamatos, ha arra gondolok, hogy a VI. osztályos Benei Edina is katedrát szeretne majd. — A földrajzot tanító Sep- rényi Gyulánétól kaptam kedvet, én is szeretnék pedagógus lenni — mondja kissé szégyenlősen, mint aki kiadta a titkát másoknak. Ha most arra gondolok, hogy Atkár sok mindenben más, mint a többi község, akkor még a jövő nemzedék szempontjából is az, mert az átlagosan jobban vonzódnak a nevelői munkához. Ennek okát is mélyebb emberségükben kell keresni. G. Molnár Ferenc Mire jó az elöljáróság...? Nagykökényes — hatvani szemmel A legkülönbözőbb társadalmi vitákon, amelyeket városszerte szervezett a Hazafias Népfront, visszatérő kérdésként hangzott el: az új választási törvénytervezetből eredően kell-e majd módosítani az alkotmányt és a tanácstörvényt is? A választójogi törvénytervezet szerint ugyanis a társközségekben megválasztott tanácstagok a jövőben egyidejűleg a társközségi elöljáróságnak is a tagjaivá válnak. A kérdéssel dr. Zölei Dávidhoz, Hatvan város Tanácsa szervezési osztályvezetőjéhez fordultunk. — Szükséges lesz az alkotmány, illetve a tanácstörvény módosítása, mert a tanácsrendszerben az elöljáróságok új intézményként jelennek meg. Feladatukat a tanácstörvényben részletesen kell kidolgozni, figyelembe véve mindazokat a javaslatokat, észrevételeket, amelyek a most lezajlott viták során elhangzottak. Hogy pontosan mire gondolok? Kapjanak az elöljáróságok döntési jogot arra például, hogy a népképviseletből eredően az anyagi javak elosztásába, felhasználásába az eddiginél nagyobb mértékben szóhlassanak bele. Ez sok szempontból fontos. Az így megszerzett anyagi eszközök, a társadalmi összefogással kiegészítve, sokat lendíthetnek egy-egy kis társközség fejlődésén. Utalok elsősorban a szolgáltatások színvonalára, a közművesítésre. Következményeiben pedig arra, hogy mindez csökkenti a közeli nagyobb települések szívó hatását, a társközségek esetleges elnéptelenedését. — Ez a dolgok anyagi oldala. De érzékeltesse: milyen feladat hárul az elöljáróságokra a hatósági ügyintézés terén? — Nagyobb vonalaiban a tanácstörvénynek kell meghatároznia az elöljáróságok feladatait, a részletes szabályokat pedig majd a Minisztertanács fogalmazza meg. Idevágóan, ugyancsak a társadalmi vitákon, többen fölvetették, hogy az elöljáróságok hatáskörébe kellene utalni azon hatósági ügyeknek az intézését, amelyeket helyben, gyorsan, az ott élők megelégedésére lehet elvégezni. Ilyen példaként említhetek bizonyos szociális ügyeket, mint amilyenek a gyámügyi és szociális segélyek kiutalása. Az pedig csak növeli egy leendő elöljáróság tekintélyét, ha nem várja meg az effajta jellegű igényeket, hanem földerít, majd hivatalból intézkedik. Ez viszont elképzelhetetlen anélkül, hogy az elöljáróság tagjai valóban vállalják ezt a földerítő, megelőző munkát. v — Hatvan várost, a város környéki községeket illetően, érinteni fogja a Heréd—Nagykökényes községi közös tanács majdani státusza. Mi erről a szervezési osztály- vezető véleménye? — Különösebb gondunk eddig sem volt Nagykökényes társközséggel, amelyet hét tanácstag képviselt a huszonkilenc tagú közös testületben. Az anyagi eszközök elosztása jobbára mindkét község igényeinek felmérése alapján, és a sorrendiség megállapításával történt. Így jött létre a közös vízműtársulás, ami egészséges ivóvizet biztosított a két faluban, és a társadalmi erők hozzáadásával így kapott Nagykökényes valamennyi útja szilárd burkolatot. Ez egyébként azt is jelzi, hogy a tanácsrendszerben új intézményiként fog ugyan mutatkozni az elöljáróság, de a csírája, a magva itt már jelentkezett az eddigi gyakorlatban. — Milyen tényezők befolyásolhatják pozitív vagy negatív értelemben, az elfogadott törvénytervezet keretei között, az elöljáróságok létjogát, hatékonyságát? — Ilyen szempontból meghatározó jelentősége lesz annak, hogy a választók mindenütt, így a társközségekben is, az arra legalkalmasabb embereket küldjék a közös tanácstestületbe. Azokat, akik tekintélyük, példamutatásuk és dinamizmusuk alapján élvezik az egész település lakosságának a bizalmát. Továbbá a választópolgároknak olyan kapcsolatuk legyen az elöljárósággal, hogy ezt a szervezeti keretet egészséges tartalommal tudják megtölteni. Magam részéről ebben látom az elöljáróságok valódi jelentőségét! És bízom benne, hogy egyszerűbb, korszerűbb, tehát eredményesebb tanácsi munkát lehet kifejteni a lakosság érdekében. Egyébként jómagam 1954-től nyolc általános választás irányításában vettem részt, és azt figyeltem meg, hogy választási rendszerünk egyre fejlődött, finomodott a demokratizmus irányába. Arra viszont nem volt példa, hogy a választójogi törvénytervezetet ilyen széles körű, termékeny vita előzte volna meg, mint most, kifejezve társadalmi rendszerünk szilárdságát, érettségét... Moldvay Győző -
