Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 244. szám ARA: 1983. október 15., szombat 1,80 FORINT Befejeződött a szófiai külügyminiszteri értekezlet Szófiában pénteken befejeződött a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bizottságának ülése. A miniszterek a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé 1983. január 5-i ülésén elfogadott prá­gai politikai nyilatkozatban és a szocialista országok párt­ós állami vezetői június 28-i moszkvai közös nyilatkozatában foglalt értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdése­ket összefüggésben a nemzetközi események általános ala­kulásával. Az ülésről közleményt adtak ki. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter az esti órákban hazaérkezett Szófiából. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Valóságok Igen, így többes szám­ban! Mert másként látja a világot az, akinek a csa­ládjában ötezer forint fö­lött van az egy főre jutó jövedelem, s másként az, akinél ezerkétszáz alatt van. Különbség van a fa­lun és városon élők között, s iskolai végzettség szerint is erősen megoszlik társa­dalmunk. A Társadalomtu­dományi Intézet kutatócso­portja egy széles körű fel­mérést tett közzé, amely megmutatja, hogy milyen különbségek maradtak és alakultak ki az elmúlt években, s miként vált egységesebbé az ország életmódja. Mi tűnhet az adatok alapján legfőbb tanulság­nak? A legérdekesebb, hogy egyre kevésbé lehet megmondani a származás alapján, ki melyik társa­dalmi csoportba tartozik. Talán a kulturális szokások öröklődtek legjobban, de szinte minden egyéb jelen­tős változáson ment keresz­tül. A családok 13 száza­léka igen alacsony jöve­delmű, itt egy főre 1200 forintnál kevesebb esik, a legtöbbet keresők pedig a kilenc és fél százalékot te­szik ki. Az anyagi lehetőségek azonban nem döntőek sok esetben: a tanulmány meg­állapításai szerint a la­kosság kétharmada nem úgy él, ahogy körülményei alapján elvárhatnánk. Ezt szakszóval „státusz meg nem felelésnek’’ nevezik. Magyarul sokan kiléptek a szegénységből, vde nem képesek élni lehetőségeik­kel. Mások az átlagosnál rosszabb lakáskörülmények között, közepes jövedelem­mel is a felsőbb társadalmi csoportok közé tartoznak. Elemezhetnénk tovább a tanulságokat, de a legfon­tosabb, hogy lássuk: in­dultunk és tartunk vala­hová. Olyan átalakulások zajlanak körülöttünk, ame­lyekre figyelni kell, s hosz- szabb távú tervezésnél számba kell venniük a ki­sebb és nagyobb gazdasági egységek vezetőinek, a kul­turális létesítmények igaz­gatóinak. Ha nem ismer­jük a körülményeket, s azt a hatásrendszert, amely befolyásolja az egyes em­ber mindennapjait, akkor könnyen érhet mindenkit meglepetés. Ha csak azt az egy adatot emeljük ki, hogy a családok 62,2 százaléka semmifajta kulturális léte­sítményt nem látogat, már kétségbe kell vonnunk a művelődésről készült sta­tisztikákat, és gondolkoz­nunk azon, hogy milyen úton-módon lehetne való­ban megteremteni a közös­ségi művelődés feltételeit. ' Természetesen állandó re­formokkal, kísérletezgetés­sel sem jutunk messzire. De ha kialakítjuk a kívá­natos állapot eléréséhez szükséges feltételeket, szí­vós munkával előre tu­dunk jutni. Mert „valósá­gaink” összeállnak egyetlen j jelenlevő valósággá, s a változások között értékeket kell őrizni és teremteni. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Pénteken a Parlamentben ülést tartott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. Kállai Gyula elnöki meg­nyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára összegezte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény- tervezet közelmúltban befe­jeződött társadalmi vitáinak tapasztalatait. Elmondta: országszerte csaknem 1300 fórumot ren­deztek, ahol állampolgárok sokaságának nyílott módja arra, hogy kifejtse álláspont­ját, elmondja véleményét, észrevételeit. Az eszmecse­rék egyik legörvendetesebb tanulsága, hogy népünk igényli a demokrácia to­vábbfejlesztését, mind töb­ben kívánnak beleszólni a közügyek alakításába, a dön­tések előkészítésébe, és a végrehajtás társadalmi ellen­őrzésébe — mondotta. Hozzá­fűzte: a másik lényeges ta­pasztalat az, hogy e viták alkalmával erősödött a szo­cialista társadalmi rendszer iránti bizalom, tovább szi­lárdult a nemzeti egység. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára zárszavában kijelentette: a viták egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy társadalmunk po­litikai egysége szilárd. Szinte mindenütt elhangzott, hogy az állampolgárok szívesen vesznek részt a közügyek intézésében, a döntések elő­készítésében, de csak akkor, ha tudják, hogy olyan kér­désben fejthetik ki vélemé­nyüket, amely még nem dőlt el; s amelynek végső megfogalmazása tartalmaz­hatja az ő észrevételeiket is. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa az ország- gyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról szóló törvénytervezettel kapcsola­tos állásfoglalását egyhangú­lag elfogadta. A dokumentum — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom egyet­ért a törvénytervezet céljá­val, s szükségesnek tartja a választási rendszer tovább­fejlesztését. A testület elfogadta azt az állásfoglalást, amely tár­sadalmunkat a felépítendő új Nemzeti Színház támoga­tására szólítja fel. (MTI) Megkezdődtek az őszi megyei könyvhetek Megnyitó: Abasóron Nemzetközi néprajzi konferencia Mátrafiireden Egy héten át, egymást kö­vetően két nemzetközi kon­ferencia színhelye lesz Mát- rafüred: az elsőt, az Etchno- lógia Europea című nemzet­közi folyóirat szerkesztő bi­zottságának kibővített ülé­sét pénteken délután ünne­pélyesen megnyitották a Magyar. Tudományos Akadé­mia mátraf.üredi üdülőjében. A tanácskozásra — a ma­gyarokkal együtt — 17 eu­rópai országból érkeztek résztvevők: a néprajztudo­mány és a történettudo­mány vezető képviselői. A megnyitó ünnepségen Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke három külföldi vendégnek átadta a társaság tiszteleti tagságáról szóló oklevelet: Nils-Alvild Bringéus-nak, Alexander Fentonnak, a Skót Nemzeti Múzeum igaz­gatójának és Günter Wiegel- mann-nak, német szövetsé­gi köztársaságbeli profesz- szornak. A megnyitásnál be­jelentették már azt is, hogy a mostani mun­kaértekezlethez kapcsolód­va ugyancsak Mátrafüreden kedden megkezdi munkáját a Nemzetközi Néprajzi Táp­lálkozáskutatók Szervezeté­nek 5. konferenciája. Ez az ülésszak témájában is kap­csolódik a jelenlegihez és a középkortól napjainkig az európai népi táplálkozás tör­ténetének szakaszait, fordu­lópontjait, regionális eltéré­seit vitatja meg. Az egymást követő két nemzetközi tanácskozás zá­róülésére október 20-án, csütörtökön kerül sor. Pénteken országszerte megkezdődtek a már hagyo­mányos őszi könyvhetek. A Heves megyei megnyitóra az abasári helyőrségi műve­lődési otthonban került sor a délelőtti órákban. Tóth Lajos, a domoszlói Mátraal- ji Körzeti Áfész elnöke kö­szöntötte az érdeklődők né­pes táborát, majd dr. Mol­nár Ferenc, a MÉSZÖV el­nökhelyettese méltatta az esemény jelentőségét. Megnyitó beszédében az előadó elmondotta, hogy a fogyasztási szövetkezeti mozgalom szinte létrehozása első pillanatától fontos fel­adatának tekinti a falvak kulturális életének fejlesz­tését. Ennek során az eltelt évtizedekben — több más mellett — rendszeresen köz­vetítették képviselői az ol­vasnivalót. Igyekezetük ered­ménye, hogy könyvesboltja­ik például az 1980. évi 12,5- del szemben tavaly már 15,4 millió forint értékű ki­adványt juttattak el az iro­dalombarátokhoz, s az idei első hat hónapban is 7 mil­liós az eladásuk. A nemes ügyet ma már hivatásának tekinti a mintegy 260 ter­jesztő, aki az áfészek mel­lett újabban a takarékszö­vetkezetekben is mind na­gyobb eredménnyel dolgozik. Különösen sikeres ez utób­biak közül a vámosgyörkiek, a hatvaniak, a füzesabonyi­ak és a mostani rendezők, a domoszlóiak munkája, de bizakodásra adhat okot, hogy az utánpótlás sem ma­rad el az igyekezetben. A legfiatalabbak, a 29 iskola­szövetkezet tagjainak erőfe­szítései is gyümölcsözők. S bizonyos, hogy a HNF, a KISZ, a Megyei Könyvtár, a TIT, a TESZÖV, vala­mint a KISZÖV által is tá­mogatott nemes erőfeszítések a mostani rendezvénysoro­zatnál, író-olvasó találkozók­nál, műsoros esteknél is to­vábbi kedvező tapasztalato­kat hoznak. Az ünnepi megnyitó ked­ves vendége volt az immár tízkötetes Csanády János költő, akit ez alkalommal Cs. Varga István egyetemi tanár mutatott be közelebb­ről is a résztvevőknek, s versei művészi tolmácsolá­sával a miskolci—egri szín­ház tagjai, Tímár Éva Já- szai-díjas, érdemes művész, Csapó János érdemes mű­vész, valamint Zsolnai Júlia színművész hoztak emberibb ■közelségbe. Ugyanekkor élénk érdek­lődéssel kísért nemzetközi ex libris-kiállítás is emléke­zetessé tette a péntek dél­előtti abasári eseményt. Ki­váltképpen pedig azért, mert a Magyar Kisgrafikabarátok Körének megyei titkára, Nagy István nemcsak érde­kes összállítással kedveske­dett a közönségnek, hanem a művészi ág történetéről is tájékoztatást adott, Bemu­tatta a munkák születését, s — több más mellett — a vi­lág legkisebb mini-könyvét, a jugoszláviai Andruskó Károly mindössze 5X5 mil­liméteres, 12 lapos képző- művészeti alkotását. Gyóni Gyula Horn mellékes: Bodonyi melléküzemágak Hajdan istálló volt, ma egy 600 négyzetméter alapterüle­tű szerelőcsarnok Ügyes kezek, precíz munka: készül a transz formátor (Fotó: Perl Mártom Gábor László A bodonyi Mátraalja Terme­lőszövetkezetben 1981-ben 12 milliós veszteséggel zárták az évet. A szanált termelőszö­vetkezet a gazdaság javítá­sára, a nyereség növelésére — a mezőgazdasági alapte­vékenység mennyiségi és mi­nőségi javítása mellett — melléküzemági tevékenysége­it is tovább fejlesztette, illet­ve újakat hozott létre. Az ipari tevékenység éves termelési értéke s ezek nye­reséges üzemeltetése nagyban hozzájárul a bodonyi terme­lőszövetkezet fokozatosan ja­vuló gazdálkodásához. A tágas, jól felszerelt üzemben a Híradástechnikai Vállalat és a Telefon­gyár részére készítenek különböző bakelitalkatrészeket és transzformátoro­kat. Zám Ferencné a tekercselőgép mellett Szovjet exportra kerül a vasúti hangosbe­mondó. A minőségi ellenőrzés Fejes Gábor feladata

Next

/
Thumbnails
Contents