Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 243. szám ÁRA: 1983. október 14., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kiszállni nem lehet Felgyorsult az életünk. Amíg a gyermek a homok­várat felépíti, kormányok, hatalmak buknak meg. Amíg egy öreg ember át­botorkál az úton, több ezer kilométert is megtehet fe­je felett az űrhajó, népek sorsa dőlhet el. Vitatkozni lehet: jó ez a felgyorsult élet? Vajon, föl tudjuk fogni, meg tud­juk emészteni a ránk zú­duló információözönt? Ki­szállni nem lehet ebből az egyre sebesebben forgó körhintából, hiszen a kör­hinta is mi vagyunk. Iga­zodnunk kell a ritmusához, ha nem akarunk menthe­tetlenül lemaradni, el­akadni. Időnként tükörbe kell néznünk, észre kell ven­nünk gyengeségeinket, hogy tovább tudjunk lépni a magunk által alakított úton. Át kell értékelnünk egyet s mást. Ez az „egyet s mást” már ismerősen cseng fülünknek. Tudjuk mi, hogyne tudnánk, hogy a jó szervezés, a haté­konyság, a minőség, a ta­karékosság mennyire fon­tos. Életünk kulcsszavaivá váltak, de vajon értjük tartalmukat? Meg tudunk felelni az egyre maga­sabb követelményeknek? Mai világunkban, a ne­hezebb gazdasági körül­mények közepette különö­sen megnőtt az alkotóké­pesség, az újat produkáló ember értéke. Aki a kö­vetelményeknek megfe­lelően minőségi terméket tud előállítani. Az igény érthető: hazánkban évről évre óriási értékek mennek veszendőbe csak azért, mert az áruk minősége a világszínvonal alatt marad. Kincseket érő órák lesz­nek semmivé a pontatlan munkakezdés, a sokszor egy-két órásra nyúlt ebéd­idő, a gyakori cigaretta­szünetek miatt, és sorol­hatnánk még a példákat. Többek között ezek azok a tartalékok, amelyekre cél- zunk, amikor a gazdálko­dásunkban meglevő hiá­nyosságokat feszegetjük. Mindannyian tudjuk, hogy hazánk mezőgazdasá­gát az idén tetemes ká­rok érték az aszály mi­att, s a kiesett termelési értéket az iparnak kell pó­tolnia. Ám e területen sincs minden rendben, kü­lönösen a könnyűiparnak vannak komoly lemaradá­sai. A tervet viszont „hoz­nunk” kell, hiszen ezen múlik az ország fizetőké­pességének megtartása, ebből következően elért életszínvonalunk megőr­zése. Fegyelem, fegyelem! Egyre többet halljuk, mondjuk. Olykor már bántja fülünket, unjuk. De mégis: kell, hogy ne ma­radjon üres fecsegés, ne kövesse néma értetlenség. Mert olyan feladatok áll­nak előttünk, amelyeket nem lehet „éppencsak” el­végezni. Hogy eddig sem lehe­tett? Igaz. Ebben a kor­ban élünk és a kor köve­telménye ez. Tanuljuk és gyakoroljuk is egyben és a körhinta mind gyorsab­ban forog. Mi is forgatjuk, mi is benne ülünk ... Fazekas Eszter KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagjai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt fel­adataival foglalkozó állásfoglalástervezetet; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében ä járások megszüntetésére, a helyi párt-, állami és tár­sadalmi irányítás fejlesztésére vonatkozó javaslatot; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoztatót. (Folytatás a 3. oldalon) Szekcióülések a nemzetközi asztronautikai kongresszuson Csütörtökön, a nemzetkö­zi asztronautikai kongresz- szus szekcióülésein folytat­ták az űrlélektani kutatá­sokkal, az űrszállítóeszközök hasznosításával, a távközlé­si műholdak alkalmazásával kapcsolatos tudományos esz­mecserét, s újabb kérdése­ket is napirendre tűztek, köztük mesterséges holdak oktatási célú felhasználásá­nak, továbbá a Földön kí­vül lehetséges értelmes lé­nyekkel történő kapcsolatfel­vétel problémakörét. TÁJÉKOZTATÓ KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE­INK MUNKÁJÁRÓL - AZ ENERGIA- ÉS ANYAGFELHASZNÁLÁSI PROGRAM VÉG­REHAJTÁSÁRÓL - A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐ­DÉSEK TELEPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAIRÓL Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén Lá­zár György tájékoztatást adott a Grenadai Népi For­radalmi Kormány elnökével folytatott megbeszéléseiről, valamint a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásá­ról. A kormány ugyancsak tájékoztatót hallgatott meg a Norvégiában és Svédország­ban járt kormányküldöttség munkájáról. A Miniszterta­nács a tájékoztatókat tudo­másul vette. A kormány áttekintette azoknak a programoknak teljesítését, amelyek a gaz­daságosabb energia- és anyagfelhasználást, a tech­nológiák korszerűsítését, il­letve a melléktermékek és hulladékok eredményesebb hasznosítását szolgálják. El­ismerve az elért eredménye­ket, felhívta a figyelmet az e téren még kiaknázatlan jelentős tartalékokra, és a személyi, a vállalati érde­keltség erősítésének, a gaz­daságszervező tevékenység­nek fontosságára. Intézkedé­seket hagyot jóvá, amelyek a programok jövő évi ered­ményesebb végrehajtását cé­lozzák. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a szállítási szerződések teljesítésének vizsgálata során szerzett ta­pasztalatokról. Szükségesnek ítélte a szerződések betartá­sának, főleg az árakra és a minőségre vonatkozó kiköté­seknek szigorúbb ellenőrzé­sét, a szállítási feltételek megsértőinek következete­sebb és az okozott kárral arányban álló szankcionálá­sát. Matyóföld többre és szebbre vágyik... Mezőkövesden ülésezett a MEBIB elnöksége Molnár Károly vezetésével tegnap, október 13-án Mező­kövesden tartotta ülését a Mátra-bükki Intéző Bizott­ság elnöksége. Az esemé­nyen elsőként az egyre gaz­dagodó, s többre és szebbre vágyó Mezőkövesd idegen- forgalmáról és fejlesztési célkitűzéseiről cseréltek vé­leményt az elnökség tagjai. Ezt követően a mályi—nyé­ki tavak kulturáltabb hasz­nosításáról, valamint a ME­BIB szakbizottságainak új­jászervezéséről hangzott el tájékoztató. A napirendek fölötti vitá­ban többek között részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Bágyi Imre, a Heves megyei, és Faragó Károly, a Borsod megyei tanács elnök- helyettese. A tanácskozás Domán Imrének, a MEBIB főtitkárának zárszavával ért véget. Cukorrépa Kömlőről Vágják a répafejeket A kömlői Május 1. Ter­melőszövetkezetben már szeptember 15-én megkezdő­dött 149 hektáron — ebből 40 háztáji terület — a cu­korrépabetakarítás. Sajnos, az aszályos időjárás miatt nem négyszáz, hanem kétszáz­kétszázharminc mázsát adott egy hektár, s emiatt kétmil­lió forintos kieséssel számol­nak. A gépek előreláthatólag november 7-re fejezik be a munkálatokat; képriportunk ezekből ad ízelítőt. . JBZT' , fWi&ti mxzEXZt t 1" **1a PUPPT**' ff- , >** * rri;Á . • v *6 *+* ' *ÍK­„ " "V . .* f Xí* ■' -T^3K * __________:___ Kombájn „alá” fordul a szállítógép (Fotó: Tóth Gizella) MAGYAR JAVASLATRA FOGADTÁK EL Á világélelmezési nap évenkénti megrendezését a magyar küldöttség javasolta a FAO — az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének 1979-ben tartott konferenciáján. Először 1981. október 16-án emlékeztettek az élelmezési gon­dokra. A csaknem 400—500 millió embert érintő éhezés és alultápláltság azóta méginkább a figyelem középpontjába került. Ezért október 16-án ismét megrendezik világszerte, közöttük hazánkban is a világélelmezési napot — jelentette be csütörtökön délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján dr. Papócsi László miniszterhelyettes. Elmondta, hogy az utób­bi. időben világméretekben jelentősen megnövekedett az élelmiszertermelés. Ázsia déli és keleti részén, ahol a világ népességének fele él, sikerült a lakosság szaporo­dási ütemét meghaladóan fokozni az élelmiszerek elő­állítását. Az egy főre jutó termelés 1969—1971-hez ké­pest 1982-re világátlagban hat, a fejlett országokban 12, a fejlődőkben pedig 10 százalékkal nőtt. Ezzel szem­ben Afrikában az egy főre jutó élelmiszertermelés 11 százalékkal csökkent, sőt hét, á Szaharától délre fek­vő országban ez 20 százalé­kot meghaladó mérséklődést mutat. A jelentős fejlődés ered­ményeként furcsa helyzet alakult ki. A világ élelmi - szertartalékai meghaladják az évi fogyasztás 20 száza­lékát, de ennek több mint fele Észak-Amerikára össz­pontosul. A fejlődő világban viszont kevesebb, mint egy­negyede található ennek, holott a népesség részará­nya meghaladja a 75 száza­lékot. Az élelmiszerimport­ra szoruló fejlődő országok a jelenlegi alacsony világpiaci élelmiszerárak mellett sem rendelkeznek az ehhez szük­séges forrásokkal. A jelen­legi termelésben a viszony­lag kedvező helyzetet befo­lyásolja az időjárás, döntő­en a csapadék. A jó minő­ségi termőföld ugyanis a jéggel nem takart száraz­föld felszínének, mindössze 13 százaléka. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban rámutatott, hogy más országokhoz ha­sonlóan hazánk is számot­tevő, évi 220 ezer dollár segélyt nyújt különböző élel­miszerek formájában a FAO világélelmezési programjá­nak megvalósítására a rá­szoruló országoknak. Kiemel­te, hogy a gyorssegélyek fontosságát elismerve az iga­zi, hosszú távú megoldás a jelenleg nélkülöző országok termelésnövelésének elő­segítése lehet a jövőben. Ezért a nemzetközi szerve­zetekben és kétoldalú együtt­működés keretében is erre törekszünk. Ennek érdeké­ben hazánkban az idén több nemzetközi rendezvényt tar­tottak a mezőgazdaság és az élelmiszeripari eredményeink megismertetésére, a hasznos tapasztalatok cseréjére. Így például áprilisban rendez­ték meg a FAO szemináriu­mait, ahol a növény védő­szer-maradványok hatását, illetve, az állati hulladé­kok hasznosításának lehető­ségeit értékelték. Májusban és júniusban került sor az édesvízi halászat, a mezőgaz­dasági nagy- és kisüzemi gazdálkodás fejlesztését se­gítő tanfolyamra. Szeptem­berben pedig a megújítható energiaforrásokról tanács­koztak, és a világélelmezés- ügyét tárgyalta a Római Klub budapesti ülése is. Dr. Papócsi László hang­súlyozta, hogy a fejlődő or­szágok mezőgazdasági és élelmiszertermelésének köz­vetlen anyagi támogatása nem áll módunkban, de szakértelmünket, szakem­bereinket mindig is szíve­sen bocsátottuk az érintett fejlődő országok rendelke­zésére. 1977-től például a FAO-szakértőink száma meghaladta a negyvenet. Emellett számottevő a fej­lődő országokba irányuló különböző mezőgazdasági termelési rendszereink ex­portja is. A külföldi szak­emberek továbbképzéséről itthon is gondoskodunk. 1981 októberétől például 47 ösz­töndíjast fogadtunk a FAO közvetítésével főleg Afga­nisztánból, Laoszból, Algé­riából, Madagaszkárról és Vietnamból is, hogy tanul­mányozzák az állattenyész­tés, az állategészségügy, az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek helyze­tét, a tervezést, a talajkémia és a műtrágyázás hazai eredményeit. Munkatársunk kérdésé­re a miniszterhelyettes alá­húzta, hogy a világ élelmi­szerproblémáját csak az or­szágok szoros együttműkö­désével lehet megoldani. Ennek érdekében Magyaror­szág lehetőségeihez képest továbbra is erőfeszítéseket tesz. Mentusz Károly Október 16 A|v r m ■ —■ a vnageieimezes napi a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents