Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 11., vasárnap Leveleink között tallózva Szélmalomharci Elgondolkoztató levél ér­kezett a minap. Egyéni gon­dok, lehetne mondani, de mégsem azok. Mert napja­inkban egyre többen vannak olyanok, akik saját erőből ugyan, de egymással szövet­kezve oldják meg lakásprob­lémáikat. Társasházak tulaj­donosairól van szó. Olvasónk többek között ezeket panaszolja: „hatlaká­sos a társasházunk, mégis mindig van vitára ok. Min­dig akad egy-két olyan em­ber, aki megszegi saját törvé­nyünket. A többség által jó­vá hagyott feladatokat nem akarják elvégezni, késnek a felújítási díj befizetésével, egyetlen vállrándítással inté­zik el a választ a felszólítá­sokra. Rendkívül hálátlan dolog egy ilyen közösség ve­zetőjének lenni." Sok a társas ház, és való­ban mindenhol akad egy-két ember, aki igyekszik kivon­ni magát a közös teendők alól, aki semmibe veszi a sa­ját maguk által kialakított szabályokat. Gondot okoz, hogy amíg a lakásszövetke­zetek írott törvények alapján dolgoznak, addig a társas- házakra valóban csak annyi vonatkozik, amennyit alapító- levelükben leszögeznek, s ugyanakkor egyetlen mód van a viták rendezésére: a bíróság. Ezt pedig nem szí­vesen veszik igénybe, érthe­tő, hiszen egy életre szólnak ezek a társulások, s még azt sem lehet mondani, előre nézze meg mindenki, milyen társakat választ, hiszen az együttlakás során derülnek ki olyan dolgok, melyekről előzőén egyik sem tudott. Ha valahol, hát ilyen ese­tekben szükség van a békés egymás mellett élés szabá­lyainak betartására. Tulaj­donképpen nem többre, mint amennyire más keretek kö­zött épített házak lakóit tör­vényesen is kötelezni lehet. De ennyire feltétlenül. S ezekben a helyzetekben len­ne, lehetne nagy szerepe a szűkebb közösség által te­remtett ..közhangulatnak'’ Ha hat együttlakó családból egy kilóg, a többi, magatar­tásával rászoríthatja a reni- tenskedőt a helyes útra. Hi­vatalos eljárások nélkül, kö­zösen, egyetértőén és egymást segítve. Végül is, ha átme­netileg „haragszomrádokkal” is, de végtére csak kialakul­hat olyan szellem, mely a kölcsönös egymásra utaltság mellett elviselhetővé tesizi a közös házat is. De! ehhez valóban emberhez méltó ma­gatartásra van szükség. „Bizonyára tudnak valami jó tanácsot adni” — fejezi be levelét írója. Valóban csak tanáccsal szolgálhatunk. Próbálják meg a szocialista együttélés szabályaira ráne­velni egymást. Egyéb meg­oldás ugyanis csak a bíró­sági eljárás lehet. S az vi­szont nem jelent minden esetben megoldást, még ak­kor sem, ha a nagy többség számára igazságot adó íté­let születik. Mert az ítélet betartására ismét csak az ott lakóknak kell rászorítaniuk a másik felet, de akkor már egy per utáni gyűlölködés közepette. Az olvasó kérdez — a Népújság válaszol A gyermekgondozási segélyen levő asszonyok munkavállalási lehetőségeiről A gyermekgondozási se­gélyről szóló 10/1982. (IV. 16) MT számú rendelet szerint a gyermekgondozási segély­ben részesülők — a segély teljes összegének folyósítása melett — a gyermek másfél éves kora után munkát vál­lalhatnak. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő munkavégzés havi átlagban a napi négy órát nem haladhatja mee. A kedvező rendelkezés alapján a gyermekgondozási segélyen levők — függetlenül attól, hogy munkaviszonyuk (tagsági viszonyuk), illetve bedolgozói jogviszonyuk ez­alatt fennáll vagy sem — bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít­hetnek : munkaviszonyt, szö­vetkezeti tagsági viszonyt, bedolgozói jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, például gazdasági munkaközössé­gi tagsági viszonyt, megbí­zást stb. A munkavállalás le­hetséges akár az eredeti ál­lásuk szerinti, akár új mun­káltatónál. Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási segély fo­lyósítása idején a dolgozó fizetés (díjazás) nélküli sza­badságon van, munkavégzé­si kötelezettsége szünetel, így ez alatt történő munkavál­lalásra a főállás melletti fog­lalkoztatás 22/1979. (XII. 28) MŰM. számú, valamint a módosított 1/1976. (I 31.) MŰM. számú rendeletbe fog­lalt korlátái (engedélyezés, előzetes bejelentés, időkeret) nem vonatkoznak — mondja ki a jogszabály. Az előző­ekhez még annyit hozzá kell fűzni, hogy bár a mhn ka vál­lalás keretei viszonylag kö­tetlenek. az alkalmaztatási öszeférhetetlenségtől nem le­het eltekinteni. Azt ismételten le kell szögeznünk, hogy munkavi­szony (tagsági viszony) kere­tében a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt csak részmunkaidős foglalkoztatásra kerülhet sor. Ha a gyermekgondozási se­gélyben részesülőt havi át­lagban napi 4 órát meghala­Gyakran kérdezik meg a munkát vállaló anyák, mi­lyen kötelezettségük van a törzsvállalatukkal szemben. Kell-e onnan engedélyt kér­niük, vagy valami más for­mában a vállalat hozzájáru­lását kérniük a munkaválla­láshoz. dóan foglalkoztatják, ezt a foglalkoztató köteles bejelen­teni a segélyt folyósító szerv­nek. Ez viszont a segély megvonásának következmé­nyével járhat. dr. Kertész Éva Utánajártunk... Ismét lesz fény az egri Csapajev sétányon A héten több olvasónk telefonon szóvá tette szer­kesztőségünknek, hogy Eger­ben, a Csebokszári-lakóte- lepen, a Csapajev sétányon este fél tíz után kapcsol­ják be a közvilágítást. Va­jon miért? A kérdést Báder Józsefnek, az ÉMÁSZ egri üzemegysége vezetőjének továbbítottuk. Elmondta, hogy két nap­pal ezelőtt a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói csatornabekötés közben árokásó géppel el­szakították a közvilágítás villamos kábeleit, amely a Csapajev sétány lámpáinak biztosítja az áramot. A jö­vő héten a hibát kijavítják. Egyébként a sétány lámpá­it egyelőre, átmenetileg, ha­gyományos kapcsolóval mű­ködtetik, nem pedig köz­ponti vezérléssel gyújtják meg a lámpákat, mint Eger más részein. Emiatt később jut fény erre a lakótelepi részre. Már ennek tovább­fejlesztésére is tettek intézke­déseket és várhatóan év vé­géig a Csapajev sétány lámpáit is központi vezér­léssel működtetik majd. Ez­zel végleg megszüntetik a panaszt, addig is a lakók megértését kérik! Apróbb-nagyobb bosszúságok Hoppon, maradt utasok Kellemetlen eset történt velem, s még legalább tíz utazótársammal szeptember 4-én Szilvásváradon az Egri út 65. szám előtti autóbusz megállóba^.. Egerbe szeret­tünk volna utazni. De csak szerettük volna, mert a me­netrend szerint közlekedő Ózd—Szilvásvárad—Eger kö­zötti járat megállás nélkül továbbhajtott a megálló előtt. Nem értettük az egé­szet, ugyanis az i tt elhelye­zett tábla szerint 18 óra 40- kor meg kellett volna áll­nia. Felháborított bennünket, hogy az autóbusz vezetője még aranyi fáradtságot sem vett magának, hogy leszól­jon; nincs hely. De ez egyéb­ként sem lett volna igaz. És ez volt az utolsó járat Eger felé. Az utazási tarifák megnö­vekedése után joggal elvár­hatják az utazók, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő. M. Katalin Eger Még mindig a MÁV-ról Nem mi tehetünk róla, hogy leveleink között rend­szeresen szerepel a MÁV egyik-másik intézkedése. A közelmúltban foglalkoztunk azzal, hogyan érhet haza az esti órákban a megyeszék­hely lakója. A. Emil egri la­kos ismételten megerősítette a panasz jogosságát. A nyá­ri időszakban — írja —, de az őszi és téli hónapokban is, sokan érkeznek repülő­géppel, nemzetközi járatok­kal este 20 óra után a fő­városba. Lehetetlen dolog, hogy ezt követően Egerbe nem lehet eljutni. Miskolc­ra van 22 óra 20 perckor vonat (ezt vehetnék igénybe a színházlátogatók is), de ettől csatlakozás már nincs. Az észrevételek száma azóta még újabbal is bővült. A korábbi menetrend sze­rint az Egerből 5 óra 30-kor induló személyvonatnak azon­nali csatlakozása volt Bu­dapest felé, s így a délelőtti órákban a Dunántúlra indu­ló vonatokat elérhették az utasok. 'Most e korai vonat pontosan két perccel azután érekezik Füzesabonyba, ahogy a Budapest felé tartó vonat elindul. Gyakorlatilag a ko­rai járatnak sehová sincs csatlakozása. Igaz, mindenkire nem le­het tekintettel a MÁV, ami­kor menetrendjét összeállít­ja, de vannak jogos észre­vételek. S ha többet nem, legalább annyit joggal kér­hetnek az utasok, hogy a már bevált időpontokon ne változtassanak. (d.) Ki mit visz... (Fotó: Szabó Sándor) Válaszol az illetékes Parkoló is kell — hogy ne a parkokban parkoljanak A Népújság augusztus 24-én, szombaton megjelent ,,Zúzottkő park” cikkhez tájékoztatásul kö­zöljük, hogy mint a zöldfelüle­tek mennyiségéért és minőségé­ért felelős parképítő és park­gondozó szervezet, egyetértünk azzal, hogy legyen több zöld, jobb, egészségesebb környezet. A környezetünk alakításához, parkjaink védelméhez azonban hozzátartozik a szükséges nagy­ságrendű gépkocsi-parkírozók ki­építése is, mert ezek hiányában a gondozott parkfelületen vára­koznak a gépkocsik, és azt tönkreteszik. A lakótelep beépítési tervei szerint a cikkben megjelölt te­rületen 77 személygépkocsi ré­szére került kialakításra parkí­rozó, mely szükséges is, mert a GMS,Z udvarán parkírozó sze­mélygépkocsik az iskolaudvart foglalták el eddig, de kevés a parkírozó az ÁG Mintaboltnál, az M/4-es épületnél és a garzon lakásoknál is. A szűkös anyagi eszközök miatt a parkírozó olcsó megol­dással — de igényeknek tökéle­tesen megfelelő — zúzottkő terí­téssel került kialakításra. Nyilván kellő információ hiá­nya miatt nem ismert az a tény, hogy az ősz folyamán, a Gép­és Műszeripari Szakközépiskolá­val történt megállapodás szerint társadalmi munkával e területre — azt körbeültetve —- 100 juhar­fa csemete kerül telepítésre, majd a fagyok beállta után 120 földlabdás hársfa. Ezek után már a jövő tavasszal a zöldterü­let legnagyobb értékét jelentő — gyeptől is sokkal fontosabb — lombos fa sem fog hiányozni. Fentiek ismeretében reméljük megszűnik, a cikkíró aggodalma. Dvorzsák Lajos üzemvezető Eger kalapács Légkalapács? Légfúró? Pneumatikus véső? Nem le­het tudni, hogy pontosan minek is hívják, de hogy korunk egyik legfontosabb eszköze, az biztos. Nélkü­lözhetetlen. Negyed tíz van. Délelőtt. Egy ilyen szerkentyű he­ver az egri Zalár utca flaszterjén, gazda nélkül, mögötte többször tízméteres felbontott útszakasz. Az időpont és a gazdátlanság aligha véletlen. Kilenckor adhatták randevút egymás­nak a felbontók és a Dobó teret — kissé huulámosra — burkoló kollégák. A bor­kóstolók és sörbárok már működnek és a fél kilenc­kor kezdődő reggeli-időben elfogyasztot „kalória” kí­vánja az utánpótlást, szomj­halál ellen... Ez érthető, az vesse rá­juk az első követ, aki ma nálunk nem így tenne... De a műszer annál izgal­masabb. Mert, ügye, ha a gázvezeték bekötése után jön a posta, kábelt fektet­ni, nincs gond. Jön a lég­kalapács. Felássuk, lefek­tetjük, kész. Aztán jön a vízmű. Már befedték? Nincs gond, jön a légkalapács és kész... Meg jöhet még akárki, aki a föld alatt kíván va­lamit elhelyezni: nincs gond jön a légkalapács és kész... A többi művelet, a költ­ségek, a lakók idegei nem érdekesek, a lényeg, hogy az új gödör kiásása gyor­san megy. Sokkal gyorsab­ban, mint — mondjuk — a századfordulón... Talán ezért is voltak annak ide­jén őseink előbbrelátóak és lehetőleg egyszerre végez­ték el az ilyen munkákat. Lehet, de biztosan csak ezért is voltak annak idején ismerték ezt a csodálatos találmányt. Mert ha is­merték volna... Tudják, milyen a magyar. Ha lehet, a könnyebbik — és nem mindig ésszerű — oldalát fogjuk meg. B. J. Eger Baleset­védelem(It) Melegség önti el a szíve, met, a látom, segíteni akar­nak nekem. Ilyen szándékot sugall a minap vásárolt centrifugán lévő felirat is. „A működő gépbe benyúlni tilos ” Szép gesztus, de va­lamit nem értek: mitől óv­nak? A masina ugyanis nem nyomógombbal indítható, mint a magamfajta laikus gondolná, hanem a fedél le. csukásával. Ha ki akarom kapcsolni, egyszerűen feleme­lem a fedelet, és automatiku­san kikapcsol. Ebből követ­kezik, hogyha beindítom a gépet (vagyis lecsukom a fedelet), nincs balesetveszély, hiszen a tető megakadályoz, za, hogy benyúljak. Ha viszont a fedél felemelésével megállítom a forgótárcsa mozgását, akkor bele tudok nyúlni, de mivel a gép áll, megint nem történhet baj. Amióta megláttam ezt a fel­iratot, egyfolytában azon tő­röm a fejem, hogyan érhet­ne baleset a ki.be kapcso­lásnál. Eddig nem sikerült kitalálnom a megoldást. Ta­lán túlbuzgó e felirat? Fapp Gábor Gyöngyös A KSH SZÜV EGRI SZÁMÍTÓKÖZPONT FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI SZAKMÁKRA: adatrögzítőnek: lehetőleg érettségizett fiatalokat (részükre az oktatás, gyakorlás, továbbképzés munkaidőben történik). Az adatrögzítés korszerű, képernyős gépen történik, 2 műszakban, egyéni teljesítménypótlékkal dotálva; szervezőket: lehetőleg felsőfokú számviteli végzettséggel, esetleg számítástechnikai gyakorlattal; programozókat: lehetőleg felsőfokú végzettséggel, PLfi, valamint COBOL-ismerettel, és ÉSZR-gyákorlattál; számítógépüzemeltető műszakit: felsőfokú — lehetőleg gyengeáramú végzettséggel, számítástechnikai gyakorlattal. FIZETÉS: kollektív szerződés alapján, képzettségtől, gyakorlattól függően, megállapodás szerint. JELENTKEZÉS: munkaidőben, Eger, Grónay u. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents