Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1983, szeptember 4., vasárnap Túlteljesített iskolaépítési terv KNEB-vizsgálat az általános iskolai korosztály helyzetéről Szobrok Tarján terén Salgótarjánban tizenharmadszor rendezték meg a Jó­zsef Attila Művelődési Ház előtt a szabadtéri szobor- kiállítást, ahol több mint 40 mű között sétálhatnak az érdeklődők Palotás József: Vetés (MTI fotó — Horvát Éva felv.) TANÉVNYITÓ A főiskolán és a zeneiskolában MINDENNAPI NYELVÜNK Megáll az eszem Gyakran halljuk és olvas­suk a címül adott szólásfor­mát. A televízió szójátékra épült reklámjának e szöveg- részletében is nap mint nap szerephez jut: Megáll az eszem, s csak eszem és eszem. Az elképesztő, a hi­hetetlen, a megdöbbentő események láttán ez az alak- változat is fel-felhangzik: Megáll az ész! Különben nyelvünk szó­láskészletében több olyan ál­landó szókapcsolattal, szólás­szerű nyelvi alakulattal ta­lálkozhatunk, amelyben az ész névszó játssza a kulcs­szerepet: Amióta az eszemet tudom, eszem ágában sincs, van eszemben, észre tér vagy térít, eszébe jut, elveszíti az eszét, helyén van az esze, a jobbik eszét vette elő, egy csepp esze sincs, nem tud az eszével számot vetni stb. A Heves megyei nép szó­láskincséből is idézünk né­hány jellemző példát: Kari- kádzik az esze (bolondokat beszél). Utána húzza az eszit, mint a juhász a botját (el­felejt valamit). Jól forog az esze. Megbomlott az esze ke­reke. Föltekeri az esze kere­kít. Gyakran lejár az esze. Felcsavarja az eszét. Esze kerekei elkoptak. Tekerd fel eszed velejét stb. Milyen kép, szemlélet lap­panghat az elmebeli tevé­kenységre vonatkozó néhány szólásunk mögött. Mi lehet a forrása pl. ezeknek a szó­lásformáknak: Feltekeri, fel­csavarja az eszét, nem forog jól az esze kereke, megáll az esze. Két feltevést is is­merünk erre vonatkozólag. Az egyik: az óra és műkö­dése a szólások valósághát­tere. Valamikor az ún. ke­rekes órák voltak elterjedve a nép körében. Ha nem te­kerték fel az óra kerekét, megállt, ha elkoptak a kere­kek, az óra nem működött, így állíthatjuk párba ezeket a nyelvi formákat: megáll az óra: megáll az ész. A másik feltevés: a szólások keletke­zésének háttere és forrása a régi kézi lövőszerszámokban keresendő. A valamikori ke­rekes puskák kerekét is fel kellett húzni, fel kellett te­kerni. Amikor tehát össze kell szednünk az eszünket, elő kell szednünk a jobbik eszünket, akkor szoktuk mondani: feltekeri, felcsa­varja az eszét, az esze ke­rekét. Ha jól feltekerték a kerekes puska kerekét, ak­kor elsült, akkor működött. Áz észbeli tevékenységre át- víve mindezt, kialakul ez a szóláspár is: Ha jól forog az esze kereke, akkor olyasva­lami sül ki, ami értelmes, ami használható, ami arról árulkodik, hogy használtuk az eszünket, fogott az eszünk. Dr. Bakos József ' Skóciában az Operaház balettegyttttese Szombaton Skóciába uta­zott a Magyar Állami Ope­raház balettegyüttese, amely Dózsa Imre balettigazgató vezetésével az edinburghi fesztiválon vendégszerepei. A balettegyüttes a Play­house Theatre színpadán hat alkalommal lép a közön­ség elé. A próba című roc- balettel, amelyet Bach ze­néjének alapján Presser Gá­bor és Fodor Antal írt. A darabnak egyébként ez lesz a külföldi premierje. Az Operaház balett-társu­lata nem először vesz részt e világhírű kulturális talál­kozón. A népi ellenőrök időről időre áttekintik az általá­nos , iskolai korosztály is­kolai elhelyezésének körül­ményeit, a nevelés és az okitjaiás feltételeit. A kor­mány e vizsgálatok tapasz- tatátiaii is felhasználva — az elmúlt években számos döntést hozott, amelyekkel meghatározta a szükséges feladatokat. A kitűzött cé­lok megvalósításáról kívánt tájékozódni a népi ellenőr­zés — újabb tapasztalatok­kal segítve egyben a végre­hajtást —, amikor átfogó vizsgálat során felmérte a itanteremfejleszfés, a diákét­keztetés és az osztályterem- világítás helyzetét. A mai viszonyok között nem kis eredmény: az új iskolák építése terén — szé­les, körű társadalmi össze­fogásnak köszönhetően — si­kerül nemcsak elérni, ha­nem némiképp túl is teljesíteni a tervet. A VI. ötéves terv hatezer tanterem építését irányozta elő, s 1981—82-ben beruhá­zással és fejlesztéssel 2262, egyéb módon — átalakítás­sal — 3600 tanterem léte­sült. A képhez hozzátartozik: a túlteljesítés sok helyütt csupán a mennyiségi muta­tókra vonatkozik, a tanter­mek elkészültek, de a ki­szolgáló helyiségek (könyv­tár, tornaterem, ebédlő) nem épülitek meg, így a tanórán kívüli nevelőmunka szín­vonlaié nem javult. A népi ellenőrök felfi­gyelték arra, hogy rendkívül magas a megszüntetett tan­termek száma. A hatodik öt­éves terv ezer tanterem megszüntetésével számolt, ez­zel szemben a tervciiklus el­ső két évében több mint 2500-zal csökkent az osz­tálytermek száma. Figyelem­reméltó, hogy a megszünte­tést, csupán az esetek har­minc százalékában indokolta az épületek műszaki állapo­ta, az elnéptelenedés, illet­ve a körzetesítés. A népi ellenőrök véleménye szerint a megszűnt tantermék je­lentős része átmenetileg, egy-kót évig segíthetett vol­na az oktatási feltételek ja­vításában. Az elhamarko­dott döntések okét — a ké­nyelem mellett — abban lát­ják: a korábbi tapasztala­tok alapján sokan úgy vé­lik, hogy a központi alapok Azt már kezdjük meg­szokni lassan, hogy a nyári trikókon feliratok, képek, „egész testet betöltő" emb­lémák vannak. Trikókommu- nikáció. Van ilyen. Véletle­nül se gondolunk arra, hogy akinek a mellén Marlboro felirat ékeskedik, azért kap­ja a fizetését, mert ezt a drága cigarettát reklámozza, mint ahogy a Sandokan fel­iratú — egyébként meglehe­tősen nyeszlett — fiúcskáról sem tételezzük fel, hogy puszta kézzel fojtott meg egy tigrist a múlt héten. Nem, ő nem azért viseli a tigrisfejes feliratot a mel­lén. Csupán azért, mert rá­nyomták. Jó, ezt is meg­szokjuk lassan (tehetünk mást?), hogy az aránylag olcsó, egyszínű trikókat va­lakik nagy tételben felvásá­rolják, film- vagy szita­nyomó eljárással különböző ízléstelenségeket mester­kednek rá, azután dupla meg háromszoros áron kí­nálják eladásra. Megvesszük persze, mert nincs más. Vé­gül is nem járhatunk nyá­ron nagykabátban. Sok mindent megszokunk lassan. Azt is, hogy a Col­lege Cambridge feliratú, iz­galmasan ki hegyesedé trikó elosztásánál előnyt élveznek a rossz mutatókkal rendel­kező megyék. A gyermekétkeztetés lehetőségével élő tanulók aránya az 1980— 81-es tanévi 49,5 százalék­hoz képest tavaly 54,6 szá­zalékra emelkedett, s ez megfelel a VI. ötéves terv előirányzatainak. A 680 ezer iskolás gyermek közül az ok­tatási intézményekben szer­zett keretek között 616 ez­ren, a vendéglátásban 15 ezren, egyénileg pedig 49 ezren étkeznek Miként a né­pi ellenőrök megállapítot­ták, több megyei tanács határozott intézkedéseket itett a diákékeztetésben részt vevők számának növelésére, újabb kapacitások megte­remtésére, az étkeztetés szín­vonalénak és kulturáltságá­nak emelésére. A vendéglá­tás egyre növekvő szerepet vállalt az étkeztetési felada­tok ellátásából, s a napkö­zibe nem játó gyermekek közül az 1981—82-es tanév­ben 50 ezren, az elmúlt ok­tatási évben pedig 63 ez- zen vették igénybe az új for­maként bevezetett nyers- anyagtéríitéses étkeztetést. A vizsgálat kedvezőtlen jelenségekre is fény derí­tett. Így -például az újonnan épített iskolák egy részénél nem készültek étkezőhelyi­ségek, nem bővítették a -meglevő iskolai ebédlőket, ezért a gyermekek sok he­lyütt folyosókon, tantermek­ben ebédelnek. Nem egy is­kolában 6—8 turnusban ét­keznek a tanulók, így elő­fordul, hogy mindössze 15 perc idejük jut az ebédre. A KN1EB már egy korábbi vizsgálat után jelezte: fel­tűnően magas az iskolák­ban a felnőtt étkezők ará­nya. Most ismét azt állapí­tották meg, hogy helyenként az elutasított gyermekekével azonos számú iskolai, illetve más területen dolgozó fel­nőtt étkezik. Az ötnapos munkahét ál­talánossá válásával több is­kolában már reggel hét órakor megkezdődik a tanítás. Eze­ken a helyeken sökan igény­lik a reggeliztetést, azonban -a vizsgált 245 iskola közül 193-ban nincs büfé, 124-ben pedig tejakciót sem szer­veztek. A népi ellenőrök tulajdonosa egy kukkot sem tud angolul, pedig ez az igazán áramvonalas felső- ruházati cikk azt hirdetné, hogy hirtelenszőke viselője a kémbridzsi kollégiumba jár (ha jól artikulálom az angolt). De nem jár, mert amott a sarkÖn az oxfordi egyetemet hirdeti néhány szakadt trikó, s közöttük megint csak a Sandokan, legalább hat példányban. (Annyi tigris nincs is.) Mondom, sok mindent megszokunk. Ez az egyetlen természetadta lehetőségünk, hogy ne üssön meg a guta idő előtt minket, akik vala­milyen maradi, eléggé el nem ítélhető magatartásból ki­folyólag az egyszínű, a fel­irat és ábra nélküli trikókat kedveljük. Az viszont meg­rendítő volt, amit ma lát­tam. Olyan trikó jött velem szemben, amilyen még soha. Nem volt rajta semmi szö­veg. Csupán egy mellény — festve.' Ráfestve. Nem tudom, érti-e min­denki, amit la meglepetéstől én is csak eldadogni tudok? Tehát jött a trikó, és rajta volt egy kék, majdhogy pitykés mellény, amint mon­dám: festve. Weöres Sándor zseniálisan groteszk sorai járható útnak tartják az egyes területeken már be­vált, az áíészek által szer­vezett iskolaszövetkezetek létrehozását, amelyek meg­felelő anyagi érdekeltséggel működhetnének. Egyre feszítőbb ellent­mondás, hogy azonos szol­gáltatásért lényeges, he­lyenként 4—5-szörös a térí­tési díjak közötti különb­ség. A jelenlegi jövedelmi kimutatások ma már nem felelnek meg a célnak, nem vehetik figyelembe a nagy tömegeket érintő több­letjövedelmeket, s ez társa­dalmi feszültséget okoz. Az egyes intézménytípusok kö­zött is indokolatlanok a té­rítési díj-különbségek, pél­dául a kötelező általános is­kolai térítés átlaga maga­sabb, mint a középiskoláé. A népi ellenőrök javaslata szerint valamennyi intéz­ménynél egységesen a nyersanyag értékét lenne indokolt térítési díj.- ként fizettetni. Az általános iskolai tan­termek csaknem fele a fel­szabadulás előtt épült, s ezeknek sem természetes, sem mesterséges világítása ■nem 'megfelelő. A gyenge világítás fokozza az ideg- rendszeri fáradtságot, hozzá­járul a gyermekek látásának romlásához, a szemüveget viselők arányának növeke­déséhez. Egy öt évvel ezelőtt készült felmérés szerint az általános iskolai tanter­mek több miiint 80 százalé­kában a megvilágítás nem érte el az előírt minimális értéket. Moist a népi ellen­őrök vizsgálata is azt álla­pította meg, hogy az általá­nos iskolák nagy részében nem felel meg a követelmé­nyeknek a mesterséges vilá­gítás. A Művelődési Minisztéri­um korábban energiaracio­nalizálási pályázatot hirde­tett, s pénzügyi támogatásit kaptak azok az iskolák, amelyék megtakarítást ér­tek el' a világítás korszerű­sítésével. A jelentős értékű központi és tanácsi hozzá­járulással, valamint a fel­ajánlott társadalmi munkák­kal a népi ellenőrök számí­tásai szerint a vizsgált me­gyék több mint 3600 tan­termének világítása korsze­rűsíthető. jutottak eszembe azonnal: „Egyszerre két este van, mindkettő csak festve van”. Ez a mellény is festve volt. Rá a trikóra. Megáll az ész. Itt, ezen a ponton biztosan megáll. Nem állt meg. Tovább gondolkodott. Mi lenne, ha ezentúl az ingre festenénk a frakkot? (Karmesterver­seny.) Vesz az ember egy inget, aztán azt fest rá, amit akar. Munkába menet ove- rállt (kiváló dolgozó jel­vénnyel esetleg), színházba hosszába csíkos nadrágot (ja, ezt nem az ingre kell fes­teni), felülre szilvakék szmokingot, s rá macskafü­les nyakkendőt (ezt fújni is lehet, méretre vágott papír- matricával), hogy teljes le­gyen az elegancia. Megszoktuk már a Sando- kant, a Tennist, előbb-utóbb megszokjuk a mellényt is a mellen. Én is újítani akarok. Hol a vállalkozó, aki vitéz­kötést fújna kissé már ko­pott, de még majdnem él­tartó konfekciónadrágomra? S ha lehetne, kardot is, ide a bal oldalára, hátha elta­karja azt a tintafoltot, amit hónapok óta nem tudok belőle kiszedni. Mester Attila A megszokottól eltérően hétfőn nem 11 órakor, ha­nem 10 órakor kerül sor az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskola tanévnyitójára, amely egyben azt jelenti, hogy mintegy félezer elsős Az idén tíz éve, hogy ha­zánkban szervezetté vált a fizikai dolgozók tehetséges középiskolás gyermekeinek egyetemi, főiskolai felvételi előkészítése. A napokban a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán tanácskoztak a fel­vételi előkészítő bizottságok (feb-ek) képviselői, megtár­gyalva a társadalmi mozga­lom eredményeit, gondjait és a soron következő feladato­kat. Évente több mint tíz­ezer fizikai dolgozó gyerme­két segítik a feb-ek a to­vábbtanuláshoz szükséges felkészülésben. A részt ve­vő diákok 60—70 százaléka sikeres felvételi vizsgát tesz valamelyik felsőoktatási in­tézményben. A feb-ek további fejlődé­sének akadálya — ahogy a jelenlevők elmondták —, hogy még nem alakult ki diák kezdi meg tanulmá­nyait az intézményben. E napon kerül sor az Eg­ri Állami Zeneiskola tanév­nyitójára is délután 6 óra­kor, a Helyőrségi Művelődé­mindenütt a rendszeres együttműködés, összhang a feb-ek és a középiskolák között. Hiányos az oktatási intézmények tájékozottsága a felvételi előkészítő munka tartalmáról és módszereiről. Ezért szükséges, hogy a fel­sőoktatási intézmények rendszeresen tájékoztassák a középiskolákat: a tanulók hol, hogyan, milyen ered­ményességgel vesznek részt a feb levelező előkészítésé­ben és az oktatótáborok munkájában. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a feb nem „átmeneti intézmény” a középiskolák és az egye­temek, főiskolák között. A középiskoláknak kell meg­adni azokat az ismereteket, amelyekre a felvételi vizs­gákon és a továbbtanulás során szükség van. (MTI) Nem létező mellény si Otthonban. A középiskolát semmi sem helyettesítheti Tanácskoztak a feb-ek képviselői Borbás Tibor: Szabó Lőrinc

Next

/
Thumbnails
Contents