Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Próbaüzem az egri SZUV-beri Életet le a számítóg Csaknem 120 millió forint testesül meg épületben, (épekben, a KSH és a SZOV új egri központjában A számítóközpont lelke, az ESZR 35-ös (ép beállításé Na(y Miklós és Tolnai János szor(oskodik I------------------------------------­K omo­lyabban Ismerősöm fia is elkezd­te a napokban a tanulást. Azaz, hogy folytatja: kö­zépiskolás lett a kamasz. Az elkövetkezendő négy esztedőben — mint kiszed­tem belőle — most már szakismeretekből merít a „tudás kútjánál”. Merít — gondolom — s kevésbé hiszem, hogy vég­re már mereget. A megle­hetősen elkényeztetett srác ugyanis eddig nem túlsá­gosan erőltette meg magát. Az általánosban hadilábon állt úgyszólván még a leg­fontosabb, legszükségesebb tárgyakkal is, szinte az alapvető tudnivalók közel­ségét sem nagyon kereste. Nemcsak a földrajz, a tör­ténelem, hanem bizony a nélkülözhetetlen matema­tika is meglehetősen távol maradt így tőle. S mivel a tankönyveken kívül más köteteket talán nem is vett soha kézbe; az újság, a rá­dió hidegen hagyta, a tv- ből legfeljebb a krimire volt kíváncsi eddig: a mindennapi élet sok más ismeretéből szintén eléggé kirekedt. Ahogyan hallot­tam: jelentős erőfeszítések árán tudott csak a közép­iskolai felvételire felké­szülni s — mi tagadás? — jó adag szerencsével volt képes végül is megfelelni a vizsgakövetelményeknek. Hittem volna, hogy a váratlan siker majd szár­nyakat ad a továbbtanu­lásához. Ám meglepetve ta­pasztaltam, hogy már az első héten közömbösen, unottan cammogott haza a tanítások után. Eszébe sem jutott, hogy a szakirányú képzés perspektíváin tör­je kócos fejét, s tulajdon jövőjét az eddiginél komo­lyabban latolgassa. Még mindig szinte naponta más szeretne lenni, s ábrándo­zásai véletlenül sem mu­tatják, hogy a legkevésbé is vonzódik a pályára, amire lépett, akár csupán egy icipicit hivatásának te­kinti a szakmát, amelyben négy év múlva majd bizo­nyítványt kap. A „sulit” láthatóan ismét csak amo­lyan kötelező időtöltésnek tekinti, véget érni nem akaró játékai, motorozá­sai, s a papa elegáns sport­kocsijának próbálgatása közbén. Teheti. Mert agyonkényeztető szülei úgy tartják, hogy: szegény gye­rek, ráér még a sorsát ter­vezgetni ... Megütközöm az eseten ,s mélységesen megdöbbente­nek egyéb ilyen tapaszta­lataim is. Hiszen ha tizen­négy esztendős korára még nem is mindenkiben alakul ki teljesen, hogy mit akar — az, aki szakközépiskolába jár: már feltétlenül hatá­rozottabb lehetne. Annál is inkább, mivel valaha ti­zennégy évesen már ke­nyeret kerestek, vagy leg­alábbis felnőttes komoly­sággal készültek az „élet­re”. Kétségtelen, hogy a jobb módban elkényelmesed- tünk, felelőtlenebbek let­tünk. S aligha kell hang­súlyozni, hogy ezt nem ve­zet jóra. Ifjak és idősebbek — változtassunk hát rajta! Gyóni Gyula A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat megyei számítóközpont­láncának legújabb láncszeme az egri számítóközpont. Ami szem-szájnak ingere, az min­den belekerült: korszerű adatelőkészítő és számító­gép, klímaberendezés és ok­tatóterem, és maga az épü­let is: gyöngyszeme a bel­városnak. Az adatbevitelt a „mág­neses csoportos adatgyűjtő rendszer” nevű műszeregyüt­tes oldja meg: ebbe pénte­ken „leheltek életet” szállí­tói, a lengyel szakemberek. Kétszer tizenhat display — képernyős megjelenítő — előtt ülnek majd azok a fia­tal lányok-asszonyok, akik­nek feladata a számítógép adatokkal való „etetése”. A hatalmas tömegű adat bizo­nyos logika szerinti csopor­tosítása már a számítógép feladata. Az ESZR 35 típusú, szovjet gép a nagy teljesít­ményű gépek közé tartozik hazánkban. Szerelését csak egy hónap múlva fejezi be a Számítástechnika Alkal­mazási Vállalat. Mint a SZÜV termelési vezetője, Erdei Zoltán el­mondotta, ez a rendszer ma még fölötte áll a megye igé­nyeinek. Ennek ellenére vannak jó példák. Az anyag- forgalmat, az utókalkuláciőt már géppel végezteti a He­ves megyei Vízmű Vállalat. A szállítás, menetlevél­feldolgozás munkáját tetette gépre a borkombinát, és az ő munkaügyi statisztikát tudó programja is őszre „fu­tóképes” lesz. A Gagarin Hőerőmű Vállalat állóeszkö­zeinek- nyilvántartását oldja meg a SZÜV segítségével, és a karbantartás hálóterve is Egerben készül. De részfel­adatokat már ma is a SZÜV gépei oldanak meg az OTP, a Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság, az AGRO- KER, a ZÖLDÉRT és a Húsipari Vállalat gyöngyösi üzeme számára. A Volánnal is készülnek az együttműkö­désre, amelynek keretében a járatok minimális üzem­anyagot igénylő szervezését, illetőleg a menetrendkészí­tést tudnák megoldani! ‘ Érdekes, hogy a részfel­adatokon felüli, a teljes ter­melésirányítást és gazdálko­dást megoldó számítógépes programok felhasználásának igénye még csak az egri Fi- noms zerel vénygyá rba n fo­galmazódott meg. A válla­lati gazdálkodás minden te­rületére kiterjedő, a- dönté­sek előkészítéséhez szüksé­ges „tablók”, táblázatok a SZÜV gépeiről kerülnek le. Szerte az országban igen sok termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság is igényli már a számítástechnika alkalma­zását. Sokszor úgy, hogy három-négy gazdaság közö­sen viseli ennek költségeit, — de a fegyelmezett gazdál­kodás ma már mindenütt megkövetelné a precíz, a megvesztegethetetlen adat- feldolgozást. Sajnos, a SZÜV egri számítóközpontjában mind ez ideig nem jelent­keztek mezőgazdasági klien­sek ... Kovalski Wiestaw az adat- beviteli rendszer tesztelését végzi A harminckét display előtt ma még néma csend (Fotó: Kőhidi Imre,) Hazánkba érkezik a burmai államfő Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghí­vására szeptember 5-én, hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezik V San Tu, a Burmai Unió Szocia­lista Köztársaság elnöke. „FELTÁMADÓ" BÚTORPIAC Korszerű technológia - termelékenyebb munka A BUBIV egri gyárában készült székék, asztalok, ebéd lőgamitú rák nemcsak formájukban divatosak, a faanyag típusa, színe is iga­zodik a vásárlóik igényeihez. Érdekes, míg a skandináv államokban a fenyőből ké­szült naitúr bútorok kedvel­tek, addig az amerikai és a kanadai piacon a pácolt, sötét berendezési tárgyakat keresik. Ahogy az alapanyag lel­ke a készterméknek, úgy a bútorgyártás alfája és óme­gája a fa megmunkálása, Il­letve felületének kezelése. Nem véletlen hát, hogy az egriek — húszmilliós tőkés exportnövelő hitellel —, né. hány hónapja korszerűsítet­ték felületkezelő berende­zésüket. A beruházásnak három és fél év alatt kell megtérülinde. — Zömmel importból sze­rezzük be a szükséges lak­kot és pácot. Ha az erre va­lót nem tudnánk megter­melni, lényegében megállna a gyár. Ezért örvendetes tóny, hogy az új géppel 30— 50 százalékkal termeléke­nyebbek vagyunk — mondja Vermes Ferenc igazgató. — Régen lakkozás után vár­nunk kellett a száradásra, s ezt ismételtük kétszer-há- romszor a technológia sze­rint. Az új gépsorra tett székek és asztalok a felület, kezelés után egy szárító adagúton mennek át, majd azonnal következhet a má­sodik lakkozás, s a folya­matot tetszés szerint ismé­telhetjük. Nem mellékes szempont az sem, hogy az emberi szervezetre ártalmas lakk most kevésbé veszé­lyezteti dolgozóinkat. Ko­rábban csökkentett munka­időben foglalkoztattuk őket, védő italt és -ételt adtunk, sőt esetenként kénytelenek voltunk más munkakörbe helyezni az asszonyokat, hogy pihentessék szerveze­tükét. Kéthetenként a Kö- JÁL-hoz küldtük őket, hogy ott elvégezhessék a szüksé­ges vizsgálatokat. Most ezek a terhek megszűntek, illetve csökkentek. Az új technoló. giának köszönhetően né­hány dolgozót más munka­körbe helyezhettünk. Ez azért is kedvező, mert gyá­runk amúgy is létszámgon­dokkal küszködik, különö­sen kevés a betanított és segédmunkás. — Műszakonként tehát kö­zel megduplázódott a terme­lés. De tudják-e majd érté­kesíteni a bútorokat, hiszen a piacon még ma sem ta­pasztalható régi vásárlá­si kedv. — A felületkezelést éppen azért korszerűsítettük, mert jó néhány nyugati partne­rünk jelzése erre ösztönzött. Kár volna belemélyedni a szakmai gondokba. Elég annyi, hogy az új technoló­gia alkalmazásával jobb a ikésztermék 'minősége is. A piacon egyébként már érezhető az élénkülés. Na­gyobb megrendelést kaptunk az NSZK-tól, Dániába folya­matosan szállítunk székéket és már jelezték, hagy jö­vőre megtniplázzák az idei mennyiséget, vagyis 12 ezer darabos megrendelést ka­punk. Főmérnökünk' Bécs- ben tárgyal, a jövő hétre pe­dig amerikai, kanadai, svéd, francia és NSZK-beli keres­kedőket várunk. A BUBIV gyáregységeinél most a korábbiaknál is na­gyobb hangsúlyt kapott a tőkésexport. Arról van szó, hagy minden megtermelt dollár után egy forintot ad­nak a nyügaiti kivitelire dolgozóknak. Ezt az ösztön­zőt az országban egyedül nálunk alkalmazzák. A gyárban azonban sokan a belföldi értékesítésre szánt bútorokat készítik, így ele­ve nem részesülhetnek eb­ben a mozgóbérben. — Az említett területen kizárólag a legjobb szak­embereket foglalkoztatjuk, akik nemcsak a mennyi­ségi és minősiégi munkában, hanem a fegyelemben is példamutatók, ök most ál­tálban 20 százalékos több­letjövedelemben részesül­nek. Nem mondom, nehéz volt az új bérezési formát elfogadtatná, akadt két ki­lépett dolgozó is, de a több­ségük végül megértette, el­fogadta az új rendszert. An­nál is inkább, mert koráb­ban éppen a differenciált bérezés megvalósítását szor­galmazták.-Említette: kevés a betaní­tott és segédmunkás. Mi a helyzet a szakemberekkel? — Későn, mindössze -há­rom éve vállalkoztunk a szakmunkásképzésre. Ko­rábban hat, az idén tizen­két asztalos tanulja a szak­mát, heti három alkalommal a saját erőnkből létesített tanműhelyben. A harmadi­kosokat — tanulmányi ered­ményüktől függetlenül —, normában vagy időbérben alkalmazhatjuk a gyárt mű­helyekben is. A diákok a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése uftán sem vágy­nak el tőlünk, a tavaly vég­zettek közül csak egy mon­dott búcsút. Így a szakmun­kás-utánpótlásunk lénye­gében megoldott. A BUBIV egri gyárának -termékei méltán aratnak Äert a hazai és külföldi piacokon. A bútorokat kül­földre szétszereftt állapot,ban szállítják, hiszen így a prak­tikusabb, az olcsóbb. Elgon­dolkodtató viszont, hogy a hazad üzleték nem kedvelik ezt a megoldást. Pedig az összeszerelés a mellékelt út­mutató aáapján egyszerű, s így az üzletekből akár sze­mélykocsiiban is hazavihető a bútor. Labdarúgás A labdarúgó NB I. szombati fordulójának eredményei lapzártáig: Tatabánya—FTC 4—3, Bp. Honvéd—Rába ETO 1—1, Ű. Dózsa—Zalaegerszeg 4— 0, Nyíregyháza—MTK- VM 0—1, Diósgyőr—Volán SC 0—3, Pécs—SZEOL AK 5— 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents