Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 3., szombat 13 A világ — étkezik. Jól, rosszul, de elengedhetetlenül. A cél természetesen a korszerű táplálkozás. Ennek egyik nélkülözhetetlen alapja a szorgos kis rovarok, a „nagy teljesítményű” méhecskék által előállított kitűnő csemege — a méz. Jelen összeállításunk ennek történeti fejlődését kívánja bemutatni, de emellett természetesen igyekszünk kóstolót adni egyéb, szintén nélkülözhetetlen élelmiszerekből is. Jó étvágyat! Összeállította: KIS SZABÓ ERVIN Egyre több és jobb konzerv Képünkön: tartósítóipari tanfolyam az NSZK-ban, ahol a hallgatók a konzervdobozok zárásának új, jobb technológiájával ismerkednek. (MTI Külföldi Képszolgálat) Világszerte óriási jelentőségre tesznek szert a különféle tartósított élelmiszerek. Ezek résziben kész vagy félkész termékek, amelyek nagyon jelentősen megkönnyítik a háziasszonyok munkáját. Elég néhány mozdulat ia készítmény kinyitásához, rövid melegítés, és máris tálalhatók a ma már igen nagy választékú ételeik. De a kényelmen kívül másik óriási érdemük a tartósított élelmiszereknek, hogy főleg a zöldségféléknél a rövid szezont az egész évre elnyújtják. A zöldborsó néhány hetes főszezonja helyett például ma az egész évben friss zöldborsót lehet vásárolni, akár nyersen fagyasztva, vagy üvegben, dobozban, tartósítva, akár valamilyen ételnek elkészítve. Az első konzervet egyébként a XIX. százád elején egy francia szakács készítette. A legismertebb tartósított élelmiszer a dobozos konzerv, amelyet megfelelő fémlemezből gyártott, legtöbbször kör keresztmetszetű dobodban tartósítanak. A doboz belsejét ún. konzervdoboz-lakkokkal vonják be. Ezek kópéiból, módosított vagy plasztikussá tett fenolgyantákból, újabban epoxigyantákból. többnyire beégethető minőségben készülnek. Jól állják a steri- lezést és védik a konzerv tulajdonságait az íz változása nélkül. A tartósítás lényege az élelmiszerek romlá*sán,ak a megakadályozása, amely fizikai, kémiai, mikrobiológiai és biológiai okokra vezethető vissza. A romlás megakadályozható fizikai módszerekkel, pl. szűréssel, a víztartalom csökkentésével, hőelvonással, hőkezeléssel, sugárzással vagy kémiai módszerekkel: különböző konzerválószerek hozzáadásával. Ősi tartósítási lehetőség a mikrobiológiai módszer: egyes tápanyagokban bizonyos baktériumok elsza- porítása. Így készülnék a különféle savanyított áruk. A konzervgyártás egyik legfőbb célja, hogy a gyorsan romló élelmiszereiket minél kevesebb változtatással, s lehetőleg teljes tápértékükkel hosszú időn át megőrizze. A konzervsk nagy szerepet játszanak a közellátás zavartalanságának a fenntartásában. Citromsav — gombából Lett tudósok Aspergillus niger elnevezésű penészgombát vegyszerekkel és ultraibolya sugárzással kezeltek. Ez feltehetően hatott a mikroszkopikus kicsinységű gomba örökletes képességeire. Az új tulajdonságok között egy gazdaságilag szerfölött előnyös is akadt: a mikroszervezet nagyobb mennyiségben választ ki citromsavat. A gombát olcsó táptalajon: culkorrépalében tenyésztik majd. Gyorsított húsérlelés A frissen vágott állat húsa szívós, főzés után is kemény marad, a húst ezért érlelik. Érés közben a hús puhává, porhanyóssá válik. Az állat izomzata ugyanis vágás után megmerevedik, majd tárolás közben isimét fellazul. Ez a folyamat az enzimek tevékenységével kapcsolatos. Angliában újabban mesterségesen adagolt enzimekkel gyorsítják a hús érését. Cukorkémiai A nyár gazdag hazad tudományos eseményekben. Ezeknek sorába tartozik a „szénhidrátok és glykökon- jugátak második európai szimpóziuma”, avagy egyszerűbben a cukorkémiai kongresszus, amelynek augusztus 9—12. között Budapest volt a színhelye. A konferencián a cukorkémia különféle kutatási területeivel foglalkozó mintegy száznegyven külföldi és negyven hazai szakember vett részt. Az átlagember számára a cukor szó csak édesítő anyagot jelent, a kémiai értelemben vett cukor fogalma azonban sóikkal tágabb. A cukrok ugyanis egy a természetben igen elterjedt ve- gyületcsaládot jelentenek, a szénhidrátokat, amelyeknek különböző szerkezetű képviselői egymással vagy más szerves molekulákkal összekapcsolódva az élet számos területén döntő fontosságú vegyü letek. A cukrok érdekessége, hogy szerkezetükből adódóan kémiailag könnyen és változatos módokon átalakíthatok, ezért a gyógyszer- ipar egyre nagyobb mértékben használja fel őket kémiai építőanyagként a bonyolultabb molekulák felépítésében. APIMONDIA ’83 névvel ez év augusztus 25—31. között Budapesten tartották a Méhészek Világszervezetének XXIX. találkozóját. Ebből az alkalomból a budapesti Sportcsarnokban 300 előadás hangzott el. Ezek között szó esett a méhészet napi gondjairól, a termelésfejlesztés problémáiról, a szövetkezetek és a méhészet kapcsolatáról. De mindezek mellett helyet kapott a programban a magyar méhészet ezer éves múltjának bemutatása is. Erre jó alkalmat nyújt az augusztus 29-én Gödöllőn megnyílt Magyar Méhészeti Múzeum. A középkorban A magyar nyelvben a „kaptár’ szó igen régóta* használatos. Nyelvészek állapították meg, hogy régebb ideje van meg nyelvünkben, mint a „kas” szavunk. Ezek szerint a honfoglaló magyarság a méhészkedéssel még valahol az őshazában ismerkedett meg, onnan hozta magával ismereteit. A magyarság a Kárpátmedencében is tovább folytatta ősi mesterségét, és az Árpád-ikorban a falvak egész sora foglalkozott mé* hészettel. Ezt tanúsítiák a Födémes, Méhész, Méhes, Méhlő helyneveink, a Méz- nevelő, Mézműveío. Mézadó személyneveink is. A Heves megyei Födémes község eredetét egyes nyelvészek a méhészkedéssel hozták kapcsolatba, azt állítva: a név attól a cselekedettől eredt, hogy az élőfa- bodonokban levő méhcsaládokat télire úgy védték, hogy a nyílást deszkával, azaz födémmel szegezték be. De ősi méhészkedésre utalnak például a demjéni kaptárkövek is. A közénkor- ban a méz helyettesítette a mai nélkülözhetetlen cukrot, és a melléktermékekből kékonferencia Nos, a cukrok kémiai, biokémiai és analitikai vizsgálati vetületeiről tartott előadást a konferencián tizenkét világhírű tudós, majd ezt követően huszonegy európai ország kutatói mintegy százkilencven úgynevezett poster-előadásiban ismertették legújabb eredményeiket. Nem ok nélkül lett Magyarország a második európai szimpózium színhelye: a. tudományos világ ezzel is emlékezik dr. Zemplén Géza akadémikus születésének századik évfordulójára. Zemplén professzor annak idején mint a Budapesti Műszaki Egyetem szerves- 'kémiái professzora honosL tóttá meg hazánkban a cukorkémiát, és tudományos eredményeivel nemzetközi elismerést szerzett. Közvetlenül vagy közvetve minden magyar cukofkémikus az ő tanítványa, és az általa kezdeményezett kutatások sike. rés folytatása biztosított nemzetközi hírnevet a Zemplén Géza nevével fémjelzett „magyar iskolának” — ez a folytatólagos elismerés volt a szimpózium rendezési joga odaítélésének másik oka. Európa cukorkémikusainak tapasztalatcseréje révén újabb, a gyakorlatban is hasznosítható eredményekkel gazdagodott a magyar tudomány. szítették a viaszgyertyát és a mézsört. Ezért a méhészkedés jelentősebb volt, mint manapság. A XV—XVI. században nemcsak a jobbágyok termelnek mézet, hanem a földesurak is, mégpedig a nagy menyiségből ítélve nemcsak a majorság, az udvartartás szükségletének fedezésére, hanem piaci igények kielégítésére is. Erre vonatkozóan az 194.3. évi Bakócz-kó- dex tartalmaz értékes Heves megyei adatokat. Az egri püspöki uradalom két úton elégíti ki a mézszükségletét. Saját termelésű mézzel és tizeddel. A tizedekből az uradalom birtokaiba évente 330 kas méz jutott, ebből nagy mennyiséget adhattak él a piacokon is. A fő piac: Pest. A végvári korban A XVI. századi dézsma- jegyzékek alapján a méhtar- tás helyzetéről a következő képet kapjuk. 1549-ben a patai districtusban a föld nélküliek szárma alacsony, 1,3 százalék. Persze nem minden föld nélküli méhész vagyontalan. Nyolc méhészgazdá- nak szőlője van Gyöngyösön, s nem is olyan apró parcellák. A középkorban az összeírások majd minden kastélynál és udvarháznál megemlítik a méh- vagy méhes- kertet is. Ezek éppen úgy voltak kerítve, mint a többi magyar kertek. A magyar háztartásban a méz és a viasz a XVI. században is fontos szerepet játszott. A liktáriumoknak nevezett befőtteket mind mézzel készítették, a sütemények is 'mézzel készültek, a méh.ser_ hez is méz kellett. A gyógyító füveket és virágokat, sőt virágvizeket is mézzel elegyítették. A nálunk néo- szerű tárkonyméz. rózsaiméz, stb. készítéséhez is ezt haszNagyüzemi heringhalászat Európában a heringhalá- szat sok évszázados múltra tekinthet vissza. A Keletitenger a X. és a XI. században igen gazdag volt he- ringben .Az egyik legrégibb történelmi feljegyzés a he- ringhalászatról a 709-es évből maradt ránk. A francia krónikaírók 1030-ban emlékeztek meg első ízben a he- rimghalászokról. III. Sándor pápa 1160-ban engedélyt adott az észak-német halászoknak, hogy vasár- és ün-' nepnapdkon is kimehesser nek heringet fogni a tengerre. Hollandiában a he- ringhalászat a XVII. században érte el a virágzását. Két nagy csapás érte: az egyik Cromwell hajózási törvénye volt, a másik a franciák agreszivitása, akik például 1703-ban kalózok módjára csaptak rá a békés holland halászhajókra, és számos halászbárkát elsülynálták. A viaszt kalácsba fonva árulták. Az özvegy jobbágyasszonyoknak kötelességük volt a földesúr számára gyertyát mártani, ezeket hívták gyertyamártó asszonyoknak. A török hódoltság alatt A török időkiben az egri vilajet területén a természetbeni adózás továbbra is megmaradt, és ebben a formáiban szinte minden község köteles volt mézet is adni. Ezt részben a török katonaság élelmezésére fordították, másrészt sokféle módon felhasználták. A méztermelés a török hódoltság utolsó évtizedeiben az örökös hadakozások miatt lecsökkent, a méh kasok elpusztultak, de a török hódoltság után falun is, a megye városaiban is újra fellendült. Egerben 1698-ban még’ 287, 1699-ben 431, 1700Jban 356 köpű mézet adóztattak. A méhtartás fontosságát még a rpgi királyok is elismerték — írta Káló Péter mezőkövesdi méhészíró a méh tartásról szóló könyvében 1816-ban. Napjainkban A méhészkedés mindaddig fontos ága marad az ország gazdaságának, amíg a cukor feldolgozásával, a villamos- energia felhasználásával mind a méz, mind a viasz és az egyéb melléktermékek jelentősége a minimálisra csökken. A századforduló körül bekapcsolódik a cukortermelésbe a hatvani és a selypi cukorgyár. Ez meglátszik a méhészkedés visz- szaesésén is. 1906-ban a megye méztermelése 178 mázsára tehető. 1912-ben 318 méhész — igaz, hogv esősorban a rossz termelés miatt — már osak 66 mázsát termelt. lyesztettek. Heringfronton azóta sem minden csendes, időmként kitör a vita egyes országok között a felségvíz- határok, a halászmezők miatt. A heringhialászat technikája ebben az évszázadban nagyon sokat fejlődött. A nyolcvanas évek elejétől az NDK halászati szakemberei új fogási technikákat1 dolgoztak ki. Például nem szükséges a halászhajónak visszatérnie minden egyes halászat után támaszpont- kikötőjébe. A gazdag lelőhelyeket lehalásszák, és a zsákmányt a nyílt tengeren átrakják a feldolgozóhajóra. Így a halászhajó megszabadul zsákmányától, azonnal indulhat a következő fogásra. A felszabadulás után jelentős változás történik a méhészkedésben. 1952-ben a Méhészeti. Nemzeti Válla’a- tot a Népgazdasági Tanács a SZÖVOSZ hatáskörébe utalta. Azóta napjainkig a méhészkedés szövetkezeti keretek között folyik az úgynevezett méhészeti szakcsoportokban. A szövetkezeti méhészek eredményes munkáját dicséri, hogy 1972-ben Heves megyében mintegy 1000— 1,100-an foglalkoznak méhészettel. A társuláson kívüli méhészek körülbelül 30—40 százaléka árutermeléssel foglalkozik, míg a többi önellátásra termel. 1982-ben már Magyarországon 40 000 méhészt tartanák nyilván és tőlük a HUNGARONEKTÁR 1400 vagon mézet vásárolt. Ennek körülbelül 75 százalékát exportálták, a többi hazai piacon fogyott el. Hevesben 1962-ben 8 áfész keretében 17 szakcsoport működött 1100 fővel. Méztermelésük is állandóan fejlődött, az 1960. évi 72 tonnáról 1982-ben már 940- re emelkedett. Korszerű méhészetek jöttek létre 27 000 méhcsaláddal. Hatékonyabb lett a vándoroltatás, a méhészek immár 40 méhészko- osival járják a mézelőhelyeket. Munkájuk elismerését és támogatását mutatja, hogy 3,5 millió forint fejlesztési támogatásban részesültek A szakcsoportok között is eredményes a hatvani Nektár, amely 1983-ban 50 tonna méz leadását vállalta, amelyet szerte a világon fogyasztanak majd. Jelentős a Heves megyei méhészet jelene, biztató a jövője. A méhészek XXiv világtalálkozóján a Heves megyei méhészek sem a múltjukkal, sem a jelenükkel nem vallottak szégyent. Varga László A Heves megyei méhészkedés múltja és jelene A Bodrogolaszi „Búzakalász” Mgtsz Építőipari Kirendeltsége felvételre keres Kőműves és villanyszerelő szakmunkásokat valamint segédmunkásokat és gépírni tudó adminisztrátort. Jelentkezés: EGER, Pozsonyi u. 17. Heves megyei Finommechanikai Vállalat II. számú üzemébe felvételre keresünk- udvaros segédmunkásokat, — anyagmozgató segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Horváth Tibor üzemvezető EGER, Kocsis Bernát u. 3. sz.
