Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-27 / 228. szám
s. H eti umor ét elején — A sajtó annyira befolyásolja az életet, hogy az ember el se képzelné. — Nekem mondja? Én hirdetésre nősültem! ★ — Mit csinálsz azzal az 50 koronával, amit neked adtam, Károlyka? — Pénztárcát veszek, hogy ne veszítsem el. ★ NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 27., kedd A keleti kereszténység táblaképei Az ikonok Jellegzetesen zárt szerkezetű fej az Usztyugi üdvözlet elnevezésű ikonból A tárlatlátogatók, az albumlapuzgatok többsége jól tudja, hogy az ikonokról merev arcú szentek, élesen körvonalazott, akár szögletesnek Is mondható angyal - alakok tekintenek a késői szemlélőre. Az talán már kevésbé közismert, hogy az ikon szó görög kifejezés, és eredetileg képmást jelentett. Ezt a minősítést kezdték aztán a Krisztust, Máriát és a már említett szenteket ábrázoló műveikre alkalmazni azok a bizánci festők, akik a VI. századtól mind nagyobb számban foglalkoztak e képtípus készítésével. Az általuk meg. örökített portrék, majd később jelenetek java része a keleti kereszténység templomaiba került, ahol az ikonosztázokra — vagyis képállványokra — rögzítették. (Ilyen háromajtós, a hajót és a szentélyt elválasz. tó „falak" egyébként hazánkban is sokfelé láthatók, elég csak a szentendrei szerb templomokra utalni.) XII. századi ikon: az úgynevezett Usztyugi Angyali üdvözlet A z iskonfestés Bizánc- r» ból indult útjára. Ott alakultak ki jellegzetességei — elsősorban az, hogy az ábrázolt alakokat mind szemtől szembe, azaz frontálisan mutatták —, s valószínűleg ott készültek az első ún. mintarajzok, amelyek kísérőszövegeikkel egyetemben aztán átkerültek orosz fölre, ahol az ikonművészet végül is a maga teljes szépségében kivirágzott. Ám amíg ez bekövetkezett, hosszú évszázadok teltek el, hisz a novgorodi iskola meglétéről csak a XII. századtól vannak adataink. Hogy miért éppen ott bontakoztatták ki tehetségüket a bizánci mintákat immár nem csak követő, hanem azokat MA IS MŰKÖDIK A televízióban néhány pillanatra megáll a kép, a Föld egy részletének térképe, 30—40 ezer méter magasságból fényképezve, a jobb sarokban töredezett kis folt: Magyarország. Balról sötétebb-világosabb tömegek láthatók, ezek ciklonok és frontok. Pár magyarázó szó és a néző mindjárt tudja, milyen idő várható holnap és pár nap közelségében. A meteorológiai szolgálat szinte egy évtized távlatában vált kozmikus méretű nagyüzemmé, amióta a Me- teorstár és egyéb műholdak rögzítik a Föld arcát. Azelőtt „kisüzemi szolgáltatás” volt az időjelzés munkája, s ez a munka a krími háború tanulságaképpen indult meg. Csak a közvetlenül érdekeltek és a történetbúvárok emlékeznek a krími háborúra. Ezt a háborút 1854— 55-ben vívták az angolok, franciák és a törökök az oroszokkal szemben, amikor a cári hatalom el akarta foglalni Törökországot. Ez a háború három szempontból volt emlékezetes. Az egyesült támadó csapatok Bulgáriában gyülekeztek és az angol—francia flotta védelme alatt tengeri úton szállították azokat a Krím- félszigetre, ahol a Törökországot fenyegető gócpont, Szevasztopol volt a cél. Az újabb történelem legnagyobb csapatszállítása volt ez, ötvenhétezer katonát vittek a hajók Bulgáriából a Krím-félszigetre, két nap alatt. A másik emlékezetes tény, hogy ez volt az első „álló háború”, mert az első évben nem sikerült döntést elérni. A harmadik háborús esemény az volt, hogy egy tengeri vihar szétszórta és megsemmisítette az angol—francig hajóhadat. A ciklofr ökának megállapításával a francia kormány Levellier csillagászt bízta meg, aki megállapította, hogy a ciklont előre lehetett volna jelezni, ha egész Európáról rendszeres tovább is fejlesztő ikonfestők? Nyilván azért, mert Novgorod abban az időben önálló független bajorság volt, s urai a katonai és gazdasági hatalom gyarapítása mellett a hitélet elmélyítésére is törekedtek — ehhez pedig kellettek a gazdagabbnál gazdagabb díszítésű, az egyszerű népet elkápráztató ikonok. (Hogy a novgorodi mesterek mennyire megújították e műfajt, azt jól jellemzi egy újításuk: ők kezdték ún. szegélyképekkel körbe keríteni a középpontban lévő ábrázolást, amely jelenetek a megörökített személy életének egy-egy állomását mutatták be.) Novgorod 1478-tól a moszkvai fejedelemség fönnidőjárási adatokat ismertek volna. így indult meg és terjedt el az államok között az időjárást jelző szolgálat. Az első világháború előtti Magyarországon ötven nagyobb és 137 kisebb megfigyelő szolgálat működött, ezek közül 29 maradt meg, köztük az egri megfigyelő állomás. Az egri meteorológiai állomás 1873-ban alakult meg a ciszterci gimnáziumban, első vezetőjének nevét is megőrizték a feljegyzések: Horváth Zsigmond földrajztanár volt. A háború után a vincellér- iskolába helyezték át a megfigyelő állomást. Mindennap háromszor mérték a légnyomást, a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, a szélirányt, a felhők alakját és vonulásuk irányát. Az adatokat jegyzőkönyvbe foglalták, ezenkívül minden reggel táviratban jelentették az Országos Meteorológiai Intézetnek. A távirat tartalma szigorúan titkos, éppen ezért számokkal rejtjelezték a szöveget. Ezeknek az adatoknak ismeretében készítette a központ az időjárás várható alakulásáról szóló prognózisát. Az egri időjárási szolgálat ma is működik, immár száztíz esztendeje. Ma is ugyanazokat az adatokat gyűjtik, mint egy évszázaddal ezelőtt és ugyanúgy titkos állami táviratban közli minden reggel az Országos Meteorológiai Intézettel. A régi időkben a rejtjel neve schriffre volt, ma kódnak hívják. De hogy miért titkos és senkinek ki nem szolgáltatható, azt a jó ég tudja ilyen nagyüzemi körülmények mellett. Annak idején bizonyára hadászati jelentősége volt, s ez — emlékül — máig megmaradt. Az egri puskaDoros toronyhoz is évtizedekig küldték a laktanyából az őrséget, amikor se torony nem volt már ott, se puskapor. Kapor Elemér hatósága alá került, s ettől kezdve az ottani ikonfestő iskola vette át a vezető szerepet, s adott az egyetemes művészettörténetnek olyan kiválóságokat, mint a feltehetően görög eredetű Teofan Grek — ő egyébként még Novgorodban tanult —, a világhíres, filmen is megidézett Rubljov, és a kevéssé ismert, de annál tehetségesebb Gyionyiszij. A moszkvai iskolának ez a megannyi remekművet hátrahagyó hármas egyébként a hagyományosan zárt formák ismétlése közben is önálló művészi elképzeléseket követett. Mint a szakértők — köztük a magyar dr. Rúzsa György, aki ennek az ábrázolási ágnak a legjobb Kerek 300 évvel ezelőtt, 1683. július 16-án zárult be a török támadógyűrű Bécs körül. Az osztrák, bajor és lengyel csapatok szeptember I2-én vívták döntő csatájukat a törökkel és győztek, és a következő napokban a menekülő seregeket a Rába mögött vonta vissza Kara Musztafa nagyvezér, akit még ez év karácsonyán Belgrádban ért utol a szultán selyemzsinórja. Ezzel a gyászos török vereséggel kezdődött el a hódoltsági Magyarország felszabadítása a Heves megyei várak, Sírok, Szarvaskő, Heves, Hatvan, 1687-ben pedig Eger felmentése. Hosszú ideig kellett tehát várni Heves megyében, amíg ez az áhított pillanat elkövetkezik, régen volt már 1541, amikor a török Buda várát elfoglalta, 1544- ben már övék Hatvan vára, és nekik adózik Gyöngyös város, és a következő években szinte az egész Heves megye. 1552 szeptemberében- októberében volt az Európa- szerte ' híres egri vár ostroma, amely fényes magyar győzelemmel ért véget. 1596-ban azonban a török csapatok mégis beveszik Eger várát, és ettől kezdve korlátlan urak a hódoltsági Magyarországon, s adószedőik a messzi Felvidékre is elnyargalnak. A török veszedelem persze sokkal korábbra nyúlik vissza, mint 1552. Az egriek már a XV. században részt vesznek elhárításában. Huhazai ismerője — minősíteni szokták, Grek volt az indulatos, Rubljov a maga finom, üde színeivel a harmonikus, míg Gyionyiszij az ünnepélyes. Még két másik, sajátos jegyeket felmutató műhely is működött: az egyik Pszkouban képezte a főképp görög példaképeket követő — általában sötétes tónusban festő — mestereket, a másik pedig Tverben virágzott, ahol inkább finom, dekoratív munkák kerültek ki az ecsetek alól. Az ikonfestészet merevsége az idők folyamán természetesen oldódott valamit. Ugyanígy a frontális ábrázolástól is mind gyakrabban eltekintettek, s felválnyadi János 1444. évi híres várnai csatájában ott van az egri püspök bandériuma is, és így a csatamezőn az első találkozásra szükségszerűen ekkor került sor. Mátyás tudvalevőleg szintén többször csatázott a törökkel. Ezek a csaták azonban már nem a távoli Balkánon, hanem az országhatárhoz közel zajlanak. Az ezekben ejtett török foglyokat eladják, vagy kiszabadulásukig munkára fogják a nagyobb gazdaságokban. Ez utóbbiról tanúskodik Bakócz Tamás egri püspök 1493—95. évi számadáskönyve is. Eszerint az Eger melletti Táricányon, ahol az egri püspöknek kertje, nyaralókastélya volt, több törököt is tartottak. Számukra következtetni lehet abból is, hogy négy gyalogost őriző katonát rendeltek- melléjük, nehogy elszökjenek. Munkájuk a püspöki kert kapálása és egyéb mezei munka elvégzése volt. Ellátásukról az intéző gondoskodott. Mint foglyok, munkájukat ingyen végezték, ennek ellenében élelmezték és ruházták őket. 1493-ban például kilenc török fogoly részére vásároltak ruhát. 1495-ben már csak öt török foglyot ruháztak fel. Azt, hogy a foglyok sorsa a későbbiek során hogyan alakult, egyelőre homály fedi. Arról sem tudunk, hogy az 1500-as évek első évtizedeiben voltak-e itt újabbak vagy sem. Az azonban elképzelhető, hogy tóttá ezt a távlatokat éreztető perspektivikus bemutatás. A sok-sok szent közé pedig egy-egy világi személy is odakerült. Ami e táblaképek történetében a most említett iskolák működésének befejezte után történt, az immár a kézműves ipar históriájába Tartozik. Grek, Rubljov, Gyionyiszij és más mesterek munkái viszont — hála a hozzáértő restaurálásnak — ma is eredeti szépségükben hirdetik e sajátos ábrázolási mód megannyi utánozhatatlan szépségét, s egyúttal azt, hogy egy ilyen kemény regulákon alapuló festészeti ágazatban is képes megmutatni magát az eredeti tehetség. (A. L.) az egyre sűrűbb török—magyar csatározások során ejtett foglyok közül ismételten az egri. püspöki birtokra is került belőlük. 1687. december 7-én a törökök az Egert vívó felszabadító csapatoknak megadták magukat, ezért szabadon elvonulhattak. Üj székhelyükön, Temesvárott még 1705-ben is hallattak magukról. A későbbi kapcsolatok azonban már sokkal békésebbek. II. Rákóczi Ferenc 1708. augusztus 17-én Ibrahim nándorfehérvári pasát arról tájékoztatja, hogy az itt kereskedő Mujak és Musztafa nevű kereskedőket a pénz árfolyamának csökkentése miatt kártalanították. Később az osztrákok féltve magyarországi kereskedelmi pozíciójukat, eltiltják a török kereskedőket a magyar- országi városok látogatásától is. De nemcsak őket, hanem a jövő-menő törököket sem kedvelik többé. Ezért járta meg 1772-ben egy Vészelik nevű egri rác lakos is, mert a tilalmat félretéve házába „törököt” fogadott be. Büntetése 25 pálca és 12 Rhen forint. Még később, a XIX—XX. században az egri—török kapcsolatok továbbszelídülnek, sőt egyre inkább barátiakká válnak. Török delegációk, politikusok, és főleg turisták, no meg hithű mohamedánok látogatják a várost, hogy a minaret láttán elmerengjenek itt hajdani dicsőségük emlékein. Varga László — Ez a gyógyszer nagyon keserű, ha beveszi, öblítse le vízzel... — És a vizet mivel öblítsem le? ★ — Miért van ma olyan kevés ember a moziban? — Mert a film 18 éven aluliaknak nem ajánlott, másokat meg nem érdekel. ★ — Miért hívod a menyasszonyodat „kis csigámnak"? — Mert saját háza van.. ■ ★ A skót meglátogatja barátját, akit ágyban talál. — Te nappal alszol? — Persze. így megspórolom a hálóinget. ★ Egy éjszakai bár plakátjának szövege: „Nézze meg legújabb műsorunkat! Húsz gyönyörű kosztümöt és huszonnégy csinos táncosnőt láthat!” ★ —Mit gondol, atyám, ha egymillió dollárt adok önnek, üdvözülök? — kérdezi a paptól a haldokló milliomos. — Nem tudom, de megpróbálhatjuk. ★ — Csupa vér az arcod! — Csuklóit a borbély... Aforizmák A kormányzás művészete az a képesség, hogy kielégítjük a nemzet nagyobbik felét anélkül, hogy a kisebbiket elszomorítanánk. (Edgar Faure) ★ Az optimista általában az a kortársunk, aki rosszul in' formált. (John B. Priestley) ★ Ha Isten kereskedő lenne, velünk, emberekkel már rég csődöt mondott volna. ★ Amikor ütött az utolsó órája, megjátszotta a süketet. ★ Jókra és rosszakra osztja az embereket. A rosszak a többiek. ★ Közlemény: a becsületes megtaláló elveszett. ★ A leginkább nagyothalló papok a legnépszerűbb gyóntatóatyák. ★ Felhős a homloka. Rövidesen záporozni a fognak az előítéletek. (Werner Mitsch) ★ Az Achilles-sarok gyakran — a fej. ★ Ne hagyd, hogy napközben aludjon a lelkiismereted, különben éjjel ő nem hagy aludni téged. (A. Anyiszenko) ★ Vannak, akik a csillagok, vannak, akik a szélirány szerint tájékozódnak. (Sz. Markova) ★ A haladás: az egyszerű formaságtól — a bonyolult felé. (Formális tréfa) Száztíz éves egri meteorológiai szolgálat MÁR VÁRNÁNÁL IS Hajdani törökök Heves megyében
