Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 24., szombat 11 Ma már a betakarításnak, s az élelmiszernek való tárolásának is tudománya van. Hogyan szüreteljünk minél gyorsabban, csökkentve ezzel a veszteséget? Milyen követelményeknek kell megfelelnie ma egy korszerű gabonaraktárnak? Vagy éppen, milyen gépekkel gyorsítsuk, tegyük könnyebbé a mezőgazdasági munkát? összeállításunkban ezekre a kérdésekre kerestünk választ. Ezen kívül bepillantást nyerhetünk az Európa-hírű szegedi botanikus kertbe, s megtudhatjuk azt is, miért olyan érdekes az ó-bor. Összeállította: Kis Szabó Ervin A kenyérgabona tárolásáról A gabonabetakarítás időszakában napi több száz vagon búzát nyelnek el a kenyérgabonát tároló tornyok, a hatalmas silók. De még így sincs belőlük elég. Az egy főre eső szemestermék-ter- melésben Magyarország a világ élvonalába tartozik. A korszerű tárolók aránya azonban az eddigi lendületes raktárépítés ellenére is kicsi (kb. 35 százalék). Az összes tárolókapacitás a szemes termékeknek csak kétharmadát alapra modulelemekből csavarozással, daruzás nélkül megépíthetők. A betonépítmény elkészítése technológiai okokból nem gyorsítható. Komoly előnynek számít, hogy a fémsiló összeszerelése sokkal gyorsabb, s további gyorsításának nincsenek technológiai akadályai. A silók konstrukciójánál — legyen az vasbeton, vagy fémsiló — sok múlik a bees kitárolási lehetőségek megfelelő megteremtésén. képes befogadni, ami azért is kedvezőtlen, mert nem megfelelő tárolási körülmények között 15—20 százalékot is elérhet a minőségi károsodás. A vasbetonsilók építése bonyolult és drága technológiát igényel (alapozás, vasalás, zsaluzás, betonkészítés, stb.), de maga az építmény stabil időálló, így hosszú időre megoldja egy-egy terület tárolási problémáit. Napjainkban inkább a fémsilók létesítését helyezik előtérbe, amelyek igénytelenebb Gondolni kell például arra, hogy ha a tornyot folyamatosan töltik és egyidejűleg ürítik le, a legrégebben tárolt anyag legkorábbi ürítése csak alsó kihordással oldható meg. Képünkön különös nézőpontból, a felső feltöltővezetékek erdejéből ismerkedhetünk meg egy silósorral. Jól látható, hogy a gabonasilók mindegyikébe több vezeték is becsatlakozik, így a betárolásnál mindenfajta kombináció megvalósítására lehetőség van. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) Ehető kaktuszok, iható agavék ötezer fajta fű, fa, virág otthona a szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertje. Látogatói olyan egzotikus növénypéldányokat csodálhatnak meg, amilyenek Európában nagyon kevés helyen lelhetők fel. Az év minden szakában sok érdeklődőt vonz az igen gazdag kaktuszgyűjtemény. A Közép- és Dél-Ameriká- ban honos medvetalpkaktu- szok között nem ritkák a két-három méter magasságúak, amelyek szürkés-fehér, hamvaskék és sötétzöld színekben díszlenek. Sárga és piros virágaik meglepően hasonlítanak a rózsához, s a húsos levelek szélén sűrűn, fürtszerűen helyezkednek el. Virágzás után fejlődnek ki a nagy mákgubóhoz hasonlító, igen jóízű termések, amelyeket hazájukban meghámozva fogyasztanak. A kecses oszlopkaktuszok termése pedig olyan, mint egy nagy szilva, pirosra érik be, kásás húsú, kellemes édes ízű. Nemcsak ehető, hanem „iható” növényei is vannak a kertnek — a kemény lombú pozsgás növények, az agavék. Az Agave americana csupán egyszer virágzik, ehhez azonban negyven-ötven éves kort kell megérnie. Ilyenkor hat-hét méternyire feltörő virágszárat hajt. Hazájában — főleg Mexikóban — gazdasági növényként termesztik. Fának is beillő vastagságú virágszárát megcsapolják, s belőle 200 liternyi tejszerű nedvet is nyernek. Az agavé levét erjesztik és ebből készítik a pulque néven ismert szeszes italt. A szirombontás egyben a haty- tyúdala is az agavénak. A növény ezután elpusztul, de. tövénél több sarjat hajt, s így szaporodik. Robi és társai a Robi—50-et láthatjuk kétféle összeállításban, rotációs kapával, illetve szállításra alkalmas pótkocsival. (KS) Világszerte, így hazánkban is egyre nő az'igény az univerzális kerti kisgépek iránt. Némi túlzással kistraktorok- nak nevezik e hasznos, többféle kerti munkára, használható kis erőgépeket, amelyeknek egyik reprezentánsa a ma már nálunk is sok. felé kapható, bárki által megvásárolható Robi-50. A francia kooperációban készülő kisgép első szállítmányai még csak rotációs kapával kerültek a boltokba. Ma már viszont megvásárolható a hozzá való két kerék, a töltögető eke, a pázsitnyíró, az öntözőszivattyú és a pótkocsi A kedvelt ízletes, finom gyümölcs csak úgy kerülhet az asztalunkra, ha beérését követően sikerül időben jól le is szedni. A fáradhatatlan fejlesztésnek köszönhetően ma már gyümölcsszüretelési munkában is segíthetnek az egyre ügyesebb gépek. Tudomásul kell vennünk, hogy a fánként sok száz, vagy akár ezer-számra beérő, a leszedésre váró gyümölcs szüretelésekor, a rázógépek és más korszerű betakarítógépek használata sem száműzheti még teljesen a fárasztó és időigényes kézi szedést. Kézzel szedéskor pedig — egy helyben állva — csak mintegy mtásfél köbméteres fakorona-gömbtér- fogatból lehet leszedni a gyümölcsöt. Utána át kell állni újabb szedőhelyre. Ide viszont a szedőnek többnyire magával kell vtinnie a rpár többé-ke- vésbé megtelt, és ennek megfelelő súlyú gyűjtőedényt, valamint létra, vagy szedőszán, esetleg szedőemelvény használatakor még ezt is. A kézi gyümölcsszedést segíti — méghozzá a szedési teljesítmény növelésével, illetve kímélésével ' — az újabban feltűnt gyümölcsszedő kocsi. A szedők a kézzel leszedett gyümölcsöt a kocsi minden irányába állítható, négy vagy hat szállítószalagja közül a hozzájuk éppen legközelebb lévőre v tehetik. Két is (a licencért, a kismotorért egyébként ezekkel a hazai gyártmányú adapterekkel fizetünk a franciáknak). A tengely, illetve a kerekek nyomtávja állítható. A tengelyvégek mindkét oldalon tíz-tíz centivel rövidíthetők, vagy hosszabbíthatok. Ezáltal a rotációs kapa 40 és 60 centiméter szélességre állítható, akárcsak a kerekek. Az öntözőszivattyú óránként 6 000 liter víz kilocsolására alkalmas. Az üléssel, rögzítőfékekkel ellátott utánfutó 250 kilogram teherbírású. Másfajta kerti traktorhoz is hozzájuthatnak a kertbarátok és háztáji-művelők, neszedőszalagra a földön állva szedhetnek a kocsi állandó előrehaladása közben folyamatosan. A többi szedőszalaghoz szedőállások is tartoznak. A szedőszalagok tehát mintegy szedőedénypótlók is, ezenkívül részben még a létrát és a szedőszánt is nélkü- lözhetővé teszik. Minden szedőszalagról egy központi szállítószalagra kerül a gyümölcs, majd a ládatöltő. szalagra, onnan a lassan körbe forgó gyűjtőládába. A ládatöltő szalag magasságát egy tapintóval ellátott hidraulikus berendezés úgy vezérli, hogy a szalagot a ládatöltés ütemének megfelelően, szakaszosan emeli. Ilyen módon a gyümölcsszemek nem magasról pottyan nak a ládába, ezért nem zúzódnak. A megtelt láda görgős leeresztő szerkezettel a talajra kerül. Helyébe üres láda helyezhető a szedőgéppel vontatott ládás kocsiról. A szedőkocsikat, a lágy műanyag borítású szalagokat, a ládaforgató berendezést, valamint a ládás kocsit egy viszonylag csendes működésű, kicsiny benzinmotor mozgatja. Az óránként legfeljebb 3 kilométeres munkasebesség mellett a szedőkocsival 4—10 szedő dolgozhat. Haszvezetesen az 1981. évi őszi BNV-n nagy sikert aratott Hondához. Ez két változatban kerül hazai forgalomba. Egyik a Honda F—600-as, a másik a Honda F—400-as. Az előbbi 4,5, az utóbbi pedig 2,6 kW — 6, illetve 3,5 LE — teljesítményű. Szinte minden munka elvégezhető az alapgépekhez kapható 21 munkaeszközzel. A négyütemű belsőégésű motor csaknem zajtalanul, nagy biztonsággal működik. Az utánfutó részt vehet a közúti forgalomban is, ha felszerelik rá az előírás szerinti világító- berendezéseket. nálata 3,0—4,5 m sortávolságú, gyepesített sorközű, sík terepviszonyok közötti gyümölcsültetvényben a legeredményesebb. Az ilyen félautomatikus szedőkocsik azonban amellett, hogy jelentős teljesítménynövelést eredményezhetnek nem csekély költséggel is járnak. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint a félautomatikus szedőkocsi bevezetésének költségtöbblete viszont a bérmegtakarításból fedezhető. Üzemű tapasztalatok is bizonyítják, hogy az önjáró szedőkocsi üzemköltsége csak kiemelkedő szedési teljesítmény esetén viselhető el. A gyümölcsszüret gépesítése tehát a termelés jövedelmét napjainkban még csökkent- heti is. Csakhogy a szüreti időszak rövidsége és a kézi munka költségének várható növekedése mégis kedvez a gépi szüretelés térnyerésének. A külföldi és hazai kísérletek egyaránt igazolják, hogy a friss fogyasztású étkezési alma egyharmados értékcsökkenéssel takarítható be géppel. Ez azt jelenti, hogy a kizárólagos kézi szedés veszteségét csupán egyötödével haladja meg a gépi szedéstechnológia. Komiszár Lajos Patinás palackok Nem ritkaság, hogy a tenger mélyéről ókori amforák — nagy, kétfülű korsók —, vagy több száz éves palackok kerüljenek elő, bormaradvánnyal a „gyomrukban”. Előfordulhat, hogy ezek közül egyik-másik még el is fogyasztható, ha nincs is élvezeti értéke az egykori italnak. Azt mondják, minél régebbi a bor, annál jobb. Ez azonban csak legenda. De vajon miért van az, hogy a vendéglátó házigazda pincéje legrégibb, többnyire sok évtizedes borával kedveskedik vendégének ? A magyarázat kézenfekvő: minél régebbi a bor, annál kevesebb van belőle, s csak ezért — kizárólag ezért — értékesebb. Ezzel kapcsolatban senkit ne tévesszen meg az, hogy a külföldi árveréseken sokszor igen magas áron cserél gazdát egy-egy öreg butéliá. Ezek tartalmát soha, senki nem kóstolja meg, tehát csak ritkaságként, múzeális értékként vehetők számításba. Minden bornak van bizonyos fejlődési vonala, mondják a szakemberek. A nehéz bor lassabban érik, de ha elérte beérésének csúcsát, tovább nem javul. Ha viszont levegő éri, nyomban hanyat- lani kezd. De hát mikor ó a bor? Az első fontos tudnivaló, hogy bizonyos szőlő-, illetve borfajták egyáltalán nem kívánják az ó-jelleget. A homoki szőlőkből készült köny- nyű asztali borok például annál jobbak, minél frissebbek, üdébbek, minél jobban őrzik a szőlő ízét, zamatát. Az óbornak való nehezebb, minőségi borokat néhány hónappal szüret után még semmi esetre sem szabad palackba tölteni. Igaz, a bor fejlődésében ekkor mélypont következik, de 2—5 év múlva eljut a második csúcspontra. Addigra már a korábban elvesztett szőlőaroma helyett kialakul az úgynevezett ászokolási íz és illat, az óbor lényege. De ezt is csak úgy lehet megőrizni, ha a megfelelő időben palackoznak. A hordóban ugyanis ezután már romlik a bor, a palackban viszont egy ideig még tovább javul. Alkotórészei összeérnek, finomodnak, harmónikusabbá válnak — így fejlődik ki az ászokízből a palackíz és aroma —, ettől lesz a bor igazi óbor. AZ EGRI DOHÁNYGYÁR felvételre keres három műszakos foglalkoztatással KOMPRESSZORKEZELŐT és egy műszakba KÖZPONTIFŰTÉSSZERELŐT. A TÖBBLETKÖLTSÉG MEGTÉRÜL A gyíimölcsszedés gyorsítása A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és- intenzív kútjavítás vegyszeres Csatornamű Vállalat kezeléssel, vízhozamnöveléssel rövid határidővel vállalja 130—150 ezer Ft. MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK Az árak a felvonulási távolságok JAVÍTÁSÁT, FELÚJÍTÁSÁT. függvényében módosulhatnak. Tájékoztató árak: Megrendeléseiket: SZAVICSAV — kútjavítás, kompresszorozással Nyíregyháza, Stadion u. 5.- 70-80 ezer Ft. címre kérjük megküldeni. A Magyar Tudományos Akadémia mátrafüredi üdülője alkalmaz FÖSZAKÁCSOT (10 éves szakmai gyakorlottal) és KONYHAI DOLGOZÓKAT. Munkásszállás biztosítva. Cím: Mátrafüred, Akadémia út 1.
