Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 18., vasárnap OSTAFIÓK 23. s. UfaHSIlHfHBI ü / Utánajártunk... Mégegyszer a vízhiányról A vízhiánnyal foglalkozó — napokban megjelent — cikkünkre több megjegyzés is érkezett. Egyesek azt ki­fogásolták, hogy akkor, ami­kor a város egyes pontjain órákon keresztül nincs víz, Felnémeten, a Sánc utca 8. számú ház melletti kútból november óta folyik az él­tető folyadék. Az ottaniak háromszor szóltak a vízmű­veknek, de azóta sem javí­tották ki a hibát. Árvái János, az egri üzem vezetője elmondta, hogy a vízművekhez csak a közku­tak tartoznak, a magánkutak kijavítása a tulajdonosra tartozik. Javasolta, hogy kér­jen fel a munkák elvégzé­sére egy szövetkezetét vagy kisiparost. Sokan tették szóvá, hogy a Szovjethadsereg útiak egy része sem jutott vízhez ezen a héten. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy az Endresz utcában az építőmunkások gépei rongálták meg a veze­tékeket, s emiatt volt ez a gond. A csövet azóta kicse­rélték. Horváth János, a Heves megyei Vízmű Vállalat fő­mérnöke arról is tájékoztat­ta lapunkat, hogy csütörtö­kön egy új, nagy teljesít­ményű kutat kapcsoltak be. Hétfőtől már teljes kapaci­tással üzemel, s naponta legalább ezer köbméter „fo­lyadékot” juttatnak a fo­gyasztókhoz, így nem lesz többé vízhiány, ha csak áramkimaradás nem akadá­lyozza a kutak munkáját. Ugyanis ez is komoly prob­lémát jelentett a víz felszín­re hozásában. VISSZHANG: A kényszerszabadságról — más szemszögből A Népújság 1983. augusz­tus 24-i számában olvastuk a „Lakat alatt egy hónapig” című írást, az óvodák és böl­csődék takarítási szüneté­nek gondjairól. Sokat töprengtünk azon, hogyan adjunk hangot nem­tetszésünknek. Nem értettünk egyet a gyermekek másik szobába való átterelgetésé- nek ötletével, mert nem ne­héz belegondolni, mennyire zavar egy kisgyermeket a szomszéd helyiségből átszi­várgó tömény fertőtlenítőszer vagy festékszag például ét­kezés közben, vagy a festő­létra nyikorgása alvás köz­ben. A mellékhelyiségek használata pedig egyetlen napra sem nélkülözhető. Aki pici gyermekkel foglalkozik, jól tudja, milyen fontos az állandóság. S nemcsak a sze­mélyi, hanem a tárgyi kör­nyezet is. Végeredményben tehát a nyilvánvaló egészségügyi szabályokon túl kifejezetten a gyermek fejlődése, nyugal­ma érdekében hozták meg néhány évvel ezelőtt a dön­tést, hogy évenként egyszer a nagytakarítást zárt ajtók mögött kell elvégezni. (Itt jegyezzük meg hogy nem „lakat alatt”! A környező vállalatok szocialista brigád­jainak vállalásai jelentősen csökkenthetnék a nagytaka- rítás időszükségletét.) Rendszerint januárban— februárban a szülők tudomá­sára hozzuk a nagytakarítás időpontját. Ezért ha csak egy mód van rá, úgy kellene ter­vezni a szabadságot, ha le­het, az üdülést, hogy leg­alább részben e kényszerű két hétre essen. Tudjuk, hogy nagyon ne­héz lemondani egy május végi, júniusi üdülésről, de nem hisszük, hogy megéri az a kisgyermek későbbi több hetes zaklatottsága, nyugta­lansága árán is. Sokan vannak a panaszo­sok között, akiknek nem üdülés miatt jelent gondot a nyári bezárás. Valamilyen oknál fogva nem érzik szük­ségét annak, hogy legalább ezt a kényszerű két hetet együtt töltsék kisgyerme­kükkel. Nem elhanyagolható szem­pont végül a nyári bezárás a gondozónők szabadságolá­sa szempontjából sem. Az átlag 3—4 hét szabadságból így két hetet úgy tölthetnek el, hogy nem kell gondozó­nőtársuknak hosszabbított munkaidőben kétszer annyi gyermeket ellátniuk. Bízunk abban, hogy az itt elmondottak más megvilágí­tást adnak a „kényszersza­badság” értelmezéséhez, JEgyben kérjük is, segítse­nek eloszlatni azt a tévhi­tet, hogy ezek az intézkedé­sek nem eléggé megfontol­tak, még ha esetenként ké­nyelmetlenek is. A szülők érdekeit a gyer­mekek érdekein át értékel­ve pillanatnyilag valóban nincs körültekintőbb meg­oldás. Hann Mihályné szakgondozónő brigádvezető ★ Azt hiszem, leszögezhet­jük, mindannyiunk számára legfontosabb kell, hogy le­gyen az apróságok érdeke. Az, hogy harmonikus, nyu­godt családi légkörben nö­vekedjenek. Ez azonban ne­hezen képzelhető el akkor, ha a szülők esetleg éveken keresztül nem tudják alapo­san kipihenni magukat — természetesen a gyerekekkel közös üdülésre, nyaralásra gondolok — különböző idő­egyeztetési problémák miatt. Sajnos, kevés bölcsődében, óvodában tudják januárban, februárban megmondani a karbantartás pontos dátu­mát. És sok olyan munka­hely is van, amely épp nyá­ron, vagy épp augusztusban nem tudja nélkülözni dolgo­zóját. A szomszédos intéz­ményekbe irányított cseme­tékről viszont ön írta: Aki­nek picije van, tudja ...” Nem keveseknek vannak emiatt gondjai, melyek két gyerek esetén akár 6—8 évig is elhúzódhatnak! „Ma még nincs körültekintőbb meg­oldás.” A cikk azért íródott, hogy keressük tovább ... N. Zs. Emlékezzünk és soha ne felejtsünk...! Hatvanban 1944. máso­dig felében rettegésben teltek napjaink. Ismert volt előt­tünk Budapest és a nagyobb városok mindennapos lero- hanása, bombázása. A fron­tot járt emberek tudták, hogy Hatvan is sorra kerül. Légiriadó esetén mindenki­nek el kellett rejtőznie a megadott helyen. A vasuta­sok az állomás előtti téren létesített három bunker egyi­kében húzódtak meg. Szeptember 20-án ponto­san déli 12 órakor fölbúgott a sziréna. Vészesen hangzott mindig, de most valahogy még fülsiketítőbben. Tud­tam: ma itt Hatvanban baj lesz, nagy baj. Az ember néha megérzi.. . Vasutastársaimmal együtt nem siettünk a bunkerba. Nem megyünk le — mondo­gattuk —, inkább el innen minél messzebbre. Az állo­más előterében mintegy há­romszáz ember várakozott, ügyet se vetve a légiriadóra. Kértem őket, hogy rejtőzze­nek el, meneküljenek, de hasztalan. Mi herédiek és nagyköké- nyesiek a váltótoronyig mentünk, s onnan tovább egy kukoricaföldre. Egy óra negyven perckor északkelet felől hallottuk a dübörgést, amely egyre erő­södött. Nyolc perc múlva mindannyian tudtuk mi kö­vetkezik ezután. Bebújtunk volna akár az ürgelyukba is. A Mátravidéki Erőmű felől igen alacsony repülés­ben jöttek a gépek, ki tudja mennyi? A fejünk felett húztak el. Másodpercek tel­tek csak el, a város fölé ér­tek. És akkor; hullt a tö­mérdek bomba . .. Vége a városnak! — döbbenten áll­tunk. Mindössze tíz percig tartott. Tíz szörnyű és irtó­zatos perc. A riadó után hazarohan­tam feleségemhez Nagykö­kényesre, hogy megnyug­tassam élek, nem történt ba­jom. Aztán kerékpárral vissza Hatvanba. Beérve a vasútállomásra szörnyű lát­vány fogadott. Minden ház égett, a téren holtak százai, jajveszékelés, ordítás, ész­bontó felfordulás. A vasúti sínek mint spirálrúgók emel­kedtek nyolc-tíz méteres ma­gasságban. Az akkor szolgá­latot teljesítő valamennyi vasúti tiszt is meghalt. Hetek kellettek a helyre- állításhoz, hogy a forgalom megindulhasson. De még hó­napok múlva is égtek vago­nok a rendezőben. Űjhat- vannak alig maradt épség­ben lakóháza és középülete. Pusztamonostor határában az egyik lelőtt bombázó ej­tőernyővel menekülő pilótá­ját a légvédelem elfogta. A romok között ült egy széken. A tömeg neki akart rontani. Mit műveltetek? — kiáltot­ták felé az emberek. A szőke, szeplős magas ember ennyit válaszolt: — háború van, nemde? Harminckilenc évvel ez­előtt történt, szeptember 20-án. Emlékezzünk, és soha ne felejtsünk! Oravecz György Vác Eltűntek a bevásárló- kocsik... ... az egri csebokszári- lakótelepi ABC-áruházból. Természetesen nem rablás történt, egyszerűen csak be­vonták a forgalomból. Ez az intézkedés viszont nem vál­tott ki egyértelmű lelkese­dést, mint ahogy a szerkesz­tőségünkbe érkezett telefo­nok azt tanúsítják. Búzái József áruházvezető közölte, hogy ők nem ellen­ségei e kocsiknak, de mére­teinél fogva bebizonyosodott, hogy azt nem nekik találták ki. A pultok között annyira kicsi a hely, hogy még a műanyag kosarak" is „torló­dást” okoznak csúcsforga­lom idején. Sokan nem is vették azokat igénybe, mert a huzal, melyből készítették, gyakran feltépte a papír­zacskókat. Kéri a vásárlókat, hogy barátkozzanak meg a keskeny folyosó keskeny ko­saraival, akár egyszerre ket­tővel is. ÁTÉLÉS... (Fotó: Szabó Sándor) Köszönet a becsületességért A Népújságot olvasva úgy látom, nogy túlnyomórészt pana­szaik megírására ragadnak tollat az olvasók. Én e sorokat örömömben írom, s vendéglátóiparunk egy kis egységének a a Síkfőkúti Turistaház egyik dolffozóját szeretném megdi­csérni. Néhány napja betértem a turistaház éttermébe, s elfo­gyasztottam egy gyümölcslevet. Különböző dolgaim elinté­zése után csak késő este értem haza Egerbe, és észrevettem, hogy a pénztárcámat kettőezer forinttal valahol elhagytam. Másnap reggel első utam újra a turistaházbá vezetett, hogy szerencsét próbáljak. Ugyanaz a felszolgálónő fogadott, aki előző este, s kedvesen közölte, hogy a pénztárcámat megta­lálta, átvehetem. Az én anyagi lehetőségeimhez képest ez az összeg nem kevés. Örömömben meg akartam őt jutalmazni a hiánytalanul visszakapott pénzből, de ő azt felelte, hogy ennyivel igazán tartozunk egymásnak. Becsületessége nekem sokat jelentett, amit ezúton is köszönök. Kovács Dániel, Eger Sör helyett gorombaság Szeptember 15-én kora délután barátommal, a friss fertőtlenítés csípős szagától kissé visszariad­va, betértem az egri Rózsakért nevű italboltba. Rendeltünk két rövidet, hozzá a pult mögött sorakozó üveges sörből úgyszin­tén kettőt. A pult mögötti hölgy csupán a rendelés egyik felét teljesítet­te; kimérte a rövidet, de sört nem adott, mondván, nem ad, egy szimatoló pulikutyának. ..(?) Kitartván a sör mellett ma­gyarázatot, s nemleges válasz miatt a vásárlók könyvét kér­tem. Érthetetlen módon, nem kaptam. Csalódottan, barátom előtt is szégyenkezve kellett elhagyni a helyiséget, amelyet úgy tűnik, nem miértünk, a fogyasztókért üzemeltetnek, akár szerződéses formában is... P. Ferenc, Eger OLVASÓINK KÉRDEZTÉK - A NÉPÚJSÁG VÁLASZOL A nyugdíjasok házairól Az idős emberekről való gondoskodás legtökéletesebb formája a nyugdíjasok há­zában való elhelyezésük. Ez nem szociális otthon. Aki idejön, egy külön kis lakást kap cserébe a sajátjáért. Eb­ből következik, hogy a nyug­díjasok házába való beju­tásnak feltétele, hogy az el­helyezést igénylőnek saját lakása legyen. Általában az állami bérlakások bérlőit előnyben részesítik. Csalá­di házzal, öröklakással ren­delkezők korábban egyálta­lán nem számíthattak nyug­díjas házban való elhelye­zésre. Űjabban erre is van lehetőség, ha korlátozott mértékben is. Olyan sze­mély is kijelölhető a . nyug­díjasok házába bérlőül, aki a tulajdonában álló lakását beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesíti. Egyéb­ként fontos még az is, hogy a felajánlott (bér- vagy sa­ját tulajdonú) lakás komfor­tos vagy korszerűsítéssel komfortossá tehető legyen. A nyugdíjasok házában le­vő lakásoknak az ingatlan- kezelő vállalatok a gazdái. Helyrehozatalukért, tataro­zásukért ők felelnek. És a lakók ugyanúgy lakbért fi­zetnek, mint bármely más tanácsi bérlakás bérlői. Aki ilyen házba szeretne bejutni, az egészségügyi szakigazgatási feladatot el­látó tanácsi szervnél kell je­lentkezniük. A nyugdíjas egészségügyi állapotáról or­vosi igazolást kell csatolni az elhelyezési kérelem mel­lé, és a lakásra vonatkozó iratokat is. (Bérleti szerző­dését, kiutaló határozatát.) Az orvosi igazolásra azért van szükség, mert a nyugdí­jasnak igazolnia kell, hogy bár a nyugdíjas korhatárt elérte, képes önmaga ellátá­sára. A nyugdíjas otthonok­ban van körzeti orvosi ellá­tás és állandó éjszakai gon­dozói ügyelet. A lakások kétszemélyesek, ezért az elhelyezésnek ezt a formáját házaspároknak, testvéreknek, korábban is jó baráti kapcsolatban lévő magánosoknak ajánljuk. Hangsúlyoznunk kell, hogy egyedül álló nem foglalhat el egy egész lakást. Mi a helyzet akkor, ha a házaspárnak csak az egyik tagja nyugdíjas, a másik nem? Ez nem akadálya a nyugdíjas házba való beköl­tözésnek. Viszont a később esetleg megözvegyülő csak olyan újabb házastársát fo­gadhat be, aki nyugdíjas, illetve a nyugdíjkorhatárt elérte, öhmaga ellátására képes, és a közösségi együtt­élésre egészségi állapota vagy egyéb ok miatt nem alkalmatlan. Nézzük, milyen lehetőség van cserére!! Ha valaki cse­rélni akar, csak ugyanab­ban a házban vagy másik nyugdíjas házban kereshet -r cserepartnert. Vagy olyan „kintivel” cserélhet, aki ma­ga is szeretne beköltözni a nyugdíjasok házába, és a fel­tételeknek megfelel. A cse­réhez ugyanazoknak a szer­veknek a jóváhagyása kell, amelyek a beutalásnál köz­reműködtek. Milyen szolgáltatások van­nak a nyugdíjasok házában? A lakónak beköltözéskor minden szükséges berende­zési és felszerelési tárggyal ellátott kis garzonlakást bo­csátanak a rendelkezésére. Ezért oda csak kisebb bú­tordarabokat, díszítő tárgya­kat tud magával vinni. Min­den szinten található tár­salgó, rendelkezésre áll a tévészoba, orvosi rendelő, nővérszoba, ahol állandó éj­szakai ügyelet van. Ezekben az .otthonokban az idős emberek úgy élvez­hetik a közösséghez tartozás előnyeit, hogy közben meg­tartják saját kis „hátorszá­gukat”. Dr. Kertész Éva HATVANI CUKORGYÁR felvételre keres jó kereseti lehető­ségekkel LAKATOST, MIN. HEGESZTŐT, VILLANYSZERELŐT és TELEPKEZELŐT. A VOLÁN 4 SZ VÁLLALAT A LAKOSSÁG ÉS INTÉZMÉNYEK RENDELKEZÉSÉRE ALL EGYÉNI ÉS BELSŐ HASZNÁLATÚ NYOMDAI TERMÉKEK (A/3 MÉRETIG), GYORS, PONTOS, HATÁRIDŐRE TÖRTÉNŐ ELKÉSZÍTÉSÉBEN. Bővebb felvilágosítás: Eger, Lenin út 194., 10-122/17. melléken. Várjuk szíves megbízásukat! VOLÁN 4. SZ. VÁLLALAT A MEFAG LIPICAI MÉNESÉBEN, ' SZILVÁSVÁRADON 1983. szeptember 21-én, délelőtt 10 órakor HINTÖKAT ÉS HASZNÁLATI LOVAKAT árverezünk. Felvezetésre kerülnek: évjárati csikók, vegyes korú kocsi- és munkalovak, selejt tenyészkancák.

Next

/
Thumbnails
Contents