Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
4. • NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 13., kedd Egy ... Ügy tűnik itt, hogy még a béke szigete. Bessenyei Ferenc — polgármester; Gáti Oszkár — Silbermann Mihály; Mensá- ros László — Éjszaky A béke szigete Alapy Gáspár, Komárom szabad királyi város polgár- mestere mást cselekedni már nem tudván, besorol a halálba menők sárga csillagos osztagába, — csillag nélkül. Egyértelmű a befejezés. a polgármesterre, aki tenni nem tudott semmit a zsidók megmentésére, ugyanaz a halál vár immár, mint az önként vállalt társaira. A közös sors vállalását, már csak ezt tudta tenni, semmi más egyebet. Nemeskür- ty István azt írja a televíziós újságban, előszóként A béke szigetéhez, hogy: „... A béke szigete nem dokumentumjátékA történet önmagában ezt látszik igazolni, hiszen a „valódi” Alapy Gáspárt elhurcolták a nyilasok — a zsidómentés szándéka miatt — és a dráma többi hőse is — az író bevallása szerint is — oly kitalált alak, akik éltek, voltak, csak inem ilyenek, s nem ők, a dráma hősei voltak azok. Négy évtized del immár a fasizmus bukása után ismét képernyőre került a kimeríthetetlen téma, a történelmi köz-, és érvizsgálat egy új drámája, amely azt is igyekezett elvállalni, hogy nemcsak emlékeztet, de figyelmeztet is, nemcsak me- mentót á’Hílt, de történe1«™ leckét is ád az újabb generációknak. Mindezek miatt az egyébként rendkívül tisztességes — nem tudom miért is lenne devalváló egy ilyen jelző? — televíziós film nem tudott megbirkózni teljes egészében a martára vállalt művészi és politikai feladatokkal. Hajdufy Miklós rendezése, ami az epizódokat illeti, önmagukban nemcsak átgondolt és drámai hatású, de kétségtelenül figyelmeztető ereiű is. Ám a jelenetek nem állmr*k össze teljes egésszé, a tévé- filmnek nincs egységes vonulattá, szerkezete. Hogy miért? Nos, gondolom, elsősorban azért, mert sem az író, sem a dramaturg, de talán a rendező sem hitte el, hogy korabeli filmrészletek bevágása nélkül is mód és lehetőség nyílt volna a korhűsógre, a hitelességre, a színészi játék, a forgatókönyv ihlette doku- mentalitásra. Hiába írta az említett bevezetőben Ne- me&kürty, hogy A béke szigete nem dokumentumjáték, a nézőben, éppen a közbevágott egykori filmhíradó- részletek Okán, óhatatlanul a precíz hitelesség igénye alakult ki a film egészét illetően. Nem szólva arról, hogy a bevágott filmkockák — amelyekkel az időbeni változásokat is mintegy dátumozva hivatottak jelölni — széttördelik a színészi játékot, megtörik a nézők figyelmét, s nem szerencsés keverését adják egy cselekményes (?) drámának, Illetőleg egy lélektani játéknak. Azt írtam fentebb érték jelzőként, hogy: tisztességes, s nem azért, mert ennek ellentéteként, a tisztességtelent akarnám bármikor is a művészi munka megítélésében használni. E értékjelzővel csupán azt kívántam megértetni, hogy egy szándékában tiszta, részleteiben precíz, hélyenkint drámai sodrású tévéfilmet láthattunk. amely azonban egyként árulkodott az alkotó gárda vitán felüli szakmai és politikai hozzáértéséről, de tanúsította azt is, hogy a stílusok és műfajok keveredése a legjobb szándékú műnek is csak kárára lehet. A színészek közül Bessenyei Ferenc és Módi Szabó Gábor a’iakítása emelkedett ki. Játékukban minden külső, dokumentativi- tás nélkül is, egy kegyetlen világban és egy vélt igazságban csalódott ember; a kiszolgáltatott áldozat tragédiája teljesedett ki. Gyurkó Gcza Rutin és életszerűség Először amolyan egészségügy! Szabó családnak véltem a Kórház a város szélén című csehszlovák filmsorozatot, később azonban — másoíkkal együtt — meggyőződhettem arról, hogy ez a vállalkozás sakkal igényesebb, átgondoltabb munka, hiszen a forgatókönyvíró Jaroslav Dietl nemcsak a hatáskeltés fortélyait sajátította el viszonylag magas szinten, hanem arra is képes volt, hagy folyvást felvillantsa az élet ízeit, méghozzá a maradandóság igényétől vezérelve, az általános emberi motívumok kiemelésével. Így aztán nemcsak ötletesen dolgozta fel a mindenütt közérdekű témát — sajnos, vagy voltunk vagy leszünk betegek — nemcsak fordulatos, izgalmakban bővelkedő cselekményt teremtett, hanem olyan épkézláb figurákat is rajzolt, amelyekkel sűrűn találkozunk hétköznapjaink során. Ki ne ismerné valamilyen változatban a hivatásszerető, a humánumtól sarkallt idős Sova főorvost, az ideiglenesen az alkohol rabjává lett, de a megújulásra mégis kész fiát. Bizonyára sokaknak ezernyi bosszúságot okoztak a kis képességű, az igen hiú, a csak azért is érvényesülésre törő a nőasábász, az ingatag erkölcsű érzékű Blazej doktorok. S aztán ott van az az emberséges, az a tehetséges, ám mindig „másodhegedűs” Strossmajer,- aki mindany- ínyiunk számára rokonszenves egyéniség. Folytathatnánk a felsorolást, ugyanis az összes szereplő ilyen vakságtól metszett, gonddal mintázott személyiség. Jaroslav Dudek rendező — jó érzékkel — csak arra törekedett, hogy ezeket a nem mindennapos alkotói erényeket hangsúlyozza, s a kitűnő színészek révén képernyőre varázsolja. Csoda-e, ha munkája va- illamenmyi szocialista országban osztatlan sikert aratott? Az sem véletlen, hogy mindenünnen várták, kérték; hadd élvezzék tovább a sztoriit. Nos, az elmúlt héten ez az óhajunk is teljesült, hiszen megnézhettük az újabb hét rész nyitányát. Ismét azt kaptuk, amit reméltünk. A Reoperáció- ban feltűntek régi ismerőseink, s újabb konfliktusok kialakulásának lehettünk tanúi. Elismeréssel adózhattunk a fordulatos sztori több szálú bonyolításának, a raffináltan adagolt izgalomnak, az életszerűség és a rutin sajátos ötvözetének. Jó ltenne, ha a magyar produkciók stábjai is tanulnának ebből a köztetszésre jogosult műiből, ellesve azokat a műhelytitkokat, amelyek hadbavetésével megnyerhetnék a hazai nézők százezrei t.. . (pécsi) A tervezés értékteremtés Országos iparművészeti kiállítás a Műcsarnokban „A tervezés értékesítés" — ez a gondolat foglalja egybe annak a tárlatnak az anyagát, amelyet a Művelődési Minisztérium megbízásából a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének egyetértésével rendeztek a Műcsarnok kiállítási termeiben. Háromszázhúsznál több művész, majdnem 90 vállalat és intézmény szerepel a kiállításon. Az iparművészet komplex jelenléte a Műcsarnokban azt jelenti, hogy azon nemcsak a tárgyakat, hanem tervezésük menetét, előter- vét, felhasználási módjukat, létrehozó technológiájukat is bemutatják. Az „Épített környezet” témájában így szerepel együtt például a lakástervezés a hozzá kapcsolódó berendezésekkel, használati tárgyakkal, a kórház épülete a belsőépítészeti megvalósítással, a tervezett műszerekkel és formaruhákkal, pik- togramokkal, a szálloda belsőépítészete a tervezett textíliákkal, információs jelzésekkel, faldíszítő egyedi alkotásokkal és formaruhákkal stb. Ezek az egymással harmonikus egységben lévő művészi tevékenységek vannak hivatva bizonyítani a tervezés szerepét, ért/ékte- remtő voltát. A Műcsarnok három középső termének anyaga ezeket a gondolatokat járja körbe; sok rajzi és technológiai információval vezet el a megvalósult tárgyig. Bemutatva, hogy egy-egy elképzelés, terv milyen utat tesz meg, milyen változásokon megy keresztül, esetleg olyan kompromisszumokkal, amelyek esztétikai érzékének nem válnak mindig hasznára. A kiállításnak másik nagy együttese az egyedi kézműves iparművészeti tárgyaké. Valamennyi műfaj: textil, belsőépítészet, ötvösség, divattervezés, kerámia, porcelán és üveg szerepel. Az utóbbi három évben megvalósult műveken mérheti le a látogató, hogy a tervezőművészek milyen tartalmi és formai utakat választottak, milyen szakmai kérdésekkel foglalkoznak. A harmadik nagy egység az iparművészettel foglalkozó intézményrendszerek bemutatása. Az Iparművészeti Múzeum bemutatja gyűjtési, feldolgozási, publikálási tevékenységét; konkrét tervezett tárgyai a múlt századtól napjainkig adnak képet gyűjtési munkájukról. A Design Center szemléltető módon számol be működési területeiről: szakkönyvtár. Blazsek Gyöngyvér; Fonott bútorok dia- és fotótár, tervezők nyilvántartása. termékek nyilvántartása (Design Index), kiállítások, szaktanács- adás (tervező közvetítés, termékfejlesztési konzultáció), sokirányú oktatás, előadások (tervezők, ipari és kereskedelmi szakemberek, valamint különböző szintű iskolák tanulói részére). Az iparművész képzést az Iparművészeti Főiskola anyaga szemlélteti. Kétféle tárgy tervezési folyamatának végigkísérése, illetve a Képző- és Iparművészeti Szak- középiskola műfajok szerinti tagolásában mutatja be az első, illetve a negyedik év végén elért eredményeket. Az Ipari Formatervezés állami irányítása és koordinálása, az ipari termékek színvonalának növelése és az érte felelős intézmények együttműködésének javítása érdekében dolgozik. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus sokrétű tevékenységéből azokat a programokat, feladatokat szemlélteti, amelyek szorosan az iparművészethez kötődnek: különböző pályázatok, Veszprém és Cegléd város- központ arculatterve, a Lenin Kohászati Művek Kombinált Acélművének színdinamikai tervezése, országos utcanévtábla-rendszer kialakítása, egészségügyi információs rendszerek (ORFI, Országos Kardiológiai Intézet, Délpesti, Kecskeméti, Veszprémi, Kerepestarcsai Kórház, Ipari textilbiennálé- sorozat Szombathelyen, Szilikátipari Formatervezési triennálésorozat Kecskeméten stb.) Az Artbureau feladata a kortárs magyar művészet megismertetése, külföldön bekapcsolódás a nemzetközi műkereskedelembe, kapcsolatrendszerek kiépítése megfelelő szintű külföldi partnerekkel. Eredményeiket kiállítási katalógusok, plakátok, fotók, illetve külföldön megjelent kritikák illusztrálják. A Generalart új intézmény. Közvetítő, értékesítő tevékenységet vállal itthon és külföldön, önálló kiállításokat szervez, vállalkozási tevékenységet végez „kulcsra kész”-átadásig, minden művészi tevékenységet szervez, illetve közvetít, a művészek érdekeit szolgálva. Az Iparművészeti Vállalat 1954 óta dolgozik. Termelői, értékesítő tevékenységet folytat. Évente számos kiállítást rendez, pályázatokat ír ki más szerveikkel, Részlet a kiállításról: előtérben Fusz György, háttérben Kádas! Éva kerámiája (Fotó: Hauer Lajos felv.) többféle módon támogatja a pályakezdő fiatalokait. Jelentős exporttevékenységet folytait. Sóikat tesz a hazai tárgykultúra fejlődéséért, igyekszik összeegyeztetni az esztétikai, művészeti értékek terjesztését a gazdasági és piaci követelményekkel. Ml a célja ennek a rgftr élezési elvnek? Lehetőség szerint olyan közeget kíván biztosítani a tárgyaknak, amelynek célját szolgálják. Érzékeltetni kívánja a tervezési munka sokrétűségét, folyamatainak összefüggéseit; ezzel is segíteni szeretné egy-egy tárgy elmélyültebb megközelítését, megértését. Az iparművészeti tervezésnek az új gazdasági körülmények következtében egyre jelentősebb szerep jut, főleg a gyári termékek előállításában. A társadalmi igény egyre imikább az esztétikus megjelenésű, szép tárgyak felé fordul, s >°a külföldi értékesítési lehetőségeknek is elengedhetetlen feltétele a színvonalas megjelenés. Ez a bemutatási forma arra is jó lehetőséget teremt, hogy megnövékedjen az érdeklődés az iparművész tervezőik munkássága iránt azok részéről, akik hasznosítani tudják mindazt a művészi, szakmai értéket, amelyet létrehoznak. Létre jön talán egy olyan fórum ás a kiállítás keretében, amelyen tervezőik, kivitelezők, megrendelők és forgail- mazók személyesen beszélhetnek gondjaikról, lehetőségeikről. Ezek a találkozások, kapcsolat teremtések meghatározó jelentőségűek illethetnek a továbblépésben, a harmonikusabb együttműködés erősítésében, az iparművészet gazdagodásában. (B. J.) mikor Andrej Lvovics könyvet olvas avagy I filmet néz a háborúról, mindig elnehezül a szíve. Nem egészen érti, mi is az a hősiesség, merészség, de azt azért érzi: a legcsekélyebb kínvallatást sem bírná elviselni. A lövészárokban nem hasalna, kigyulladt repülőgépét nem irányítaná az ellenséges tankokra ... És ő mélységesen boldog, hogy nincs háI ború, s hogy efféle hősiességekre nem nyílik lehető- (i sége ... |i Amikor Andrej Lvovics § könyvet olvas avagy filmet I néz a szerelemről, kissé mindig elszomorodik. Nem egészen érti, milyen is valójában az igazi szenve- E dély, ám érzi, hogy a fe- j lesége miatt nem vetné -ól magát a vonat elé, égő kunyhóból nem mentené, sőt, párbajra sem hívna ki Szergej Hazanov: Nyugodt boldogság miatta senkit. Mindezekért mélységesen szerencsésnek érzi magát. Tudomásul veszi, hogy a XIX. század véget ért, eljött a tettek ideje, a szerelem pedig ideig-óráig tart — ilyesfajta áldozatra senki nem kényszerítheti. Amikor Andrej Lvovics modern filmet vagy színművet néz valami erkölcsi problémáról, ahol a hősök végsőkig kihegyezett konfliktushelyzetek közepette tálalják ki érzelmeiket, viszik véghez becsületüket érintő cselekedeteiket — Andrej Lvovicsnak mindez furcsának tűnik. Nem egészen érti, mitől sisteregnek az indulatok, a hős miért helyezi saját érdekeit a közösség érdekei fölé, mi az a manapság divatba jött polgári bátorsáy stb... Ezért hát Andrej Lvovics — hála az elvtelenség létezésének — sosem keveredett konfliktusokba kollégáival sem ... Andrej Lvovics kimondhatatlanul boldog, elégedett, hogy a hivatalban, ahol hosszú évek óta dolgozik, sohasem voltak problémái. összegezve az egészet: Andrej Lvovics boldog, hogy ennyi örömöt kapott a sorstól! Sikeresen elkerülte, hogy kenyerét az éhezőkkel, bánatát másokkal megossza, hogy szűk utcákban huligánokkal verekedjék. Sikerült becsületesnek, jónak, a társadalom tiszteletre méltó tagjának megmaradnia. Hálás az eddig csöndben véget ért évekért, amelyeket a családi fotók dobozba ra- kosgatása közben ezerszer újra elemez... így él Andrej Lvovics, a szerencsés ember, egy a sok közül, örülve annak, hogy életük nagyobbik fele aggodalom és nyugtalanság nélkül telt el. Ha néha viszont szomorúság fogja el amiatt, hogy mindezekben nem volt része, s ezért kedve támad megkóstolni az efféle érzéseket, akkor csak megnyom egy gombot, és a televízióból megcsapja a szerelem, a hősiesség szele, ám ettől megijed, újra mérsékletesen kezd élni, megköszöni a sorsnak háborítatlan nyugodt boldogságát. Fordította: Boraié Rozália Heti ajánlat Ebben az esztendőben utoljára jelentkezünk ajánlatunkkal: megkezdődnek a középdöntők. Kérjük a részt vevő brigádokat, utolsó levelezőlapjainkon jelezzék: megtetszett-e számukra a verseny formája, s jövőre részt vennének-e hasonló programban. A televízió műsorából a csütörtöki Hírháttért ajánljuk először, amely 20.55-kor kezdődik. Szombaton folytatódik a Tigris útjáról szóló sorozat, Thor Heyerdahl kalandjait 15.50-től láthatják. 16.55-től Madách: Az ember tragédiája című művéről hallhatnak érdekességeket, a 2-es csatornán pedig a mű tévéfilmváltozatát mutatják be 17.30-tól. Száz éve mutatták be e drámát, ezért különösen ajánljuk figyelmükbe. Az 1-es csatornán is lesz érdekesség: a Híres magyar könyvtárak sorozatban a gyöngyösi Bajza József Könyvtár (a ferencesek hajdani bibliotékája) szerepel 17.45-től. Hogy továbbra is a szombatnál maradjunk: René Clair egyik izgalmas filmjét, Az ördög szépsége címűt vetítik este. Vasárnap Németh László drámáját: a Papucshőst tekinthetik meg az 1-es csatornán. E hét elején még látható az egri Vörös Csillag moziban a Britannia gyógyintézet című film. A könyvek közül Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című művét ajánl, juk.
