Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 189. szám ÁRA: 1983. augusztus 11., csütörtök 1,40 FORINT BODONY: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Színvonalas tapasztalatok, tartalmas eszmecserék Befejeződött a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem Hárommillió pocakos A világ, amelyben élünk, gazdag, de mi nem aknázzuk ki ezt a gazdagságot. Embermilliók élnek az éhínség határán, míg más milliók túltápláltak, s emiatt különféle betegségeknek vannak kitéve. Felmérések szerint még ma is évente a föld 30 millió lakója hal éhen, 500 millió ember pedig éhezik, s ez a helyzet a népesség szaporodási ütemének meggyorsulásával napról-napra rosszabbodik. Ugyanakkor Magyarországon a táplálkozástudományi szakemberek célja, hogy a jelenleg fejenként fogyasztott átlagos 3200 kalória helyett mindenki 2700 kalóriára csökkentse a naponta elfogyasztott ételek főértékét, ezen belül is kevesebb zsírral, szénhidráttal, több növényi fehérjével és vitaminnal állítsa össze napi étrendjét Éhes volt egykoron az ország. A nép életszínvonala emelkedett, jóllaktunk napjában többször is. És túltáplálkozunk. Egészségtelenül táplálkozunk. Furcsa paradoxon: az emberiség fele rosszul táplált. Ott az éhhalállal, emitt a zsírhalállal néznek farkasszemet. Félő: elnehezül, idő előtt elöregszik az ország. Érdekes, mennyire félünk a szívinfarktustól, az érbetegségektől, a cukorbajtól és önfeledten fogyasztjuk a zsírt, a tésztát, amelyből a csípőnkre, a pocakunkra zsírpárna „készül”, amelytől deformálódik a test, s amely később gyilkosunkká válik. Nálunk a helytelen táplálkozásnak tradíciója van. Az állati eredetű zsír táplálékaink között az első számú közellenség. A magyar ember — csecsemőt és aggastyánt is számítva — évenként 25 kilogrammot fogyaszt. Ám az állati zsírban Cholesterin van, amely rárakódik véredényeinkre, tönkreteszi azokat és gyilkol. A fehér cipó — amelyet egykoron imánkba foglaltunk —, a kelt tészta, a túrós csusza tepertővel, tejföllel, az ízes ludaskása, a hosszú le- vű paprikás krumpli kolbásszal, bizony nagyszerű ételek. De túlfogyasztva mind hizlal. Az egészséges élő, táplálkozó ember orvosilag megállapított fejadagja gabonafélékből naponként 50 gramm (egy zsemle: 30 gramm). Fizikumunk különös grimasza, hogy a felesleges szénhidrátokat elraktározva, hízunk. A kövérség csúnya és terhes. A kövérségnek súlyos következményei lehetnek: magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbaj, agyvérzés, szívtrombózis. Megváltozott, jobb életünket kár zsírba fullasz- tani. A recept persze adott. Sok tudós és orvos mondta már el véleményét a korszerű táplálkozásról. Egyben mindannyian megegyeztek: állati zsír helyett növényi olajjal, margarinnal főzzünk. Zsíros húsok és tészták helyett fogyasz- szunk sok fehérjét és zöldséget, valamint gyümölcsöt. És mozogjunk sokat. Az élet törvénye, hogy megöregszünk, de miért kell idő előtt elöregednünk? (S. A.) Szerdán délelőtt — ez egri Ifjúsági Házban — tartották a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem záró- ünnepségét. Ezen — többek között — megjelent dr. Vasas Joachim, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Dér Béláné, Eger város Tanácsának elnökhelyettese. A tíznapos kurzus tapasztalatait Kerner Gábor, az Országos Műemléki Felügyelőség főfelügyelője értékelte, ezután a felnőtt diákok átvették a részvételt igazoló diplomákat. ★ A szervezésben részt vevőket arra kértük, hogy veszítsenek gyorsmérleget, jelezve nemcsak az eredményeket, hanem az esetleges gondokat is. KERNER GÁBOR: — Sejtettük, hogy a központi témakör, az agrár-, illetve az ipartörténeti emlékek védelme fontossága ellenére sem túl látványos, egy kissé kiforratlan. Így aztán érthető, hogy némileg csökkent az érdeklődés. A hallgatóknak meg kellett szokniuk, hogy most nem kecses gótikus boltozatokról, szép Az utóbbi esztendőkben évente több mint egymil- liárd forint értékű szellemi terméket exportálunk, a legutóbbi statisztika szerint 55 országba. Zömében tervdokumentációkat, műszaki tanácsadást (1981-ben 656 millió forint volt ezek értéke), de jelentős a licencek, szabadalmak, valamint a műszaki jellegű szolgáltatások, kutatások hányada is. önmagában az egymilliárd forint csekély része külkereskedelmünknek (1981-ben az összkivitelünk csaknem 300 milliárd forint volt). A tényleges export értéke ennél nagyobb, mert a külföldi magyar fővállalkozásokhoz is számottevő tudományos és kutatási eredmények kapcsolódnak. Szakemberek véleménye szerint azonban még mindig messze nem használjuk ki a lehetőségeket. Különösen a számítástechnikában, a vegyiparban, de a mezőgazdaságban is értünk el olyan eredményeket, amelyek további szellemi export alapjai lehetnek. Ez azért is rendkívül fontos, mert egy- egy eladott szabadalom, megtervezett ipari komplexum hosszú időre és gyakran széles körben képviseli a magyar szellemi és végső soron ipari-gazdasági életet, s ezzel sokszor újabb kereskedelmi kapcsolatoknak is alapot nyújt. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az értékesített szellemi termékek kétharmada konvertibilis valutát hoz a népgazdaságnak. Exportált termékeink köre rendkívül változatos. A legeredményesebb a tervdokumentációk értékesítése. A TESCO egy vegyigyár tervezésére kötött 51 millió forintos megállapodást a Szovjetunióval; a Transmívű reneszánsz kőfarag- ványokról volt szó, hanem fémszerkezetekről, csavarokról, gépekről, azaz olyan tárgyakról, amelyeket a közelmúltban szó nélkül lebontottak, vagy roncstelepre vittek. Ezekkel a relikviákkal meglehetősen mostohán bántunk, s a 24. órában fogtunk össze megőrzésükért. Meggyőződésem az, hogy érdemes volt minderről beszélni, vitatkozni. Annál is inkább, mert sok még a tisztázatlan mozzanat. Csak ízelítőként említem meg, hogy a két kategória határainak megvonása sem rendezett. Épp ezért megérte sok szempontból megközelíteni, megvilágítani az alap- gondolatot. Már hagyomány az, hogy a rendezvénysorozat keretében szót kapnak a külföldi előadók is. Jó, bevált ez a módszer, így aztán a jövőben szélesíteni óhajtjuk a kört, méghozzá a több szem többet lát elve alapján.. Kollégáim véleményét is tolmácsolom, amikor azt mondom, hogy elképzeléseinket valóra váltottuk, tovább gyarapítva azok táborát, akik sok szállal kötődnek az elődök örökségéhez. elektro komplett távvezeték- rendszert tervez Iraknak. Építőipari tervek révén ugyancsak a TESCO 121 millió forintos üzletet bonyolított le Algériával és szintén százmillió forinton felüli bevételt jelent az, hogy részt vesz egy NSZK- beli erőmű tervezésében. A licencek, szabadalmak számára már lényegesen nehezebb piacot találni. Az utóbbi években a szellemi termékek eladói között is élesebb lett a verseny, és a szélesebb kutatási-ipari bázissal rendelkező országok érthető módon előnyben vannak. Egy-egy kiugróan újszerű, gazdaságos műszaki megoldás ügyes menedzseléssel persze így is utat találhat a még oly telített piacra is. A Novexnek például a közelmúltban sikerült az NSZK-ban egy új víztisztító rendszer kipróbálására megállapodást kötnie. Sikeres próba esetén (ami a hazai tapasztalatok ismeretében igen valószínű), máris egy újabb magyar termék jelent meg a nyugatnémet piacon. A hagyományosnál lényegesen nagyobb teljesítményű rendszer iránt komoly érdeklődés mutatkozott Ausztriából is, és előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a berendezés ottani exportjáról. Ugyancsak idén tavasszal kezdték meg Venezuelában — szintén a Novex licence- szerződése alapján — egy új magyar gyógyszer gyártását. Az antacid retard, amelyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében dolgoztak ki, alkalmas arra, hogy a gyomor- sav-közömbösítő hatást hosz- szabb időben, nagymértékben elnyújtottan és szabályozott módon fejtse ki. A termékre máris szabadalmat KALMÁR PÉTER, a nyári egyetem titkára: — Én a kapcsolatteremtést, a gyümölcsöző barátságok szövő- dését tartom a leglényegesebb erénynek. Vendégeink megismerhették egymás munkáját, átvehették mások ötleteit, s valamilyen formában a népek közötti megértést, együttműködés szellemét ápolták, ezt szeretnénk a jövőben is, méghozzá a jelenlegi szintnél is hatékonyabban. Valamiféle „vér- frissítést”, nyitást tervezünk, s kidolgozzuk a célt Icg- » jobban szolgáló módszereket. NAGY ZOLTÁN, a TIT Heves megyei Szervezetének titkára: — 1984-ben a város- méretű műemlékvédelem részleteit taglaljuk. Azt hiszem, erről Egerben kell beszélni, hiszen e téren kiemelkedő sikerek születtek, olyanok, amelyekre országhatárainkon túl is érdemes felfigyelni. Az újságíró, aki 13 esztendeje tudósít a rendkívül fontos eseménysorozatról, személyes élményeivel Hitelesítheti mindezt, idézve a már hagyományossá vált búcsút: — Viszontlátásra jövőre ... Pécsi István adtak az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában és Ausztriáliában. Textilhulladékok hasznosítására vásárolt egy új eljárást szintén a Novex-től az angol Leicester Cleaning Moterials és a francia Bio S. A. Az előbbiekhez képest kisebb értékű a műszaki-szellemi jellegű szolgáltatások eladása. Ezen a téren a legnagyobb megrendelők a fejlődő országok. A Chemö- komplex például Irakkal kötött megállapodást kőolajipari szolgáltatások nyújtására, míg a TESCO Líbia részére vállalt vasútépítési együttműködést. A két szerződés együttesen több mint százmillió forint bevételt jelent. A megyénkben született találmányok, újítások közül, talán a legismertebb az építőiparban elterjedt PEVA. Az egyik feltaláló — Varga László szerint egy-két megye kivételével, szinte az egész országban használják az építkezéseknél. A külföldi építőipari vállalatok figyelmét sem kerülte el a két egri mérnök — Pelle József és Varga László — találmánya. Így jelenleg is használják a technológiát Irakban, Líbiában, Algériában. De korábban érkezett megrendelés az NSZK-ból is, a jövő év tavaszán pedig egy szovjetunióbeli szállodaépítkezésnél építik be a PEVA-elemeket. Jáhn Ferenc, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki igazgatóhelyettese elmondta, hogy a gazdaságban megalkotott kérgezőgép igen kedvező fogadtatásra talált. Az országban több száz segíti már az erdészek munkáját, de eleget tettek a csehszlovák, lengyel, osztrák, jugoszláv és bolgár megrendeléseknek is. KÉT EGRI ÉPÍTÉSZ SIKERE - KÉRGEZŐGÉP A MÁTRÁBÓL Magyar szellemi termékek küllfildön ••• szükség van a melléküzemágakra Gál Bertalanná és Bukta Ilona a bakelitkapcsolókat sorjázza ,Nem éppen sikeresen — tízmillió forint veszteséggel — zárt két évvel ezelőtt a bo- donyi Mátraalja Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet. A kedvezőtlen termőterületekkel rendelkező szövetkezetét, olykor még a szeszélyes időjárás sem kímélte. Szükség volt a melléküzemágak fellendítésére. A településről eljáró dolgozóknak biztosított munkalehetőséget a fafeldolgozó üzem, ahol raklapokat gyártanak, a bányászatnak, építőiparnak készítenek megmunkált faanyagokat. Az elektromos részleg bérmunkában tekercseléseket végez, telefonközpontok fém- alkatrészeit gyártja. A melléküzemágak tevékenységének is köszönhető, hogy az elmúlt évet már, ötmillió forint nyereséggel zárták a bo- donyiak. A Crossbar-rendszerű telefonközpontokhoz készít szerelvénysínt Borsos Gyula és Kovács Lajosné (Fotó: Szabó Sándor) Páratlan hozamnövekedés Véget ért a nemzetközi Holstein-konferencia A hazai szarvasmarha-tenyésztés számára a jövőben elsősorban az állomány genetikai értékének a növelése a fő feladat — mondta a nemzetközi Holstein-konferencia befejezése alkalmából Dohy János, az Állatorvos- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában. Az elmúlt tíz évben jelentős eredményeket értünk el, mindenekelőtt a tejtermelésben. Ilyen rövid idő alatt ilyen ütemű tejhozamnövekedést (ma már az állami gazdaság több mint 5000 liter az átlagos tehenenkénti tejhozam, szemben a tíz évvel ezelőtti 2400-zal), sehol a világon nem mutattak még fel. Ez elsősorban az amerikai Holstein-Fríz fajta meghonosításának, majd ezt követően a sikeres keresztezéseknek köszönhető, ami egyúttal azzal is járt, hogy pillanatnyilag Európában Magyarország rendelkezik a legnagyobb létszámú fajtiszta Holstein-állomány- nyal. A konferencia sok szemléletbeli változást hozott — mondotta — és még inkább nyilvánvalóvá tette, hogy a soron következő feladat — összefüggésben a gazdaságos- sági elvárásokkal — a genetikai nemesítés. Nem engedhető meg, hogy egy jól tejelő tehénben kihasználatlan tej hozam maradjon, viszont az sem helyes, ha a tejhozam erőltetett fokozásával rövid idő alatt végleg kimerítik az állatot. A genetikai képesség és a környezeti feltételek közötti optimum megtalálása most a cél, ami egyaránt magában foglalja a tenyészérték korszerűbb megállapítását, a tenyésztés gazdaságosabb tervezését-szervezését és az optimális takarmányozást. Ez utóbbi kapcsán előrelépést jelent majd a néhány állami gazdaságban már alkalmazott számítógépes program-szerinti takarmányellátás fokozatos elterjedése, amely lehetővé teszi a legmegfelelőbb összetételű és mennyiségű tápanyag folyamatos adagolását.
