Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-09 / 187. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 9., kedd AWACS-ok ellenőrzik Csád légterét Párizs beavatkozással vádolta Líbiát Békemegmozdulások COMISO Súlyos összetűzésekre került sor, a szicíliai Comiso NATO-bázisának környékén hétfőn, béketüntetők és rendőrök között. A nemzetközi nyári béketábor szóvivője szerint nyolcvan tüntető megsebesült, amikor a hatóságok feloszlatták a támaszpont bejáratait elzáró mintegy ezerfős tömeget Súlyosan megsebesült Fabio Crucianelli olasz parlamenti képviselő is. Mintegy negyven tüntetőt letartóztattak. TOKIÓ Kétnapos nemzetközi béketanácskozás kezdődött hétfőn Nagaszaki'ban — abban a japán városban, amelyre 1945. augusztus 9- én, az amerikaiak ledobták a második atombombát. Harminchárom ország és tizenöt nemzetközi szervezet képviselői több munkacsoportban vitatják meg a nukleáris fegyverkezés elleni harc módszereit, s kidolgozzák a világ népeihez és kormányaihoz szóló békefelhívást. Az amerikai hadügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy a hét végén Szudán fővárosába érkezett a két, AWACS felderítő rendszerhez tartozó Boeing 707- e6 repülőgép. Az amerikai gépekét a Pentagon azzal az indoklással küldte az afrikai térségbe, hogy „ellenőrizzék” Csád légterét. Az AWACS-okat több elfogó vadászgép kiséri. Az NBC tévéhálózat Pentagon- tudósítója szerint a kötelékhez több száz főnyi amerikai személyzet tartozik. Zaire hivatalosan közölte, hogy újabb hétszáz katonát küld Csádba Hisszén Habré elnök csapatainak támogatására. Ezzel 2450-re emelkedik az országban tartózkodó zairei katonák száma. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hétfőn ismét azt hangoztatta, hogy „országa nem fog beavatkozni Csádban, s nem szándékozik fegyveres konfliktusba bonyolódni szomszédaival”. Líbia mint ismeretes a közelmúltban azon aggodalmának adott hangot, hogy Kairó a csádi harcok kapcsán — Washingtonnal karöltve — ellenséges akcióra készül szomszédja ellen. Líbia aggodalma a többi között abból táplálkozik, hogy ezen a héten nagyszabású amerikai —egyiptomi közös hadgyakorlat kezdődik Egyiptom nyugati részén. Claude Gheysson francia külügyiminiszter hétfői tévényilatkozatában ismételten azzal vádolta Líbiát, hogy beavatkozik a csádi harcokba Gukuni Veddei volt elnök erőinek oldalán. Ennék folytatódása „kihatással lesz” Párizs és Tripoli viszonyára — mondta Cheys- son. Sri Lankában a helyzet normalizálódott A Sri Lanka-i kormány hétfőn az ország 24 körzete közül tizenötben feloldotta a kijárási tilalmat, miután megfékezték a szingaléz többség és a tamil kisebbség között július 24-én kirobbant, 315 halálos áldozatot követelő zavargásokat és a helyzet normalizálódott — jelentették be Colombóban. A hatóságok vasárnap még a kijárási tilalom teljes feloldását helyezték kilátásba. Hétfőn azonban közölték, hogy a belbiztonsági erők — közelebbről meg nem határozott — nyomozási munkájának megkönnyítése érdekében hatórás kijárási tilalom marad érvényben az ország kilenc, a zavargások által leginkább sújtott körzetében, köztük Colombóban. Továbbra is érvényben marad az egész országban a rendkívüli állapot és a sajtócenzúra. a. Baalbeki merénylet A „Libanonnak a külföldiektől való megszabadítására alakult szervezet” nevű szélsőjobboldali csoport vállalta magára a felelősséget a vasárnapi baalbeki merényletért. A merénylet 35 halálos áldozatot és 133 sebesültet követelt. Egy névtelen telefonáló az AFP francia hírügynökség bejrúti irodájával közölte,. hogy az akciót ez a csoport hajtotta végre. Kijelentette, hogy szervezete „addig nem hagyja abba a merényleteket, amíg az összes külföldi el nem hagyja az országot” (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) MÉLYEBB VIZEKRE VONTATTÁK Csökkent a szennyeződés veszélye az afrikai partoknál Fokvárosi búvárok segítségével mélyebb vizekre vontatták a dél-afrikai partok mentén kettétört spanyol óriás tartályhajó orr-részét. Közben a hajótestből szivárgó olajat a szél a víz színén a mélyebb tenger irányába sodorja. A megeredt eső és a nyugodt tenger nagymértékben csökkentette a halállományt, a partmenti mezőgazdaságot és a szigetek madárvilágát fenyegető veszélyt. A Castillo de Bellver elsüllyedt tatjából tovább ömlik a nyersolaj a tengerbe, Fokvárostól 130' kilométerre Észak-Nyugatra. Az óriás tartályhajó szombaton hajnalban gyulladt ki és tört ketté, amikor a Perzsa-öböl felől jövet a Jóreménység-fokát kerülte meg, mintegy 200 ezer tonna nyersolajszállítmánnyal. A személyzet 31 tagját és két utast kimentettek, két tengerész eltűnt. A tartályhajó tatja vasárnap napfelkeltekor elsüllyedt a 300 méter mélységű tengerben. Nyomban ezután a Safmarine dél-afrikai hajózási társaság megkezdte az elülső rész bevontatását a mélyebb vizekre. A hatalmas olajfolt vasárnap estére 40 kilométeres távolságba került Dél-Afrika nyugati partvidékétől. A tűz keletkezésének oka egyelőre ismeretlen. Szakemberek szerint eddig mintegy 70 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe. A hajó spanyol tulajdonosa 70 millió dollárra becsüli a kárt, amiből az olaj rakomány értéke 52 millió volt. —( Külpolitikai kommentárunk. Veszélyes ürügy NEM TÜL GYAKORI, hogy egy alapvetően Nyugat-tarát kormányzat kiutasítson országa területéről amerikai tudósítókat. Márpedig az UPI hírügynökség Sri Lanka-d képviselőit azonnali hatállyal szólították fel az országiból való távozásra. Az újságírók azt a hírt röpítették fed Colomhából, hogy a Sri Lanka-i kormány esetleg segítségért folyamodik az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Pakisztán, illetve Banglades kormányához. Egy ilyen lépés ürügyéül az az indok szolgálhatna, hogy a tamil—szingaléz ellentéteket külső — értsd: indiai — erők szították. Hogy tényleg történt-e segélykérés vagy sem, nehéz lenne megmondani. Tény azonban, hogy Üj- Delhiiben már a Sri Lanka-i vallási és nemzetiségi zavargások kezdetén közölték; semmilyen formában nem kívánnak beavatkozni a szomszédos ország bel- ügyeiibe. Ez annál figyelemreméltóhb állásfoglalás, mivel az indiai kormány korántsincs könnyű helyzetben. A szigetország indiai származású állampolgárai ellen indított erőszak újább és újabb hullámai belpolitikai problémává váltak a szübkontinensen. Indiában attól tartanak, hogy megkezdődhet a terrorizált tamil lakosok átmenekülése, ami az amúgy- is szüntelenül nyugtalan, etnikailag leginkább érintet déli tamil Nadu állam belső viszonyait felbolygatná. INDIRA GANDHI MÉGIS A LEGSZIGORŰBB be nem avatkozást vallja. Mindazok az erők, amelyek az Indiai-óceán tágahb térségében szembenállnak Delhi józan és kiegyensúlyozott külpolitikájával, úgy vélik: eljött az alkalom a beavatkozásra. Sri Lanka válsága a jelek szerint kapóra jött annak az amerikai politikának, amely gyaníthatóan nem lelkesedett a dél-ázsiai külügyminiszterek történelminek nevezhető múlt heti tanácskozásáért. Az örökké feszültségtől terhes térség hét állama, így Sri Lanka, avagy a már háromszor háborút viselt Pakisztán és India képviselői közös okmányban tettek hitet, akkor a regionális együttműködés mellett. Súlyos veszteség lenne, ha ez a friss és előremutató fejlemény semmissé válna. Győri Sándor Genscher Romániában Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter hétfőn délután háromnapos látogatásra Romániába utazott. A nyugatnémet diplomácia vezetőjét Bukarestben Stefan Andrej külügyminiszteren kívül fogadja Nicolae Ceausescu román államfő is. Bonni értesülések szerint Genscher mostani bukaresti tárgyalásainak középpontjában az időszerű nemzetközi kérdések állnak majd. HATVAN ÉVE TÖRTÉNT (11/1.) Visszhang és tanulságok A világ első antifasiszta felkelése a korabeli magyar sajtóban „A budapesti bolgár követség a következők közlését kéri: A helyi sajtót a legutóbbi napokban külföldről származó rendkívül riasztó hírek árasztották el, amelyek a bolgár helyzetet nagyon kedvezőtlen színben igyekeznek feltüntetni. A budapesti bolgár követség értesülése szerint ezek a hírek nagymértékben túlzottak. A helyzet Bulgáriában sokkal nyugodtabb, mint ahogy ezt a fent említett célzatos hírek beállítani igyekeznek. A külföldi kiküldöttek által előidézett kis zavarokat mindenütt gyorsan elnyomták. Az országban a rend tökéletes. Cankov Sándor miniszterelnököt az egész bolgár -nemzet melegen és teljes erejéből támogatja, Bulgária csupán békét és nyugalmat kíván”. A Budapesti Hírlap 1923. szeptember 25-i számában jelent meg a fenti közlemény, amelyet az új bolgár követ, a fasiszta puccs révén hatalomra került Alexandar Cankov miniszterelnök által kinevezett Todor Ikomonov szerkesztett. A nyilatkozat tartalma korántsem a valóságot tükrözte. Bulgáriában ez idő tájt a világ első antifasiszta felkelését fojtották vérbe. Ez kiderül egyebek között Az Est- konszerhez tartozó Magyar- ország című lap kiküldött különtudósítójának, Nagy Bélának egyik írásából. Az újságírónak az volt a feladata, hogy Velizar Lazarov tábornokot (a felkelés egyik hóhérját) interjúvolja meg, ám nem érte be ennyivel. Tudósításának címe („Tízezer halottja van a bolgár bolsevik felkelésnek”) arra utal, hogy e tényeket az akkori legreakciósabb lapok sem tudták elhallgatni. A parasztpárt tanulságos tragédiája Az események feltartóztathatatlan áradata négy hónappal előbb, 1923. június 9-én virradóra indult meg, amikor Alexandar Cankov vezetésével, Ivan Ruszev és Ivan Valkov tábornok irányításával — Borisz cár hallgatólagos, de sürgető áldásával — végrehajtották a katonai-fasiszta államcsínyt. Előtte már negyedik éve a hatalmat a Bolgár Népi Földművesszövetség gyakorolta. Ennek a pártnak a vezére Alexandar Sztambo- lijszki egyben Bulgária miniszterelnöke is volt. Olyan polgári demokratikus politikát folytatott, hogy a szociáldemokrata Rónai Zoltán a Bécsi Magyar Űjságban is rámutatott: „Bulgária az egyetlen állam, mely el tudta ítélni a saját háborús bűnöseit”, vagyis azokat, akiket a legnagyobb felelősség terhelt a bolgár nép súlyos megpróbáltatásaiért az első világháborúban. Sztambolijszki haladó, de mégis csak polgári politikája természetesen nem érintette alapvetően a nagyburzsoázia társadalmi-gazdasági bázisát. Következetlensége a kommunista párt és a munkásosztály iránti viszonyában is megmutatkozott, s ez döntően befolyásolta az eseményeket. Sztambolijszki az önálló földművesszövetségi, azaz parasztpárti kormányzás meggyőződéses híve volt, s nyilvánvalóan illúziókat kergetett. Erről tanúskodik Király Albertnek az emigráns kommunista lapban, a Munkásban, a puccs után megjelent elemzése is: „A bolgár parasztpárt tragédiája megvilágítja az orosz forradalom igazságait, amelyek arra tanítják a világ proletariátusát, hogy a földművesszegények felszaba.dítását csak az ipari proletariátus uralomra jutása hozhatja meg; a munkások, parasztok szövetséges forradalma”. Sztambolijszki miniszterelnöksége alatt azonban olyan törvényeket fogadtak el, amelyek már veszélyt jelentettek Borisz cár és a tőkések számára, hiszen egy jóval radikálisabb változás ígéretét hordozták. Erről tanúskodnak és tudósítanak a korabeli magyar újságok is, immár az államcsíny után. A Pesti Napló nem leplezi örömét és megjegyzi, hogy „az új bolgár kormány eltörli a magántulajdon szabadságát sértő Sztambolijsz- ki-féle törvényeket”. A hírhedt Milotay Istvánnak a Magyarország című lapja is a nagytőkéseket sújtó törvények eltörlését méltányolja. E törvények miatt sem vezettek eredményre annak idején a Horthy és Sztambolijszki képviselői közötti titkos tárgyalások, amelyekkel a Bethlerrkormánynak igyekezett leküzdeni a fehérterror következtében beállt külpolitikai elszigeteltségét. Akkoriban a földművesszövetség vezéréről a magyar sajtóban hagyományosak voltak olyan jelzők, mint parasztdiktátor, bocskordiktá- tor, parasztbolsevista, sőt: a paraszt Lenin! A fasiszta puccs Vagyis 1923 elején Alexandar Sztambolijszkit és kormányát mielőbb el kellett távolítani. Ennek egyetlen módja volt: a katonai puccs, amelynek szervezésében és végrehajtásában a bolgár nagyburzsoázia és a cár csakis az akkor kibontakozó olasz jellegű bolgár fasiszta mozgalomra — mint utolsó eszközre — támaszkodhatott. Magyarországon óvakodtak elismerni az államcsíny fasiszta jellegét. Mindemellett Andrássy Gyula gróf, aki ugyan „nem óhajtott érdemi nyilatkozatot tenni” a Magyar Hírlapnak, azt mégis elmondta, hogy „az erőszak mindinkább kezdi felváltani mindenfelé a parlamentaliz- must”. Tömör, de kegyetlenül pontos a szófiai amerikai követség június Il-i jelentése, amelyet egy nappal később az emigráns kommunista lap, az Új Előre is átvett. Az első mondata szerint „az agrárkormányt gondosan előkészített katonai államcsíny buktatta meg, az utolsó szerint „az államcsíny fasiszta jellegű” volt. Húsz nappal a puccs után a Munkás-ban Révai József is kiemelte: „A puccs ellenforradalmi, sőt fasiszta jellege, s hogy a bolgár imperializmus restaurációjáról van szó, oly nyilvánvaló, hogy ezt egyszerűen letagadni nem lehet”. A katonai-fasiszta államcsínyre a bolgár nép azonnal válaszolt. Ugyanezen a napon spontán módon kirobbant a júniusi felkelés, amely a Szredna Gorában (a bulgáriai Közép-hegységben) érte el a legnagyobb méreteket. A felkelésben a legújabb kutatások szerint mintegy százezer ember vett részt. Nem tudták elhallgatni... Horthyék már a felkelésről szóló hírek érkezése előtt is nyugtalanok voltak. Féltették a Cankov-kormányt, hiszen tisztában voltak azzal, hogy — miként azt a Magyarország, a klerikális Új Lap és más újságok megfogalmazták — „Bulgáriában a polgárháború elkerülhetetlen”, azaz gyanították, hogy a nép fegyverrel a kezében ellenáll a fasizmus első támadásának. így is történt, a magyar uralkodó körök csak június 20-a után nyugodtak meg valamelyest, amikor már biztosra vehették, hogy Sztambolijszkit megölték. És Az Újság volt az a lap, amely a világon egyedül közölte Sztambolijszki kegyetlen lemérszárlásának történetét és pontos helyét (erről évtizedeken keresztül hamisan tájékoztatták mind a bolgár, mind a világ közvéleményét). A lap emellett arra is rámutatott, hogy ha (Sztambolijszki) életben maradt volna, a kormánynak állandóan féltenie kellett volna a hatalmat”. A júniusi felkelést sem tudták elhallgatni a korabeli magyar lapok. A Friss Újság „véres polgárháborúról” tudósított, a 8 órai Újság arról, hogy „Sztambolijszki ellenállást szervez”, hasonlóképpen a többi, az országban megjelenő lap is. A teljes igazságot a felkelés leverése után, június 19-én az Új Előre írta meg: „a bolgár kormány győz a parasztságon, csapatai kíméletlen irtóháborút folytatnak a föld népe ellen”. De az irtóháború sem segített. A bolgár nép nem nyugodott bele a fasizmus győzelmébe. Alexandar Gyurov (Folytatjuk)
