Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 6., szombat Milliók a valutapiacon Az amerikai kormányzat még a múlt hét végén titkos felhatalmazást adott a központi banknak, a Federal Reserve-nek, vásároljon fel „nagy mennyiségű” jent és dollárt. Mivel a valutapiacokon naponta 100 millió dolláros értékek cserélnek gazdát, a csendben végrehajtott művelet szinte teljesen észrevétlen és hatástalan maradt: e hét hétfőjén minden eddigi rekordját megdöntötte a dollár az amerikai és a nyugat-európai valutaközpontokban. Az előző tíz nap tartós árfolyamemelkedését követően nyolc francia frank fölé kúszott a „zöldhasú” értéke, és kilenc éve nem adtak annyi nyugatnémet márkát sem. pontosan 2,68-at a dollárért, mint ezen a napon. Ekkor, a devizapiacok összeomlását elkerülendő, szenzációszámba menő hírt közöltek: az amerikai, a japán és a nyugatnémet jegybank összehangolt akciót indított az egekbe szökő dollár árfolyamának letörésére. Nyugat-Európa országai már hosszú ideje igyekeztek rávenni az Egyesült Államokat a valutapiaci beavatkozásra — mindeddig sikertelenül. Washington úgy vélte, mesterséges beavatkozással nem lehet a mélyebb gazdasági folyamatokat ellensúlyozni és ezért a májusi willimasburgi tőkés csúcstalálkozón mindössze arra vállalt kötelezettséget, hogy állandóan konzultál partnereivel a valutapiaci fejleményekről. Mereven elutasította viszont, hogy partnerei érdekében beavatA szigetország térképe Hogy Málta miniállam, azt jószerivel mindenki tudja. Méreteiről fogalmat alkotni. közelebbről is megismerni azonban csak akkor lehet, ha az ember bebarangolja ezt a Budapest felénél alig nagyobb, mindössze 316 négyzetkilométeres mediterrán szigetországot. A lovagrend elődei Málta: híd Európa és Afrika között. Aki egyszer is járt a szigeten, s szót váltott a Vallettái politikusok bármelyikével, ezt a mondatot gyakran hallhatta. Csakugyan: a sziget hatezer éves történetére, kultúrájának alakulására, civilizációjának fejlődésére meghatározóan hatott a két kontinens közti elhelyezkedés. Málta a Földközi-tenger kéklő víztükrét hasítva Szicíliából éppúgy könnyűszerrel elérhető, mint Líbia partjaitól. Háromszázhúszezer lakója máig is a mai ti nyelkozzon, — hacsak nem mutatkoznak „súlyos zavarok” a piacon. Elvben a fejlett ipari országoknak kedvez valutáik „alulértékeltsége”, hiszen olcsóbbá, . versenyképessé teszi kivitelüket, miközben az amerikai eladók versenyhelyzete romlik. Az adatok tanúsága szerint azonban a leértékelődő nyugat-európai valuták nem adtak lökést az exportnak, sőt érezhetőbb volt a kedvezőtlen hatás: egyre vastagabb lett az olaj és más nyersanyagok import- számlája, amelyet az erősödő dollárban kalkulálnak. A nyugat-európai országok mégsem ezért követelték elsősorban a dollár drágulásának megfékezését. Egyre szebben csillogott a dollár, vonzereje megnőtt, mert a dollárbefektetések utáni haszon nagyobb, — magasabb ugyanis az amerikai kamatszint. A befektetők Nyugat- Európában nem számíthatnak az idén 1—2 százalékosnál gyorsabb ütemű gazdasági növekedésre, a tengerentúlon viszont egyre biztatóbbak a felélénkülés esélyei, már 3—4 százalékos növekedést jósolnak az idei és a jövő évre. Tartós tehát a kereslet az amerikai kötvények, részvények iránt, és miközben a nyugat-európai tőkék átvándorolnak az USA-ba, a kontinens kormányai képtelenek vonzóvá tenni a hazai befektetéseket. Senki sem számít arra, hogy az elmúlt két évben mindössze háromszor beavatkozó amerikai kormány ezentúl rendszeressé tenné a valutakiigazítást. A dollár vet beszéli, híven illusztrálva a sziget ősi történelmét, az iitt megfordult arabok, normannok és spanyol hajósok, francia és brit hódítók századait. A nyelv — eredetét illetően — valószínűleg pun dialektusból származik, sok-sok arab jövevényszóval, de hatott rá az olasz és az angol nyelv is. A Máltai Lovagrend 268 esztendőn át uralta a szigetet. A XVI. században települtek át Rhodoszról, s ők kezdték meg a híres erődítményrendszer kiépítését. Ennek a homok- és mészkőből létesült szigeterődnek különösen a második világháborúban nőtt meg a jelentősége : huszonhatezer fasiszta légitámadással dacolt ekkor a szövetségesek egyik legnagyobb támaszpontjaként. Kiürült támaszpontok Az utolsó brit katonák alig néhány éve, 1979-ben távoztak a szigetről. A Vallettái kormány szilárdan el nem kötelezett politikát folytat, s Dom Mintoff miniszterelnök a Ijetvenes évek közepétől sürgette a brit támaszpontok kiürítését, bár London évi 14 millió fontat fizetett a bázisok használatáért, s ennek a jelentős összegnek az elmaradása bizony sok gondot Okozott a szigetországnak. Arról nem erejét adó tényezők, a gazdasági okok amúgysem változtak. Egyedül az angol font tartja magát, a dollár minden más valutánál jóval keresettebb. Dollárt igyekeznek szerezni a fejlődő világ országai adósságaik törlesztéséhez, amerikai valutát keresnek á tőkét kihelyezni szándékozó nyugat-európai befektetők és amerikai pénzzel pótolják az olajtermelő országok is a fizetési mérleg hiányát. Mindemellett olyan politikai tényezőket is felsorolnak pénzügyi szakemberek a frank, vagy a márka „gyengesége” indokául, mint a francia gazdasági megszorítások, vagy a rakétatelepítés körüli politikai bizonytalanság az NSZK-ban. A dollár árfolyamát az időleges megnyugvás ellenére tartósan magas szinten tartják a jövőben az . amerikai kamatok — vélik szakemberek. Az amerikai költségvetés az idén 209 milliárd dolláros hiánnyal zár, ennek pótlására a kincstár erős keresletet támaszt a hitelpiacon. Meghatározó tényezője ez a nemzetközi pénzügyi életnek is, a fejlődő világ adósságválságának tartós megoldatlanságát okozza. Az eladósodott fejlődő országoknak többe kerül az adósságok törlesztése, mert drága a dollár, többet kell a kamatok visszafizetésére fordítani, ugyanakkor az elhúzódó nyugat-európai gazdasági pangás nem teszi lehetővé, hogy az exportjuk dinamikus felfuttatásával javítsanak a pénzügyi egyensúlyon. Márton János is szólva, hogy az évről évre gyarapodó munkanélküliséget is kedvezőtlenül befolyásolta a támaszpontok bezárása. Mintoff munkáspárti vezetése persze napjainkban is tudatában van a sziget geo- és katonapolitikai helyzetének. Mintoff miniszterelnök egy beszédében így fogalmazott : „Eddig, évszázadokon át, a háborúból tartotta fenn magát Málta. Most szeretnénk megélni abból, hogy szigeteinken nincsenek támaszpontok. S a Mintoff- kormány valóban a Földközi-tenger demilitarizálásá- ban, a teljes leszerelésben látja az enyhülés tényleges megvalósulását. A madridi makacsság Éppen az Európa és Afrika közti összekötő-kapocs szerepből, Málta politikájának e gyakran vitatott sarkalatos pontjából kiindulva magyarázható a szigetország képviselőinek magatartása a madridi konferencián. Valletta ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés helyzetét áttekintő tanácskozás záródokumentumában a A süllyedő Bangkok megmentésére A hatmilliós Bangkokban megkongatták a vészharangot : ezúttal azonban nem a monszumesőzések miatt, amelyek nyomán egész utcasorok kerülnek víz alá és sok lakó kényszerül arra, hogy csónakkal járjon munkába vagy bevásárolni. Ehhez a bangkokiak már régen hozzászoktak. Most a város általános, katasztrofális állapotáról vari szó. Egy vizsgálat megállapította, hogy Bangkok sorsa megpecsételődik, ha sürgősen nem érkezik segítség. A város évente tíz centimétert süllyed. Az első intézkedéseket már meghozták. Holland szakértők kidolgoztak egy tervezetet az árvizek kiküszöbölésére. Mindenekelőtt védőgátat kell létesíteni, hogy megfékezzék a monszum idején medréből kilépő Cha Puya folyót. A csatornákat, amelyek korábban ezt a funkciót ellátták, az évek folyamán feltöltötték, hogy helyet nyerjenek utcák, szállodák és bankok építéséhez. Ezt az elhamarkodott lépést már régóta bánják. Betiltották ugyanakkor a vízkutató fúrásokat, kiderült ugyanis, hogy az ilyen fúrások még inkább meggyorsították a város süllyedését. A thaiföldi fővárosnak még egyéb betegségei is vannak, amelyek az életet csaknem elviselhetetlenné teszik — írja a Bangkok Post. Ezek közé tartozik a túlnépesedés, a lakásínség, a közlekedési káosz. 35 résztvevő ország kötelezze el magát az európai biztonság és ' a Földközi-tengeri kérdések összekapcsolása mellett, s hagyja jóvá a mediterrán térség biztonságáról tartandó külön konferenciára vonatkozó javaslatát. Ezt a fellépést jó néhány küldöttség felesleges késedelmet okozó, túlzott makacsságnak minősítette. Más megfigyelők viszont emlékeztetnek arra, hogy Mintoff kormánya annak idején a helsinki alapokmány aláírása előtt is hasonló kifogásokat támasztott. Különvéleményhez természetesen egy Máltához hasonló miniállamnak is joga van, még egy Madridhoz hasonló jelentőségű nemzetközi konferencián is. Ám a spanyol fővárosban folyó, s a kompromisszumos záródokumentum-tervezetig hosszú évek kimerítő diplomáciai kötélhúzásával eljutó értekezlet fontossága sokkal nagyobb, semhogy egyetlen ilyen vitapont megakadályozza sikeres befejezését. Ezért mutatnak rá az optimistább szakértők, hogy a máltai fenntartások Helsinkiben átmenetinek bizonyultak. Gyapay Dénes HARMADÍZIGLEN? Örmény terrorizmus A világ közvéleményét az örmény terrorcsoport, az ASALA-merényletsorozat foglalkoztatta, amikor július 20-án a svájci Lausanne- ban összeült a 11. örmény világkongresszus. A hárommillió lakost számlázó örmény Szovjet Szocialista Köztársaság területén kívül körülbelül 2—4 millió örmény él Európa, Közel-Kelet és az amerikai kontinens területén. A véres események mögött két ázsiai nép évszázados gyűlölete lappang: a török és örmény viszály gyökerei az oszmán birodalom korszakába nyúlnak vissza. Az első világháború előtt, illetve alatt a meggyengült birodalom csak úgy tarthatta ide- ig-óráig életben magát, ha soknemzetiségű társadalmát egymás ellen uszítja, így az örményeket a kurdokkal veszítette össze, az albánokat a szerbekkel és így tovább ... Az Abdul Hamid detronizálása után hatalomra jutó Ifjú Török Párt a nacionalista turanizmus ideológiájától fűtve igyekezett megszabadulni a nem „török fajú” etnikumtól. 1916- ban fegyveres erővel „evakuálták” Törökország területéről az örmények tízezreit a mai Szíria északi tartományaiba. A nagyapákat ért sérelmeket most az unokák bosz- szulják meg: — 1975. október 22. Bécs, — 1979., 1981., 1983. Párizs (360 ezer örmény él Franciaországban, itt élnek Európában a legnagyobb létszámban). — 1982. augusztus 7. Ankara, Esenboa repülőtér, 1983. március 7. Belgrád, 1983. július Bruxelles — a török diplomáciai testületek elkövetett merényletek végrehajtását minden esetben az ASALA (örmény szabadságharcos kommandó) vállalja magára. Az ok; az örmény nép „megyalázása”. 1983. július húszadikán a lausanne-i örmény világ- kongresszus első napján, amikor James Karnusyan örmény pap, egyben a konferencia szervezője. népe sorsát világpolitikai szempontból vizsgálja, a delegátusok egy forró fejű csoportja szidalmazza és inzul- tólja a jelenlevő török újságírókat. • A gyűléseken elhangzó viták, felszólalások egytől egyig az örmény nacionalizmus túlzó megnyilatkozásai. Ez világosan kifejezésre jutott abban a televíziós vitában, amelyet a BBC sugárzott. Arra a kérdésre, hogy mi az örmény nép harcának végső célja, a küldöttek a következő választ adták: — ... 30—40 éven belül Törökország anatóliai területén kialakítani egy független örmény államot, amely egyesül az örmény Szovjet Szocialista Köztársasággal „(erről persze Törökország és Szovjetunió véleményét nem kérdezték meg ...). Követeléseik alapjául a több ezer éves örmény „őshaza” egykori területe szolgál. Karnusyan az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelenti ugyan, hogy a kongresszus nem képviseli az ASALA-szer- vezetet, sőt elítéli az esztelen vérontást, de válaszát kiegészíti” a terrorakcióik csak arra voltak jók, hogy felhívják a figyelmet a szétszórtan élő örmények tarthatatlan sorsára. A merényletek előtt az ötvenes, hatvanas években senki sem foglalkozott volna velünk ... a mi hazánk az Ararát hegy mellett van.” A konferencián megfigyelőiként vett részt Ismét Serif Vanli, az egykori legendás kurd forradalmár, Mustafa Barzani szellemének mai európai képviselője. Nyilatkozatában elítélte a történelmi realitásokat semmibe vevő örmény delegátusokat. Summázta talán a kongresszus munkáját a „24 Heures" című svájci lap újságírója: „Lehet, hogy ezután a sovinizmus egy új fajtájával, az akarátizmus- sal is számolnunk kell?... Pedig a történelem nem sok jót ígér egy olyan nemzet számára, amely faji alapokon próbál államot alapítani! Sós Tamás összeállította: Pilisy Elemér A KSH SZUV EGRI SZÁMÍTÓKÖZPONTJA felvételt hirdet az alábbi szakmákra: adatrögzítőnek: lehetőleg érettségizett fiatalokat (oktatás, gyakorlás, továbbképzés munkaidőben történik). Korszerű képernyős adatrögzítés 2 műszakban és egyéni teljesítmény- pótlékkal.. Érettségizett fiúkat futárnak és műszakraktárosnak, takarítónőket és expediálót, nem nyugdíjas korú portást, váltó műszakra, szervezési csoportvezetőt: felsőfokú végzettséggel és számítástechnikai gyakorlattal, szervezőket: lehetőleg számviteli felsőfokú végzettséggel vagy több éves vállalati gyakorlattal, programozókat: PL/L-, esetleg COBOL-ismerettel és ESZR-es gyakorlattal. Fizetés: kollektív alapján, képzettségtől és gyakorlattól függően. JELENTKEZÉS: munkaidőben, Eger, Zalár ti. 11. Telefon: 13-135. MALTA Két kontinens között \ A főváros látképe a tenger felől
