Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 185. szám ÁRA: 1983. augusztus 6., szombat 1,80 FORINT HATÁRIDŐ ELŐTT * Befejeződött a nagyjavítás a Gagarin Hőerőműben (Tudósítónktól) A tervezettnél korábban befejezték a Gagarin Hőerőmű 3-as, 200 megawattos blokkjának nagyjavítását és pénteken délután a géprendszert ismét bekapcsolták a villamosenergia-termelésbe. A nagyjavítás kiterjedt a 3-as blokk valamennyi területére. Az utolsó csavarig szétszedték és összerakták a turbinát és a generátort, közben elvégezték a szükséges javításokat és pótolták az elhasználódott alkatrészeket. A kazán tűzterének csőrendszerét is felújították. A falazatot korszerű tűzálló és hőszigetelő anyaggal bélelték. Kísérleti jelleggel a kazánba beépítettek két szénporbegyűjtő berendezést is, amelynek alkalmazásától jelentős olajmegtakarítást várnak. A munkálatokhoz mintegy ötven kilométernyi kábelt és több ezer készüléket kellett kicserélni. Különösen jelentős módosítást alkalmaztak a blokk- rendszer irányításában: a relétechnikát ugyanis felváltották a korszerűbb mikroelektronikai elemek alkalmazásával. A blokk technológiai folyamatát ezután már számítógép szabályozza. Az apró és hatékony elektronikai eszközök beépítése az eddiginél is biztonságosabba teszi a blokkrendszer működését és annak ellenőrzését. A legkorszerűbb mikroelektronikát egyébként mdSt először alkalmazták hazánkban teljes körű erőművi irányításnál. A 3-as blokk felújításának munkálataira mintegy 115 millió forintot költöttek. A karbantartásra 115 napot írtak elő, de a munkálatokat négy nappal korábban fejezték be az erőmű karbantartó brigádjának szakszerű hozzáértése és a társszervekkel való példás együttműködés eredményeként. A karbantartási munkákat számítógépes hálótervezési módszerrel tervezték. Erre azért volt szükség, mert egy- egy munkafolyamatnál rendkívül sok feladatot kellett összehangolni, amely a számítástechnika segítségével oldható meg megfelelően. A karbantartás meggyorsításával jelentős előnyt szereztek a villamosenergiatermelésben. Az így nyert négy nap alatt ugyanis, mintegy 16 millió kilowattóra többlet-villamosenergia termelése válik lehetővé. Ez a mennyiség megfelel egy kisebb város féléves energiaszükségletének. A magyar orvosok budapesti világtalálkozójának záróeseményei A magyar orvosok budapesti világtalálkozójának kedden kezdődött szakmai eseménysorozata pénteken a zárónapjához érkezett. A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében délelőtt megtartották azt a jubileumi ülést, amelyet a magyarországi szervezett orvostovábbképzés 100. -évfordulója tiszteletére vettek programba. Az ülés elnökségében ott volt Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Endrőczi Elemér, az Orvostovábbképző Intézet rektora köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük a világtalálkozóra hazalátogatott orvoskollégákat, továbbá a hazai és számos külföldi orvostovábbképző intézet, orvostudományi egyetem vezetőit, akik a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából. Vietnamból, Olaszországból és Finnországból hozták el az ottani orvostársadalom üdvözletét. Az MTA nevében Szentágothai János elnök szólt a jubileum jelentőségéről, majd Schultheisz Emil egészségügyi miniszter méltatta az orvosok szervezett továbbképzésének fontosságát a hazai egészségügyi ellátás fejlesztésében. Ezután négy tudományos előadást hallgattak meg a résztvevők orvostovábbképzés szervezeti rendszeréről, eredményeiről és feladatairól. A jubileumi megemlékezést követően — délután — plenáris záróüléssel befejeződött a magyar orvosok világtalálkozójának négynapos eseménysorozata. Bognár Józsefnek, a Magyarok Világszövetsége elnökének zárszavával ért véget az orvostalálkozó. Már nagyon kellett a csapadék - Másodvetésekkel igyekeznek pótolni az aszály okozta - veszteséget - A hét végéig tart a dinnye főszezonja Fellélegzett a határ Tis2anánán a mészben szegény termőtalajt a mélyszántás előtt mészporral szórják (Fotó: Szántó Györgyj Mint azt az elmúlt napokban a Tv'híradóból megtudhattuk, május óta nem esett jelentősebb mennyiségű csapadék az országban. Nem kedvezett ez a mezőgazdaságnak. Különösen azokon a vidékeken nem, ahol többségében olyan növényi kultúrákat termesztenek, amik igénylik az esőt. Ahol lehetett, természetesen öntözéssel védekeztek az aszály ellen. Ez azonban még ott sem pótolhatta a csapadékot, ahol egyébként lehetőség adódik az öntözésre. Mivel pótolják az aszály okozta veszteséget a gazdaságok? Mi jelent ezekben a napokban munkát a földeken? Erre kértünk választ Tarnaméráról, Hevesről, Füzesabonyból és Poroszlóról. Tarnamérán — Nagyon kellett ez a kis eső — mondta Gazsó Ferenc, a helyi termelőszövetkezet főagronómusa. — Csütörtök hajnalig 15 mm esett. így talán lesz valami a másodvetésből. A 264 hektáron elsősorban silókukoricát vetettünk, de próbálkozunk a szuperkorai fajta kukoricával is. Ha szemre érik, nagyon elégedettek leszünk, ha nem, silóba vágjuk azt is. Az őszi árpa és a legkorábban érő búzafajta helyére ültettünk másodvetést. A ta- lajmunkákkaL jól haladunk, ahol nincs másodvetés, ott trágyázunk, gépeink szórják a műtrágyát, s már elkezdtük az őszi mélyszántást is. Ezekben a napokban van a csúcsszezonja a dinnyének. Igaz, ebből is kevesebb termett a vártnál, a minőség azonban kitűnő. Az aszály miatt gyengébb lesz a zöldségtermés, ugyanez mondható el a kukoricára is, habár annak egy részét tudtuk öntözni. Baj lesz a cukorrépával is. A szárazságot legjobban a paprika vészelte át. Ezt csak háztájiban termesztjük, s így rendszeresen locsolták tagjaink, pótolták a vízhiányt. Hevesen Mint azt Gulyás Sándor elnöktől megtudtuk, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben több mint négyszáz hektáron a korai kalászosok helyére vetették a silónak való kukoricát. Már itt is végzik a talajmunkákat, a tarlóhántást, a műtrágyázást. Jelenleg a volt borsó területét készítik elő az őszi vetésre. Mint azt az elnök elmondta, a hatszáz hektáron termesztett kukorica nagyon jónak ígérkezett. ,A csőképződést azonban jelentősen hátráltatta az aszály. A te- nyészidőben semmi csapadék nem esett. A dinnyével sem elégedettek a Rákócziban. Mint mondták, sok az apró, kevesebb termett a vártnál. A dinnye hazájában egyébként szintén most van a szüret főszezonja. A hét végéig még naponta 30—40 vagonnal szállítanak exportra, a többit a ZÖLDÉRT-ek- nél, s a kiskereskedőknél értékesítik. Maradéktalanul talán csak a paprikatermeléssel elégedettek. Azt tudták csupán öntözni, többre nem volt lehetőségük. Füzesabonyban A Füzesabonyi Állami Gazdaság területén még segített a hét közepén lehullott csapadék. Kiss Antal főkönyvelő elmondása szerint átlagban 24 milliméter csapadék esett, de ott, ahol a legnagyobb szükség volt rá — a kukoricásban —, 36 millimétert mértek. A napokban végeztek a másodve’- téssel, amire szintén nagyon jól jött az eső. Több mint kilencven hektáron zöldtakarmánynak való csalamá- dét, silókukoricát, s napraforgót vetettek. Ezen a területen a kalászosok is átvészelték a szárazságot:' csaknem 500 tonnával termett több a vártnál. Jelenleg itt is a talajelőkészítéssel dolgoznak, s némi munkát ad még a szalmafelszedés, bálázás is. Poroszlón Már közel sem kaptunk olyan kedvező híreket, mint Füzesabonyból. A napokban esett csapadék már nem segített, jelentős területen kiégett a kukorica. Ezt már csak silóként tudják felhasználni. A csapadékszegény vidéken nem is kísérleteznek a másodvetéssel. Tóth Mihály, a helyi termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy kukoricából több mint 20 mázsával lesz kevesebb a szárazság miatt, napraforgóból pedig öt mázsa a terméskiesés. A biztató kezdet után, az aratásnál az is kiderült, hogy hektáranként a tervezettnél 180 kilogrammal kevesebb kalászost szállíthattak a magtárakba. Megyénk többi gazdaságaiban is — ahol erre lehetőség van —, másodvetésekkel igyekeztek pótolni az aszály okozta károkat. A megye gazdaságaiban 220 hektáron vetették el újból a takarmánynövényeket, a silónak való kukoricát s csala- mádét. Kis Szabó Ervin Szőrmeáruk Apcról A Minőségi Szűcs- és Bőrruházati Ipari Szövetkezet apci telepe, a selypi ipari medence több mint száz női dolgozójának teremtett munkalehetőséget létrehozásával. A szövetkezet idei 86 millió forintos árbevételi tervének majd a felét az apciak adják. Gyártmányaik a hazai megrendelők mellett eljutnak Hollandiába, az NSZK-ba és Belgiumba is. Balkó Lászlóné az elkészült bundákat veszi szemügyre Eles szerszám, ügyes kezekben... (Fotó: Szabó Sándor) Kovács Jánosné az összeállítógépen munkálkodik Kódolt termékek, vásárlói érdekek iKi ne látott volna még az importált csokoládén, gyógyszeren, mosóporon — váltakozó vékonyabb, vastagabb vonalakat? Talán kevesen tudják, hogy ezek a vonalak — szakszerűen: vonalkódok — a termékek azonosítására, egyeztetésére szolgálnak. A kód közös nyelv a termelők ’ között. Árra jó, hogy egy- egy termék könnyen számon tartható legyen, s ezáltal segítse, gyorsítsa az áruutánpótlást, javítsa az adatfeldolgozást és a készletezést. A termékek kódrendszerének, egységes elvek szerinti azonosításának rövid múltja, de annál átütőbb karrierje van. Alig egy évtizede, hogy az NSZK-ban kidolgozták az egységes á rükód rendszert. Ugyancsak a hetvenes években dolgozták ki az Egyesült Államokban az úgynevezett általános termékkódrendszert. A briisz- szeli székhelyű társulás számjegyeit már csaknem húsz országban alkalmazzák. A számjegy-csoportok az ország, a termelő és a termékek egyeztetésére szolgálnak, emellett van egy ellenőrző szám is, amely garantálja a hibák elkerülését. Tekintettel gazdaságunk nyitottságára, a termék- kódszámrendszer illeszkedik a nemzetközihez. A vállalatoknak ezután az új kódok alapján kell adat- feldolgozó rendszereiket kidolgozniuk. s a kódokat alkalmazzák külső kapcsolataikban is. Sok magyar vállalat ugyanis eddig is kódrendszer szerint rendezte termékeit, de ezeket a kódokat csak kerítésen belül használhatták; a szomszéd cég egy másik kódrendszer szerint számozta termékeit, anyagait. így aztán a különböző börzéken és más adás-vételi ügyleteknél gyakran előfordult, hogy — csak a kódok alapján — nem értettek szót egymással a vevők és az eladók. Az egységes termékazonosító kódszámrendszer minden bizonnyal lehetőséget teremt a közös nyelv kialakításához. S ahhoz is, hogy az ipar és a kereskedelem megbirkózzék a mind nagyobb árutömeg nyilvántartásával. A különböző termékek választéka ugyanis olyan gyorsan nő, hogy azokat hagyományos módon regisztrálni rendkívül munkaigényes, hovatovább megoldhatatlan feladat elé állíthatná a raktárak, a nagyobb boltok dolgozóit. A kódok alkalmazásával könnyebben és gyorsabban át tudják tekinteni: miből, mennyi van a raktárban? Mely árukból mikor kell újabb tételeket megrendelni vagy kiszámítani, hogy ne csökkenjen a választék, ne keletkezzenek emiatt átmenetileg hiánycikkek. Ennyiben tehát a vásárlók érdeke is a tőlük , látszólag oly távol eső termékazonosító kódrendszer elterjesztése. (—) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
