Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-28 / 203. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 28., vasárnap w js # jÉk. iii m ^ ijP n *j s. KÉPTELENSÉG — KÉPEN. Olvasóink hívták (el figyelmünket a képen látható pusztaságra, amely tulajdonképpen az egri Sas úti vasúti átjáró lenne. Ami miatt pedig olvasóink panaszkodtak, az a rendre közlekedési dugókhoz, esetenként, például a héten is, balesethez vezető közlekedési „rend”. Főleg a helyismerettel nem rendelkező külföldieket téveszti meg a ferdén elhelyezett elsőbbségadás tábla, a Kertész utca felől, így aztán a Sas út széléig hajtanak be. Ezzel akadályozzák a Sas úti felől balra kanyarodni szándékozókat, és ezzel hosszú sorokat idéznek elő. Jó lenne, ha táblákkal, záróvonalakkal újraszabályoznák a közlekedés rendjét, esetleg a malom előtti térség burkolatának megerősítésével szabályos útkereszteződést alakítanának ki — kérték olvasóink (Fotó: Kőhidi Imre) Leveleink között tallózva Kicsik vagy kocsik Egri nyugdíjas pedagógus jeligére A nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásában akkor nincs korlátozva az óraszám és a kereset, ha alsó tagozatban tanítónőként dol_ goznak. Amennyiben önre ez vonatkozik, az iskolában tévesen tájékoztatták. Az iskolaigazgatónak azonban joga van eldönteni, hogy kiket alkalmaz szerződéssel. F. Ferenc, Zaránk A nyugdíjasok részére biztosított 50 százalékos kedvezmény a MÁV-nál és a Volánnál összesen nyolc alkalomra szól. Ha egy utazásnál mind a két lehetősé- séget igénybeveszik. — sajnos — mind a két helyen le kell bélyegezni az utalványt. Így a gépkocsivezető a jegy kiadásánál jogosan járt el. de igaza volt a MÁV dolgozójának is. Egy kedvezmény csak egyféle járművön folytatott Utazásra jogosít. Tanuló vezető jeligére. Gyöngyös A tájékoztatás részben felel meg a valóságnak. A teljességhez hozzátartozik, hogy a személygépkocsi vezetésére házastársát, egyenesági rokonát, testvérét akkor oktathatja. ha legalább hároméves gépjárművezetői engedélye van. Kérésével a területileg illetékes közlekedésrendészethez forduljon. K. Imréné, Hatvan nil «'A belkereskedelmi miniszter módosította a műszakpótlékok fizetésének szabályozását. Eszerint 1983. július 1-től a délutáni műszakban teljesített munka után óránként 3 Ft 40. az éjszakai műszakban 6 forint 80 fillér pótlék jár. Eszerint számítsa ki fizetését, s így nyújthatja be reklamációját. Hevesiek jeligére Egy üzenet keretében csak általánosságokban, esetleg egyetlen konkrét kérdésre tudunk válaszolni! Nem biztos. hogy más, lényegében hasonló kérdésre ugyan azt a választ adhatjuk. Írják le tehát konkrétan a kérdést — ám ezt megelőzően javasolnánk, tájékozódjanak a szak- szervezeti bizalmi segítségével a kollektív szerződés ide. vágó pontjáról. Elképzelhető. hogy a megoldás már adott, s nem kell továbblépni. Kismama jelgére A koraszülött gyermeknél nem kötelező, hanem csak lehetőség a szülési szabadság meghosszabbítása, legfeljebb négy héttel. Ez az új rendelkezésekben sem változott — a gyermekgondozási segély folyósításának rendszere ad kedvezményt, de nem a koraszülöttek, hanem a fogyatékos gyermekek esetében. A kettő szerencsére nem ugyanaz. A szülési szabadság meghosszabbításának mérlegelése a szakorvosra tartozik. Kérésével őket keresse fel. Elképzelhető. hogy nem fogják indokoltnak tartani. Ki ne emlékezne erre a kissé rosszízű szójátékra, mely azokat az időket idézi, amikor a családok eléggé tekintélyes részénél sürgősebbnek tartották a kocsi megérkezését, mint ama kicsiét. Bár nem is lehet mondani, hogy ma is él még ez a felfogás, — hiszen gyarapodik a két vagy több gyermeket nevelők száma — mégis, mintha bizonyos új értelmezésben újra éledne e régi mondás. Igazi lakótelepi téma lett. F-né írja a csebokszári-lakótelepről: nemrég egy cikkükben említették, hogy sixxitag lett a Malom utca és a Zalka Máté utca kereszteződésénél lévő sarokterület, mióta leterítették zúzalékkővel. Nem lenne sivatag, ha le is aszfaltoznák, legalább lenne parkoló. S parkolót kellene létesíteni az új kórház nővérszállásának szomszédságában lévő régi épület helyén is. A pékség meg a kocsma másutt is kaphatna helyet. Ezzel egyidőben érkezett egy másik levelünk is, ugyancsak a csebokszári- lakótelepről, ugyancsak a cikkben szereplő területről. Ebben így írnak: vajon miért nem fásítják be a sarokrészt. Parkosítani lehetne, még egy játszótér is elférne s hogy ne legyen balesetveszélyes egy korláttal el lehetne választani az úttesttől. A levélírók neveit szándékosan nem hoztuk nvilvánosságra, kár lenne élezni az amúgyis élénk vitát. Csupán egyetlen kis pontja ez a városnak, s máris ütköznek a vélemények. De nem ez az egyetlen ilyen hely. A város — városok — valamennyi lakótelepéről érkeznek észrevételek, javaslatok, panaszok a parkolók, garázsok, építése, — vagy éppen nem építése miatt —. Nemzeti vagyon a kocsi, százezres nagyságrendet elérő a kár, ha tönkremennek idő előtt, írják a garázs-, és parkolópártiak. És sok igazuk van. De igazuk van azoknak is, akik azért méltatlankodnak, ha a sorházak közötti keskeny terület kert helyett garázstelep lett, vagy lesz. Vállalkozni sem mernénk igazságosztásra, hiszen ez egyértelmű a lehetetlennel. De azért elgondolkoztató, hogy a lakótelepek tervezésénél, mintha még mindig elfeledkeznének vagy az egyikről vagy a másikról. Vagy az egyébként örvendetes módon növekvő gépkocsiállománynak nincs hely, vagy a még örvendetesebb szaporodó gyermekeknek. Ha valamiben, hát ebben csakugyan jó lenne megtalálni a helyes utat. Mert fontos a százezreket, mi több, milliókat érő gépkocsipark, de legalább ennyire fontos a nemzeti értéket majdani megtermelő gyermeksereg egészséges serdülése. De egy mindenképpen bizonyos: nagyon igazuk van azoknak, akik síkra szállnak minden fórumon minden egyes Iáért, minden tenyérnyi szabad terület parkosításért. Nem mindegy, milyen a környezetünk, mert szép ugvan a színes autósor, de a fákat semmi sem pótolja. Sajnos, „lépést kell. tartanom“ A Népújság 1983. július 30-án megjelent számában „Nyár a Bükki • Nemzeti parkban — Kánikulában, hús lombok alatt” címmel közölt cikket nagy érdeklődéssel olvastam. A két utolsó bekezdésen azonban felháborodtam, ugyanis az ajándéktárgyat árusító három pavilon egyikének én vagyok a tulajdonosa. „Valóságos szégyenről” — szerintem nem lehet beszélni, ugyanis olyan árukat tartok, amelyeket az országban lehet beszerezni és a Balatontól Budapestig, az ilyen és ehhez hasonló üzletekben vásárolni. Illett volna a cikk írójának engem is felkeresnie. Az ajándéktárgy-pavilonokat észrevette, de ami az autósoknak épített parkolóban folyik, nem juthatott a tudomására. Szombat, vasárnaponként öt-tíz mozgó árus bont sátrat és árusít. Az oda érkező vendégek azokat a sátrakat is felkeresik, így kénytelen vagyok én is hasonló tárgyakat árusítani. Ha majd ezen árusok nem kapnak engedélyt a Nemzeti Park kapujában való árusításra én is tarhatok olyan dolgokat; amellyel a közízlést jó irányba formálom és mely- ket nekem is öröm lesz árulni. De addig a versenyt csak az említett módon tudom felvenni. Veres Ferenc Özd ★ 1. Egy Interjú keretében, melyben az igazgatót szólaltattuk meg a Bükki Nemzeti Parkról, nem volt mód arra, hogy önt megkeresssük. 3. Számtalan cikkben foglalkoztunk már azzal a valóságos gonddal, hogy a különböző emléktárgyak többsége giccs — sajnos, eredménytelenül. 3. Tisztelet a kivételnek — így valószínűleg önnek is —, akik sokkal szívesebben szolgálnák munkájukkal az ízlésnevelést. (A szerző) —d.— Köszönjük a szép élményt A Mátraalji Szénbányák nyugdíjas szakszervezeti bizottsága minden évben megszervezi nyugdíjasainak kirándulását a vállalat vezetőivel egyetértésben. Augusztusban Jászárokszálláson voltunk Tóth János aktíva vezetésével, aki köszöntött bennünket és nagyon jó szórakozást kívánt. A továbbiakban Debrei Etelka kalauzolt bennünket. Az alföldiek vendégszeretete mindannyiunknak nagyon jólesett. Köszönjük a szép élményt. Lovász Pál Hort Környezetvédelmi járőr Nagy forgalom van a Baktai úton. A gépjárművek nagy iramot diktálva vágtáznak, s én a kerékpáros, amennyire lehetséges, leszorulok az út padkájára. A fejemet szaporán kapkodom, mert mögöttem, s élőiről egyaránt vadul manővereznek. A kép eléggé hétköznapi és megszokott. Jobb kéz felől „érdekes” látványt nyújt az idegkórház és az 1. sz. juhászat közötti térség. Valószínű még nem is régen szeméttelep volt ott. Jelenleg holdbéli tájra emlékeztet, ha eltekintek a gyomnövényzettől. Rendszertelenül leszórt beton- és épületkövek, s a téglatörmelékek kisebb-na- gyobb halmainak sakktáblaszerű kupacai. A vegetáció gyakorlatilag már győzedelmeskedett. Valójában azonban nem. A szemlélődővei észrevetetik magukat a sűrű gaz közül is kihívóan leskelődő kődarabok és más nehezen pusztuló anyagok. — Arra gondolok, hogy földekével „rehabilitálni” lehetne ezt a területet s ezzel komoly szolgálatot tehetnénk városunknak. Lehetne telepíteni ide erdőt. Folytatva a környezetvédelmi járőrözést, az útfenntartó telephelye után jobbra látható egy sok hektáros szántó. A hozzá vezető dű- lőút elején leborítottak egy dömpernyi bitument. Időközben a fekete massza kőkeménnyé változott. A sötét halom látszólag el akarja állni útját a további szemetelőknek. Sajnos, kevés sikerrel. Ugyanis néhány lépéssel beljebb több dömpernyi, épületből származó hulladékot szórtak le. A tetejére pedig a rendetlenség zászlajaként ősrégi roncsokat raktak. Tovább haladva a Baktai úton jobb kéz felől egy hoszanti fekvésű nagy szántó tűnik fel. A rajta termő gaz olyan magas és sűrű, hogy közötte a felnőttek is bújócskát játszhatnának. Évek hosszú sora óta ez a föld csak haszontalan dud- vát terem, pedig érdemes lenne megművelni, miként századokon át apáink és nagyapáink tették. A hídhoz érve a bal kéz felé hajló dűlőútra térek. Akaratlanul is számolni kéz. dem a legelő és rét közötti részen leszórt bitumen csomókat. A látványról a Vöröstüzér és Kisvölgy utcákat összekötő Gorové utca jut eszembe. Hányszor hangzott már el a panasz, és a válasz: nincs pénz és kapacitás. Pedig, ha 12 dömpernyi bitmuennel nem a legelőt aszfaltozták volna, az az említett Gorové utcát kétszeresen beborítaná. Valaha a baktai völgy széles és hosszú rétjéről táplálták teheneiket sokan, ma a tész nem igényli. Minden tavaszra szénává aszalódik a térdig érő jó tarakmány- fű és mint a természet nagy ünnepén tűzijátékalapanyagként fölégetik. Kár érte. Szepesi József Eger Éves beszámolót tartottak... A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Heves megyei Szervezetének gyöngyösi körzeti csoportja 1983. augusztus 13-án tartotta meg évi taggyűlését a művelődési házban. A gyűlést Hanuszka József, a megyei szerv titkára nyitotta meg, majd rövid bel- és külpolitikai tájékoztató hangzott el az MSZMP. Városi Bizottsága egyik képviselőjének előadásában. Ezután beszámoló következett a körzeti csoport vezetőségének egyévi munkájáról amelyet Borbély Lajosné, a csoport elnöke ismertetett. Mind a politikai, mind a szervezeti munkákkal kapcsolatos előadásokat a jelenlevők látható nagy tetszéssel fogadták. A részletes tájékoztatás után hozzászólások következtek, amelyek során töb. ben elmondták egyéni, illetőleg közös problémáikat és javaslataikat. Megemlíthető még, hogy a hivatalos aktusok után egy kis szórakozásra is sor került, a csoport néhány tagja régi, kedvelt énekszámokat adott elő zongorakísérettel a megjelentek igen nagy tetszésére. Dávid József Gyöngyös Nyugdíjas-búcsúztató Füzesabonyban Bensőséges ünnepség színhelye volt a napokban a füzesabonyi Herbária üzem, ahol Fazekas Istvánná nyugdíjas búcsúztatására került sor. Fazekas Istvánná 1955- ben „jegyezte el” magát a Herbáriával. Besenyőtelken kezdett rakodómunkásként, majd 1967-ben, mikor felépült Füzesabonyban az üzem, átjött ide dolgozni. 1963 óta csoportvezetőként tevékenykedett nyugdíj ba- vonulásáig. Huszonhat tagú brigádot vezetett, brigádja számos kitüntetést szerzett. Kétszer nyerték el az aranykoszorús szocialista brigád címet. A brigádnak szinte már minden tagja kiváló dolgozó kitüntetéssel rendelkezik. Büszkék arra, hogy a 25 év során úgy sikerült együtt dolgozniuk, hogy határidőre mindig teljesítették a feladatokat és egyetlen áru sem jött vissza a megrendelőktől. Fazekas Istvánná kétszeres kiváló dolgozó, szocialista brigádvezető számára most már a megérdemelt pihenés következik családja, unokái körében. Nagyné Váradi Anna Füzesabony * 1983. SZEPTEMBER 1-TÖL 10-IG Újra Mátra alji kereskedelmi kirakodó vásár napok A PÁSZTÓ ÉS VIDÉKE AFÉSZNÉL az ABC melletti parkolóban, szeptember 2-án és 3-án. Engedményes áruk nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat. ÁFÉSZ IGAZGATÓSAGA
