Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 27., szombat BUDAPEST Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken a KB szék- házában találkozott Arman­do Cossuttával, az Olasz Kommunista Párt vezetősé­gének tagjával, aki az MSZMP KB vendégeiként rövid pihenésen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elv. társi légkörű megbeszélésén áttekintették a kommunista és munkásmozgalom, a két párt közötti kapcsolatok, to­vábbá a nemzetközi élet leg­fontosabb kérdéseit. MAPUTO Gyászünnepségen vettek búcsút Maputóban az ellen, forradalmi banditák által vasárnap meggyilkolt két szovjet geológustól. Jósé Carlos hobo, a természeti erőforrások ügyeinek mi­nisztere a gyászünneoségen méltatta a szovjet szakem­berek hozzájárulását a két ország közötti együttműkö­dés elmélyítéséhez. Rámuta­tott, hogy a szovjet szak­emberek imperialista zsold- ban álló erők aljas merény. létének estek áldozatul. N'DZSAMENA Charles Hernu francia hadügyminiszter pénteken találkozott N’Dzsamenában Hisszén Habré csádi elnök­kel. A Csádba vezényelt francia csapatok ellenőrzé­se céljával beharangozott utazás hangsúlya ezzel a megbeszéléssel a politikai összetevőkre helyeződött át, amint azt Mitterrand fran­cia elnök csütörtöki kijelen, tése nyomán diplomáciai körökben várták is. ATHÉN A pakisztáni fővárosban változatlanul feszültség uralkodik az elmúlt hetek tiltakozó megmozdulásai után. Képünkön: rendőrök kísérik jármüvükhöz a letartóztatott fiatalokat Ka­rachiban (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Jaruzelski Katowicében Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel minisztertanács el­nöke pénteken Katowicébe látogatott a kchászszakszer- *vezeti szövetség meghívásá­ra. • Jaruzelski meglátogatta a százbatvan esztendős „Bail- dcn” kohóművet, az egyik legiégibb lengyel öntödét. Ennek különböző részlegeibe — köztük az ország legmo­dernebbnek számító acél- öntödéjében — elbeszélgetett a munkásokkal, érdeklődött munkakörülményeik, fizeté­sük, az üzem fejlődésének távlatai felől. Azt követően Jaruzelski találkozott a „Baildon” ko­hóműben a kchóipari dol­gozók országos szakszervezeti szövetsége végrehajtó bi­zottságának tagjaival. Palesztin konferencia Szpirosz Kiprianu cipru­si elnök csütörtökön Athén­ben megbeszéléseket tartott Andreasz Papandreu görög miniszterelnökkel Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár leg­utóbbi ciprusi kezdeménye, zéséről. Pérez de Cuellar javasolta, hogy újítsák fel a ciprusi görög és török kö­zösség képviselői közötti tárgyalásokat. A palesztin probléma tar­tós és igazságos megoldása érdekében fel kell használni minden erőforrást, amely a nemzetközi közösség rendel­kezésére áll, tekintetbe véve, hogy nem helyi, hanem nemzetközi jelentőségű prob­lémáról van szó — hangsú­lyozta pénteki sajtótájékoz­tatóján Lucille Mair, a hét­főn megnyíló genfi nem­zetközi palesztin konferencia főtitkára. Az előzetes napirend sze­rint a palesztin nép helyze­téről, elidegeníthetetlen jo­gairól, Jeruzsálem város státuszáról, a kérdés nemzetközi vonatkozásairól és az ENSZ szerepéről lesz szó. Kreisky nyílt levele Bruno Kreisky volt oszt­rák kancellár nyílt levélben hívta fel Ronald Reagan amerikai elnököt: az új eu­rópai NATO-fegyverek tele­pítése helyett tárgyaljon to­vább a Szovjetunióval. — Nincs értelme annak, hogy Washington tekintélyi okok­ból ragaszkodjék a maga szabta határidőhöz “(1983. végéhez) és telepítse 'az új, közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyvereket — írta Kreisky. — Amennyiben az ön által megszabott határidőig nem sikerül eredményt elérni, nyilvánítsa ki további tár­gyalási készségét. Értelmet­len volna tekintélyi meggon­dolásokból kudarcra kárhoz­tatni a tárgyalásokat — írta a „Wiener” című folyóirat­ban közölt levelében a tekin­télyes osztrák politikus. Tüntetés Uruguayban Az uruguayi főváros lakos­sága egy emberként tett ele­get a politikai pártok orszá­gos tiltakozási akcióra szó­lító felhívásának. Csütörtök este hat és nyolc óra kö­zött Montevideo lakosai a katonai diktatúra elleni til­takozásuk jeléül eloltották lakásukban a villanyt, majd konyhai edények összeütöge- tésével zajt csapva kivonul­tak az utcákra. (A fazekak megszólaltatása Chilében vált először a tiltakozás jelévé.) A csütörtöki volt az első nagyszabású megmozdulás azóta, hogy Uruguayban tíz évvel ezelőtt katonai dikta­túra került hatalomra. A tiltakozási akciót az em­beri jogoik bizottsága hirdet­te meg, bár a katonai re­zsim néhány héttel ezelőtt betiltotta a pártok minden­fajta nyilvános politikai te­vékenységét. A két éve hatalomra ke­rült Gregorio Alvarez ígéretet tett arra, hogy 1985-ig pol­gári kormányzat váltja fel a jelenlegi katonai rendszert. ( Külpolitikai kommentárunk )— Végjáték Madridban MEGNYUGTATÓ, HOGY A CSAKNEM HÁROM ESZTENDEJE TARTÓ madridi konferencia befeje­zéséhez közeleg. Azt azonban ma még nem lehet tudni, vajon az okmányokat, a bő hat hete elkészült záródokumentumot 34 vagy 35 külügyminiszter lát- je-e el kézjegyével. Kérdéses, hogy Málta az utolsó pillanatban meghátrál-e vagy továbbra is kitart ál- .láspontja mellett, s ragaszkodik a Földközi-tenger biztonságával foglalkozó szakértői konferencia össze­hívásához. Ha visszatekintünk az elmúlt három évre, a mad­ridi konferencia heves vitáira, az éles szovjetellenes kirohanásokra, a megalapozatlan vádaskodásokra, bizony az az érzésünk: a világ — elsősorban Európa — közvéleménye megkönnyebülten vesz tudomást most a közelgő befejezésről. A kontinens helyzeté­ről, biztonságáról, országai és népei együttműködé­séről végül is olyan záródokumentum-tervezetet munkáltak ki, amely — a máltai kivétellel — vala- menyi résztvevő számára elfogadható. Ez már ön­magában is siker, hiszen nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy olyan nemzetközi légkörben ké­szültek az okmányok, amelyből éppen a kölcsönös bizalom éltető elemei hiányoztak. Ennek ellenére aláírásra készen állnak a dokumentumok. Ezért az érdem kétségkívül a szocialista országok rugalmas­ságát, a semleges és el nem kötelezett államok komp­romisszumkereső aktivitását illeti. SAJNÁLATOS, HOGY MALTA ÁLLÁSPONTJA MIATT a madridi végjáték elhúzódott. Valletta kö­vetelését azonban semmiképpen nem teljesíthették a résztvevők. Ha ugyanis az európai biztonság ügyé­hez szorosan kapcsolják a Földközi-tenger térségének kérdéscsoportját, akkor olyasmire vállalkoznak, ami a siker parányi esélyével sem kecsegtet. Észak-Af- rika, Közel-Kelet — már talán a címszavak puszta említése is sejteti, milyen érdekellentétek vonnák magukra a figyelmet az önmagukban is roppant fon­tos európai témák rovására. A HÁTRALEVŐ NAPOKBAN VÉGKÉPP ELDŐL: hány aláírás kerül majd a madridi konferencia ok­mányaira. A lényegen azonban mitsem változtat, bármiként is döntsön Málta. Hála a házigazda tiszt­ségét példásan betöltő spanyoloknak, a meghívóik ,már készülnek, s szeptember 7-én a külügyminisz­terek megérkezhetnek az ibériai fővárosba. Eszme­cseréik, hivatalos és nemhivatalos találkozóik pedig hozzájárulhatnák az európai együttműködés tovább­fej lesztéséhez. Abban a szellemben, amely az alá­írásra váró okmányokban is kifejezésre jut. Gyapay Dénes AZ ÉVSZÁZAD ÉPÍTKEZÉSÉRŐL (11/2.) Urengojtól a Kárpátokig A helikopter szinte súrol­ja az évszázados fenyőfák koronáit. A pilóta ügyesen emeli-süllyeszti a gépet a szűk völgyekben. Alattunk egyre keskenyebb csíkká válnak a folyók, az ország­út szerpentinekbe csavaro­dik, közeledünk a Vereckei- hágóhoz. A csővezetéket észre sem vennénk, ha a pilóta nem hívná fel figyelmünket az erdőkön át futó irtásokra. Még télvíz idején elföldelték a mintegy másfél méter átmé­rőjű acélcsöveket a he­gyekben. A megbolygatott földet azóta gyeppázsit ta­karta be. Hirtelen megfordulunk. Elmozdulnak a hegyek, a bárányfelhők, az alattunk lévő hegyifalvacskák. Irány: Volóc. A nagyközség peremén landolunk. Itt már vár bennünket az építőrészleg brigád vezető je, Sesztakov Jurij. — Nemcsak a kompresz- szorállomást és a vezetéke­ket építjük, hanem szociális­jóléti objektumokat is léte­sítünk — mondja a brigád­vezető. — Itt az NDK-ból érkezett szakemberek és építőmunkások nagy csoport­ja tevékenykedik. Felépítet­tek egy 64, valamint egy 80 lakásos háza\ a szivattyú- állomás kezelői számára. Iskolát, poliklinikát, kórhá­zat is építenek a vendég- munkások. Éjféltől hajnalig Voltak a Kárpátokban hú­zódó szakaszon olyan rész­legek is, ahol nem lehetett átvágni a kőzetet az utak alatt. — A Vereckei-hágó köze­lében kénytelenek voltunk a forgalmat néhány órára leállítani, illetve terelőútra irányítani — mondja Bala- sov Viktor brigádvezető. — Éjfélkor vágtuk át az út­testet, hajnali ötkor azonban már ismét megindulhatott a forgalom. A gázvezetéket 1 méter 80 centiméter át­mérőjű acélcsövön vezettük át az út alatt. Különben a vezeték utolsó szakaszán két ízben vasúti sínek alatt kellett lefektetni a gázveze­téket, 50 helyen pedig köz­utak, kisebb-nagyobb hegyi folyók jelentettek akadályt. A Latorcán át vasbeton­ból és acélszerkezetekből hidat építettek a gázveze­ték számára. Itt, Pidpolozje hegyi falu közelében ke­resztezte egymást a barát­ság két „útvonala” — a Vinnyicát Albertirsával ösz- szekötő 750 kilovoltos vil­lamos távvezeték és a most épült Urengoj—Pomari— Uzshorod export gázveze­ték. Elbeszélgettünk az építők­kel, s csakhamar kiderült: többen ott voltak az ukraj­nai Kalusból a magyaror­szági Lenin városba futó eti­lénvezeték lefektetésénél is. Akadtak olyanok is, akik szemtanúi, aktív részt­vevői voltak a Szövetség gázvezetéken lebonyolí­tott „dokkolásnak” 1978. szeptember 28-án. Akkor ez volt a világ legnagyobb gáz­vezetéke, amelyen át évente 28 milliárd köbméter gázt továbbítottak Magyarország­ra és más szocialista orszá­gokba. A Urengoj—Uzshord távvezeték hamarosan má­sodik helyre utasítja ezt az internacionalista összefogás­sal készült létesítményt. A Dobó-vórtoronynál Félúton Ungvár és Mun­kács között áll egy kilenc- szintes vártorony romjai. Itt a szerednyei lankákon pi­hente ki Dobó István, az eg­ri várkapitány az ostrom fá­radalmait. Ma hatalmas sző­lőültetvények övezik a kö­zépkori műemléket. Közelé­ben nemrég lakókocsik, sát­rak álltak, rajtuk piros-fe­hér zászlók. Itt laktak a gáz­vezeték lengyel építői, akik egy 38 kilométeres szakaszon fektették le az acélcsövet, maid pedig elvégezték a földterületek rekultivációját, s helyreállították az alapcsö­vezett fölterületek vízháztar­tását. Kárpát-Ukrajnában mint­egy 80 millió rubel értékű munkát végeztek el a transz­kontinentális gázvezeték épí­tői, s miután befejezték az utolsó foltozásokat is. a több mint négyezer kilométeres vezetéken, hozzáláthattak az üzemi próbákhoz. A legfontosabb teendő: el­lenőrizni, kiállják-e a ma­gas nyomást a vezeték he­gesztései. Már a vezeték le­fektetésekor is végeztek elő­zetes méréseket, s harminc- csővég-csatlakozást megerő­sítettek, újrahegesztettek. Ma az országhatárig üzemképes a távvezeték. 1984-ben a gáz már eljut a nyugati megren­delőkhöz is. A békét szolgálja ... A helikopterünk a Lator­ca és az Ung völgye felé in­dul. Csakhamar eltörpülnek a valóci kompresszorállomás épületei, eltávolodnak egy­mástól a hegyek, szétterül előttünk a síkság. Kohán Vaszil fiatal kárpátontúli ukrán író ül mellettem, aki már megjárta a távoli tund­rát is, ahol a gázvezeték nullás kilométeroszlopa ta­lálható. A gázvezeték építői­ről írt cikksorozatáért Vaszil megkapta a Szovjetunió Új­ságíró Szövetségének külön- díját. — Egész életre szóló él­mény számomra, hogy ellá­togathattam az örök fagy bi­rodalmába, oda, ahol az urengoji gázlelőhelyek van­nak — mondja útitársam. — Ott, a tundrában futó csöve _ ken láttam a felírást: „Az urengoji gáz a békét szol­gálja.” Aztán, miután föl­det értünk, siettem megke­resni a térképen Uzshorodot, Bonnt, Párizst, Bécset, Var­sót, Rómát... Lám. hová jut majd el a szibériai gáz! És biztosak lehetünk benne, hogy idejében jut el ren­deltetési helyére... ... Míg Vasal az élmé­nyeiről mesélt, elértük az or­szághatárt. Gépünk a szov­jet gázvezeték-építő részleg utolsó szakaszán ért földet. A csőfektető gépóriások ke­zelői már a karbantartást végezték. Csak a nemrég le­aratott búzaföldeken húzódó hosszú, széles csík jelezte, hogy itt halad a transzkonti­nentális gázvezeték... Mátyus Csaba Klarsteld újabb leleplezése Serge Klarefeld párizsi ügyvéd és felesége, Beata Klarsfeld, akik már eddig is számos bújkáló náci há­borús bűnöst lepleztek le s részük volt a Bolíviá­ban rejtőző Klaus Barbie felkutatásában is, most újabb leleplezést közöltek a Le Monde hasábjain. A DST, a francia titkos szol­gálat, a háború után ügy­nökként alkalmazott egy ma­gas rangú Gestapo-tisztet és büntetlenséget biztosított számára. * A Klarsfeld házaspár cikkében a DST egy titkos okmányára hivatkozva, meg­állapítja, hogy a francia titkosszolgálat ügynökként használta fel Ernst Missel- voitzet, a Gestapo egyik pá­rizsi vezetőjét, noha Mis- selwitz a francia ellenállási mozgalom elleni hajsza egyik szervezője volt s sze­mélyesen is részt vett Pier­re Brossolette-nek, az ellen­állási mozgalom egyik ki­emelkedő alakjának megkín- zásában. Brossolette a ke­gyetlen kínzás egyik szüne­tében öngyilkosságot köve­tett el. A Gestapo-tisztet a háború után letartóztatták, ekkor szervezte be ügynöké­nek a francia titkosszolgá­lat és büntetlenséget bizto­sított számára. Roger Wybot, a DST egy­kori főnöke, egy televíziós nyilatkozatban elismerte, hogy a háború után valóban szerveztek be volt nácikat s ezt így indolkolta: „min­den titkosszolgálatnak szüksége van ügynökökre s azok kiválasztásánál nem lehet erkölcsi szempontokat figyelembe venni.” Nagy átmérőjű csövek szállítása Pomara állomásról -g hegesztőbázisra 49 (Fotó: TASZSZ — KSj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents