Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 25., csütörtök c It SZOVJETUNIÓ Odesszából 400 kikötőbe CSEHSZLOVÁKIA Partizán tüzek emléke Csaknem 400 kikötőbe ve­zetnek tengeri utak Odesz- szából külföldre. Naponta több tucat hajó horgonyoz a kikötőben külországok zászlói alatt. Ennek megfe­lelően az odesszai kikötő kitűnően gépesített modem nagyüzem, amit korszerű darukkal, elektromos és au­tomatikus szállítóeszközökkel, a gabona és cukor tárolásá­ra szolgáló raktárakkal lát­tak el. A központi távirá­nyítási rendszer segítségével egyetlen diszpécser képes irányítani a rakodási folya­matokat. Az odesszai kikötő egyidős a Fekete-tengeri várossal, amely csaknem kétszáz éves. A történelmi körülmények alakulása során jóformán fennállásának első éveitől kezdve „ablak” volt Euró­pára. A békés tengeri kikötő a Nagy Honvédő Háborúban a védelem céljaira dolgozott. A tenger felől látták el a várost és a frontot fegy­verrel. lőszerrel, élelemmel. A leszerelt gépek, a sebe­sültek és a lakosság evakuá­lása szintén tengeri úton tör­tént. A kikötő dolgozói rend­kívüli helytállással végezték a munkát, gyakran az el­lenség tüzében: a hitleris­ták bombázták és messze- hordó ágyúkkal lőtték a ki­kötőt. És amikor fel kellett adni a várost, 1941 októbe­rében, utolsónak a kikötő­beliek vonultak el és 907 nap múlva elsőként tértek vissza, a felszabadító szov­jet katonák nyomában. Döbbenetes kép fogadta őket: a német fasiszták el­pusztítottak, felrobbantottak mindent, dokkokat, raktára­kat, berendezéseket. De már 1944 októberében újra le­horgonyoztak az első hajók az odesszai kikötőben. A teljes újjáépítés 1949-ben fejeződött be, s azóta is mindig a legújabb, legmo­dernebb gépekkel, berendezé­sekkel látják el a kikötőt, a hajók ki- és berakodását, a legmodernebb technikát és módszereket alkalmazzák. Jozef GécI, az egykori parti­zán ma A szlovák nemzeti felke­lés nem tört ki váratlanul, sem véletlenül. A szlovák klerikofasiszta kormány nemzetellenes politikája és elkötelezettsége a hitleriz- mus mellett éles ellentétben volt _az egyszerű szlovák emberek érzelmeivel. Az il­legális kommunista párt- szervezetek, az illegális nem­zeti bizottságok és a szovjet partizánszervezők különösen 1943-tól használták fel eze­ket az érzelmeket arra, hogy a népet a fegyveres ellen­állásra készítsék fel. A fel­kelés akkor tört ki, amikor a kormány statáriumot hir­detett ki, s a német meg­szálló katonaság különböző irányból tört rá-az országra. A kommunista pórt és a Szlovák Nemzeti Tanács felhívással fordult a néphez 1944. augusztus 30-án, a Cikkünk szerzője: Jozef Géci, Novdkyban, a Pozsony melletti Chorvátsky Grob baromfineme­sítő és -tenyésztő vállalat igaz­gatója, az Országépítés Érdem­rendje állami kitüntetés és több más kitüntetés tulajdono­sa, a szlovák nemzeti felkelés idején az I. partlzánbrigádban harcolt. Besztercebányán működő Szabad Szlovák Rádió köz­vetítésével-. A hívó szóra az ország hegyvidékeiről sok ezer önkéntes jelentkezett. A szlovák hadseregnek mint. egy hatezer katonája és tisztje szintén a felkelők ol­dalára állt. A felikelés kö­rülbelül 20 ezer négyzetkilo­méternyi területre terjedt ki, ahol több mint másfél millió lakos élt, s mintegy 80 ezer férfi állt fegyverben. A felkelés Csehország lakosságát is aktívabb ellen­állásra buzdította. Nem jelentett azonban csupán fegyveres harcot: a helyzet forradalmisága, az új szlovák nemzeti szervek, elsősorban a néphatalom új szervei — a nemzeti bizott­ságok — létrejötte sok de­mokratikus és szociális in­tézkedés bevezetését tette lehetővé. A harcban az új, forradalmi eszmék nevében indultunk. A hegyaljai Skla- bina községben például már két héttel a szlovák nemzeti felkelés meghirdetése előtt csehszlovák nemzeti zászlót tűzték ki, s kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. E partizánközség példájára a felkelés területének min­den járási és helyi forradal­mi nemzeti bizottsága is ugyanezt tette. A partizánok és a katonák mér a harcok első napjai­ban öt, sőt hét állig felfegy­verzett fasiszta katonai had­osztállyal szálltak szembe. A szlovák hegyekben és völ­gyekben folyt a vér. Dere­kasan harcolt mindenki, aki csak fegyverhez jutott. Had­állásaink felett vörös és csehszlovák zászlók lengtek. Oroszok, ukránok, csehek, franciák, németek, románok, jugoszlávok, 27 nemzet és nemzetiség fiai harcoltak egy férfiként velünk együtt. Az odesszai kereskedelmi kikötő (Fotó: APN—KSj JUGOSZLÁVIA Narancsligetek Dalmáciában Az Adria-parti Hercegnovi környékén, a Sutorina folyó völgyében nagyarányy. talajjavítási munkálatokba kezdett a PKB mezőgazda- sági kombinát és a belgrádi ENERGOPROJEKT munkaszervezet. A völgyben öntözéses kultúrának az alapját vetik meg: narancs-, tangerin (mandarinfajta)_ és grape fruit-ültetvényt telepítenek, 200 hektárnyi területen. Foglalkoznak majd üvegházi primőrtermesztés­sel, továbbá füge- és olajfaiskolát is létesítenek. A beruházás ősz- szege megközelíti a 700 millió dinárt. Jugoszlávia legnagyobb élelmiszer-termelő gazdasága, a PKB nemcsak a Sutorina völgyében honosít meg új növénykultúrákat és termelési ágakat, hanem másutt is hasznos vállalkozásokba kezd. A gazdaságban ma 54 ezer hektáron termesztenek zöldséget, gyü­mölcsöt. 1985-ben — terveik szerint — már 60 ezer hektárról taka­rítják be az értékes terményeket. LENGYELORSZÁG Nyitott egyetem (Tudósítónktól.) A krakkói Jagelló Egye­tem vezetése nemrégiben jóváhagyta azt az elképze­lést, miszerint az oktatási intézmény a jövőben részt vesz a „Nyitott egyetem” mozgalomban. De mit is jelent ez? A részletes egyetemi prog­ramokat és a hallgatók szá­mára készülő tankönyveket az egyetem tudományos dol­gozóinak a segítségével ál­lítják össze. Egyébként igye­kezniük kell, mert a krak­kói nyitott egyetem 1985 ja­nuárjában megkezdi műkö­dését. — Arra fogunk törekedni, hogy a már egész világon ismert nyitott egyetem ideá­ját megvalósítsuk — mond­ta dr. Maria Sarnecka-Kel- ler professzor, a Jagelló Egyetem rektorhelyettese. — Az ötéves tanulmányi idő általános képzettséget ad; a végén diplomával. Természe­tesen ez a bizonyítvány nem összeállította: Gyurkó Géza éri — nem érheti — el a nappali tagozaton végzettek diplomájának a szintjét. Nem lesznek az oktatás so­rán külön szakmai tanulmá­nyok. A jelentkezők elsősor­ban a saját megelégedésük­re tanulnak, azért, hogy mű­veltebbek legyenek, széle­sedjen látókörük. Tekintet nélkül az életkorra vagy a társadalmi különbségekre, hisz erre az egyetemre bár­ki jelentkezhet. Az efféle vagy hasonló képzésnek egyébként hagyo­mányai vannak Lengyelor­szágban. A német megszál­lás alatt például az Okta­tási Taftfolyamok Társasága egyeztette és vezette a ta­nulmányokat. Gyakorlatilag a föld alatti mozgalomban. A háború után pedig ismét hivatalosan működött Sza­bad Lengyel Főiskola néven. Később létrejött a Munkás és Népi Egyetemek Társasá­ga. Jó néhány példát és in­tézményt lehetne még emlí­teni, ám ezek ma már job­ban tagozódnak. Magyaror­szágon talán a népikollégis­ta-mozgalomhoz, a népfő­iskolákhoz, újabban a TIT- szervezetekhez lehetne ha­sonlítani ezeket. A nyitott egyetem intéz­ménye a’ világ különböző országaiban működik; sze­gényben és gazdagban, ipa­rilag vagy mezőgazdaságilag fejlettben, avagy épp elha­nyagoltban. És mindenütt ezekben a társadalmakban segítik a kulturális szint felemelkedését, megalkotják az ismeretszerzés lehetősége­it azokon a területeken, ame­lyek érdeklik az embereket. Tekintet nélkül a korra vagy az egyes személyek iskolai végzettségére. A nyitott egyetem lehetőséget ad a foglalkozás megváltoztatásá­ra, az előmenetelre vagy új képesítés megszerzésére. A tantervűket vagy a szer­vezeti tevékenységüket te­kintve ezek az egyetemek természetesen igencsak kü­lönfélék. Számtalan techni­kát alkalmaznak egyidejű­leg: közvetlen és levelező oktatást, rádió- és televízió­közvetítést, magnóra vagy videóra játszást, közvetlen, levelező és telefon útján bo­nyolított konzultációkat. A hallgatók száma is külön­böző: egy-két száztól a több tízezerig. Lengyelországban is létre­hoznak tehát egy olyan tan­intézetet, amilyen még nem volt. — S ez különbözni fog az eddigi egyetemektől — mondta a rektorhelyettes. — Más lesz a tanterv és a hallgatók összetétele is. (Min­denekelőtt általános képzést nyújt majd. Az első három évben — amely alapvizsgá­val végződnék és az első­fokú egyetemi tanulmányok befejezéséről adna diplomát — a hallgatók megismer­kednek a kultúra, a társa­dalom a civilizáció problé­máival. Az egyetemi felvé­telt megpályázhatja minden­ki, aki 25. életévét betöltötte és legalább 3 éves munka- viszonnyal rendelkezik. Az életkor alsó határa azonban nem kötelező azokra az asz- szonyokra nézve, akik gyer­mekgondozási segélyen van­nak. Gondolkodnak még a dip­loma utáni és a különleges egyetemi kurzusok megszer­vezéséről is, melyeket kü­lönböző társadalmi szerveze­tek, munkahelyek, szakte­rületek „rendelnének meg”, de ez már a nyitott egye­tem továbbfejlesztett válto­zata lesz majd. Józsa Péter A szlovák nemzeti felkelés emlékműve Besztercebányán Az ellenség haditechnikában túlerőben volt felettünk, s több éves tapasztalatokat szerzett gyakorlatilag egész Európában folytatott harcai­ban. Sokan estek el • közülünk, mégis azzal a meggyőződés­sel harcoltak, hogy akik túl­élik, igazságos társadalmat hoznak létre. A német fa­siszták azonban újabb ke­gyetlen ellentámadásba men­tek át. Csupán Felső-Nyitra vidékén, ahol a mi partizán- brigádunk is tevékenykedett, mintegy ezer harcost és bé­kés polgárt kínoztak halál­ra, vagy lőttek agyon. Több községet felégettek, s lakos­ságukat — öregeket, asszo­nyokat és gyerekeket — ha­lomra lőtték. A túlerő ideig, lenesen győzedelmeskedett a hős felkelők fölött,1 s arra kényszerítette őket, hogy mélyebben húzódjanak visz- sza a hegyek közé. Elesett Bánska Bystrica (Beszterce­bánya) is, a felkelés szive. A szlovák hegyekben azon­ban nem aludtak ki a par- tizántüzek, mint ahogy nem aludt ki az az eltökélt aka­ratunk sem, hogy harcolni fogunk, míg meg nem érke­zik a Vörös Hadsereg. Az a néhány hónap, amely a Vörös Hadsereg megér­keztéig telt el, életem leg­kegyetlenebb időszaka volt. De akkor értettem csak meg egész életemre, hol a he­lyem, s milyen eszme nevé­ben kell élnem. Amikor a szlovák nemzeti felkelés év­fordulóján szülőföldemre lá­togatok, s felkeresem volt bajtársaimat, honfitársaimat, nem kerülöm el azt a hidat sem, amelyet 1944 végének egy éjszakáján társaimmal együtt gránátokkal felrobban­tottunk. Sok ilyen áldozatot hoz­tunk a háborúban, mérhe­tetlenül sokat. A felkelés óta 39 év telt eL S ma cse­hek, szlovákok, ukrán, ma­gyar, német és lengyel nem­zetiségű polgárok úgy élnek együtt a szocialista Cseh­szlovákiában, hogy az embe­reknek már soha ne kelljen újabb háborús hősök sírem­lékére virágot vinniük. Jozef Géci ROMANIA Gyógyszerek méhészeti termékekből A bukaresti Méhészeti Kombinát kutatólaborató­riumainak munkatársai hosszú évek óta folytatnak eredményes kísérleteket a méhészeti termékeknek ter­mészetes gyógyszerként tör­ténő felhasználására. Ezeknek a gyógyszerek- nagy előnye, hogy nincs semmilyen káros • utóhatá­suk, s emellett a szervezet könnyen és gyorsan asszimi­lálja őket. A virágpor, a méhpempő és egyéb ilyen termékek sok vitamint és természetes fehérjét tartal­maznak, s megtalálható bennük az összes alapvető aminosav. A méhészeti kutatólabora­tórium egyik legújabb ké­szítménye: a Polenolecitin például méz és virágpor keveréke. Jótékonyan hat az idegrendszerre, általános erősítő gyógyszer. A Polena- pin a különböző májbeteg­ségek kezelésében bizonyult meglepően hatásosnak, de javallható egyes emésztő­szervi zavarok gyógyítására is. Jelenleg egy teljes vi­rágpor-kivonat előállításán dolgoznak, amely a virágpor valamennyi hatóanyagát ér­tékesíti. Ha a kísérletek eredményt hoznak, az alap­anyag egy egész sor újabb gyógyszer kiindulópontja le­het. Virágpor és egy bizo­nyos gyógynövényfajta ele- gyéből állították össze a Fiernotint, amely a szerve­zet vashiányát pótolja. Jó néhány természetes gyógyszer alapanyagát al­kotja a méhpempő. A fehér­jéket, aminósavakat, enzi­meket, hormonokat és az összes B-vitamint tartalmazó méhpempő-drazsét, amelyet cukorka formájában forgal­maznak, erősítőszerként fogyaszthatják az egészsége­sek is. Kitűnő kondicionáló szer. A lábadozó és a le­gyengült szervezetű betegek hatásos gyógyszere a Vitá­don elnevezésű cseppfolyós méhpempő-kivonat. Hasonló hatású a Polenovital. Külön érdemes felhívni a figyelmet a Melcalcinra. Ez a méhpempőből, mézből és glicerinfoszforos kálciumból kombinált gyógyszer elősegí­ti a gyermekek és az időseb­bek csontképződését, siette­ti a csonttörések gyógyulá­sát és leküzdi a főleg idős­korban jelentkező mész- hiányt. Az újdonságok közé tar­toznak a méhviasz alapú, baktériumölő hatású szerek. Így a Proposept kiválóan al­kalmas a légúti és torokbán- talmak, a köhögés, a grippés megbetegedések gyógyításá­ra. A méhviaszos spray-t I. és II. fokú égési sebek keze­lésére használják. A gyógy­szertárakban természetesen más propoliszkenőcsök és -balzsamok is kaphatók, amelyek szintén a laborató­rium termékei és a különbö­ző bőrbetegségeket kúrálják velük. Ilyen például az Ac- neol. Gondoltak a reumati­kus bántalmatóan szenve­dőkre is: részire kísérle­tezték ki a méhek fullánk- mérgéből készített Apire- vent. A gyógyszerújdonságok már beváltak a klinikai gya­korlatban.

Next

/
Thumbnails
Contents