Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 4., csütörtök 3 Könnyű-e ma a nőknek? ÖNZETLENÜL, FELELŐSSÉGTELJESEN Munkás népi ellenőrük Heves megyében Heves megyében 1339 népi ellenőr segíti eredménye­sen a politikai és az állami vezetés munkáját. Ebből munkás 175 (13,1 százalék). A munkás népi ellenőrök 57,1 százaléka fizikai, 45,1 százalékuk fiatal, 21,7 szá­zalékuk nő. A népi ellenőrök 42,3 százaléka párttag. Egerben, Gyöngyösön és az e városokhoz tartozó köz­ségekben, valamint Hatvanban 107, a hevesi járásban 28, a füzesabonyi járásban pedig 40 munkás hordja magával, ha nem is a marsallbotot, de a népi ellenőri megbízó levelet. Megvalljuk-e vagy sem, mindenesetre tény: legyen az társadalmi fórum, szakszer­vezeti tanácskozás vagy esetleg brigádértekezlet, amikor a nőkre terelődik a szó, valahogy mintha leke­zelően szólnánk, beszélnénk róluk. Pedig életünk elen­gedhetetlen társai ők: az édesanyák, a feleségek, sze­retők, barátok, gyermekek. De már ebben a rövidke be­kezdésben is benne foglalta­tik a gyakorta férfigőgnek nevezett megközelítés, hiszen társakról beszélünk, olya­nokról, akik hozzánk — mel­lénk — rendeltettek. Pedig hát ha csak a sta­tisztikákat vesszük szemügy­re, már akkor is javukra billen a mérleg nyelve. Ez idő szerint 10,7 millióan élünk Magyarországon, a női népesség meghaladja az 5,7 milliót. Tovább játszva a számokkal, ez azt jelenti, hogy ma már ezer férfira ezer hatvanhat hölgy jut. He­lyük és szerepük társadal­munkban törvény szerint egyenlő és egyenrangú a férfiakéval. Ez természetes is, hiszen ugyanazt a mun­kát végzik, ugyanúgy tanul­nak, dolgoznak, s természe­tes, hogy azonos jövedelmet, javadalmat várnak el. Mind­ez azonban — s ezzel szem­be kell néznünk —, döntő­en csak jogszabály, a gya­korlat valamelyest más: nem ritka, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, hogy munkakörül­ményeik is kedvezőtleneb­bek. s hogy társadalmi je­lenlétük sem felel meg számarányuknak. Bizonyos társadalmi tisztségekben már szép számmal találunk lányokat, asszonyokat, akik — s ez szóljon javukra — nem folytatnak külön, egy­személyes nőpolitikát, hanem férfiakkal egyenrangon ke­zelik társaikat is. A gondok java nem is azokkal van, akik bár kü­lönféle körülmények között élnek, dolgoznak — ám biz­tos a családi hátterük. Igen sokan vannak, akik külön­féle okokból egyedül élnek vagy magukra maradnak. Az utóbbi tiz esztendőben minden korábbinál számot­tevőbb lett a család nélkül, magányosan élők száma. Ugyancsak foglalkozni kell azokkal is, akik több gyer­meket vállalnak. Az elmúlt évtizedben sajátos átalakulás zajlott le e téren is. Valahogy mintha tisztázat­lan lenne viszonyunk a nagy- családosokhoz is — erről be­szélni kell, különösen annak kapcsán, hogy a nők helyze­tét vázoljuk. Nem kevés azoknak a száma, akik ki­fejezetten felelőtlennek mi­nősítenek mindenkit, aki ha­zai fogalmak szerint több gyermekre — például három gyermekre — vállalkozik. El kell ismernünk, hogy vannak ilyenek is. Ismerünk bizonyára valamennyien olyan szülőket, akik különö­sebb megfontolás, meggon­dolás, előrelátás nélkül vál­lalnak gyermeket, gyermeke­ket, ám nem ők vannak többségben. A több gyerme­kes szülők hányadát igenis a gyermekszeretet készteti a nagycsalád vállalására, s az ilyenek minden tiszteletet megérdemelnek. A tisztelet azonban ön­magában még kevés. Való­jában a társadalomnak min­dent el kell követnie, hogy ezek a nagycsaládos édes­anyák ne legyenek hátrá­nyos helyzetűek. A társada­lom azonban mi vagyunk: a munkahelyi közösségek tagjai, akik átvállalunk egy-egy túl­órát, hogy az édesanya ide­jében érhessen a bölcsődé­be vagy óvodába; s utcai járókelők, akik átadjuk a helyünket a buszon a nyaká­ba csimpaszkodó kicsinyével felszálló édesanyának — kell-e tovább sorolni? Abban valamennyien megegyezünk: tiszteletet érdemelnék. Az viszont kötelességünk, hogy megadjuk nekik. (S. I.) Tény, hogy a fizikai mun­kások az első percektől — 1957. július 16-tól a népi el­lenőrzési bizottságtól kezdve ott voltak a népi ellenőrök között, nagyobb számú rész­vételükről azonban csak a 70-es évek elejétől beszélhe­tünk. A lendületet az MSZMP X. kongresszusának határozatai adták meg, ame­lyek nagy figyelmet fordítot­tak az ellenőrzési . munka megjavítására. (Emlékez­zünk: az új gazdasági reform még csak egy pár éve van mögöttünk). A X. kongresz- szuson fogalmazódott meg határozottan, hogy az ellen­őrzés megjavítása nélkülöz­hetetlen és sürgető az egész pártban — következéskép­pen az egész társadalomban — éppen annak érdekében, hogy az elvi döntéseket he­lyesen kövesse a gyakorlat, a párt politikája egyértel­műen és hiánytalanul érvé­nyesüljön szocializmust épí­tő egész társadalmunk terü­letén. Másrészt a demokrá­cia szélesedése, fejlődése és a közélet aktivizálódása is nemcsak nagyobb lehetősé­get kínált, hanem inkább követelte az irányításban és az ellenőrzésben való aktív részvételt. „Minél teljeseb­ben érvényesül a demokrá­cia, annál nagyobb lehető­ség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatai­nak társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a problémák megoldására”, —■ — Elégedettek a házmes­terükkel? — kérdezem az egyik tízemeletes egri épü­let lakóitól. — Ha szétnézett a lépcső­házban, láthatta — válaszol egy idősebb nő. — Rend, fé­nyesség mindenütt. Az ab­lakok tiszták, ha a lift el­romlik, azonnal megcsinál­ja. — Csak ne dicsérje már annyira — szól közbe egy fiatalember. —- Néha tele van szeméttel az egész ház. Most pedig, hogy állítólag nem kapják meg a kapu­pénzt, éjjel-knappal sarkig nyitva van a bejárati ajtó. Február végén költöztek be a megyeszékhelyen át­adott garzonházba a fiata­lok. A 198 lakásos épület tisztaságát, épségét két hu­szonéves asszony őrzi. — Azelőtt a Centrum Áruházban dolgoztam — kezdi a beszélgetést Réz olvashatjuk a kongresszus anyagában. Arccal a szocialista brigádok felé — fogalmazhatnám meg, ha nem tűnne szerénytelennek. Mert ez történt. Az egyre nagyobb mértékben kibon­takozó, terebélyesedő társa­dalmi tevékenységben is mindinkább fejlődő brigád­mozgalom, amelynek főbb elvei — például a szocialista életmód, a szocialista módon dolgozni, élni és tanulni jel­szó — megegyezett a népi ellenőrzési szemlélettel, szin­te kínálta az együttműködés lehetőségét. Népi ellenőreink éltek is ezzel. Az első lépé­seket a gyöngyösi járási, vá­rosi népi ellenőrzési bizott­ság tette a megyében, hogy a szocialista brigádok is be­kapcsolódjanak a népi ellen­őrzési tevékenységbe. És egy mai adat: a gyön­gyösi járási-városi népi el­lenőrzési bizottság jelenleg kilenc vállalattal és üzem­mel, azoknál 42 szocialista brigáddal tart kapcsolatot. Ebből 36 brigád 72 tagja né­pi ellenőr. Ma már nincs olyan jelentősebb üzem a megyében, ahol a szocialista brigádok egyike-másika ne működne együtt a népi ellen­őrzéssel. A tapasztalat egy­értelmű: a szocialista brigá­Lászlóné. — A szüléinknél éltünk a két gyerekikel. El­vállaltuk a házfelügyelősé- get, mivel csak így juhat- tunlk lakáshoz. A munkáért 1700 forintot kapok. Erede­tileg egy évre majdnem hatezer forint kapupénz járt volna, amelyet a bejárati ajtó esti zárásáért adtak a házbeliek, de ezt elvették. Lakbért sem fizettünk ed­dig, most Viszont azért is ötszázat kell kiadni. így havonta 750 forinttal keve­sebb a jövedelmem. — A két férj segítsége nélkül nem tudom, hogy mi­ként takarítanánk ki a sze- métleöntót, ha eldugul — veszi át a szót Kiss Sándor- né. — Erős kéz kell a ku­kák kiviteliéhez is, hiszen a szameteskocsiiig sókat kell cipökedmi. A lift miatt sem mehetünk el sehová, mert ha elromlik, ki szaba­dítja ki az embereket? Lift­pénzt mi már eleve nem kaptunk, ugyanis azt csak a dók, illetve a brigádtagok részvétele a népi ellenőrzés­ben hasznos. Számtalan pél­da igazolja, hogy a brigádok közreműködése növelte a vizsgálatok színvonalát, ha­tékonyságát. Néhány példa az együttműködés gazdag tárházából: népi ellenőreink vizsgálták a lakossági szol­gáltatások fejlesztésére biz­tosított pénzeszközök helyze­tét, a szolgáltatások színvo­nalát, minőségét, áralakulá­sát és átfutási idejét Ennél a vizsgálatnál az egri járási­városi 40, a gyöngyösi járá­si-városi NEB 20 szocialista brigádtól kért véleményt. Az időskorúak helyzetének vizs­gálatánál 65 brigádtól kér­tek tájékoztatást a járási-vá­rosi NEB-ek. Az üzemi de­mokrácia témavizsgálatánál 500 fő — 60 százalékuk fizi­kai munkás — mondott véle­ményt az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. A háztáji gaz­dálkodás vizsgálatát köve­tően az egri járás községei­ben szervezett tájékoztatá­son az 1300 résztvevőből 80 százalék volt fizikai munkás. A szocialista brigádok vál­lalásaik közt szerepeltetik egyes tagjainak népi ellenőr­zésben való részvételét és a vállalások értékelésénél eze­ket számon kérik. Summa summárum: el­mondhatjuk, hogy a szocia­lista brigádok és a népi el­lenőrzési bizottságok „házas­sága” jól sikerült. Együttmű­ködésük harmonikus, hasz­nos. A brigádokba tömörülő munkások szívesen, lelkiis­meretesen, felelősséggel és hozzáértéssel segítik a népi ellenőrzés munkáját. Tevé­kenységükkel elősegítik a társadalmi ellenőrzés haté­konyságát. Egyek, de nem egyformák A számok, a krónika és a helyzetjelentés után ismer­kedjünk meg, ha csak válto­kulcsos személyfelvonók után adnak. De ezzel a faj­tával is legalább annyi baj van, mint azzal — A gyerekek többet vannak a nagymamánál, mint otthon — mondja Rézné. — Amikor takarítók vagy ablakot mosok, akkor nem rángathatom miagam­mal őket. Legalább meg­fizetnék. De a kapupénz helyett sem kapunk sem­mit. Ha nem változik a helyzet, akikor csak addig csinálom, amíg egy saját la­kást nem kapunk. De most már nem akarunk albérlet­be költözni. A beszélgetést egy éles berregés szakítja félbe. A férfiak máris pattannak, mert valaki jelzi, hogy a liftbe szorult... A Kiss Lajos sétány négy- emeletes házainak meste­re Tóth Ferencné. ötvenöt lakás tartozik hozzá. zatosan is néhány munkás népi ellenőrrel. Ombódi József, most múlt 60 éves. Szakmája gépi for­gácsoló volt. Gyöngyösön él, felesége csoportvezető a Mik­roelektronikai Vállalatnál, ahonnét ő nyugdíjba ment. Két fia szintén munkás. 1946-tól párttag, 1958-tól né­pi ellenőr. 1959 óta munkás­őr. Kiváló dolgozó, kiváló munkásőr és a Haza Szol­gálatáért kitüntetés tulajdo­nosa. Kiss Tivadar, 56 éves, gé­pésztechnikus, most a Tho- rez Külfejtéses Bányaüzem műszaki ellenőre. 1950-től párttag. A népi ellenőrzés­ben annak megalakulása óta tevékenykedik, a Jubileumi Emlékplakett és több elis­merő oklevél birtokosa. Az eltelt negyedszázad alatt 35— 40 vizsgálatban vett részt. Vincze Bertalan, a Csepel Autógyár egri gyárának be­állító lakatosa. Huszonkilenc éves, párttag, főbizalmi­helyettes, tagja a Szakszer­vezetek Heves megyei Taná­csának, az ifjúsági bizottság elnöke. Tóvári István, a gyöngyösi váltó- és kitérő- gyárban tmk-s. Harminchét éves, pártonkívüli, négy éve népi ellenőr. Hanus Katalin, az egri tejüzem dolgozója, pártonkívüli. KISZ-titkár, két éve lett népi ellenőr. A lakáshelyzetet és azok jog­talan használatát vizsgálta Egerben. A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyá­rában Blahó István igazgató mutatja be a gyár tíz népi ellenőrét. Közülük Izsóid László, beállító lakatos: a járási NEB tagja: Koncz Jó­zsef, művezető, párttitkár, munkásőr és kézilabda-szak­osztályvezető. Gál Sándor csoportvezető szakmai és né­pi ellenőri feladatát egy­aránt dicséretre méltóan lát­ja el... ... És valamennyien meg­tiszteltetésnek, a bizalom je­lének tartják megbízatásu­kat és ennek a megtisztelő feladatnak igyekeznek is megfelelni. Általában elége­dettek munkájuk támogatá­— Kilenc évvel ezelőtt a Patyolatnál voltam átvevő, de keveset kerestem. Gon­doltam egyet, és elvállaltam ezt a munkát. Szolgálati la­kást kaptunk, a gyerekkel is itthon lehettem. Vonzott ez a lehetőség. Nem is bán­tam meg. Másutt is kéne ennyit dolgozni azért a 2300 forintért, amit kapok. Ké­nyelmes ez a feladat. Nincs időhöz kötve. Reggel 7-re végzek a takarítással, aztán kimegyek a hobbitelkünkre. Még annak is örülök, hogy elvették a kapupénzt. Az embernek majd lesült az arcáról a bőr, amikor öt fo­rintokat „ikunyeráilt” havon­ta. Még most is tartoznak néhányan, mert azt hitték, hogy nem kötelező fizetni. — Ügy tudom, hogy im­máron nyolcadik éve a házfelügyelők bizalmija. Mindenki ennyire elégedett, mint ön? — Csalk a liftes házaknál panaszkodnak, mert azt állandóan felügyelni kell. — Hallom, hogy itt-ott mondogatják, hogy a kapu­pénzt jogtalanul vettük fel — panaszkodik Evellei Jó- zsefné, aki a Zalka Máté utca egyik tízemeletes épü­letének a házmestere. — Persze az jó volt, hogy zártük az ajtót, s este tíz után nem jöhetett be ide­gen. Én egyébként most is becsukom, enélkül nem tud­nék nyugodtan aludni. Kár, hogy egy-két hanyagul dol­gozó kollégám miatt min­denkit egy kalap alá vettek, mert csak így születhetett meg ez a rendelet... Pedig ahány ház, annyiféle gond... Nálunk olyanok is akadnak, akik éjjel ktiabálnak. része­gen nóitáznak. Most is azért írok a rendőrségnek levelet, hogy szabjanak ki büntetést sával, jólesik tevékenységük méltányolása, erkölcsi elis­merése éppen úgy, mint az is, hogy a munkások és a la­kosság körében is tisztelet­tel adóznak a népi ellenőri munka iránt. Többen java­solták: még több munkást kellene bevonni a népi el­lenőri tevékenységbe. Az eg­ri járási NEB példáját tart­ják jónak és követendőnek. Ez a bizottság arra törekszik, hogy a munkás népi ellen­őröket a KISZ-bizottság ja­vaslata alapján vonják be a munkába. A KISZ által ja­vasolt 30 fiatal népi ellen­őrnek majd a fele fizikai munkás és az eddigi vizsgá­latoknál jól megállták he­lyüket. Az eltelt évek bizonyítják, hogy a népi ellenőri tevé­kenység sok munkásnál az első lépéseket jelentik a közéletben, de mint az elő­zőekben láttuk, többen más fontos tisztségeket is betöl­tenek. Nem kevés azoknak a száma sem már a megye különböző vezető posztjain, akik népi ellenőrként kezd­ték és járták végig azt az iskolát, amely végül is jelen­legi vezető beosztásukig ve­zetett. Egy „házon belüli” példa. Fejes János 1971-től népi ellenőr, egyben a me­gyei NEB tagja is. Géplaka­tos volt ekkor az egyik FÉM elektroszövetkezetnél. Ta­nult, diszpécser, művezető, üzemvezető, üzemegységveze tő lett. Közben folyamatosan ellátta a népi ellenőrzésben is a feladatait. 1982 óta Fe­jes János az Eger Járási- Városi NEB elnöke. Munkás népi ellenőreinket becsületes, elkötelezett, az igazságot tisztelő és annak érvényre juttatásáért követ­kezetesen harcolni tudó és bíró emberekként ismertem meg. Olyanoknak, akik or­szágunkban a 37 ezres népi ellenőri gárda részeként, azokkal együtt önzetlenül, felelősségteljesen végzik munkájukat, amely elisme­résre méltó. Papp János egy zajongóra. Sokan az er­kélyről öntik le a szemetet, a lépcsőházait sem kímélik. Ha nem segítene a mun­kámban a férjem és a 15 éves fiam, magam nem győzném ellátni. Sokat kell „ugrálni” azért a 2800 fo­rintért. Jó lenne, ha mielőbb rendeznék a fizetésünket. Áprilistól a tanácsi tu­lajdoniban levő épületek ház­mestereitől néhány kedvez­ményt megvontunk egy ren­delet értelmében. Júliustól pedig megemelt lakbért kell fizetniük — mondja Kará­csony László, az egri in­gatlankezelő vállalat igaz­gatója. — A szolgálati la- ikás volt eddig az ösztönző, így viszont nehéz lesz erre a munkára embereket talál­ni. Igaz az is, hogy eddig még senki nem mondott fel. Az Irányelv szerint a mun­kabéreket kiegészíthetjük ugyan, de erre kevés pénz marad. A fizetéseket még év elején a rendelet megje­lenése előtt rendeztük. Most pedig nehezen tudj ük biz­tosítani a kiesett jövedel­met. pedig kellene. Ezek az emberek ugyanis alacsony jövedelműek. Havonta átla­gosan 2500 forint jut a bo­rítékukba. Az az érzésem, hogy csökken majd egy sor szolgáltatás is, mivel a he­ti munkaidejük 42 óra lett. A liftügyeletért ugyan .kü­lön pénz jár, viszont azt az összibénből vesszük el a béremelések terhére. Min­den bizonnyal budapesti ta­pasztalatok alapján bocsá­tották ki ezt a rendetetet. A vidékiek véleményét tudo­másom szerint nem kérték ki sehol.-Nekünk a régi megoldás jolbb volt. A lakóknak pe­dig hasznosabb... Homa János Ahány ház, annyiféle gond

Next

/
Thumbnails
Contents