Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 4., csütörtök 3 Könnyű-e ma a nőknek? ÖNZETLENÜL, FELELŐSSÉGTELJESEN Munkás népi ellenőrük Heves megyében Heves megyében 1339 népi ellenőr segíti eredményesen a politikai és az állami vezetés munkáját. Ebből munkás 175 (13,1 százalék). A munkás népi ellenőrök 57,1 százaléka fizikai, 45,1 százalékuk fiatal, 21,7 százalékuk nő. A népi ellenőrök 42,3 százaléka párttag. Egerben, Gyöngyösön és az e városokhoz tartozó községekben, valamint Hatvanban 107, a hevesi járásban 28, a füzesabonyi járásban pedig 40 munkás hordja magával, ha nem is a marsallbotot, de a népi ellenőri megbízó levelet. Megvalljuk-e vagy sem, mindenesetre tény: legyen az társadalmi fórum, szakszervezeti tanácskozás vagy esetleg brigádértekezlet, amikor a nőkre terelődik a szó, valahogy mintha lekezelően szólnánk, beszélnénk róluk. Pedig életünk elengedhetetlen társai ők: az édesanyák, a feleségek, szeretők, barátok, gyermekek. De már ebben a rövidke bekezdésben is benne foglaltatik a gyakorta férfigőgnek nevezett megközelítés, hiszen társakról beszélünk, olyanokról, akik hozzánk — mellénk — rendeltettek. Pedig hát ha csak a statisztikákat vesszük szemügyre, már akkor is javukra billen a mérleg nyelve. Ez idő szerint 10,7 millióan élünk Magyarországon, a női népesség meghaladja az 5,7 milliót. Tovább játszva a számokkal, ez azt jelenti, hogy ma már ezer férfira ezer hatvanhat hölgy jut. Helyük és szerepük társadalmunkban törvény szerint egyenlő és egyenrangú a férfiakéval. Ez természetes is, hiszen ugyanazt a munkát végzik, ugyanúgy tanulnak, dolgoznak, s természetes, hogy azonos jövedelmet, javadalmat várnak el. Mindez azonban — s ezzel szembe kell néznünk —, döntően csak jogszabály, a gyakorlat valamelyest más: nem ritka, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, hogy munkakörülményeik is kedvezőtlenebbek. s hogy társadalmi jelenlétük sem felel meg számarányuknak. Bizonyos társadalmi tisztségekben már szép számmal találunk lányokat, asszonyokat, akik — s ez szóljon javukra — nem folytatnak külön, egyszemélyes nőpolitikát, hanem férfiakkal egyenrangon kezelik társaikat is. A gondok java nem is azokkal van, akik bár különféle körülmények között élnek, dolgoznak — ám biztos a családi hátterük. Igen sokan vannak, akik különféle okokból egyedül élnek vagy magukra maradnak. Az utóbbi tiz esztendőben minden korábbinál számottevőbb lett a család nélkül, magányosan élők száma. Ugyancsak foglalkozni kell azokkal is, akik több gyermeket vállalnak. Az elmúlt évtizedben sajátos átalakulás zajlott le e téren is. Valahogy mintha tisztázatlan lenne viszonyunk a nagy- családosokhoz is — erről beszélni kell, különösen annak kapcsán, hogy a nők helyzetét vázoljuk. Nem kevés azoknak a száma, akik kifejezetten felelőtlennek minősítenek mindenkit, aki hazai fogalmak szerint több gyermekre — például három gyermekre — vállalkozik. El kell ismernünk, hogy vannak ilyenek is. Ismerünk bizonyára valamennyien olyan szülőket, akik különösebb megfontolás, meggondolás, előrelátás nélkül vállalnak gyermeket, gyermekeket, ám nem ők vannak többségben. A több gyermekes szülők hányadát igenis a gyermekszeretet készteti a nagycsalád vállalására, s az ilyenek minden tiszteletet megérdemelnek. A tisztelet azonban önmagában még kevés. Valójában a társadalomnak mindent el kell követnie, hogy ezek a nagycsaládos édesanyák ne legyenek hátrányos helyzetűek. A társadalom azonban mi vagyunk: a munkahelyi közösségek tagjai, akik átvállalunk egy-egy túlórát, hogy az édesanya idejében érhessen a bölcsődébe vagy óvodába; s utcai járókelők, akik átadjuk a helyünket a buszon a nyakába csimpaszkodó kicsinyével felszálló édesanyának — kell-e tovább sorolni? Abban valamennyien megegyezünk: tiszteletet érdemelnék. Az viszont kötelességünk, hogy megadjuk nekik. (S. I.) Tény, hogy a fizikai munkások az első percektől — 1957. július 16-tól a népi ellenőrzési bizottságtól kezdve ott voltak a népi ellenőrök között, nagyobb számú részvételükről azonban csak a 70-es évek elejétől beszélhetünk. A lendületet az MSZMP X. kongresszusának határozatai adták meg, amelyek nagy figyelmet fordítottak az ellenőrzési . munka megjavítására. (Emlékezzünk: az új gazdasági reform még csak egy pár éve van mögöttünk). A X. kongresz- szuson fogalmazódott meg határozottan, hogy az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban — következésképpen az egész társadalomban — éppen annak érdekében, hogy az elvi döntéseket helyesen kövesse a gyakorlat, a párt politikája egyértelműen és hiánytalanul érvényesüljön szocializmust építő egész társadalmunk területén. Másrészt a demokrácia szélesedése, fejlődése és a közélet aktivizálódása is nemcsak nagyobb lehetőséget kínált, hanem inkább követelte az irányításban és az ellenőrzésben való aktív részvételt. „Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a problémák megoldására”, —■ — Elégedettek a házmesterükkel? — kérdezem az egyik tízemeletes egri épület lakóitól. — Ha szétnézett a lépcsőházban, láthatta — válaszol egy idősebb nő. — Rend, fényesség mindenütt. Az ablakok tiszták, ha a lift elromlik, azonnal megcsinálja. — Csak ne dicsérje már annyira — szól közbe egy fiatalember. —- Néha tele van szeméttel az egész ház. Most pedig, hogy állítólag nem kapják meg a kapupénzt, éjjel-knappal sarkig nyitva van a bejárati ajtó. Február végén költöztek be a megyeszékhelyen átadott garzonházba a fiatalok. A 198 lakásos épület tisztaságát, épségét két huszonéves asszony őrzi. — Azelőtt a Centrum Áruházban dolgoztam — kezdi a beszélgetést Réz olvashatjuk a kongresszus anyagában. Arccal a szocialista brigádok felé — fogalmazhatnám meg, ha nem tűnne szerénytelennek. Mert ez történt. Az egyre nagyobb mértékben kibontakozó, terebélyesedő társadalmi tevékenységben is mindinkább fejlődő brigádmozgalom, amelynek főbb elvei — például a szocialista életmód, a szocialista módon dolgozni, élni és tanulni jelszó — megegyezett a népi ellenőrzési szemlélettel, szinte kínálta az együttműködés lehetőségét. Népi ellenőreink éltek is ezzel. Az első lépéseket a gyöngyösi járási, városi népi ellenőrzési bizottság tette a megyében, hogy a szocialista brigádok is bekapcsolódjanak a népi ellenőrzési tevékenységbe. És egy mai adat: a gyöngyösi járási-városi népi ellenőrzési bizottság jelenleg kilenc vállalattal és üzemmel, azoknál 42 szocialista brigáddal tart kapcsolatot. Ebből 36 brigád 72 tagja népi ellenőr. Ma már nincs olyan jelentősebb üzem a megyében, ahol a szocialista brigádok egyike-másika ne működne együtt a népi ellenőrzéssel. A tapasztalat egyértelmű: a szocialista brigáLászlóné. — A szüléinknél éltünk a két gyerekikel. Elvállaltuk a házfelügyelősé- get, mivel csak így juhat- tunlk lakáshoz. A munkáért 1700 forintot kapok. Eredetileg egy évre majdnem hatezer forint kapupénz járt volna, amelyet a bejárati ajtó esti zárásáért adtak a házbeliek, de ezt elvették. Lakbért sem fizettünk eddig, most Viszont azért is ötszázat kell kiadni. így havonta 750 forinttal kevesebb a jövedelmem. — A két férj segítsége nélkül nem tudom, hogy miként takarítanánk ki a sze- métleöntót, ha eldugul — veszi át a szót Kiss Sándor- né. — Erős kéz kell a kukák kiviteliéhez is, hiszen a szameteskocsiiig sókat kell cipökedmi. A lift miatt sem mehetünk el sehová, mert ha elromlik, ki szabadítja ki az embereket? Liftpénzt mi már eleve nem kaptunk, ugyanis azt csak a dók, illetve a brigádtagok részvétele a népi ellenőrzésben hasznos. Számtalan példa igazolja, hogy a brigádok közreműködése növelte a vizsgálatok színvonalát, hatékonyságát. Néhány példa az együttműködés gazdag tárházából: népi ellenőreink vizsgálták a lakossági szolgáltatások fejlesztésére biztosított pénzeszközök helyzetét, a szolgáltatások színvonalát, minőségét, áralakulását és átfutási idejét Ennél a vizsgálatnál az egri járásivárosi 40, a gyöngyösi járási-városi NEB 20 szocialista brigádtól kért véleményt. Az időskorúak helyzetének vizsgálatánál 65 brigádtól kértek tájékoztatást a járási-városi NEB-ek. Az üzemi demokrácia témavizsgálatánál 500 fő — 60 százalékuk fizikai munkás — mondott véleményt az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. A háztáji gazdálkodás vizsgálatát követően az egri járás községeiben szervezett tájékoztatáson az 1300 résztvevőből 80 százalék volt fizikai munkás. A szocialista brigádok vállalásaik közt szerepeltetik egyes tagjainak népi ellenőrzésben való részvételét és a vállalások értékelésénél ezeket számon kérik. Summa summárum: elmondhatjuk, hogy a szocialista brigádok és a népi ellenőrzési bizottságok „házassága” jól sikerült. Együttműködésük harmonikus, hasznos. A brigádokba tömörülő munkások szívesen, lelkiismeretesen, felelősséggel és hozzáértéssel segítik a népi ellenőrzés munkáját. Tevékenységükkel elősegítik a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát. Egyek, de nem egyformák A számok, a krónika és a helyzetjelentés után ismerkedjünk meg, ha csak váltokulcsos személyfelvonók után adnak. De ezzel a fajtával is legalább annyi baj van, mint azzal — A gyerekek többet vannak a nagymamánál, mint otthon — mondja Rézné. — Amikor takarítók vagy ablakot mosok, akkor nem rángathatom miagammal őket. Legalább megfizetnék. De a kapupénz helyett sem kapunk semmit. Ha nem változik a helyzet, akikor csak addig csinálom, amíg egy saját lakást nem kapunk. De most már nem akarunk albérletbe költözni. A beszélgetést egy éles berregés szakítja félbe. A férfiak máris pattannak, mert valaki jelzi, hogy a liftbe szorult... A Kiss Lajos sétány négy- emeletes házainak mestere Tóth Ferencné. ötvenöt lakás tartozik hozzá. zatosan is néhány munkás népi ellenőrrel. Ombódi József, most múlt 60 éves. Szakmája gépi forgácsoló volt. Gyöngyösön él, felesége csoportvezető a Mikroelektronikai Vállalatnál, ahonnét ő nyugdíjba ment. Két fia szintén munkás. 1946-tól párttag, 1958-tól népi ellenőr. 1959 óta munkásőr. Kiváló dolgozó, kiváló munkásőr és a Haza Szolgálatáért kitüntetés tulajdonosa. Kiss Tivadar, 56 éves, gépésztechnikus, most a Tho- rez Külfejtéses Bányaüzem műszaki ellenőre. 1950-től párttag. A népi ellenőrzésben annak megalakulása óta tevékenykedik, a Jubileumi Emlékplakett és több elismerő oklevél birtokosa. Az eltelt negyedszázad alatt 35— 40 vizsgálatban vett részt. Vincze Bertalan, a Csepel Autógyár egri gyárának beállító lakatosa. Huszonkilenc éves, párttag, főbizalmihelyettes, tagja a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának, az ifjúsági bizottság elnöke. Tóvári István, a gyöngyösi váltó- és kitérő- gyárban tmk-s. Harminchét éves, pártonkívüli, négy éve népi ellenőr. Hanus Katalin, az egri tejüzem dolgozója, pártonkívüli. KISZ-titkár, két éve lett népi ellenőr. A lakáshelyzetet és azok jogtalan használatát vizsgálta Egerben. A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárában Blahó István igazgató mutatja be a gyár tíz népi ellenőrét. Közülük Izsóid László, beállító lakatos: a járási NEB tagja: Koncz József, művezető, párttitkár, munkásőr és kézilabda-szakosztályvezető. Gál Sándor csoportvezető szakmai és népi ellenőri feladatát egyaránt dicséretre méltóan látja el... ... És valamennyien megtiszteltetésnek, a bizalom jelének tartják megbízatásukat és ennek a megtisztelő feladatnak igyekeznek is megfelelni. Általában elégedettek munkájuk támogatá— Kilenc évvel ezelőtt a Patyolatnál voltam átvevő, de keveset kerestem. Gondoltam egyet, és elvállaltam ezt a munkát. Szolgálati lakást kaptunk, a gyerekkel is itthon lehettem. Vonzott ez a lehetőség. Nem is bántam meg. Másutt is kéne ennyit dolgozni azért a 2300 forintért, amit kapok. Kényelmes ez a feladat. Nincs időhöz kötve. Reggel 7-re végzek a takarítással, aztán kimegyek a hobbitelkünkre. Még annak is örülök, hogy elvették a kapupénzt. Az embernek majd lesült az arcáról a bőr, amikor öt forintokat „ikunyeráilt” havonta. Még most is tartoznak néhányan, mert azt hitték, hogy nem kötelező fizetni. — Ügy tudom, hogy immáron nyolcadik éve a házfelügyelők bizalmija. Mindenki ennyire elégedett, mint ön? — Csalk a liftes házaknál panaszkodnak, mert azt állandóan felügyelni kell. — Hallom, hogy itt-ott mondogatják, hogy a kapupénzt jogtalanul vettük fel — panaszkodik Evellei Jó- zsefné, aki a Zalka Máté utca egyik tízemeletes épületének a házmestere. — Persze az jó volt, hogy zártük az ajtót, s este tíz után nem jöhetett be idegen. Én egyébként most is becsukom, enélkül nem tudnék nyugodtan aludni. Kár, hogy egy-két hanyagul dolgozó kollégám miatt mindenkit egy kalap alá vettek, mert csak így születhetett meg ez a rendelet... Pedig ahány ház, annyiféle gond... Nálunk olyanok is akadnak, akik éjjel ktiabálnak. részegen nóitáznak. Most is azért írok a rendőrségnek levelet, hogy szabjanak ki büntetést sával, jólesik tevékenységük méltányolása, erkölcsi elismerése éppen úgy, mint az is, hogy a munkások és a lakosság körében is tisztelettel adóznak a népi ellenőri munka iránt. Többen javasolták: még több munkást kellene bevonni a népi ellenőri tevékenységbe. Az egri járási NEB példáját tartják jónak és követendőnek. Ez a bizottság arra törekszik, hogy a munkás népi ellenőröket a KISZ-bizottság javaslata alapján vonják be a munkába. A KISZ által javasolt 30 fiatal népi ellenőrnek majd a fele fizikai munkás és az eddigi vizsgálatoknál jól megállták helyüket. Az eltelt évek bizonyítják, hogy a népi ellenőri tevékenység sok munkásnál az első lépéseket jelentik a közéletben, de mint az előzőekben láttuk, többen más fontos tisztségeket is betöltenek. Nem kevés azoknak a száma sem már a megye különböző vezető posztjain, akik népi ellenőrként kezdték és járták végig azt az iskolát, amely végül is jelenlegi vezető beosztásukig vezetett. Egy „házon belüli” példa. Fejes János 1971-től népi ellenőr, egyben a megyei NEB tagja is. Géplakatos volt ekkor az egyik FÉM elektroszövetkezetnél. Tanult, diszpécser, művezető, üzemvezető, üzemegységveze tő lett. Közben folyamatosan ellátta a népi ellenőrzésben is a feladatait. 1982 óta Fejes János az Eger Járási- Városi NEB elnöke. Munkás népi ellenőreinket becsületes, elkötelezett, az igazságot tisztelő és annak érvényre juttatásáért következetesen harcolni tudó és bíró emberekként ismertem meg. Olyanoknak, akik országunkban a 37 ezres népi ellenőri gárda részeként, azokkal együtt önzetlenül, felelősségteljesen végzik munkájukat, amely elismerésre méltó. Papp János egy zajongóra. Sokan az erkélyről öntik le a szemetet, a lépcsőházait sem kímélik. Ha nem segítene a munkámban a férjem és a 15 éves fiam, magam nem győzném ellátni. Sokat kell „ugrálni” azért a 2800 forintért. Jó lenne, ha mielőbb rendeznék a fizetésünket. Áprilistól a tanácsi tulajdoniban levő épületek házmestereitől néhány kedvezményt megvontunk egy rendelet értelmében. Júliustól pedig megemelt lakbért kell fizetniük — mondja Karácsony László, az egri ingatlankezelő vállalat igazgatója. — A szolgálati la- ikás volt eddig az ösztönző, így viszont nehéz lesz erre a munkára embereket találni. Igaz az is, hogy eddig még senki nem mondott fel. Az Irányelv szerint a munkabéreket kiegészíthetjük ugyan, de erre kevés pénz marad. A fizetéseket még év elején a rendelet megjelenése előtt rendeztük. Most pedig nehezen tudj ük biztosítani a kiesett jövedelmet. pedig kellene. Ezek az emberek ugyanis alacsony jövedelműek. Havonta átlagosan 2500 forint jut a borítékukba. Az az érzésem, hogy csökken majd egy sor szolgáltatás is, mivel a heti munkaidejük 42 óra lett. A liftügyeletért ugyan .külön pénz jár, viszont azt az összibénből vesszük el a béremelések terhére. Minden bizonnyal budapesti tapasztalatok alapján bocsátották ki ezt a rendetetet. A vidékiek véleményét tudomásom szerint nem kérték ki sehol.-Nekünk a régi megoldás jolbb volt. A lakóknak pedig hasznosabb... Homa János Ahány ház, annyiféle gond
