Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-23 / 198. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 198. szám ÁRA: 1983. augusztus 23., kedd 1,40 FORINT Utazás után Hát megjöttünk! Eltörődve az úttól, ám feltöltődve az élményekkel, újra munkába állunk. Röviden még elmeséljük ismerőseinknek, mit láttunk, ám az út lényege bennünk marad: tapasztalattá nemesülnek a szokatlanságok. Mert az utazás: hasonlítás. Igen, hasonlítás. Aszály sújtotta kukoricatábláink képe még így is szebb, mint az osztrákoké — véli az utazó, aztán észreveszi, hogy a „sógorok” a táblák között is kiirtják a gyomot, hogy ne fertőzze visz- sza a táblát. Megjegyzi, hogy a jugoszláv bankban dolgozó ismerőse mesélt neki a dinárban milliárdos bankbetétű belgrádiakról, — de eszébe jut, hogy látott vándorcigányokat, karavánban, aminél mi már előbbre vagyunk. Megmosolyogja a Bulgáriában vasárnap délután a daru kötelén lógni látott panelt — emelés közben telt le péntek délután a munkaidő — aztán Albenar láttán elkomorul : mennyivel kevesebb lenne mai gondunk a Balatonnál, ha a parcellázás, ha a „nekem is van balatoni nyaralóm” helyett állami üdülőkombinátokat építettünk volna tizenöt éve magunknak, vendégeinknek, mint ahogy azt bolgár barátaink tették, okosan, a Fekete-tenger partján. A „bunda-túra” emlékei között' felvillan a török KRESZ: csak az előtted haladót figyeld, mert karambolnál az fizet, aki hátulról jött — de az egyéni vállalkozókon alapuló szabályzatlan kereskedelem tisztessége összehasonlíthatatlanul nagyobb náluk, mint most itthon: Hallja svéd ismerőseitől, hogy a ház alapozást a gránitba csak robbantással tudja elkezdeni; de eszébe jut a mátrafüredi engedély nélküli villaépítő negyedmillió forintos építési bírsága is, (amely még mindig nem elrettentő!) amikor svéd ismerősei elmondják: az engedély nélkül épített házat három napon belül eltúrja a dózer, bárkié is legyen. Aztán ezek az apróságok összeállnak valami képpé! Hogy bármerre lépünk ki tőlünk, a boldogulni látottak mind a tisztességes, a nálunkénál fegyelmezettebb munka árán élnek jobban. Egy különbséggel: nekik, és főnökeiknek vállalkozniuk is kellett! Kitalálni, mi kell majd, és elébe menni a vélt igényeknek. És ez a magatartás nálunk is elkerülhetetlen, bár nálunk elvárt, vezetői feladat. A magyar munkást külföldön dolgozva mindenütt becsülik, mert szorgos, és mert gondolkodik is munka közben. Magyar vezetőket még nemigen keresnek vállalkozónak. Ahhoz előbb itthon kell vezetői erényeket csillogtatni. De kell. Kevéssé azért is, hogy további utazásainkon emeltebb fővel nézelődhessünk. Kőhidi Imre NAPSÜTÉSES, SZÉP ÜNNEP VOLT Alkotmányát és az új kenyerét köszöntötte az ország Zászlódísz és népünnepély — Vízi- és légiparádé — Politikai nagygyűlések városainkban — Nagyszabású ünnepség Hatvanban — Létesítményavatások Hevestől Kompoltig — Vidám hangulatú találkozók megyeszerte Mészáros Albert ünnepi beszédét tartja Ezen a hétvégén szinte senkinek sem volt kedve otthon maradni: közös szórakozásra, baráti találkozóra, vidám hangulatú pihenésre csábított az ünnep. Az az ünnep, amelynek alkalmából az alkotmányát és az új kenyerét köszöntötte az ország. S a napsütés«, szép ünneplésben tízezrével vettek részt megyénk lakói is. Már augusztus 20. előestéjén zászlódíszbe öltöztek az utcák, terek, középületek, s igazi népünnepélyre készülődtek mindenütt. Pénteken katonai díszpompával felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a budapesti gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél, az Országház előtt pedig felkúszott a tartó- rúdra a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogója. Az ünnepi eseménysorozat az immár hagyományos tisztavatással, a dunai vízi- és légiparádéval, majd pedig az esti tűzijátékkal folytatódott. Hazánk számos nagyvárosában politikai nagygyűlésekre került sor: ezeken pártunk és államunk vezető személyiségei mondtak ünnepi szónoklatot. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Szentgotthárdon, Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Sárváron köszöntötte az ünnepet. Méhes Lajos, az MSZMP PB tagja, ipari miniszter Ópusztaszeren vett részt politikai nagygyűlésen, amelyen beszédében felhívta a figyelmet: „A szocialista építés feltételei most nehezebbek, most jobban kell dolgozni ahhoz, hogy vívmányainkat megtarthassuk.” Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára Balatonszárszón mondott beszédet.- Hetényi István pénzügyminiszter a bodrogközi Karcsún arról szólt, hogy gazdaságfejlesztési politikánk és gazdálkodási módszereink, gazdaságirányítási rendsze- rünk folyamatosan igazodik — s ez kulcskérdés — céljainkhoz és adottságainkhoz. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságnak elnöke Karcagon szónokolt, s egyebek között aláhúzta: „Augusztus 20. országunk népe számára olyan ünnep, amelyhez államalapításunk, a második világháború utáni új honfoglalásunk, az új kenyér fogalmai társulnak..” Dr. Márkája Imre igazságügy-miniszter Balassagyarmaton vett részt munkásgyűlésen, ottani beszédéből idézzük: „... rendszerünk lényegéből következően alapvető politikai törekvéseink közé tartozik a demokrácia állandó fejlesztése.” Mint szerte az országban, megyénkben is számos helyütt rendeztek nagygyűlést, szabadtéri programokat, ünnepi megemlékezéseket. Szű- kebb hazánk központi ünnepségére ezúttal Hatvanban került sor. Ugyancsak az ünnep alkalmából tartottak avatórendezvényt Hevesen, Kompolton, Recsken, Vámosgyörkön, ahol új tanácsházát, iskolát, tűzoltószertárt adtak át rendeltetésének. Számos településünkön rendeztek vidám népünnepélyt, munkás-paraszt-katona találkozót, ezreket megmozgató kulturális és sporteseményeket. Ezekről számolunk be munkatársaink jelentései alapján. (Folytatás a 3. oldalon) Ötletek az eredményesebb munkához Megkezdődött Noszvajon a természettudományi szakkörvezetők első országos találkozója Hazánkban — különböző intézmények támogatásával — több ezer természettudományi és műszaki szakkör munkálkodik. Ezek majd mindegyike a vezetők elképzelései szerint tevékenykedik, mivel eddig hiányzott az ötleteket adó, a módszertani tippeket nyújtó tanácsadás. A TIT természettudományi stúdiója és Heves megyei szervezete ennek jegyében hirdette meg a szakkörvezetők első országos tanfolyamát, amelyet hétfőn délután nyitottak meg a megyei tanács noszvaji továbbképző intézetében. A résztvevőket — mintegy félszázan érkeztek — Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szervezetének titkára köszöntötte. Utalt az eddigi kezdeményezésekre, szűkebb hazánk eredményeire, s hangsúlyozta, hogy a pénteken záruló programsorozat alapvető célja a tisztázatlan kérdések rendezése, az egységes alapelvek kialakítása. Jelezte; olyan szakemberek tartanak előadásokat, akik hasznosítható, gyakorlati jellegű tapasztalatok regimentjét kínálják az érdeklődőknek. Ezt követően dr. Gánti Tibor biológus elemezte a természettudomány és a világnézet összefüggéseit. Délután a vendégek megismerkedtek a híres De La Motte kastély nevezetességeivel. Az elkövetkezendő napokban az előadók — többek között — a természetismeret és a közművelődés kapcsolatát világítják meg. Szó lesz a szakkörvezetés pedagógiai kérdéseiről az audiovizuális műsorok készítéséseinek fortélyairól, az irányítók minősítéséről, képzéséről. Értékes művek, tartalmas viták Befejeződött a filmművészeti tagozatú egri nyári egyetem Hétfőn délelőtt — a megyeszékhely Ifjúsági Házában — tartották a filmművészeti tagozatú egri nyári egyetem záróünnepségét. Ezen — többek között — megjelent dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára, valamint Farkas Piroska, a megyei művelődésügyi osztály, főelőadója. A tíznapos rendezvény- sorozatot Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szervezetének titkára értékelte, majd a hallgatók átvették a részvételüket tanúsító diplomákat. ★ Mérlegkészítésre Nagy Zoltánt kértük fel: — Kurzusunk tíz esztendővel ezelőtt indult, a mostanit jubileumi jellegűvé óhajtottuk tenni, ezért előkészítésére igen nagy gondot fordítottunk. Arra törekedtünk, hogy felkeltsük Eger filmbarátainak érdeklődését is. így aztán nyitottunk: a vetítésekre és az azokat követő beszélgetésekre mindazokat szívesen vártuk, akik nagyra becsülik e művészetág erényeit. Emiatt öltött ünnepi köntöst a Széchenyi utca, ezért került sor videoprogramokra, s ezt a célt szolgálták az egyes üzletek kirakataiban bemutatott kellékek és kosztümök is. Nem hiába fáradoztunk, a helybeliek „vették a lapot”, örültek az invitálásnak. Az is pozitívum, hogy a barokk városban tar. tózkodó külföldiek egy része is felkeresett bennünket, így aztán érthető, hogy a jövőben még inkább erősítjük ezt a vonalat, s szeretnénk még szélesebb rétegek tetszését megnyerni. — A hetvenes évek legrangosabb alkotásait tűztük műsorra, méghozzá alapos tájékozódás nyomán, összegezve az ország kulturális újságíróinak, kritikusainak meglátásait. A zsűrizéssel vendégeink egyetértettek. Erről tanúskodott az alkotó jellegű, a tartalmas viták sora. A szót kérők hangsúlyozták: az igazán színvonalas produkciók az örök ember jegyeit is magukon hordozzák, épp ezért továbbgyűrűznek mindazokban, akik érzékenyek az ilyesfajta jelzésekre. A felnőtt diákok — tizenegy nemzet képviselői — nagyra értékelték nemcsak az egyes filmeket, hanem azt az alkotói szabadságot, azt a mind többre sarkalló ösztönzést is, amelyről rendezőink beszéltek. Ehhez a kedvező összképhez — mintegy nyomatékolásként — kívánkozik az újságíró véleménye, aki nemcsak az új résztvevőkkel, hanem a régi, a jól ismert arcokkal, a törzsvendégekkel is találkozott, aki nem hiányzott a gyümölcsöző eszmecserékről sem, aki tíz esztendeje tudósít a mind életképesebbé váló tagozat eseményeiről, aki másokkal együtt hisz abban, — erre többször utaltak az országhatárokon túlról érkezett vendégek is —, hogy ezek az összejövetelek szerte Európában népszerűsítik a magyar kultúra kincseit, hogy az ilyen alkalmak hozzájárulnak a népek közötti megértés, összhang kialakításához, a közös munkálkodásban rejlő lehetőségek felfedezéséhez, kiaknázásához. Pécsi István NYÁRI VASARI TAPASZTALATOK Ami tkaptunk s amit hiába kerestünk... Olvasóink ismerik a nyári vásár gyorsmérlegét. Tudják hol, milyen áruk kerültek cikklistára és mit kerestek hiába. Az akció végeztével közöltük azt is, az egyes üzletekben milyen értékű volt a felkínált készlet, s hogy annak 80 százaléka általában mindenütt vevőre talált. A témát most azért tűzzük ismét tollhegyre, hogy a tapasztalatokat közreadjuk, s választ kapjunk néhány „háttér dologra” is, melyeket a Centrum Áruház és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat illetékeseitől, Forgács Györgytől és Bánáti Endrétől gyűjtöttünk össze. A szezonvégi kiárusítást azért rendezik, hogy a kereskedelem értékesíteni tudja az évszakhoz kötődő, divatérzékeny áruit, azok ne foglalják a helyet a raktárakban, ne terheljék feleslegesen a készleteket. Az augusztus elején megvásárolt ruhát, szandált még egy-két hónapig viselhetjük, a családi költségvetésnek pedig egyáltalán nem mindegy, hogy azokhoz 30—40 százalékkal olcsóbban jutottunk. A nyári vásárban tehát mindenki jól jár. Természetesen vannak olyan cikkek, például a tőkés importból származók, vagy az állami dotációt élvezők, mint a csecsemőruházati termékek, melyeket nem lehet kedvezményes áron értékesíteni csak úgy, mint azokat a cikkeket, amelyekből nagyobb a kereslet a kínálatnál. Füstölgünk, hogy a szezon végi kiárusításban mozdulni sem lehetett a boltokban a külföldiektől. Igaz, ami igaz, a Centrum Áruházban a leértékelés első napján a vásárlók közel felét északi szomszédaink tették ki, de a július közepe éppúgy idegenforgalmi hónap, mint az augusztus. Kérdezhetik, miért kínáltak függönyöket, s egyéb más, nem szezonális árukat. Nos, ezt a divattal magyarázhatjuk. Pillanatnyilag a nagy mintás ablakra, ajtóra valók a divatosak, de az ember ha szépet lát, s azt olcsóbban veheti, kinyitja pénztárcáját... Éppen ezért érdekes, hogy az őszies modellek: kötöttáruk, vastagabb szövetek férfiöltönyök, — igaz, az idei tavaszt máraz üzletekben élték át — a vásár végeztével is a kereskedelem „nyakán maradtak”. A vásárlók a még hordható, nyári darabokat keresték. Áz idén azonban már májusban kánikula volt. Nem csoda, hogy az idényholmik hamar gazdára leltek, s a vásárra már nemigen maradt például nőf- és férfiszandál, legfeljebb csak extra méretben. Ezek a szélső méretek azonban még vásári áron sem mind keltek el, az üzletek kénytelen lesznek azokat véglegesen leértékelni, csakúgy, mint a túl nagy és igen kicsi felsőruházati cikkeket. Félő persze, hogy ezek még így sem kellenek,. mert a véglegesen leértékelt áruk a vásárlókban egyfajta pszichológiai hatást keltenek. Bóvli. Az utóbbi időben talán már kevésbé láttunk a vásárokon ízléstelen holmikat. Egy-egy áru inkább úgy lesz azzá, hogy színe, méreteltérése miatt nem kell a .kutyának” sem, így hosz- szú ideig az üzletben marad, végül divatmúlttá válik. összességében elmondható, hogy az idei nyári vásáron 20 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint az előző év hasonló időszakában, s a kereskedelem szempontjából pozitív tényként könyvelhető el, hogy több áru kelt el azok közül is, melyek nem voltak a vásári cikklistán.
