Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 20., szombat LIBANONI MOZAIK A felekezeti demokrácia országa Dzsemájel elnök (balra) — Ronald Reagan társaságában (Fotó: Newsweek — KS) Hellasz támaszpontbilincsben A csöpp Libanon — területe mindössze 10 000 négyzetkilométer, akkora, mint két közepes nagyságú magyar megye — a világ egyetlen olyan országa, ahol a közjogi méltóságokat és a parlamenti mandátumokat úgynevezett vallási kulcs alapján osztják el tucatnyi felekezet között. A felekezeti választóvonalak olykor egybeesnek a politikai választóvonalakkal, olykor élesen elkülönülnek tőlük. Hogyan alakult ki ez a sajátos helyzet? Melyek a főbb vallási-politikai csoportok, amelyek oly gyakran szerepelnek a sajtóban? A kiátkozott maroniták Libanon egy része hegyvidék. Az úgynevezett Li- banon-hegység, amely Bejrút fölött kezdődik, mintegy 4000 négyzetkilométer területű. Ez az alig járható hegység a történelem során mindenkor menedékül szolgált az üldözött kisebbség számára. A VII. század elején, még az arab hódítás előtt, ide menekültek a Bizánc által üldözött keresztény maronita szekta tagjai. A maroniták — nevüket a szektaalapító Marun pátriárkától kapták — a keresztesháborúk idején segítséget nyújtottak a hódítóknak, s ezzel kiérdemelték vallási rehabilitálásukat. Később, a gyarmatosítás korában Franciaország vállalta fel libanoni „keresztény véreinek” támogatását, s III. Napóleon 1860-ban katonai expedíciót indított Libanonba a maroniták megmentésére. A libanoni hegyvidék 1864-ben speciális státuszt kapott a török birodalomban. Keresztény kormányzó irányította, s a törvényhozó testületben többséghez jutottak a keresztények, pontosabban a nagyobb részüket képviselő maroniták. Amikor pedig az első világháború után Libanon és Szíria francia mandátum lett, Párizs 1920-ban a maroniták érdekében, Szíriából önkényesen Libanonhoz csatolta a zömmel mohamedánok lakta Bejrutot, a partvidéket és a Bekaa-völgyet. így lett a korábbi 4000 négyzetkilométeres Kis-Li- banonból a mai „Nagy-Li- banon”. Vallási aritmetika A mohamedán lakosság azonban tiltakozott ez ellen, ezért később, 1943-ban sajátos kompromisszumra került sór. A mohamedánok lemondtak arról, hogy visz- szatérjenek Szíriához, a maroniták viszont beleegyeztek a francia csapatok távozásába és a függetlenség kikiáltásába. Egyúttal megállapodtak az úgynevezett felekezeti demokrácia alapelveiben. Az 1932-ben megtartott kétes értékű népszámlálás alapján úgy döntöttek, hogy az országban 6:5 az arány a keresztények javára. (Nap. jainkban — óvatos becslés szerint — a lakosság 35 százaléka keresztény és 65 százaléka a mohamedán.) Mégis, az egyezség értelmében a köztársasági elnök, a hadsereg és a rendőrség vezetője mindenkor maronita, a miniszterelnök szunnita mohamedán, a parlament elnöke pedig síita mohamedán. A parlamentben többség illeti meg a keresztényeket. A köztársasági elnök ma is maronita, Amin Dzsema- jel személyében. A Dzse- majel-klán a legjelentősebb maronita pártra, a falangistákra támaszkodik, de vannak olyan nagycsaládok, illetve klánok, amelyek szemben állnak vele. Ilyen az északi Zghorta városában a volt köztársasági elnök Szu- lejman Franzsié. Az ő fiát — a maronita közösségen belüli egyeduralom megszerzése érdekében — 1978-ban meggyilkoltatta a Dzsema- jel család. A keresztény Franzsié azóta Dzsemajelék esküdt ellensége. Magánhadseregével csatlakozott az ellenkormányhoz, amely júliusban Szíria támogatásával alakult meg a nemzeti érdekeket kiárusító, Izraellel együttműködő Dzsemajel- kormány ellen. Drúzok végveszélyben? Az ellenkormány vezető ereje a drúz közösség. A drúzok a térség egyik legsajátosabb mohamedán szektája. A XI. században ugyancsak az üldöztetés elől menekültek a libanoni hegyekbe. Nevüket ad-Darazi perzsa teológustól kapták: ő volt a XI. század elején élt al-Hakim, az őrült egyiptomi síita kalifa házi filozófusa. A vallási tébolyban szenvedő al-Hakim kíméletlenül üldözte a keresztényeket és az isteni bölcsesség reinkarnációjának tekintette magát. Hívei máig szentül hiszik, hogy „a kalifa nem Valid Dzsumblatt, a drúzok vezetője halt meg, csak elrejtezett az időben", s hogy egy szép napon majd visszatér a földre. A libanoni hegyekben a drúzok szinte állandóan viaskodtak a maronitákkal. A török uralom idején, a XVII. században vezetőik megkapták a Libanon emírje címet. A francia beavatkozás nyomán, majd a gyarmatosítás idején elnyomták őket. Aligha véletlen, hogy a húszas évek végén ők rob. bántották ki a nagy felkelést, azzal a céllal, hogy Libanon térjen vissza Szíriához. A drúzok vezették az 1958-as polgárháborút az Eisenhower-elvet elfogadó maronita elnök ellen. Az 1965—66-os polgárháború idején a palesztinokkal vállvetve harcoltak a kérész tény jobboldal ellen. Most ők kezdeményezték a hazafias ellenkormány megalakítását. Az indíték: Izrael a meghirdetett csapatátcsoportosítás jegyében kivonja alakulatait a Bej rúttól délkeletre fekvő Suf-hegység- ből, a drúzok fellegvárából, s ha oda bevonul a falan- gisták irányította libanoni hadsereg, a drúzok végveszélybe kerülnek. A mintegy 350 000 libanoni drúz zöme a Dzsumblatt család által vezetett Haladó Szocialista Párt híve. Az Arszlan családot támogató kisebbség Izraellel rokonszenvezik. Mohamedán színkép Említettük, hogy a mai Libanon lakosságának zöme mohamedán. A mohamedánok mintegy fele szunnita, a másik fele síita. A mohamedán közösség politikailag sokrétű. Vannak olyan csoportok, amelyek rokonszenveznek Szíriával és szeműén állnak a Dzsemajel-kor- mánnyal. Mások viszont — az „ellenségem ellensége a barátom” elv alapján — hajlandók támogatni a maronita vezetőket Szíriával szemben. A szunnita mohamedánok egyik elismert vezetője, Rasid Karami volt miniszterelnök, szintén tagja az ellenkormánynak. A síiták, akiknek száma meghaladja az egymilliót, a társadalmi ranglétra legalacsonyabb fokán állnak. Egyenjogúságért küzdő szervezetük, az Amal (Remény) több csoportra oszlik; mind többen rokonszenveznek az iráni forradalommal és Khomeini- vel. Az ellenkormányban tehát együtt vannak maroniták, drúzok, szunniták. Együtt, de külön-külön szervezetben. Vannak azonban olyan libanoni pártok, illetve szervezetek, ahol nincs különcség mohamedánok és keresztények között. Ilyen a Libanoni Kommunista Párt, a Palesztin Kommunista Párt és a PFSZ több marxista szervezete. Makai György Mind a két fél egyformán győzelemről beszélt a görög —amerikai támaszpont-szerződés megkötése után. A washingtoni álláspont teljesen érthető, hiszen hosszas huzavona után végül is további öt évig maradhatnak az amerikai rakéták Hellasz földjén, szabadon használhatják az amerikai hadihajók Görögország kikötőit. Ráadásul 1988 decemberében sem biztos, hogy az amerikaiaknak távozniok kell, mert a megkötött szerződés ezt bizonyos feltételekhez köti. Addig még Görögországban általános parlamenti választásokat fognak tartani, és bár jelenleg a parlamentben az 1981 októberében hatalomra került Pán- hellén Szocialista Mozgalom (PASOK) biztos többséggel rendelkezik, nincs garancia arra, hogy a szocialisták ismét ilyen sok szavazatot kapnak. A „nagy hármas" A PASOK két évvel ezelőtt azt ígérte, ha kormányra kerül, felszámolják az amerikai támaszpontokat Görögországban. A pártvezér Papandreu kilásátba helyezte még, hogy hazája kilép a NATO katonai szervezetéből és elhagyja a Közös Piacot is. A „nagy hármasból” száz százalékban egyik sem valósult meg. A PASOK székházában ma arról beszélnek, hogy az ígéreteket a realitásokhoz kell igazítani. Kétségtelen tény: Papandreunak nincs könnyű dolga. A néhány belső reform, intézkedés, valamint a politikai emigránsok hazatérésének engedélyezése népszerűséget hozott, de a külpolitika terén óvatosabbnak kell lennie a szocialista-párti minisztere.nőknek. A NATO katonai szárnyából történő kilépés tervét — érthető okokból — eleve későbbre kellett halasztani. Igaz, Papandreu nemegyszer tett olyan kijelentést, hogy Görögországot nem északról — a Varsói Szerződés felől — fenyegeti veszély, hanem keletről, Törökország irányából, egy szövetséges NATO- országból. Ami a közös piaci tagságot illeti, a PASOK némileg — egyes szocialista vélemények szerint csak időlegesen — módosította álláspontját. Az ország nem lépett ki az EGK-ból, de Görögország mind a mai napig arra törekszik, hogy külön megállapodást kössön Brüsszellel. Nem biztos, hogy ez sikerül, de az athéni különvéleményt mindenesetre minden egyes közös piaci ülésen hangoztatják. Felemás megoldás A harmadik kérdésben, úgy tűnik, felemás, kompromisszumos megoldás született. Az amerikaiak nem távoznak Görögországból, bár Athénnak a támaszpontszerződésbe sikerült néhány olyan passzust is bevenni, amelyek belpolitikailag kamatozhatnak. Egyik ezek közül: az amerikai támaszpontok személyzetének a jövő évtől megszűnik a területen kívüli státusza. így az amerikai katonákat bűncselekményeikért görög bíróságok fogják felelősségre vonni. Továbbá Papandreu kikötötte, hogy a Görögország területén lévő amerikai bázisokat nem lehet olyan országok ellen felhasználni, amelyek Athénnal baráti viszonyban vannak. Ezenkívül az Egyesült Államoknak különböző kötelezettségeket kellett vállalnia Görögországgal szemben. Az egyik ilyen, hogy Washington fenntartja az Athén, illetve Ankara közötti katonai egyensúlyt. Görög részről ragaszkodtak ahhoz, hogy a jövőben Hellasznak Washington adja meg a Törökországnak szánt katonai támogatás hetven százalékát. Jövőre így ez 500 millió dolláros amerikai katonai segélyt jelent Görögország számára. Mindent összevetve: a most megkötött szerződés új alapokra helyezi az 1953-ban aláírt görög—amerikai katonai megállapodást. Megbízhatatlan szövetséges Ami a történtek nemzetközi jellegét illeti, Törökország máris_tiltakozott az új szerződés Ankarára vonatkozó passzusai ellen. A jelenlegi török katonai vezetés mindig is visszautasította azt a görög vádat, mely szerint Ankara fenyegetné NATO beli szövetségesét. Törökországnak azonban némiképpen elégtételt adhat, hogy az Egyesült Államok számára Görögország most már valóban megbízhatatlan szövetséges. Ez ismételten felértékeli Törökországot az amerikai stratégiák szemében, ami újabb katonai és gazdasági segélyeket is jelenthet. Ami a görög belpolitikát illeti, Papandreut éles támadások érték az amerikaiakkal kötött kompromisszumos megállapodásért. A balról érkező fenntartásokra a jobb oldal kontrázott. A konzervatív erők minden bizonynyal tőkét akarnak kovácsolni Papandreu kompromisszumokra hajló politikájából. Valószínű, hogy az eredetileg 1985-re tervezett parlamenti választások elő- csatározásai már az őszi politikai idényben megkezdődnek. összeállította: Virágh Tibor FIGYELEM! FIGYELEM! A VASVILL Kereskedelmi Vállalat értesíti a vásárló közönséget, hogy augusztus 31-ig rendkívüli kedvezményes vásárt rendez a VASVILL DEPÖ Áruházban, (Nagyváradi út 17.) VASVILL DEPÓ Mintaterein, (Dobó tér) VASVILL DEPÖ Vasudvar, (Fadrusz u.) és Tüzeléstechnikai szakboltjában, (Várállomás) 20—50%-os árkedvezménnyel kaphatók csillárok, kerékpárok, háztartási felszerelések, csempék, mezőgazdasági szerszámok, különböző kéziszerszámok, kályhák, tűzhelyek. Színes televíziók 3000 Ft-tal Fekete-fehér televíziók 1200,— Ft-tal olcsóbban megvásárolhatja a DOBÓ TÉRI MINTASZALONUNKBAN. Rossz olajkályháját a Várállomásnál levő Tüzeléstechnikai szakboltunknál 1500,— Ft árkedvezménnyel ŰJRA CSERÉLJÜK. Keresse fel szakboltjainkat, ahol gazdag áruválaszték, kai, kedvezményes árakkal állunk KEDVES VÁSÁRLÓINK RENDELKEZÉSÉRE. A VASVILL Kereskedelmi Vállalat nemcsak gazdag áruskálát, hanem munkalehetőséget is biztosít. Gyors- és gépíró és kocsikísérők jelentkezését várjuk a VASVILL Kereskedelmi Vállalat Heves megyei Kirendeltség (Eger, Nagyváradi út 18.) Munkaügyi osztályán. A keresztény falangisták egyik ütege a Suf-hegységben (Fotó; Time — KS)
