Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-18 / 195. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 18., csütörtök 5 BULGÁRIA A „csodatevő” tűk Nemrég tartották Szófiában a Nemzetközi Akupunktúra Szövetség VIII. világkong­resszusát. Szervezőinek legfőbb célja az volt, hogy népszerűsítsék ezt az ősi gyógy­módot, amit ma is sokan előítélettel vagy kétkedő kíváncsisággal fogadnak. Dr. Koceva Koszira keze 400 pontot tud ki­tapintani (Fotó: Szófiapress — KS) Naplemente a Havelen... A „Weisse Flotte” egyik legnagyobb hajójának, a Sanssoucinak a kapitánya: Heiz Ahlgrimn NDK Utazás a Havelen ■■■ Az NDK leghosszabb folyója az Elba. Mellékvizei közül a Havel-Spree vízgyűjtő rendszer a legnagyobb — 337 km hosszú és vízgyűjtő területe 24 273 km2 — számtalan lát­nivalóval mindkét partján. Történelmi múltú városok — Potsdam, Werder, Caputh, Brandenburg, hogy csak néhá­nyat említsünk — találhatók a partok mentén. A ..Weisse Flotté” hajói páratlan szépségű tájakon haladnak, mara­dandó élményt nyújtva a vízen utazóknak. Az akupunktúra Bulgáriá­ban aránylag rövid múlttal rendelkezik. Dr. Cekova Ma­ria, aki Kínában volt szak­mai továbbképzésen, 1960- ban vezette be a szófiai Or­vosi Akadémia mellett mű­ködő Neurológiai Tudomá­nyos Intézetben. Manapság mintegy 20 akupunktúra­rendelő van az országban és több mint 100 képzett szak­orvos. Leginkább a klasszi­kus tűszúrást alkalmazzák, de ismeretes az égetéses, az elektro-akupunktúrás és a lézersugárzásos kezelés is. Dr. Koceva Roszica kilenc éve dolgozik a klinika aku­punktúra-rendelőjében. A \ páciensek általában 10—15 kezelésben részesülnek. Első alkalommal meghökkentő a látvány. A betegek testéből és fejéből tűk állnak ki. de nem látszik rajtuk, hogy fáj­na. Ellenkezőleg, majdnem türelmetlenül várják a kö­vetkező szúrást, hiszen, a „csodatevő tűk” megköny- nyebbülést hoznak számuk­ra. „Harminc éve fejfájásban szenvedek és szédülök: az itteni kezelés után végre nagy javulást érzek” — mondja például Vera Kaj- kadzsieva. A 12 éves Teodó­ra Sztara Zagorából súlyos álmatlanságban szenved, mindenféle gyógyszer hatás­talannak bizonyult. Dr. Ko­ceva több tucat ezüsttűt szúrt a kislány fejébe, aki egy percen belül mély álom­ba merült. A tudósok az akupunktúra hatását az emberi szervezet különböző bioaktív áramla­taival magyarázzák, amelyek szúrással serkenthetők vagy elnyomhatok. A keleti országokban majdnem ezer pontot ismernek a bőrfelü­leten, amelyeken keresztül akupunktúrával különböző betegségek gyógyíthatók, fő­leg az ideggyógyászat terüle­téről: fejfájás, neurózis, migrén, periférikus izom­gyengeség, allergia, hurut és fekélyek esetében alkalmaz­zák. Dr. Koceva keze inga­dozás nélkül, hibátlanul, mintegy 400 ilyen pontot tud kitapintania „Az esetek 50— 70 százalékában — mondja — a gyógyhatás nagyon jó és tartós javulást eredmé­nyez. Csupán mintegy 10 százalékban nem tudunk hat­ni a páciensekre.” Az akupunktúrát az orvos- tudomány egyéb területein, a belgyógyászatban, bőrgyó­gyászatban is alkalmazzák. Kitűnő eredményeket értek el vele a teljes és foltos haj­hullás gyógyításánál, de ke­zelhető vele a csalánkiütés, s a bőrviszketés is. Remél­hető hát, hogy a „gyógyító tűk” a klasszikus orvostudo­mány egyre megbízhatóbb segítőivé válnak. Elena Darakcsieva A vízi sportok paradicsoma... LENGYELORSZÁG Krakkóból hazánkba — kerékpáron (Tudósítónktól) A mai turisztika: repülő, hajó. autóbusz, szálloda, ide­genvezető. Minden megszer­vezve, előkészítve; úgyszól­ván ezüsüttálcán kínálva a turistának, ö űzet, pénzéért pedig megkíván já^követeli az élményeket, a kényelmet.. . Az igazi utazó manapság egyre ritkább. Ám egy krak­kói férfi, Kazimierz Krasny még abból a hús-vér fajtá­ból való. Két keréken tette meg az utat szülővárosából Magyarországra. És ez még csak különösebben megeről­tető sem volt a számára. Ö kerékpárral járja a világot. — Nekem ez a szenvedé­lyem — mondja a férfi. — Áz én nagy-nagy szenvedé­lyem. Tizenöt esztendeje ke­-rekezem, így túrázom sza­badságom ideje alatt a világ­ban. Voltam már számos európai országban: Törökor­szágban, Görögországban, Bulgáriában, Spanyolország­ban, Ausztriában, Jugo­szláviában, Olaszországban, Franciaországban, s eljutot­tam Afrikába is. Marokkót pedáloztam körbe. A bicik­lis túrázással egyébként már jó néhány barátot is „meg­fertőztem”, egy pár külföldi utat pedig közösen is tettünk. Volt alkalom,' hogy felesé­gemmel, tandemen mentünk, pedig, zárójelbe téve, ő nem is tud kerékpározni. — Hogyan boldogul a cso­magokkal? — „Vagyonom” mindössze 3,5—4 kilót nyom általában. Viszek egy sátort, hálózsá­kot és egy pehelykönnyű matracot. Ezeken kívül nad­rágot, inget és a borotvál­kozófelszerelést. — Mennyi idő alatt tette meg az utat Budapestre? — Két nap alatt. Az elsőn eljutottam a csehszlovákiai Zólyomba, a másodikon pe­dig már a magyar fővárosba is érkeztem. Két hét alatt körbekerekeztem az orszá­got. Az ez évi „útadag" elérte a másfél ezer kilométert. — Először volt Magyaror­szágon? — Tán összeszámolni is nehéz lenne, hányadik volt is a mostani utam. Első ke­rékpáros külföldi túrám egyébként pontosan ebbe a kedves országba vezetett. Oda, amely különös élmé­nyeket nyújt. Elég jól isme­rem már Magyarországot, s mindig szívesen megyek visz- sza kedvenc tájaimra, Visz- szahív Eger, a Mátra, s lent délen, Szeged környéke. S éppen ezért választottam ju­bileumi utazásom céljaként ismét e baráti országot. Mert éppen tizenöt esztendővel ezelőtt ültem föl először a nyeregbe. Azóta pedig már megtettem annyit, hogy kör­bejárhattam volna a Földet az egyenlítőnél. — Egyedül kerekezett most. Miért nem a feleségével? — így alakult. A közel­jövőben ugyanis nagyapa leszek, s feleségem ebben a fontos időben a lányunkkal akart maradni. — Mi a napi normája? — Mintegy 180—200 kilo­méter. Ez 12—13 órai pedá­lozást jelent, néha még töb­bet is, ha sok a hegy. Ter­mészetesen tartok szüneteket is, pihenőket, főképp az ét­kezésre. Az úton 5—6 alka­lommal is harapok valamit. — Amikor nem kerékpá­rozik, mit csinál? — Jogász vagyok. És íro­gatok is. Cikkeket, beszá­molókat. Most fejezem be könyvemet. Ä témája? Ter­mészetesen kerékpáros tú­ráimról írok, így talán ked­vet csinálhatok másoknak is a szabadság ilyen csodás, fárasztó, de azért mégis pi­hentető és tanulságos eltöl­téséhez. Jázsá Péter (Szabó Sándor felvételei) JUGOSZLÁVIA SZOVJETUNIÓ Itt a gyöngysor-játék Bővülő cipőexport A nagy jugoszláv cipő­gyárak rangos helyet foglal­nak el a világpiacon. Külö­nösen a kényelmes, tetszetős sportlábbeliket kedvelik vi­lágszerte a vásárlók. Az ALPINA cipőgyár (Zi­vi, Szlovénia) sportcipő ter­melésének csaknem felét az idén az Amerikai Egyesült Államokban értékesíti, ahol kihelyezett fiókja működik. A gyár síbakancsai világ­szerte keresettek. Új Adidas sportcipő mo­dellel jelentkezik az idén a splíti JUGOPLASTIKA. A megállapodás szerint ezt ki­zárólag nyugatnémet partne­reknek küldi. Jól alkalmaz­kodik a piaci igényekhez a zágrábi ZINKO is, amely a hozzátartozó üzemekben ké­szülő tízmillió pár cipőből 3,5 milliót exportál ebben az évben. Egy 33 éves moszkvai új­ságíró, Vlagyimir Szapro- nov lett a go első világbaj­noka. De mi is ez a go? Ja­pánul gyöngysort jelentő asztali játék, mely eredetileg Közép-Ázsiából származik, ám Japánban már a IV. szá­zadban ismert és kedvelt volt. A Szovjetunióban is — akárcsak szerte a világon — növekszik ennek az ősi já­téknak a népszerűsége. Nap­jainkban 19 szovjet városban 27 goklub működik, melyek­ben több mint ezer gojátékos hódol az ész újabb sportjá­nak. Az első világbajnok 1981- ben levelezőként startolt. Vé­leménye szerint — meglehet, ez a vélemény kissé elfogult, minthogy Szapronov szerel­mese ennek a játéknak — a go edzi a játékosok felfogó­képességét, csiszolja elméjü­ket és logikus gondolkodás­ra,. kitartásra készteti őket, egyszersmind kiváló tréning a figyelemnek, az emlékező­tehetségnek. A 33 éves govilágbaj- A Japán nyelvű diploma, amely bizonyítja, hogy Vlagyimir nők: Szapronov újság- Szapronov az első govilágbajnok fró » (Fotó: APN—KS) CSEHSZLOVÁKIA Hányán vagyunk? Hngyan élünk? A közelmúltban jelent meg a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság legújabb statisztikai évkönyve, amely a legutóbbi, az 1980-as nép- számlálás adatait dolgozza fel. Csehszlovákiának a nép- számlálás időpontjában pon­tosan 15 millió 283 ezer 95 lakosa volt. Ebből 4 millió 991 ezer 168-an Szlovákiá­ban éltek, ahol a lélekszám a száz évvel ezelőttihez ké­pest 50 százalékkal növeke­dett. Különösen az 1970-es évtizedben gyorsult fel Szlo­vákiában a népesség növeke­désének üteme és a kétsze­rese volt a Csehországiénak. Csehszlovákiában is ta­pasztalható az a világjelen­ség, hogy kevesebb a férfi, mint a nő. Itt ma 400 ezer­rel kevesebb férfi él. Az országban a népszám­lálás idején 9 millió 79 ezer cseh, 4 millió 682 ezer szlo­vák, 580 ezer magyar, 68 ezer lengyel, 61 ezer német, 47 ezer ukrán és 7 ezer orosz lakott. A többiek egyéb nem­zetiségűek, illetve azok, akik a kérdőíven nem tüntették fel nemzetiségi hovatártozá- sukat. A lakosság 17,9 százaléka százezer lakos feletti váro­sokban telepedett meg. A nagyvárosokon kívül még igen sokan vertek gyökeret (13.2 százalék) a 2—5 ezer lakosú községekben. Az összlakosságnak csak­nem az egyötöde, több mint 2 millió 900 ezer ember túl­lépte a nyugdíjjogosultság határát. Ugyanakkor az or­szág területén valamivel több mint 3 millió 714 ezer 14 éven aluli gyermek él. Két és fél évvel ezelőtt Cseh­szlovákiában 80 ezer férfi és 188 ezer nő érte meg a 80 éven felüli életkort. Csaknem kétmillióan ren­delkeznek közép- és 600 ez­ren felsőfokú végzettséggel. Az előbbi esetben többség­ben vannak a nők, az utób­biban a férfiak. Szakmun­kásképző intézetet két és háromnegyed millió ember végzett. A foglalkoztatottak száma 7 millió 848 ezer 867 fő. En­nek keretében más fejlett országokhoz viszonyítva is igen magas — 3 millió 664 ezer 386 — a nők száma. Az iparban foglalkoztatottak száma meghaladja a három­milliót, az építőiparban dol­gozóké a háromnegyedmil­liót. Ugyancsak háromne­gyedmillió ember dolgozik a kereskedelemben, szűk fél­millió a közlekedésben. A földművesszövetkezetek 1 millió 344 ezer tagot szám­lálnak, a magángazdálkodók száma: 48 ezer. Csehszlovákiában 5 és ne­gyed millió háztartást tarta­nak nyilván. A lakások szá­ma viszont meghaladja az 5 és negyed milliót. Az egy lakásban élő személyek szá­ma alig valamivel haladja meg a három főt. A lakások alapterülete átlagosan 43,4 négyzetméter. A legtöbb la­kás kétszobás, a második helyen a háromszobások áll­nak. A lakások egyötöde egyszobás. Felszereltségük magas fokú. A háztartások 87,8 százaléka rendekezik hűtőszekrénnyel, 83,6 száza­léka mosógéppel, 88,6 száza­léka tv-készülékkel, 22,5 százaléka telefonnal, 8,6 szá­zaléka hétvégi házzal és 38,3 százaléka személygépkocsi­val. összeállította: Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents