Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 17., szerda S. Fél öt... Átszerelnek. Még ötkor is. Keresztes szerint a „világ legjobb technikusai” — .. .ennyi idő alatt magyarok is megtennék. Negyed hat... Toto Cuello. Ügy volt, hogy nem jönnek, betegség miatt. Itt lesz viszont Alvin Lee. 'Mégis itt vannak. Ám a nagyszerű gitárosról min­denki hallgat. Az öt angol lányról nincs mit írni. Megtették a ma­gukét, de tán nem ok nél­kül csengett ismeretlenül a nevük. Lassan kiderül, hogy az idecsődített tömeg nem közönség — statisztahad. vagy inkább kellék. A FILMHEZ, őszinte tisztelet az IRl-nek, amely valóban fesztivált álmodott a boros- jenői katlanba. De a pénz a filmben van, ők itt csak másodhegedűsök lehettek Többet érdemeltek volna. Kilenc óra... Az EAST végre felmele­gítette a harmincezresre duz­zadt közönséget. Foroghat itt a színpad, igyekezhetnek a technikusok. .. A hűvös esteben most már minden­ki az igazira, a Nazareth-re vár. Még a kiváló avant- garde funk muzsikát játszó Set The Tone is halvá­nyabbnak tűnik a türelmet­lenségben. Végre jön a nagy Show! A Predator, Fenevad. . . Villogó ruhák, fény orgia, tűzijáték, csinos (valóban csinos!) lányok... Van itt minden. Csakhát... Három szám, két kötelező ráadás .. Az is a filmnek, persze play back-ben. Csak a maroknyi statiszta őrjöng „önfeled­ten” — ezért fizetik őket. Tíz óra.. . Végre itt Nazareth. Ez már igen! Acélkemény mu­zsika, parádés előadás. Ez az öt fiú mindent tud. Tisz­tán szól minden hang, a tö­meget bűvöletébe keríti a két pazar szólógitáros, a magával ragadó, páratlan énekes — az egész elegáns. profi munka. Majd másfél évtized a világ élvonalá­ban, különböző lemezeladási rekordok — ugyan ki kétel­kedne ebben?! Mindenért kárpótol ez a becsületesen kijátszott bő egy óra. Feledtet várako­zást, hideget, toporgást, csalódást. — A Nazareth tiszteli a közönséget. Ha fesztivált nem is, de egy va­rázslatos koncertet kapott ez a több tízezer rock-ra­jongó. Éjfélkor... A „néptelen” házi buli hangjai végigkísérik a völ­gyön a hazatérő tömeget. Mindenki a buszokra igyek­szik. Azt mondják, a völgyben felállított színpad itt ma­rad, jövőre újabb monstre- koncertet várnak rá. Jobb időket is megél majd... Cziráki Péter Van itt minden mozdul a tömeg. Varázs­ütésre a nap is kisüt. A KFT a megtiszteltetés igye­kezetével dolgozik a szín­padon. Nekik kell megala­pozniuk a hangulatot, fel­srófolniuk kicsit a társasá­got. Nem sok sikerrel. A gémberedett közönség sová­nyan megtapsolja a szá­mokat — legalább történik valami. Hiába Cintula lel­kesedése, hiába a mikrofon­ba süvített megannyi „kö­szönjük” — ez a koncert maga a kudarc. (Vajon al­kalmasabb zenekar nem akadt?! Jámbor fenevadak a katlanban avagy jelentés egy „fesztiválról’1 Itt minden értük szólt Délelőtt 11 óra... t Az óbudai buszpályaudva­ron már valóban „fesztivál” hangulat. Sorra indulnak a sárga buszok Pilisborosje- nőre. A szervezők figyelnek az üvegekre: itt koncert lesz... Szemerkélni kezd az eső, később már zuhog. Hámori László, az IRI egyik rendezője az eget kémleli: — .. .nem ette meg a fene. A többség a fák lombja alatt keres védelmet, né­hány tinipár fázósan össze­bújik. Egy óra... Pilisborosjenő. A »kicsiny község komoran fordít há­tat az özönlő ifihadnak. Be­zárulnak az ablakok, az ut­cán helybélit alig látni. Kö­zépkorú asszony siet át a főutcán, belép egy kapun, s gyorsan kulcsra zárja. Ismét esik- Németh Gyu­la, az Ifjúsági Rendező Iro­da helyettes igazgatója sár­ga Dáciájával cirkál a völgy és a falu között s kézi urh-rádiójával hol a bejáratnál álló, hol pedig a szállítást irányító rende­zőkkel tárgyal. — Húszezer jegyet ad­tunk ki, biztos belógnak még vagy ötezren, de első próbálkozásnak talán ez is elég. Hihetetlen szervező Statiszták. . . munkát követelt az utóbbi két hónap. A költségeket a filmesek nélkül aligha bír­tuk volna. Csak az ideve­zető út kiépítése többe ke­rült, mint a jegyekből be­szedett három és fél millió forint. Aztán az ellátás, a WC-k, a rend biztosítása. A völgy fölött a dombte­tőn állok. Metsző szél csap az arcunkba, sűrű porfelhőt kavar. Lenn a rock zarán­. . .«-s rajongok dókáinak végtelen sora vo­nul a távoli színpad felé. A kiterjesztett szárnyú sas még bénultan vár jelenésé­re. Fél három... A színpad mögött hektár­nyi elkerített terület: a filmesek tábora. Kamionok, lakókocsik, büfésátrak, öltö­zőnek használt konténerek. Egy fiatal nő adóvevővel rohangál, hisztérikusan kia­bál: „— a statiszták jöjje­nek velem-... Te, kicsikém, maradj... vedd már fel a zászlót.. .hát ez meg hova lett.. .nem, nem arra me­gyünk. ..” Teljes a felfor­dulás. Persze mindenki „fon­tosabb”, mint amilyen, ez a filmesek belső, szokásos házi előadása. A zűrzavar­ban nem találok senkit... „gyerekek, az LGT kocsiját küldjétek ki a francba”..., „nem, a tévések sem me­hetnek fel a színpadra"... Négy óra... Hatvanezer watt bőg fel a völgyben. A színpad felé Testvérmegyei látogatáson Bulgáriában jártunk Kamaszok egészsége Beszélgetés dr. Medve László államtitkárral A KISZ Heves megyei Bi­zottsága és az Express Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda Heves megyei Kirendeltsége szervezésében az elmúlt hé­ten harminc fiatalból álló csoport indult útnak a ba­ráti Bulgáriába, hogy meg­ismerkedjen testvérmegyénk, Targoviste dolgozóinak, fia­taljainak munkájával, tovább erősítse és mélyítse az 1970- től állandóan gazdagodó kapcsolatot. A két megye ifjúsági vezetői több mint tíz évvel ezelőtt kötöttek együttműködési megállapo­dást. Ennek alapján tájékoz­tatják egymást a két test­vérmegye legfontosabb társa­dalmi, politikai eseményei­ről, különös figyelmet fordí­tanak baráti kapcsolatok bővítésére és gazdagítására. Rendszeresek a kölcsönös látogatások is. Ez évben az utazás részt­vevői a hagyományokhoz hí­ven megyénk társadalmának sok területét képviselték. Voltak közöttük munkásfia­talok, termelőszövetkezeti i összeállította: Németi Zsuzsa dolgozók, értelmiségiek, ta­nulók. Szófiában egy délután volt arra, hogy mi, a delegáció tagjai bepillanthassunk a fő­város életébe, megtekintsünk néhány műemléket, neveze­tességet. Másnap továbbre­pültünk testvérmegyénk székhelyére, Targovistébe. Csoportunkat bolgár bará­taink meleg szívélyességgel fogadták. A város egyik legszebb pontján, a főtéren álló szállodában helyeztek el, ahonnan jó kilátás nyílt az épülő-szépülő belvárosra. Programjainkban megis­merkedhettünk Targoviste történelmével, művészetével, kultúrájával. Élményt jelen­tő baráti találkozóra került sor az egyik üzem fiataljai­val. Megtekintettük a helyi számítógépközpontot, a Bol­gár—Szovjet Barátság Szék­házát és ellátogattunk egy mezőgazdasági üzembe is. Kirándultunk a várnai ten­gerparton, ahol a rossz idő ellenére is jót fürödtünk. Hazatérve bizonyos, hogy az itt szerzett élmények, ki­alakított barátságok meg­maradnak s hozzájárulnak kapcsolataink elmélyítésé­hez. Tuza Ferenc az egri járási KISZ-bizottság munkatársa A XX. század egyik látvá­nyos jelensége az akcelerá- cló, a gyermekek fejlődésé­nek, növekedési ütemének relgyorsulása. A mai tizen­évesek magasabbak, testileg, szellemileg fejlettebbek, mint a múlt században, vagy a történelem során bármikor. Mindezzel számolnia kell az egészségügynek is. De vajon számol-e vele? Kérdéseimre dr. Medve László egészség- ügyi államtitkártól kaptam választ. — Napjainkban tulajdon­képpen mikortól számítjuk a serdülőkort, szaknyelven a pubertást? — Az utóbbi évtizedekben a serdülőkor jóval előbb kezdődik, mint korábban, s az ebből adódó élettani problémák is hamarabb je­lentkeznek. Általában a 12— 16 év közötti szakaszt jelöl­hetjük meg a pubertásnak. — ön mondotta egy alka­lommal: ahogy a felnőtteket a munkahelyükön, úgy gyer­mekeiket az iskolában érik különböző ártalmak, amik­kel szemben túlzottan türel­mesek vagyunk. — Így is van. Az első osz­tályokban például még jóval kevesebb a gerincferdüléses tanuló, mint a nyolcadik vé­gén vagy a középiskolában. Nem nehéz okára lelni, csak gondoljunk a kívánatosnál lényegesen kevesebb testne­velési órára, az egészséges mozgás hiányára. A rosszul világított tantermekben el­töltött esztendők sem múl­nak el nyomtalanul: nem is kell a statisztikához nyúl­ni, elég egy pillantást vetni bármely osztályra, hogy megtudjuk milyen sok a szemüveges. És még hányán vannak, akik bár rászorul­nának, mégsem viselnek szemüveget. A korszerű fénycsövek energiaszükség­lete lényegesen kisebb, mint a hagyományos világí­tótesteké. Mégsem az ener­giaracionalizálás, hanem az egészségkárosodás miatt kell a korszerűtlen világításon változtatni. — A családi környezet is rányomja bélyegét a serdü­lők egészségére. A kamaszok élettani okokból szertelenek, túlzott önállóságra töreked­nek, s ezért gyakran szem­bekerülnek szüleikkel, taná­raikkal. A tapintatlan és tü­relmetlen dorgálás, büntetés, a szülők dühkitörései i csak rontanak a helyzeten. — Valóban, ez a kor a túl­érzékenység kora, ezt nem szabadna figyelmen kívül hagyni senkinek. Részben ez­zel függ össze, mégpedig nemcsak nálunk, hanem vi­lágszerte, hogy mind gyako­ribb a serdülőkori magas vérnyomás. Az Egészségügyi Világszervezet és a KGST egészségügyi bizottsága ki­dolgozott egy vizsgálati és gondozási módszert, amivel elérhető, hogy az idejében feltárt hipertóniás állapot ne romoljon, sőt, sok eset­ben normalizálódjon. Ennek bevezetése nálunk is folya­matban van. Ez természete­sen csupán ellensúlyozza a serdülőkorúakkal való értel­mes és megértő bánásmód hiányát. Az életkorhoz kö­tött szűrővizsgálatok több­nyire jól szolgálják a bajok megelőzését. Ma 138 főhiva­tású és 194 mellékállású if­júsági orvos működik, s a hatodik ötéves tervben még további ötven ilyen állást szervezünk. A tizennégy éven felüli gyermekek am­buláns és gyógyintézeti ke­zelése hosszú időn át-kizáró­lag a felnőttintézményekben történt. Ma már szinte vala­mennyi megyeszékhelyen — a gyermekosztályok kereté­ben — a szakorvosi ellátást is megteremtettük. — Nem ritka és nem is megnyugtató látvány a ser­dülő fiatal a felnőtt beteg- osztályokon, ahol a sok idős, gyakran súlyos beteg közel­sége csak növeli a félelmét, szorongását. — Ma ez még valóban gya­kori. Eddig ugyanis a tizen­négy éven túliakat csak ide vehették fel. Pedig egy ve­sebeteg, egy szívműtéten át­esett, egy cukorbajos vagy más krónikus betegségben szenvedő gyermek nyilván­valóan akkor is ragaszkodik az őt évek 'óta gondozó gyermekosztályhoz, ha betöl­tötte a tizennegyedik élet­évét. Ezt is figyelembe véve rövidesen kiadunk egy olyan irányelvet,, amely szerint a gyermekosztályok — ha eh­hez a feltételek megteremt­hetők — tizenhat éves korig is felvehetnek beteget. Ezt az is indokolja, hogy — ép­pen az ambuláns szakellátás fejlődésének eredményeként — a gyermekosztályok ágy­kihasználása nem haladja meg a nyolcvan százalékot. A másik megoldás az ifjú­sági osztályok létesítése. — A pszichiátriai betegsé­gek, közöttük az elmebeteg­ségek egy része a serdülő­korban válik nyilvánvalóvá. Mégis hosszú ideje halljuk, hogy megoldhatatlan az ilyen betegségben szenvedő fiatalok ellátása, gondozása. — Ez így ma már nem helytálló. A hetvenes évektől a pszichiátriai klinikák ki­alakították a maguk gyer­mek-részlegét. Ügy látjuk, hogy a súlyosabb betegek kórházi ellátása ezzel többé- kevésbé megoldódott. Nem így a gondozásra, tanács­adásra szoruló úgynevezett ideges, vagy veszélyeztetett gyermek helyzete. Bár a mentálhigiénés gondozók be­letartoznak a szakosított gyermekellátásba, ahhoz nincs elegendő szakember, hogy valamennyi magatar­tási zavarral küszködő fiatal azonnali és szakszerű segít­séget Jcapjon. Ebből a meg­gondolásból kezdenek egy kísérletet Szegeden. A védő­nőképző főiskola gyakorlott védőnőket továbbképző tan? folyam keretében készít elő erre a koordinációs feladat­ra. Néhány községben és vá­rosi körzetben látnak majd munkához. Várakozással né­zünk az eredmények elé. Székelyné Kertész Katalin Legalább a lányok csinosak

Next

/
Thumbnails
Contents