Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 14., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK „Szent Péter lován...“ A címbeli nyelvi formát ebből a szövegrészletből emeltük ki: „A mátrai há­rom szentek falujától (Mát- raszentimre, Mátraszentist- ván, Mátraszentlászló) csu­pán Szent Péter lován lehet elérni a romantikus környe­zetben levő Ágasvárt” (Nép­újság, 1983. jún. 4.). A szó­lásszerű nyelvi képletet eb­be a rokon értelmű szósorba illeszthetjük bele: gyalog, gyalogosan, gyalogszerrel, gyalogolva, lábbuszon stb. A megfelelő szakirodalom és szólásgyűjtemény nem tartja számon ezt a szólás­változatot. Akkor mi hitele­síti a meglétét, felhasználá­si lehetőségét? Elősorban az, hogy a népmondákban, népmesékben és a szólás­készletben népszerű alak Szent Péter, aki Urával vándorol a nép között. A megfelelő szövegrészietek­ben igen gyakran találhatók ezek a nyelvi formák: mendegéltek, lassan halad­tak az úton, reggeltől estig gyalogoltak, jártukban-kel- tükiben stb. Szent Péter alakja és ne­ve páratlanul népszerű a szólásszerű nyelvi formák­ban is. Ez a példatárunk is erről bizonykodik: Szent Pé­ter olaja, péterolaj (a pet­róleum népetimológiás meg­nevezése), Szent Péter agara (a medve tréfás elnevezése), Szent Péter szakálla (a hu- morkodó népi nyelvi találé­konyság így nevezi meg a kocsmacégért, a kocsmák, a bormérések előtti, hosszú farúdról lecsüngő háncsfo. natot, amelyet a költő, Czuczor Gergely is emleget ebben a versrészletben: „Hej, Péter szakálla, csap­házak címere”. Általában humoros, tréfás színezésű az a szóláskészlet is, amelyben kulcsszerepet a szent neve és a vele kap­csolatos történések játsszák. Vidékünkön is ismeretesek ezek a szólásváltozatok: Meglátogatta Szent Péter szakállát (kocsmázott, leré- szegedett). Hasonló jelenté­sű és használatú ez az alak-- változat is: Szent Péter kar­ja alá ült. Az idősebb nemzedék még ismeri és használja is ezeket a szóláshasonlatokat: Dicséri, mint Szent Péter a szamarát (szidja, gúnyol­ja, gyalázza). öreg, mint a Szent Péter szamara. — Kö­nyörög, mint Szent Péter a híd végén (nagyon rimán- kodik). Szélesebb körben ismertek azok a szólásszerű nyelvi alakulatok, amelyek a gú- nyoroskodó élcekben, tré­fálkozó viccekben vállalnak nyelvi szerepet: Szent Pétert is megvesztegetné. Utal ez a szólás arra is, hogy gyak­ran hőse, szereplője a vic­ceknek a mennyország ajta­jánál őrtálló Szent Péter. Ha dörög az ég, gyakran halljuk ezt a szólást: Höm- börgeti Szent Péter a hor­dókat az égben. A felsora­koztatott szólásokban a népi humor egészséges és sajátos formáit és módjait is meg­találhatjuk, ezért örülünk annak, hogy mai nyelvhasz­nálatunkban is jelentkeznek. Dr. Bakos József Folytatódik a népművészeti sorozat Mint arról már korábban beszámoltunk, a Megyei Mű­velődési Központ az idén nyá­ron is lehetőséget biztosít ama­tőr népművészeti csoportok bemutatkozására. Eddig már a gyöngyösi járás, és a fü­zesabonyiak műsorát láthat­ta az egri Szépasszony-völgy közönsége. Ma délután 17 órától a hevesi járás amatőr csoportjai ígérnek kellemes szórakozást. Georgia barátai... ...és minden, ami belefér Tálán jó filmet is lehetett volna késizíteni Steven Tesich írásából, de Arthur Penn amerikai rendezőnek ez bizony nem sikerült. — E Amerika — hangzik el kéts/.er is nyomatékkai, s a becsempészett dokumentu­mok — emlékezés a meggyil­kolt Kennedy elnökre, vagy az első amber a Holdon — azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy ez alatt a hatvanas évek Amerikáját kell érte­nünk. Az eredeti szándék­ból egyfajta hamis illúzió szétrobban ása sejlik. A szándékkal nem lenne baj. Egy jugoszláv bevándor­ló család egyetlen leszár­mazottja, Danilo beilleszke­dési, érvényesülési kísérle­teinek szálán törekszenek korántsem vonzó élettér áb­rázolására az alkotók. A film azonban óriásit markol, s a rendező ujjai közül itt is, Ott is kicsúsznak a jelensé­gek. Néhol terjengősen rész­letező képsorok, máskor vil­lanásnyi, nehezen követhető jelenetek váltják egymást. Mi mindennel találkozha­tunk e gyakran szélsőségesen naturalista, másutt jelképek­kel átszőtt, ismét máshol narratív betétekkel összetol­dozott történetben? Zöld, örömtelenül robotoló apa, félszeg, alig megnyilat­kozó anya áll Danilo csa­ládi hátterében. Iskolában verbuválódott baráti köre. Középpontjában a szertelen, ábrándokat kergető Georgiá­val, aki három kamasz fiút vonz magához, előbb együtt, majd külön-külön. Danilot, Dávidét — akikről kiderül, hogy nem akar temetkezé­si vállalkozó apjára hasonlí­tani, mégis egyre jobban rá üt, sőt az üzletet is folytat­ja —, és Tomot, akiről vi­szont vonzó külsején kívül mindössze annyit tudunk meg, hogy nem akar nősül­ni, amikor a lány gyereket vár tőle. Inkább Vietnamba megy, ahonnan feleséget és két apróságot hoz „emlék­be”. Később toppan be a tör­ténetbe — családostól — Louie, a nyomorék gazdag diáktárs, s amilyen várat­lanul jött, úgy el is __ tűnik egy huszárvágással. Nővérét, Danilo feleségét apja lövi le az ellenzett esküvőn, s aztán maga is öngyilkos lesz, Louie pedig szintén meghal. A végigpásztázott helyszí­nek, jelenetek kavalkádjá- ból is sorolhatunk néhányat. Van itt acélgyár, öntöde, is­kolai diáklázadás, zászlóége­tés, himnuszéneklés. Gene­rációs ellentét a konyhaasz­tal körül és az előkelők dú­san terített asztalánál. Ero­tika a homokdűnék között, vásári periekés az utcán, nemzetiségi táncest; New York-i nyomornegyed; „mű- vészlelkek” önpusztító dári- dója és erőfitogtató kocsmai verekedés... A hiba ott van, hogy az eseményhalmaz nem rende­ződik egységgé. Gyakran köz­helyszerűen felszínes, még gyakrabban erőszakoltan for­dulatos a történet bonyolí­tása. A Daniloval végig ci- peltetett, s a film végén el­égetett ósdi utazóbőrönd, a hazulról hozott és egyedül megőrzött furulya, melyen Dvorak Oj világ szimfóniá­jának jól ismert motívuma csendül fel többször is, nem fűzi egybe a szertelen csa- pongást. A gyenge dialógusok, mes­terkélt helyzetek pedig már- már önparódiába csapnak át. A tragikusnak szánt jele­net például, melyben Danilo és Georgia mégis egymásra talál, még abból a néhány nézőből is derültséget váltott ki, aki betévedt a moziba. Így aztán nem véletlen hogy a már említett jószándék ellenére érdektelen, hosszú és unalmas film kerekedett Georgia barátainak kusza történetéből. Virágh Tibor Dublőr lettem Mit csinál a vállalatveze­tés, ha beszűkülnek a pia­cok, ha fokozódik a konkur­encia, ha növekszik a rek­lamációk száma, ha fizetési mérleghiány lép fel, ha az eladatlan termékektől ros­kadoznak a raktárak? Meg­próbál úrrá lenni a nehéz­ségeken. Korszerűsíti a tech­nológiát, jobb, versenyképe­sebb terméket állít elő, újabb piacokat keres, esetleg sze­mélycseréket hajt végre. Nem igaz? Nem akarok dicsekedni, de a mi vállalatunk, az Általá­nos Szerelőgyár egészen új, hazánkban még nem alkal­mazott módszerrel igyekszik legyűrni a gondokat. — Keresni kell egy mű­szakilag és Rözgazdasggilag kiválóan képtett kádert, s ahogy a kalandfilmekben szokás, majd a veszélyhely­zetekben ő helyettesíti a vál­lalat vezetőit — mondta egy szép nap az igazgató. Nem akarom a szót szapo­rítani. Rám esett a válasz­tás. Január óta én vagyok az igazgató, a műszaki és a gaz­dasági igazgatóhelyettes dub­lőré. Igaz, nem kell robogó autóból, égő ház ötödik eme­letéről kiugranom, vágtató lovon, helikopterről lelógó kötélen különböző mutatvá­nyokat csinálnom, de azért van elég dolgom. Hogy dolgozunk? A rázós helyekre engem küldenek, helyettük nekem kell helyt- állnom. Persze eligazítanak, hogy mit mondjak, hogyan viselkedjem, de a munka ne­heze az enyém. Kezdetben előfordult, hogy nem hall­gattam rájuk, s botrány tá­madt, de azóta már sokkal rutinosabb vagyok, és sok érdekes kunsztot ismerek. íme, néhány példa mun­kamegosztásunkról. A vállalati negyedéves mérleg alakulásáról beszá­moló a főhatóságnál — tart­ja a vállalati dublőr. Vállalatunk hathatós segít, ségével épült óvoda ünnepé­lyes átadása — az avatáson részt vesz a teljes vállalat- vezetés. Mi lesz velünk, csődbe megyünk? címmel gazdaság- politikai beszélgetés a válla, lat szakszervezeti aktivistái­val — a feltett kérdésekre válaszol a dublőr. Műszaki író-olvasó talál­kozó a kultúrteremben — be­vezetőt mond az igazgató műszaki helyettese. Balesetvédelmi szemle a munkahelyeken — az ága­zati szakszervezeti ellenőrt a dublőr tájékoztatja. öttagú vállalati küldöttség Tirana—Teherán—Űj-Delhi —Santiago útvonalon, piac­kutató körútra indul a gaz­dasági igazgatóhelyettes ve­zetésével. Vásárlói reklamációk alap. jón regionális eszmecsere a vásárlókkal Szigetszentmi k. lóson — az ankétot a dublőr vezeti. A fentiekből világosan ki­tűnik, hogy mennyi veszély- helyzetben kellett helytáll- nom. Foglalkoztam például a munkaidőben italozókkal, a gyesről visszatért kisma­mákkal, az órabéremeléssel, a normaszigorítással, a ha­zai piackutatással, a segélye­zéssel, hogy csak réhány ne­héz munkát említsek. Apropó! A napokban érté­kelték az elmúlt félévi mun­kát. Megállapították: beszű. kültek a piacok, növekszik a mérleghiány, termékeink a kutyának sem kellenek. Hogy mit döntött a válla­latvezetés a helyzet láttán? Meghatározták a tennivaló­kat, köztük azt, hogy foko­zottabban segítik az én mun­kámat is. Hogyan? Elsején belép a második dublőr! Kiss György Mihály Molnár Ferenc: Olimpia - Illyés Gyula: Fáklyaláng Új évad a Rádiószínházban Szeptember elseje — akárcsak más színházaknál — új szezon kezdetét jelenti a Rádiószínház életében is. Au­gusztus végén megélénkülnek, benépesülnek a stúdiók: megkezdődnek a hangjátékfelvételek, s végső formát ölt a második félév programja is. Maráz László, a Rádió­színház helyettes vezetője az MTI munkatársának el­mondta : hagyomány már, hogy a legfrissebb produk­ciókat az őszi hónapokban mutatják be, és ugyanekkor rendezik meg nagyobb ak­cióikat is. Egy éve kezdték sugározni a Nagy színházi siker volt című sorozatot, amelynek adásai a hatvanas évekbeli magyar szí nház- és drámatörténet jelentős ese­ményeit, egy-egy kiemelke­dő, azóta elhunyt művész produkcióit idézik fel. Így a sorozat keretében augusz­tus 28-án megismétlik Mol­nár Ferenc: Olimpia szín­művének 1965-ös, Madách színházi előadását — Dar­vas Lilivel, Kiss Manyival és Greguss Zoltánnal a fő­szerepben. Egy hónappal ké­sőbb hangzik el Arthur Mil­ler: Az ügynök halála című drámája 1960-as nemzeti színházbeli előadásának fel­újításában — Tímár József emlékezetes, szívszorító ala­kítása. Rajta kívül is szá­mos jeles színész játékát élvezhetik a hallgatók: Gel- lért Endre rendező Somogyi Erzsit, Kálmán Györgyöt és Kállai Ferencet kérte fel a szerepek megformálására. Irodalmunk a felszabadulás után címmel reprezentatív sorozatot indít útjára a kö­zeljövőben az irodalmi osz­tály. A Rádiószínház is részt vesz a vállalkozásban: hang­tárában nagyon sok, a fel- szabadulás után született drá­mai mű felvételeit őrzik. A következő hónapok program­ját Illyés Gyula: Fáklyaláng, Németh László: Galilei, Ör­kény István: Tóték, Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című színművének rádióvál­tozata, a stúdióban készült egykori kitűnő felvételek ismétlése színesíti. A Rádiószínház is bekap­csolódik a budapesti művé­szeti hetek rendezvénysoro­zatába. Idén Vészi Endre új hangjátékának ősbemu­tatóját tartják meg Lepe­csételt lakás címmel. A mű­vészeti hetek záró műsora­ként pedig — október 24-én — Madách Imre: Az ember tragédiája című művének új feldolgozását sugározzák. El­készítésére a rádió főrende­zőjét, Bozó Lászlót kérték fel. A stúdióban rövidesen megkezdődnek a felvételek. Az őszi akciók egyik je­lentős állomásának ígérkezik az OIRT — nyolc szocialis­ta ország és Finnország nem­zetközi rádiós szervezete — ha ngjátékfesztiválja. Az OIRT-tagországok együttmű­ködése az utóbbi években művészeti területen is meg­élénkült. Szinte valamennyi rádióállomás — hasonló fesz­tivál keretében — évente be­mutatja a partnerek legszín­vonalasabb új hangjátékait. A Magyar Rádió program­ját ezúttal egy, az NDK-ban született rádiójáték nyitja meg, s a továbbiakban szlo­vák, lengyel, bolgár, szovjet, finn és természetesen magyar hangjátékot sugároznak. Va­lamennyi mai témájú, a mai ember gondolatait, problé­máit ábrázoló-elemző mű. A magyar „versenydarab” Mándy Iván: írók kabátban című új alkotása lesz. Nyolc esztendővel ezelőtt tartották meg a hallgatók körében azóta népszerűvé vált Világszínház első pre­mierjét. Azóta a műsorsoro­zat kronologikus sorrendben áttekintette a világirodalom történetét, körülbelül száz drámai művet mutatva be. A Világszínház záróciklusá­hoz érkezik a tél elején. Decemberben és januárban a századeleji magyar drámák­ból válogatva többek között Thury Zoltán: Katonák, Csáth Géza: A Janika, Szép Ernő: Aranyóra című művé­nek rádióváltozatát sugároz­zák. (MTI) Országos honvédelmi könyvnapok Szeptember 19—24. között másodízben rendezik meg az országos honvédelmi könyv­napokat: a megnyitó ünnep­séget Győrött tartják. Ennek során 9 kiadó — az Európa, a Kossuth, a Közgazdasági és Jogi, a Magvető, a Móra, a Műszaki, a Népszava, a Szépirodalmi és a Zrínyi — a terjesztő vállalatokkal együtt kínálja azokat a mű­veket, amelyek magas szín­vonalon szolgálják a hazafi­as, honvédelmi és interna­cionalista nevelés céljait. Ez alkalommal 45 mű kerül a könyvesboltokba és a könyv, bizományosokhoz. A megjelenő könyvek so­rában megtalálhatók szépiro­dalmi művek is. Baranyi Ferenc Szerelem és háború című kötetében régi és mai költők szólnak a költészet e két gyakori témájáról. A történelmi múltunkat vizs­gáló és értelmező munkák egyike Bona Gábor: Tábor­nokok és törzstisztek a sza­badságharcban 1848—49 cí­mű műve. Az ünnepi köny­vek között helyet kaptak a legújabb tudományos isme­retterjesztő, valamint had­tudományi munkák. Az országos honvédelmi könyvnapok központi ren­dezvényeinek házigazdája ugyan Győr-Sopron megye, de az ország több pontján, így Heves megyében is — intézményekben, üzemekben, iskolákban, katonai alaku­latoknál — is lesznek kiállí­tások, könyvvásárok. író-ol­vasó találkozók és egyéb ese­mények. (MTI) WEÖRES A KÉPERNYŐN. A Magyar Televízió Weöres Sán­dor születésének 10. évfordulója alkalmából műsort készít a költővel. Szerkesztő: Furkó Zoltán« műsorvezető: Czigány György« vezető operatőr: Molnár Miklós. Képünkön: Weöres Sándor, Károlyi Amy és Czigány György (Fotó: Friedmann Endre)

Next

/
Thumbnails
Contents