Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 14., vasárnap Cáfolat Willy Brandt, nyugatné­met szociáldemokrata párt­elnök nem kevés politikai tapasztalattal rendelkezik. Ha valamit határozottan megcáfol, fellépését komo­lyan kell venni. Brandt ezúttal azt a gyak­ran hallott nyugati érvet cáfolta meg egy amerikai lapnak adott nyilatkozatá­ban, hogy a nyugat-euró­pai rakétatelepítés megkez­dése után, könnyebben megyegyezésre juthatnak a Szovjetunióval. Természe­tesen mindenki tisztában van azzal, milyen ne­héznek ígérkezhet egy gen­fi megállapodás. De a vi­szonyításban, ez a nehéz a könnyebb. Brandt legalább- j is azt mondta: „még min­dig könnyebb lehet a ra­kéták telepítését elkerülni, mint elérni eltávolításukat, ha már egyszer elhelyezték őket...” Az egyensúlyt valóban jobb minél alacsonyabb szinten biztosítani s a fegyverkezési verseny új ágait a legjobb úgy meg­állítani, hogy el sem in­dítják azokat... (r.) A héten történt HÉTFŐ: Puccs a puccsban: a guatemalai had­ügyminiszter megdönti a korábban ugyancsak államcsínnyel hatalomra került elnököt — McFarlane Szaúd-Arábiában. KEDD: Nicaragua! tiltakozás a provokatív ameri­kai hadgyakorlat-sorozat ellen — Az olasz kor­mány bemutatkozása a parlamentben. SZERDA: Finn bejelentés szerint Málta hajlandó a kompromisszumra az Európa-találkozó sike­res befejezése érdekében — Strauss „kettős kul­csot”, szövetségesi beleszólási jogot javasol az amerikai eurorakétákhoz. CSÜTÖRTÖK: Libanonban szabadon engedik a három tuszul ejtett minisztert, de továbbra is feszült a helyzet — Hírek a Fatah lázadójának, Abu Muszának damaszkuszi őrizetbe vételéről — Ellenpuccsot hiúsítanak meg Felső-Voltában — Kiprianu és Papandreu a ciprusi kérdésekről tárgyal. PÉNTEK: Csádi, illetve líbiai panasz a Biz­tonsági Tanács előtt, Reagan fokozott francia beavatkozást sürget a közép-afrikai országban, folytatódik a Bright Star hadgyakorlat — Nemzeti tiltakozási nap Chilében. SZOMBAT: Shagari biztos újraválasztása után, a 19 tagállam kormányzójának megválasztásával folytatódik a nigériai választássorozat — Heves harcok Irak és Irán között. Katonai puccsot hajtottak végre Guatemalában. A közép­amerikai ország új tábornokelnöke, Oscar Humberto Mejia Victores (középen) beiktatása után válaszolt az újságírók kérdéseire Üjabb terrorrobbanásokat követtek el Liba­nonban. Képünkön: mentőautó áll a romok közt a baalbeki piacnál történt bombame­rénylet után Egyre feszültebb a csádi helyzet. Képünkön: a kormánycsapatok fogságába esett felkelők egy csoportja (Fotó: AP — MTI — KS) Üjabb nemzeti tiltakozó napot tartottak Chi­lében. Gabriel Valdes, a kereszténydemokrata párt elnöke ismét Pinochet tábornok lemon­dását követelte A brazil inkább trombitát fúj Az a vacak félmilliárd Háromévesen a dzsungelben Csatangolni indult „Az az ember, aki tudja mennyit ér, nem érhet túl sokat.” A mondás Nelson Bunker Hunt amerikai mil­liárdostól származik, aki nagypénzű sorstársaihoz ha­sonlóan maga sem volt tisz­tában vagyonának pontos nagyságával. Mindezt előrebocsátva az Institutional Investor című tekintélyes amerikai pénz­ügyi magazin legutóbbi szá­mában vállalkozott arra, hogy számba vegye a világ legvagyonosabb embereit. Ki a leggazdagabb ban­kár a világon? Az utolsó fillért is számításba véve, lehetetlenség megmondani. Az azonban bizonyos, hogy a világ tizenkét leggazda­gabb bankárának mindegyi­ke, több mint 1 milliárd dolláros vagyont mondhat magáénak. Az Institutional Investor listája szerint a milliárdo­sok között egy nyugatné­met bankár vezet, öt egy fülöp-szigeteki, egy indonéz, majd egy thaiföldi követi. A listát öt arab pénzember zárja. A „tizenkettek” közül a többség magánvagyona haladja meg az egymilli- árdot, néhányuknál a család vagyona éri el a bűvös ha­tárt. Meglepő, hogy a név­sorban egyetlen Rothschild vagy Rockefeller sem szere­pel. A Rothschild bankár- dinasztia francia és angol Az osztrák főváros nyári „uborkaszezonját” többszö. rösen pikáns ügy színesíti: mi legyen azokkal a könnyű hölgyekkel, akik a legősibb mesterséget nem az utcán sétálva hirdetik bennszülöt­teknek és külföldi turisták­nak — hanem az újságban? Az idegenforgalmából (nem is rosszul) élő városban em­beremlékezet óta folyik a vi. ta, mi legyen a turistaforga­lom eme tán nélkülözhetet­len — ámde erkölcstelen, botrányos, kínos stb. „Szol­gáltatásával”? „Egyik „megoldást” a bor­délyházak jelentik. Az utcai „sétát” azonban (éppen a tu­ristaforgalomra, a városkép­re hivatkozva) a belváros­ban megtiltották. Erre vi­szont a kárvallott iparűzők az újsághirdetéshez folya­modtak és Bécs legolvasot­tabb, százezres példányszá­mokban megjelenő bulvár­lapjai évek óta oldalszám hozzák az apróhirdetéseket. ágának összvagyona ugyanis alig 500 millió dollár — ír­ja a tekintélyes pénzügyi lap. A leggazdagabb amerikai bankárok: Charles Robert Allen és Herbert Allan ugyancsak „megmérettek, de könnyűnek találtattak”. Va­gyonuk ugyanis csupán 600 millió dollára tehető. Az Institutional Investor szerint a „pénzeszsákok” többsége nem magának kö­szönheti gazdagságát. Leg­többjük ötvenes éveit ta­possa és milliárdjaik apjuk vagy nagyapjuk egykori be­fektetéseiből származnak. Néhányan közülük már visszavonultak az üzlettől: David Rockefeller a New York-i Chase Manhattan Bank elnökeként „ment nyugdíjba”, Jorge Guinle brazil milliárdos pedig az eladási naplók böngészése helyett a Rió de Janeiró-i éjszakai szórakozóhelyek közönségét kápráztatja el trombitaszólóival. Latin-Amerika leggazda­gabb bankára a negyven- nyolc éves Jósé Gregorio Perez Companc, a Buenos Aires-i Banco Rio de la Plata elnöke. Jósé négy éve Car­los bátyja halálát követően vette át a családi birodal­mat, amelynek létrehozója válójában Carlos volt. Jósé tiszta vagyonát 600 millió dollárra becsülik. amelyekben a „hölgyek” tel­jesen félreérthetetlenül, sőt. néha a' pornográfia határát súroló fogalmazásban teszik közzé válogatott szolgáltatá­saik listáját. Ezt — a jelek szerint — a lakosság tiltakozásainak ha­tására nem tűrhette tovább a polgári prüdéria. Törvény- javaslat készül, amely meg­tiltja nemcsak a hirdetést, hanem azt is, hogy eme bi­zonyos foglalkozás folytatói (e célra bérelt) fnagánlaká- sokon fogadhassák ügyfelei­ket. Tiltakozni elsősorban érin­tettek tiltakoznak: arra hi­vatkoznak — nem alapta­lanul —, hogy a hirdetések, a pontos címek ismeretében nemcsak vendégeik, hanem — a rendőrség is pontosan tudta, ki, hol, mikor, mit csinál. Mi lesz most? Beavatottak szerint a forma ugyan vál­tozik. de a lényegben Bécs- ben sem várható változás. Nyomában a trónkövetelők Kétméteres dingivel kelt át A 40 esztendős Tom McLean szerdán éjszaka „Giltspur” (aranysarkantyú) nevű vitorlásával kikötött Porto portugáliai kikötőben, miután 62 napos magányos utazással átszelte az Atlan­ti-óceánt. A skót férfi tel­jesítményét az teszi egye­dülállóvá és avatja világre­korddá, hogy vállalkozását egy 2 méter 36 centiméter hosszú dingivel hajtotta vég­re. Fürdőkádnál alig nagyobb lélekvesztőjével, június 9-én indult útnak az újfundlan­di St. John’s-ból. Eredeti célkikötője az angliai Fal­mouth volt, de a szelek dél­re, Portugália felé térítet­ték. Nem ez volt McLean első hasonló vállalkozása: tavaly egy 2 méter 97 centiméter hosszú vitorlással tette meg ezt az utat, de az amerikai Wayne Dickinson néhány hónappal később 2 méter 71 centis hajójával elhódí­totta tőle a világcsúcsot. Tehet, hogy McLean ez­úttal sem pihenhet sokáig babérjain: az ugyancsak 40 esztendős brit Tom McNally már elutazott Kanadába, hogy onnan egy 2 méter 8 centiméteres kis vitorlással keljen át az óceánon. Rács mögött a „Po/co/ angyalai” Rendőri alakulatok fésül­ték át csütörtök éjszaka a nyugatnémet nagyváros, Hamburg szórakozóhelyeit és bordélyházait. A hatóságok a razzia során letartóztatták a „Pokol angyalai” nevű alvi­lági szervezet csaknem vala­mennyi tagját. A rendőrség szerint a bűnszövetkezet a többi között zsarolással és szervezett prostitúcióval fog­lalkozott. A „Pokol angyalai” a város szórakozó negyedé­ben, Sankt Pauliban a lo­kálok tulajdonosait „védő­őrizet” alá helyezték, ami­ért busás összegeket csikar­tak ki tőlük. A svájci rend­őrség Zürichben, az ameri­kai rendőrség Minneapolis- ban szintén tartóztatott le „Pokol angyalait”. Három napon át vándo­rolt az Egyesült Államokhoz tartozó Guan csendes-óceáni sziget dzsungeljében egy há­roméves kisfiú. A terep még felnőttek számára is vesze­delmes, ezért a csodával ha. táros, hogy a kisfiúnak apró karcolásokon kívül semmi baja sem esett. A gyermek anyja azt hitte, hogy fia a A 47 éves Marc Petit fran­cia állampolgár és 42 éves felesége huszonöt nap alatt Párizsból Madridba görkor­csolyázott. A házaspár júli­nagymamához ment, és csak később derült ki, hogy ehe­lyett csatangolni indult. A fiú felkutatásában 300 ka­tona, rendőr és önkéntes vett részt. A három nap után vé­gül is egy helikopter fedezte fel. A szakadékokkal teli mo_ csaras dzsungelben a gyerek vadon termő gyümölcsökkel táplálkozott. us elsején indult; átlagban 60 kilométert haladt napon­ta, és útközben kis magnóból fejhallgatón komoly zenét és rockot hallgatott. Majomszeretet . Az emberek tanulhatnának az emberszabású majmoktól, hogyan kell több érzelemmel és gyengédséggel utódokat nevelni — állapítot­ta meg az amerikai Terry Maple, az összehason­lító pszichológia professzora. Terry Maple tíz évig ta­nulmányozta az orángutánok, csimpánzok és gorillák visel­kedését. Megfigyelései alap­ján fejlesztette ki elméletét „a természetes gyermekgon­dozásról”. Ügy véli. teóriá­ja „modellként” szolgálhatna a szülői problémák megoldá­sához. Maple szerint a korholást addig nem szabad alkalmaz­ni, amíg a gyermek nem ér­ti, mit mondanak. A gyer­meket „ki kell menteni” a kellemetlen, zavaró helyze­tekből, ahogy azt az ember­szabásúak is teszik. A szü­lőknek nem szabad elkülö­níteni gyermekeiket, hanem „tartani, hordozni, érinteni, gondozni” kell őket. A fő­emlősök igen szoros kontak­tusa utódaikkal bizalmat és biztonságérzetet eredményez a szülőkkel szemben — han. goztatta az amerikai tudós. Ribizli, drapp, erdőzöld — A női test jellegzetes vonalait hangsú­lyozza — Köldökig ér a kivágás — Mélyre szaladt az olló Divat a kolostorban Párizsban is csúcspontjára hágott a káni­kula, amikor bundát viselő hölgyek csapata lepte el a Bonaparte utca 14. szám alatt levő képzőművészeti iskola csarnokát: a Chanel divatház manekenjei vonultak fel az idei őszi-téli divatseregszemlére. Az egykori kolostorépületben, melyet (még) nem hűt légkondicionáló berendezés, a „sze­xis dolgok" diszkrét hangsúlyozása és a múltba nézés jegyében vonultatta fel a pá­rizsi divat több nagyágyúja legújabb őszi-téli kreációit. Sokfajta öltözék volt látható, de főképp olyan ruhák, amelyeket a hölgyek egyszer már hordtak valaha a divat történészei sze­rint. Az új párizsi diktátor, Ungaro Edivar- diánus ruhái századokat átölelő nosztalgiát ébresztettek. A többi produkció zöme vi­szont — részben uralkodó színe miatt — szürkének tűnhetett. Kivétel persze akadt. Először is ami a színeket illeti; nagyon jellemző a fekete, a fehér, de megállja helyét a ribizli, a drapp és az erdőzöld is. A formában a közelmúlthoz tértek vissza egyes tervezők. Ungaro például az edwardia- nus kor mellett visszahozta az ingruhát és az 50-es évek női szexideálját is — ruhái­nak szabásával, a szoros övékkel, kötőkkel, zsinórokkal, szalagokkal. Egyértelműen a női test jellegzetes vonalait hangsúlyozta. Un- garot és modelljeit feltehetően ezért fogad­ta a legnagyobb ováció. Pierre Cardin manekenjei is hasonló ha­tást keltettek a tekintetet vonzó ruháikkal. Cardin egyik estélyi ruháján köldökig ér a kivágás, a másiknál a hátoldalon szaladt „mélyre” az olló. ö volt a legszórakozta- tóbb:/ a virágszirmokra emlékeztető ruhauj­jak és ingek, a ferdén felrakott fodrok — és nem utolsósorban a mindezt bemutató, punk-frizurás manekenek révén. Az értékelésekből, tetszésnyilvánításokból kitűnt: az érték- és mértékadó viselnivalók a Givenchy divatházé voltak. Persze a Gi- venchy sem mellőzte a szezon divatjának, az ingruháknak a bemutatását. Egyik szaténból varrt modellje zebramin­tás volt, alján, kézelőjén fekete nerc prém­csík. Az állatvédők örömére igazi prémek­ből készült komplett ruhák alig akadtak a bemutatókon. Pazar dolgokat láthatott az előkelő kö­zönség Kari Lágerjeidtől, aki már nem ön­állóan, hanem Chaneléknak dolgozik. Ruha­terveit nem hajlandó átadni „nemzetközie- sítésre”, a Vogue-nak, de még a francia nagykereskedők képviselőjének se. Az „ex­kluzivitás” a divatban — Jóként a felső kö­rök szemében — mindennél fontosabb. Ba­rokkos ruháit — „ezeket Coco (mármint a néhai Chanel asszonyság) mindig kedvelte" — a tiszta fekete és a részben fehér ruha­költemények egész sora követte. Egy szak­értő szerint gyászosan, hat ez a sok fekete­ség, de ez mit sem változtat azon, hogy idén ősszel kedveltek lesznek a majdhogynem halotti torra' való öltözékek. Lagerfeld egyik ruháján millió fekete flitter látható — mintha kaviárral öntötték volna le. Yvés Saint-Laurent nem hozott semmi kü­lönlegeset a szakértők szerint, Diorról is keveset lehetne mondani. A ruhákhoz Yvés Saint-Laurent útjára in­dította „Párizs" nevű kölnijét. A kölnit „hordozó" maneken fekete bőrű szépség volt, mintegy érzékeltetve: Párizs és a párizsi di­vat nemzetközi... Hirdet a legősibb szakma Könnyű lányok nehéz sora Boldog szerencsevadász Az észak-amerikai lottózás történetének legnagyobb nyereménye pottyant egy pennsylvaniai szerencsevadász ölébe: jutalma 8,8 millió dollár. Az egyelőre névtelen lot. tózónak nem lesz módja egyhamar az egész összeg nya­kára hágni, mivel azt évi 420 ezer dolláros részletekben fogja megkapni. Görkorcsolyán •••

Next

/
Thumbnails
Contents