Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 3., szerda 3 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉS TAROLÁS Egyensúlyzavarban OT TRAFFIPAX ELLENŐRZÖTT Stop az utakon... Két nap: 3600 jármű — Kiszűrni a durva, agresszív vezetőket — Még mindig sok az ittas a volánoknál — Alkalmatlanság miatt két évre elvehetik a jogosítványt Előzés kanyar előtt?! (Fotó: Perl Márton) A bőség zavara sem kedvező. Kellemesebb állapot ugyan a hiánynál, de- a nehezen eladható készletek tárolása is csak a gondokat szaporítja. Az elmúlt esztendőben jó néhány mező- gazdasági nagyüzem küszködött a bőség zavarával. Több alma, szőlő termett, mint amennyit tárolná tudtak a gazdaságok. Megteltek a szüikségtároLók, amelyekben csak a minőség romlásával lehetett tartani az árut. Tavaly az átlagosnál nagyobb termés miatt nem lehetett kellően elhelyezni a mező- gazdasági terményeket, de a tárolóterek befogadóképessége más esztendőkben is szűkös. A mezőgazdasági termelés gyorsabban növekedett, mint a tárolók kapacitása. Magtár kölcsönből Jól tükrözi ezt a helyzetet a gabonatermelés. Kenyerünk alapanyagából, a búzából 0,9 tonna termett hektáronként a második vi. lágháború befejeződésekor. 1959-ben, a szövetkezeti mezőgazdaság kiteljesedésekor már 1,7 tonna, tavaly pedig 4,4 tonna. Mértéktartó számítások szerint is évente 15 millió tonna gabona- termelésre (kukoricával együtt) lehet számítani a következő években. Persze, ezt nem kell egyszerre tárolni, hiszen a búza aratásától a kukorica betakarításáig megcsappan a készlet, de így is egyidőben kell elhelyezni 11 millió tonna gabonát. S ennél nagyobb tárolótérre van szükség, hiszen a magtárak nem tölthetők csordultig. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium számításai szerint legalább 12 millió tonna terményt befogadó magtárra lenne szükség, a tárolókapacitás viszont alig haladja meg a 10 millió tonnát. így másfél-kétmillió tonna gabonának nincs jelenleg helye. A tárolótér bővítése elengedhetetlenül fontos feladata volt a mezőgazdaságnak. A minisztérium pályázatot hirdetett a tárolók építésére, s ehhez 30 százalékos támogatást is adott a gazdaságoknak. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, különféle társulások jelentkeztek a pályázatra, s az idei esztendő végéig mintegy 260 ezer tonna tárolótér elkészül a mezőgazdasági üzemekben. A gabonaipar is megkezdte az építkezést, 105 ezer tonnával bővíti magtárkapacitását. Az idei építkezések már valamelyest enyhítik a raktározási gondokat, ám a végső megoldástól még messze vannák a gazdaságok. Közelebb juthatnak majd hozzá, hiszen magyar szakemberek a közelmúltban írtak alá kölcsönmegállapodást a világbank képviselőivel, s a hitelből támogatják az intenzív gabonatermelési programot, melynek része a tárolóterek építése is. Egykét éven belül mintegy 800 ezer tonna gabonát befogadó magtár épülhet még. Így megközelíthetnénk a kívánatos egységet, ám a jelenlegi tárolók egy része is csak ideiglenesen épült, állaguk megromlott, pótlásukról hamarosan gondoskodni kell. Az is kedvezőtlen, hogy a meglevő tárolók műszaki színvonala alacsony, csak kevés helyen alkalmazzák a műszeres ellenőrzést, korszerűtlen az anyagmozgatás is. Bor szükségtárolókban Hasonló bajokról panaszkodnak a szőlőtermelőik és a borászok — Heves megyében — is. Elavultak a feldolgozó- és tárolóberendezések, hiányoznak a bor stabilitását megőrző hőkezelő technológiák. A bővítéshez hiányzik a hazai ipari háttér, s a szükséges eszközök egy része a szocialista országokból sem szerezhető be. Az ágazatnak az egyik legnagyobb gondja mégis a készletekkel való gazdálkodás. A bortermelés nagyságrendjéből szakmailag kövezne, hogy 2,4 millió hék- toliter legyen az óborkészlet. Több esztendő átlagában viszont csák 1,6 millió hektolitert tartalékoltak az üzemék szeptember végén. A készletgazdálkodáshoz ugyanis pénz kell. s ha nincs elegendő saját erő, hitellel lehet fedezni a különbséget, aminek magasak a kamatai. Kedvező változás, hogy a boripari vállalatok a hitel kamatait tartalékalapjukból fedezhetik, vagy költségeik terhére számolhatják el. Az intézkedés valamelyest mérsékelte a készletgazdálkodás ellentmondásait, bár véglegesen nem szüntette meg. A tárolótér is hiányzik az ésszerű készletekhez. A országban 7.5 millió héktoliter bort lehet tárolni, s ez 2,5 millió hektoliterrel kevesebb a szükségesnél. Nagyobb terméskor — mint például a tavalyi — szükségtárolókba került a bor, amivel aztán nem a vendégeket kínálják a gazdaságokban. Az idén még értékesítési nehézségek is kísérik a bő termést. Ha ősszél megint sok fürt lesz a tőkéken, a gazdaságok egy része nem tudja elhelyezni a termést. Gyorsítani kellene a tárolók építését, de a feldolgozás alacsony jövedelmezősége' miatt erre nem képesek saját erejükből az üzemék. A beruházásúk ugyanis drágák, s a költségeket tovább növelte a két év óta fizetendő építési adó és a vele járó beruházási illeték. Az idén szükség lenne 300—500 ezer héktoliter olcsón és gyorsan felépíthető tárolótér létesítésére. Ehhez ösztönzést, lendületet adhat az építési adó és beruházási illeték eltörlése, amit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezett. Megoldás az ön szabályozás Almából is több termett, mint amennyit értékesíteni, feldolgozni és tárolni tud az ország. Az elmúlt két évben minden korábbit meghaladó mennyiségű almát szüreteltek, a termés elérte az 1,2 millió tonnát. A hűtött tárolók teljes kihasználásával sem lehet ilyen nagy mennyiséget elhelyezni, ezért csak az értékesítés bővítésére vagy a minőség megóvását szolgáló átmeneti tárolók létesítésére gondolhatnak az üzemek. E két lehetőségből is inkább az utóbbi marad, hiszen a nyugati piacokon az értékesítés a mindenkori termés függvénye, a szocialista országok — a Szovjetunió kivételével — pedig az önellátásra törekednek. A gazdaságoknak nincs elegendő pénze még az átmeneti tárolók építésére sem, ezért a termelés ön- szabályozása — visszafogása — lehet eredményes. Erre ösztönöz a közgazdasági szabályozás is, hiszen már tavaly felére csökkent az almatelepítés támogatása. Az állam támogatja a tárolók építését, a gazdaságúk felhasználhatják érre tartalékalapjukat a beruházási költség 30 százalékáig. A termelés és a tárolás tehát számos mezőgazdasági terméknél nincs összhangban. A megoldás viszont sokkal összetettebb annál, hogy csak tárolótereket építsenek. Farkas József — Miért ivott... ? — tették fel a kérdést számos járművezetőnek a közúti ellenőrzést végző rendőrök, amikor a szonda elszíneződött. — Hát, csak egy pohárkával volt... — Nem gondoltam, hogy „belefutok" az ellenőrzésbe... — ígérem, soha többé ... — Most mi lesz a sorsom ... ? Azt hiszem, aki az országutakat járja, s ismeri a KRESZ előírásait — tudja, nagyon is jól tudja: mi a következménye az ittas vezetésnek. S más közlekedési kihágásnak ... ★ Huszár Mihály r. őrnagy, a megyei közlekedésrendészeti alosztály vezetője: — Köztudott, hogy évről évre rendszeresen végzünk közúti közlekedési ellenőrzést. Az idén júliusban volt fokozott akció, ezen belül két alkalommal kiemelt ellenőrzést tartottunk. A célunk az volt, hogy megelőzzük a szabálysértéseket, kiszűrjük a durva, agresszív vezetőket, akikből még meglehetősen sokan vannak az útjainkon. Sajnos, általuk szaporodtak el főként a gyorshajtók, a tilos jelzésen áthaladók, a közút-vasút kereszteződésén pirosban áthaladók, az egyirányú utcában fordítva közlekedők vagy az ittasan járműre ülők. Mindezek olyan szabálysértések, amelyeket nem nézhetünk tétlenül a balesetmentes közlekedés érdekében . . . — Milyenek a mostani tapasztalatok? — Az említett két nap alatt több mint 3600 járművet és vezetőt ellenőriztünk. Sajnos, nagy a „selejt”, azaz: az esetek 16 százalékában intézkednünk kellett. Vagy a járművek műszaki állapota vagy a vezető kisebb- nagyobb szabálytalansága miatt. Száznál több szabálysértési eljárást kellett kezdeményeznünk az agresszív, durva magatartást tanúsító vezetőkkel szemben, az enyhébb KRESZ-sértésért ötszáz alkalommal bírságoltunk a helyszínen, s mint az előbbiekben már kiderült: száMi is történt az alatt a másfél óra alatt, amíg nála voltam? ö mesélt, én pedig hallgattam. Elmondta regényes életét. Nyolcvanöt éves. Lakása nem is hasonlít a megszokottakhoz. Inkább múzeum. Megannyi emlék. Kiss Árpád emlékei. Felidézte a két világháború borzalmait, amelyeknek akarva- akaratlanul a részesévé vált. Háromszor sebesült, de mindig bátran viselte a megpróbáltatásokat. Aztán segített. Már akin tudott. Mert úgy fogalmazott, hogy a legjobb szándéka szerint sem sikerült mindenkinek. Viszont amikor megmentett a németektől egy kommunista családot, nagyon büszke volt. Azt mondta, hogy nem azért tette ő, mert kommunisták voltak, hanem azért, mert emberek. Soha nem politizált. Legnagyobb szenvedélye az ember nagy barátjával, a lóval függ öszmos jogosítványt vontunk be ittasság miatt! Nem a büntetés a célunk, hanem a megelőzés, ilyen esetekben azonban nem vagyunk és nem is leszünk elnézőek. — Bizonyára ezúttal is jelentős szerepet játszott az ellenőrzésben a technika. — Ezt sohasem titkoljuk el: öt Traffipax (sebesség- mérő műszer) „dolgozott” az utakon, hogy megfékezze a gyorshajtókat, a notórius száguldozókat, akik nem egy alkalommal teremtenek ezzel balesetveszélyt. Hatékonyan vett részt az akcióban a rendőrség helikoptere, s ez azért éredményes, mert például hosszú távon, zsúfolt forgalomban is megfigyelhető egyes, nem kívánatos vezetői magatartás: a szabálytalan előzések sorozata, a gyorshajtás, vagy a dugót — konvojokat — okozó nagy járművek elhelyezkedése. Előfordult ugyanis, hogy 3—4 kamion, teherautó nem tartotta be az előírt követési távolságot, s ezzel kilométernyi hosszúságú autósort „gyűjtöttek” össze maguk után. Ilyen esetben a közlekedés szervezésében, gyorsításában is gyorsan tudunk intézkedni... — Az a tény, hogy az ellenőrzések célja elsősorban nem a büntetés, hanem a megelőzés: jó néhány járművezetőt — most is volt rá példa — nem rettent vissza az apróbb-nagyobb szabálytalanság elkövetésétől. Mi erről a véleménye? sze. Habár nem tartotta magát soha elsőrendű lovasnak, 57 különböző értékű díj jelzi ma is elért eredményeit. Nagyon büszke arra a bronzplakettre is, amit Nagykőrösön az Arany János „Társaságtól kapott az értékes magyar irodalom terjesztéséért. Aztán egyszer csak kissé zavartan hozakodott előélete legnagyobb sikerének színhelyeivel. Perbenyikkel, De- regnyővel, Nagyrozvággyal, Szűrte és Téglás községekkel, valamint az egykori Ung vármegye községeinek neveivel. Ezen községek lakói díszpolgárukká fogadták Kiss Árpádot. Az egykori tehetős katonatiszt ugyanis saját pénzéből állított hősi emlékműveket ezeken a helyeken a fronton elesett bajtársak tiszteletére. Deregnyőn még néhány évvel ezelőtt is olyan ünnepléssel fogadták, mintha a minap adták volna át részére a díszpolgárságot je— Valóban nem az a célunk, hogy minél több pénzt „gyűjtsünk” össze egyegy, akció vagy a mindennapi ellenőrzések során. De tudnunk kell azt, hogy vannak esetek, amikor elég egy figyelmeztetés, máskor a helyszínbírság lehet nevelő szándékú, újabb alkalommal már szigorúbb eljárás. A differenciálásra van és lesz is mód: keményebb büntetésre számíthat a jövőben az, aki a tilos jelzés ellenére áthajt a kereszteződésen vagy a vasúti síneken ... Sőt: olyan intézkedésekre is sort keríthetünk a notórius, visszaeső szabálysértőkkel szemben, hogy megvizsgáltassuk a vezetői alkalmasságát. Aki ezen a vizsgálaton „nem válik be", akár két esztendőre is búcsút mondhat a jogosítványának. Ezekről a kérdésekről egyébként szólni fogunk majd azokon a rendezvényeken, amelyekre a novemberi KBT-hónapokban kerül sor — mondta Huszár Mihály. ★ A legutóbbi, kiemelt ellenőrzési akció egyébként elérte a célját: kiegyensúlyozott, szabályosabb, figyelmesebb volt a forgalom. S ami még ezeknél is fontosabb: személyi sérüléssel járó baleset nem történt. Bár így lenne a mindennapok gyakorlatában is! lentő oklevelet. Mindenki házában akarta fogadni, ven- gül akarta látni. Végül is több helyen ebédelt és vacsorázott, s hogy sértődés ne legyen a dologból, úgy döntött, éppen ott száll meg, ahol ráesteledik. Bejárta az országot, mígnem 1946-ban Egerben végleg megtelepedett. Azóta itt él a Széchenyi utcában emlékei között. Szellemi fris- sesége megkapó. Ügy idézte a dolgokat, mintha csak a minap történtek volna. Az500 ezer hektoliteres keret Bortárolóépítési program Kevés a bortároló, az elmúlt évben is gondot okozott a termés elhelyezése. A gazdaságok évek óta csak kisebb fejlesztési programokra vállalkoznak, a tárolók beruházási költsége ugyanis meglehetősen magas és a helyi pénzalapok gyakran szűkösek. A hiányzó tárolók pótlása az idén országszerte megkezdődött; az üzemeket — pályázati rendszer alapján — állami támogatásban részesítik, a központi pénzforrással mintegy kiegészítik a helyi erőt. A korábbi elképzelések szerint az üzemek 300 ezer hektoliter bor befogadására alkalmas létesítményeket építettek volna központi segítséggel. A pályázaton nagyszámú gazdaság és társulás jelezte építési szándékát, és azt, hogy nagyobb anyagi erővel járul hozzá a gyorsított beruházási program sikeréhez. Ennek nyomán 500 ezer hektoliterre emelték az 1983. évi tárolóépítési program keretét, és ezzel enyhítik az idén ősszel várhatóan ismét jelentkező pincé- szeti gondokat. A gazdaságok különféle anyagokból építik fel az új létesítményeket, s a tárolók befogadóképessége is változó. A legkisebb tartályban 3 ezer hektó bort tarthatnak, a nagyobb létesítmények több tízezer hektoliteresek. A Kelet-magyarországi Borászati Társulás 54 ezer hektó ital elhelyezését oldja meg a gyors ütemű beruházással. Magyar Hidrociklon nemzetközi sikere Magyar Hidrociklon-szál- lítmányt indítottak Nigériába. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet saját fejlesztésű terméke egyre keresettebb külföldön, korábban már exportálták belőle Togóba, és előrehaladott tárgyalásokat folytatnak finn megrendelőkkel is. A különböző szemcsés anyagok fajsúly-, illetve szemcsenagyság szerinti szétválasztását, sűrítését, osztályozását és tisztítását végző gépcsaládról — amelyet elsősorban a bányászatban, például fúróiszap-tisztításra, s az építő és az élelmiszeriparban hasznosítanak — nemrégen kedvezően írt az amerikai szaksajtó is. tán a búcsúzáskor elém tolt egy emlékkönyvet: írjak valamit. Azt kérte, hogy emléket. Zavarba jöttem. Emléket? Ennek a regényes életű embernek könyvébe? Lehetetlen. Mert én is csak azt tudtam volna bejegyezni, mint a már nála járt lengyelek, finnek, szovjetek, németek, osztrákok, s természetesen magyarok: Köszönöm, hogy megosztotta velem élményeit... (kis szabó) Szilvás István EMLÉKKÖNYVI BEJEGYZÉS HELYETT Hat község díszpolgárának
