Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 3., szerda 3 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉS TAROLÁS Egyensúlyzavarban OT TRAFFIPAX ELLENŐRZÖTT Stop az utakon... Két nap: 3600 jármű — Kiszűrni a durva, agresszív vezetőket — Még mindig sok az ittas a volánoknál — Alkalmatlanság miatt két évre elvehetik a jogosítványt Előzés kanyar előtt?! (Fotó: Perl Márton) A bőség zavara sem ked­vező. Kellemesebb állapot ugyan a hiánynál, de- a ne­hezen eladható készletek tá­rolása is csak a gondokat szaporítja. Az elmúlt esz­tendőben jó néhány mező- gazdasági nagyüzem küszkö­dött a bőség zavarával. Több alma, szőlő termett, mint amennyit tárolná tudtak a gazdaságok. Megteltek a szüikségtároLók, amelyekben csak a minőség romlásával lehetett tartani az árut. Ta­valy az átlagosnál nagyobb termés miatt nem lehetett kellően elhelyezni a mező- gazdasági terményeket, de a tárolóterek befogadóképes­sége más esztendőkben is szűkös. A mezőgazdasági termelés gyorsabban növe­kedett, mint a tárolók ka­pacitása. Magtár kölcsönből Jól tükrözi ezt a helyze­tet a gabonatermelés. Kenye­rünk alapanyagából, a bú­zából 0,9 tonna termett hektáronként a második vi. lágháború befejeződésekor. 1959-ben, a szövetkezeti me­zőgazdaság kiteljesedése­kor már 1,7 tonna, tavaly pedig 4,4 tonna. Mértéktartó számítások szerint is éven­te 15 millió tonna gabona- termelésre (kukoricával együtt) lehet számítani a következő években. Persze, ezt nem kell egy­szerre tárolni, hiszen a bú­za aratásától a kukorica be­takarításáig megcsappan a készlet, de így is egyidőben kell elhelyezni 11 millió ton­na gabonát. S ennél na­gyobb tárolótérre van szük­ség, hiszen a magtárak nem tölthetők csordultig. A Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium számítá­sai szerint legalább 12 millió tonna terményt befogadó magtárra lenne szükség, a tárolókapacitás viszont alig haladja meg a 10 millió ton­nát. így másfél-kétmillió tonna gabonának nincs je­lenleg helye. A tárolótér bővítése elen­gedhetetlenül fontos felada­ta volt a mezőgazdaságnak. A minisztérium pályázatot hirdetett a tárolók építésé­re, s ehhez 30 százalékos támogatást is adott a gaz­daságoknak. Termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok, különféle társulások jelentkeztek a pályázatra, s az idei esztendő végéig mint­egy 260 ezer tonna tárolótér elkészül a mezőgazdasági üzemekben. A gabonaipar is megkezdte az építkezést, 105 ezer tonnával bővíti magtárkapacitását. Az idei építkezések már valamelyest enyhítik a rak­tározási gondokat, ám a vég­ső megoldástól még messze vannák a gazdaságok. Kö­zelebb juthatnak majd hoz­zá, hiszen magyar szakem­berek a közelmúltban írtak alá kölcsönmegállapodást a világbank képviselőivel, s a hitelből támogatják az in­tenzív gabonatermelési prog­ramot, melynek része a tá­rolóterek építése is. Egy­két éven belül mintegy 800 ezer tonna gabonát befoga­dó magtár épülhet még. Így megközelíthetnénk a kívánatos egységet, ám a jelenlegi tárolók egy része is csak ideiglenesen épült, állaguk megromlott, pótlá­sukról hamarosan gondos­kodni kell. Az is kedvezőt­len, hogy a meglevő tárolók műszaki színvonala ala­csony, csak kevés helyen al­kalmazzák a műszeres ellen­őrzést, korszerűtlen az anyagmozgatás is. Bor szükségtárolókban Hasonló bajokról panasz­kodnak a szőlőtermelőik és a borászok — Heves megyé­ben — is. Elavultak a fel­dolgozó- és tárolóberendezé­sek, hiányoznak a bor sta­bilitását megőrző hőkezelő technológiák. A bővítéshez hiányzik a hazai ipari hát­tér, s a szükséges eszközök egy része a szocialista or­szágokból sem szerezhető be. Az ágazatnak az egyik legnagyobb gondja mégis a készletekkel való gazdálko­dás. A bortermelés nagy­ságrendjéből szakmailag kö­vezne, hogy 2,4 millió hék- toliter legyen az óborkészlet. Több esztendő átlagában vi­szont csák 1,6 millió hek­tolitert tartalékoltak az üzemék szeptember végén. A készletgazdálkodáshoz ugyanis pénz kell. s ha nincs elegendő saját erő, hitellel lehet fedezni a kü­lönbséget, aminek magasak a kamatai. Kedvező válto­zás, hogy a boripari vál­lalatok a hitel kamatait tar­talékalapjukból fedezhe­tik, vagy költségeik terhé­re számolhatják el. Az intézkedés valamelyest mérsékelte a készletgazdál­kodás ellentmondásait, bár véglegesen nem szüntet­te meg. A tárolótér is hi­ányzik az ésszerű készletek­hez. A országban 7.5 millió héktoliter bort lehet tá­rolni, s ez 2,5 millió hektoliterrel kevesebb a szükségesnél. Nagyobb ter­méskor — mint például a tavalyi — szükségtárolókba került a bor, amivel aztán nem a vendégeket kínálják a gazdaságokban. Az idén még értékesítési nehézségek is kísérik a bő termést. Ha ősszél megint sok fürt lesz a tőkéken, a gazdaságok egy része nem tudja elhelyezni a termést. Gyorsítani kellene a tá­rolók építését, de a feldol­gozás alacsony jövedelmező­sége' miatt erre nem képe­sek saját erejükből az üze­mék. A beruházásúk ugyan­is drágák, s a költségeket tovább növelte a két év óta fizetendő építési adó és a vele járó beruházási ille­ték. Az idén szükség lenne 300—500 ezer héktoliter ol­csón és gyorsan felépíthető tárolótér létesítésére. Eh­hez ösztönzést, lendületet adhat az építési adó és be­ruházási illeték eltörlése, amit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um kezdeményezett. Megoldás az ön szabályozás Almából is több termett, mint amennyit értékesíteni, feldolgozni és tárolni tud az ország. Az elmúlt két évben minden korábbit meghaladó mennyiségű al­mát szüreteltek, a ter­més elérte az 1,2 millió ton­nát. A hűtött tárolók tel­jes kihasználásával sem lehet ilyen nagy mennyisé­get elhelyezni, ezért csak az értékesítés bővítésére vagy a minőség megóvását szol­gáló átmeneti tárolók léte­sítésére gondolhatnak az üzemek. E két lehetőségből is inkább az utóbbi marad, hiszen a nyugati piacokon az értékesítés a mindenkori termés függvénye, a szocia­lista országok — a Szovjet­unió kivételével — pedig az önellátásra törekednek. A gazdaságoknak nincs elegendő pénze még az át­meneti tárolók építésére sem, ezért a termelés ön- szabályozása — visszafogá­sa — lehet eredményes. Er­re ösztönöz a közgazdasági szabályozás is, hiszen már tavaly felére csökkent az almatelepítés támogatása. Az állam támogatja a tárolók építését, a gazdaságúk fel­használhatják érre tartalék­alapjukat a beruházási költ­ség 30 százalékáig. A termelés és a tárolás tehát számos mezőgazdasági terméknél nincs összhang­ban. A megoldás viszont sokkal összetettebb annál, hogy csak tárolótereket épít­senek. Farkas József — Miért ivott... ? — tet­ték fel a kérdést számos jár­művezetőnek a közúti ellen­őrzést végző rendőrök, ami­kor a szonda elszíneződött. — Hát, csak egy pohárká­val volt... — Nem gondoltam, hogy „belefutok" az ellenőrzésbe... — ígérem, soha többé ... — Most mi lesz a sor­som ... ? Azt hiszem, aki az ország­utakat járja, s ismeri a KRESZ előírásait — tudja, nagyon is jól tudja: mi a kö­vetkezménye az ittas veze­tésnek. S más közlekedési ki­hágásnak ... ★ Huszár Mihály r. őrnagy, a megyei közlekedésrendé­szeti alosztály vezetője: — Köztudott, hogy évről évre rendszeresen végzünk közúti közlekedési ellenőr­zést. Az idén júliusban volt fokozott akció, ezen belül két alkalommal kiemelt el­lenőrzést tartottunk. A cé­lunk az volt, hogy megelőz­zük a szabálysértéseket, ki­szűrjük a durva, agresszív vezetőket, akikből még meg­lehetősen sokan vannak az útjainkon. Sajnos, általuk szaporodtak el főként a gyorshajtók, a tilos jelzésen áthaladók, a közút-vasút ke­reszteződésén pirosban átha­ladók, az egyirányú utcában fordítva közlekedők vagy az ittasan járműre ülők. Mindezek olyan szabálysér­tések, amelyeket nem nézhe­tünk tétlenül a balesetmen­tes közlekedés érdekében . . . — Milyenek a mostani ta­pasztalatok? — Az említett két nap alatt több mint 3600 jármű­vet és vezetőt ellenőriztünk. Sajnos, nagy a „selejt”, azaz: az esetek 16 százalékában intézkednünk kellett. Vagy a járművek műszaki állapo­ta vagy a vezető kisebb- nagyobb szabálytalansága miatt. Száznál több szabály­sértési eljárást kellett kezde­ményeznünk az agresszív, durva magatartást tanúsító vezetőkkel szemben, az eny­hébb KRESZ-sértésért ötszáz alkalommal bírságoltunk a helyszínen, s mint az előb­biekben már kiderült: szá­Mi is történt az alatt a másfél óra alatt, amíg ná­la voltam? ö mesélt, én pe­dig hallgattam. Elmondta re­gényes életét. Nyolcvanöt éves. Lakása nem is hason­lít a megszokottakhoz. Inkább múzeum. Megannyi emlék. Kiss Árpád emlékei. Felidéz­te a két világháború borzal­mait, amelyeknek akarva- akaratlanul a részesévé vált. Háromszor sebesült, de min­dig bátran viselte a megpró­báltatásokat. Aztán segített. Már akin tudott. Mert úgy fogalmazott, hogy a legjobb szándéka szerint sem sikerült minden­kinek. Viszont amikor meg­mentett a németektől egy kommunista családot, nagyon büszke volt. Azt mondta, hogy nem azért tette ő, mert kommunisták voltak, hanem azért, mert emberek. Soha nem politizált. Legnagyobb szenvedélye az ember nagy barátjával, a lóval függ ösz­mos jogosítványt vontunk be ittasság miatt! Nem a büntetés a célunk, hanem a megelőzés, ilyen esetekben azonban nem vagyunk és nem is leszünk elnézőek. — Bizonyára ezúttal is je­lentős szerepet játszott az el­lenőrzésben a technika. — Ezt sohasem titkoljuk el: öt Traffipax (sebesség- mérő műszer) „dolgozott” az utakon, hogy megfékezze a gyorshajtókat, a notórius száguldozókat, akik nem egy alkalommal teremtenek ez­zel balesetveszélyt. Hatéko­nyan vett részt az akcióban a rendőrség helikoptere, s ez azért éredményes, mert pél­dául hosszú távon, zsúfolt forgalomban is megfigyelhe­tő egyes, nem kívánatos ve­zetői magatartás: a szabály­talan előzések sorozata, a gyorshajtás, vagy a dugót — konvojokat — okozó nagy járművek elhelyezkedése. Előfordult ugyanis, hogy 3—4 kamion, teherautó nem tar­totta be az előírt követési tá­volságot, s ezzel kilométer­nyi hosszúságú autósort „gyűjtöttek” össze maguk után. Ilyen esetben a közle­kedés szervezésében, gyorsí­tásában is gyorsan tudunk intézkedni... — Az a tény, hogy az el­lenőrzések célja elsősorban nem a büntetés, hanem a megelőzés: jó néhány jármű­vezetőt — most is volt rá példa — nem rettent vissza az apróbb-nagyobb szabály­talanság elkövetésétől. Mi erről a véleménye? sze. Habár nem tartotta ma­gát soha elsőrendű lovasnak, 57 különböző értékű díj jel­zi ma is elért eredményeit. Nagyon büszke arra a bronz­plakettre is, amit Nagykőrö­sön az Arany János „Társa­ságtól kapott az értékes ma­gyar irodalom terjesztéséért. Aztán egyszer csak kissé zavartan hozakodott előéle­te legnagyobb sikerének szín­helyeivel. Perbenyikkel, De- regnyővel, Nagyrozvággyal, Szűrte és Téglás községek­kel, valamint az egykori Ung vármegye községeinek nevei­vel. Ezen községek lakói dísz­polgárukká fogadták Kiss Árpádot. Az egykori tehetős katonatiszt ugyanis saját pén­zéből állított hősi emlékmű­veket ezeken a helyeken a fronton elesett bajtársak tisz­teletére. Deregnyőn még né­hány évvel ezelőtt is olyan ünnepléssel fogadták, mint­ha a minap adták volna át részére a díszpolgárságot je­— Valóban nem az a cé­lunk, hogy minél több pénzt „gyűjtsünk” össze egyegy, akció vagy a mindennapi ellenőrzések során. De tud­nunk kell azt, hogy vannak esetek, amikor elég egy fi­gyelmeztetés, máskor a hely­színbírság lehet nevelő szán­dékú, újabb alkalommal már szigorúbb eljárás. A dif­ferenciálásra van és lesz is mód: keményebb büntetésre számíthat a jövőben az, aki a tilos jelzés ellenére áthajt a kereszteződésen vagy a vas­úti síneken ... Sőt: olyan intézkedésekre is sort kerít­hetünk a notórius, visszaeső szabálysértőkkel szemben, hogy megvizsgáltassuk a ve­zetői alkalmasságát. Aki ezen a vizsgálaton „nem vá­lik be", akár két esztendőre is búcsút mondhat a jogo­sítványának. Ezekről a kér­désekről egyébként szólni fogunk majd azokon a ren­dezvényeken, amelyekre a novemberi KBT-hónapokban kerül sor — mondta Huszár Mihály. ★ A legutóbbi, kiemelt ellen­őrzési akció egyébként elér­te a célját: kiegyensúlyozott, szabályosabb, figyelmesebb volt a forgalom. S ami még ezeknél is fontosabb: szemé­lyi sérüléssel járó baleset nem történt. Bár így lenne a minden­napok gyakorlatában is! lentő oklevelet. Mindenki házában akarta fogadni, ven- gül akarta látni. Végül is több helyen ebédelt és va­csorázott, s hogy sértődés ne legyen a dologból, úgy dön­tött, éppen ott száll meg, ahol ráesteledik. Bejárta az országot, míg­nem 1946-ban Egerben vég­leg megtelepedett. Azóta itt él a Széchenyi utcában em­lékei között. Szellemi fris- sesége megkapó. Ügy idézte a dolgokat, mintha csak a minap történtek volna. Az­500 ezer hektoliteres keret Bortároló­építési program Kevés a bortároló, az el­múlt évben is gondot oko­zott a termés elhelyezése. A gazdaságok évek óta csak kisebb fejlesztési programok­ra vállalkoznak, a tárolók beruházási költsége ugyanis meglehetősen magas és a he­lyi pénzalapok gyakran szű­kösek. A hiányzó tárolók pótlása az idén országszerte megkezdődött; az üzemeket — pályázati rendszer alap­ján — állami támogatásban részesítik, a központi pénz­forrással mintegy kiegészí­tik a helyi erőt. A korábbi elképzelések sze­rint az üzemek 300 ezer hek­toliter bor befogadására al­kalmas létesítményeket épí­tettek volna központi segít­séggel. A pályázaton nagy­számú gazdaság és társulás jelezte építési szándékát, és azt, hogy nagyobb anyagi erővel járul hozzá a gyor­sított beruházási program sikeréhez. Ennek nyomán 500 ezer hektoliterre emelték az 1983. évi tárolóépítési prog­ram keretét, és ezzel enyhí­tik az idén ősszel várható­an ismét jelentkező pincé- szeti gondokat. A gazdaságok különféle anyagokból építik fel az új létesítményeket, s a tárolók befogadóképessége is változó. A legkisebb tartályban 3 ezer hektó bort tarthatnak, a na­gyobb létesítmények több tízezer hektoliteresek. A Ke­let-magyarországi Borászati Társulás 54 ezer hektó ital elhelyezését oldja meg a gyors ütemű beruházással. Magyar Hidrociklon nemzetközi sikere Magyar Hidrociklon-szál- lítmányt indítottak Nigériá­ba. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet saját fej­lesztésű terméke egyre ke­resettebb külföldön, koráb­ban már exportálták belőle Togóba, és előrehaladott tár­gyalásokat folytatnak finn megrendelőkkel is. A különböző szemcsés anyagok fajsúly-, illetve szemcsenagyság szerinti szét­választását, sűrítését, osztá­lyozását és tisztítását végző gépcsaládról — amelyet el­sősorban a bányászatban, például fúróiszap-tisztításra, s az építő és az élelmiszeripar­ban hasznosítanak — nem­régen kedvezően írt az ame­rikai szaksajtó is. tán a búcsúzáskor elém tolt egy emlékkönyvet: írjak va­lamit. Azt kérte, hogy em­léket. Zavarba jöttem. Em­léket? Ennek a regényes éle­tű embernek könyvébe? Le­hetetlen. Mert én is csak azt tudtam volna bejegyezni, mint a már nála járt len­gyelek, finnek, szovjetek, né­metek, osztrákok, s termé­szetesen magyarok: Köszö­nöm, hogy megosztotta ve­lem élményeit... (kis szabó) Szilvás István EMLÉKKÖNYVI BEJEGYZÉS HELYETT Hat község díszpolgárának

Next

/
Thumbnails
Contents