Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

s. NÉPÚJSÁG, 1983. július 7., csütörtök SZOVJETUNIÓ Öt műsor­övezetben A televíziót különösen népszerűvé teszik az állandó ív-klubok és tv-rovatok ve­zetői, akik nagyszerűen ér­tenek ahhoz, hogy kap­csolatot teremtsenek a néző- közönséggel, és mintegy meghatározzák programja­it, színvonalát, arculatát. A legismertebb tévé-szemé­lyiségek sorába tartozik Iraklij Andronyikov, aki az alkotóművészek közül első­nek kapcsolódott ebbe a munkába. Párját ritkító szí­nészi tehetségű irodalmár, alki szinte láthatóvá teszi azoikat az eseményeket, ame­lyekről közönségének beszél, a nézők előtt szinte felraj­zolja a híres színészek, mu­zsikusok, írók eleven port­réit ... Andromikov egy­szersmind ragyogó irodalom-' történész, akinek nevéhez számos eredeti felfedezés fűződik. Televíziós felvilá­gosító munkájáért Lenin-dí- jat kapott. A nézők rokonszenvét rég­óta élvezi Juríj Szenkevics orvos és utazó (Thor Hayer- dahil expedíciójának résztve­vője) is, aki a Filmutazók klubja adást vezeti, vala­mint Szergej Kapica pro­fesszor. a kiváló fizikus, aki a „Nyilvánvaló-hihetetlen” klub képviselője. A nézőt kétségtelenül érdeklik a kü­lönböző országokban tett utazások, tájékozott kíván lenni a merész tudományos hipotézisek felől, de kétség­telen az is, hogy bízik azok­ban, akik mindezt közve­títik számunkra, figyelembe veszi álláspontjukat. el­fogadja őket döntőbírákul a vélemíények bennünket kö­rülvevő világában. Valentyina Leontyeva, a Központi Televízió bemondó­nője, az OSZSZSZK népművésze, állami díjas, a „Teljes szívből”- program vezetője (balra) Tatyjana Vegyejeva, a Központi Televízió bemondó­nője (jobbra) vetni. Hiszen csupán az el­ső programban a napi mű­soridő mintegy 14 óra. Így ki-ki ízlése szerint választja ki, hogy mit néz meg. Bár­mennyire is különbözők azonban ezek az ízlések, rengeteg néző figyelmét ké­pesek lekötni például a so­rozatok, akár krimi, törté­nelmi, vagy jelenkori le­gyen. Ezek részben maga a tv készíti, részben a nagy film­stúdiók, amelyekben a Szov­jetunió Állami Televízió és Rádió Bizottságának megbí­zásából külön e célra meg­szervezett csoportok forgat­ják a filmeket. Rendszere­sen bemutatnak színházi előadásokat is, ami igen je­lentős szerepet tölt be a nagyközönségnek a magas színházművészettel való megismertetésében. Népszerű programok A szovjet tévéhálózat a világon a legnagyobbak egyike. Több mint 1200 te­levíziós központ, körülbelül háromezer adóállomás mű­ködik, sok ezer kilométer­nyi rádiórelé- és kábelvona­lat építettek ki... A Mol- nyija, Raduga, Ekran, Hori­zont híradástechnikai mű- holdak révén a szibériai, a távol-keleti, a közép-ázsiai lakosok a nekik megfelelő időben tekinthetik meg a moszkvai tv-adásokat, mivel a Szovjet Televízió közpon­ti programját öt műsorszó­rási övezetben közvetítik. Jelenleg több mint 230 millióan laknak a megbíz­ható tv-vétel zónájában. Sok körzetben egyidejűleg négy-öt — központi és köz- társasági — program közül lehet választani. Az adások ott javarészt nemzeti nyel­veken folynak. Nagy újdonságok szere­pelnek a jelenlegi ötéves tervben is. Előirányozták 6500 különböző teljesítményű átjátszóállomás, 500 Moszk­va műholdas állomás üzem­be helyezését. A terv szerint teljes mértékben színes adás­ra állítják át a köztársasá­gi központokat és követke­zésképpen lényegesen növe­lik a színes tv-készülékek kibocsátását: 1901-ben 6,5 millió volt belőlük, az öt­éves terv végére 23,5 millió lesz. Adásidő: 14 óra A szociológiai felmérések adatai szerint népszerűség­ben immár hosszú évek óta szilárdan tartja az első he­lyet a Vremja információs program, amelyet naponta moszkvai idő szerint este 9-kor sugároznak az egész ország területére, függetle­nül az időzónáktól. Opera­tivitásban a Vremja már ré­gen túlszárnyalta az összes tömegtájékoztatási eszközö­ket: a néző gyakorlatilag minden kis eseményről eb­ből a programból értesül. A Vremját népszerűségben megközelíti „A mai nap a világban” szemle, amelyet naponta kétszer sugároznak: a programot a központi te­levízió politikai szemleírói készítik. Ezt kiegészítik a világ politikai eseményei­vel foglalkozó más műsorok: a Nemzetközi Panoráma és a Kilencedik Stúdió, amely­ben a nemzetközi kapcso­latok területén dolgozó is­mért szakértők — tudósok, újságírók, diplomaták — vesznek részt.. Manapság persze még a Alekszandr Avgyejenko Jurlj Szenkevics újságíró és utazó, a Filmutazók klubja tévéprogram vezetője tévéhez kötődik. Az ötve­nes években bemondóként kezdte, majd különösen hí­ressé vált mint a „Teljes szívből” ciklus vezetője. E ciklus adásaiban olyan sze­mélyek csodálatos találkozói­ra kerül sor, akik éveken át nem látták egymást, pedig valaha nagyon szoros kap­csolatban álltak. Az adáso­kat különböző városokból és falvakból közvetítik, s a nézők nem tudják, hogyan fog bonyolódni a program. A forgatócsoport hónapokon át szorgosan készíti elő az ilyen találkozókat... Va- ■lentyina Leontyeva a Teljes szívből ciklus vezetéséért Állami-díjat kapott, nemrég ■pedig a Szovjetunió népmű­vésze magas elismerést. Kritikai légkör A kapcsolatok ápolására szánt új rovatok közül meg­említhetjük a „Problémák — kutatások — megoldások” programot, ezt Lev Voznye- szenszkij. a Központi Tele­vízió politikai kommentátora vezeti, aki közgazdász és itt a megvitatandó kérdések kö­re is a gazdasághoz kapcso­lódik. E programban bárki részt vehet, aki felkeresi a stúdiót és válaszol a kérdé­sekre: tekintélyes szakem­berek, minisztériumok és főhatóságok vezetői. Az adás dinamikus, egész lefolyása megköveteli az egyenes és precíz választ a feltett kér­désekre. Persze a nézők leg­inkább a népgazdaságban előforduló bizonyos fogyaté­kosságokról és mulasztások­ról beszélnek... E program sikerének alap. ja a nyilvánosság és a kri­tikai légkör. Nem véletlen tehát, hogy a program ve­zetőjének nemegyszer újból ilegotthonülőbb tévénéző sem képes minden adást kö­összeállította Gyurkó Géza Csodálatos találkozások Ilyen bizalommal övezik a nézők Valentyina Leon- tyevát is, akinek alkotóvá válása teljes egészében a kerekasztal-értekezletet kell összehívnia a megvitatott problémákról. Ezen tájékoz­tatja a nézőket arról, hogy mi történt javaslataik és bí­rálatuk nyomán. Ez a prog­ram adásról adásra izmoso­dik, s lényegesen hozzájául a közvélemény alakításához. NDK Vízen és vízparton CSEHSZLOVÁKIA Nyári szezon a Magas* Tátrában A Magas-Tátra gyönyörű tájait évente átlagosan öt­millió turista keresi fel, s ez csaknem egymillió autót is jelent. Jelenleg egy nyári napon 8 ezer gépkocsi ki­pufogógáza szennyezi a Ma­gas-Tátra levegőjét, Ezért született az a határozat, amelynek értelmében a gép­kocsikat folyamatosan kitilt­ják a hegyvidékről. A ter­vek szerint óriási autópar­kolókat létesítenek, s így a járművek mintegy 80 száza­léka kiszorul a védett ter­mészetvédelmi környezet­ből. A Zilinai Közlekedési Kutató Intézet javaslatai alapján a villamos! vasút fogja a jövőben a tátrai közlekedés gerincét képezni. A gépkocsik — a tervek szerint — Tatranska Strba, Prlbylina, Dolny Smokovec, Tatranská Lomnica, Tait- ranská Kotlima térségében, illetve a Gerlachov, Stará Lesná és Stola mellett léte­sített kiegészítő parkolóikban várakozhatnak. Az első — 260 autó és 20 autóbusz befogadására alkalmas — parkolóhely már épül és ha­marosan elkészül Dolny Smokovec térségében is. A közlekedés fejlesztésével párhuzamosan fejlesztik a vendéglátóipari intézmé­nyek hálózatát is. Megnyílt a Csorba-tónál a Cengálka borozó, Tátralamnicon a Ti- bava vendéglő, egy kis étte­rem a Tatracamp kemping­ben, a Grúzia kávéház Smo- kovecen. A felsoroltak mind ízlésesen berendezett, har­madik árkategóriába sorolt vendéglátóhelyek. A nyári szezon előtt a tátrai hatóságok tovább ja­vították a kempingek szín­vonalát. Korszerűsítették a Tatranská Lomnica-i kem­pinget, a Dolny Smokovec-i Tatracamp-et és a Stará Lesná-i sátortábort. Különö­sen fontos szerepet tölte­nek be a kempingek a szo­cialista országokból érkező turisták elszállásolásában. Az idei nyári idényben kö­rülbelül 3 millió vendéget várnak a Magas-Ttátrába. A szocialista országok közül az NDK-ból érkezik a leg­több látogató, de az utóbbi időben a magyarországi tu­risták száma is jelentősen emelkedett. A baráti szocialista ország­ban — a Német Demokrati­kus Köztársaságban — már javában tart a nyár. Ilyentájt veszik ki szabadságukat a német családok, pihenéssel, sportolással töltve, vízközei­ben. A Berlin és Potsdam környékiek kedvelt kirándu­lóhelye a Havel folyó és vi­déke. Jól kiépített szabad­strandok, vízisportolási lehe­tőségek várják a kikapcso­lódni vágyókat. Díszes kútból csillapítják szórajukat a városnézés köz­ben megszomjazó turisták A potsdami óvodások kedvelt kirándulóhelye a Sanssouci- kastély árnyas kertje Vízisportok kedvelőinek sok lehetőséget biztosít a Havel folyó (Sizabó Sándor felv.) JUGOSZLÁVIA Olajkutak az Adrián Kedvező hírek érkeznek déli szomszédainktól a hazai szénhidrogén, a kőolaj és a földgáz kitermelés idei eredményeiről, fokozatos növekedéséről. Az újvidéki Magyar Szó nemrégiben ar­ról számolt be, hogy ez év első öt hónapjában félmil­lió tonnával több ásvány­olajat nyertek a vajdasági olajkutakból, mint az elmúlt év hasonló időszakában és ez 4,8 százalékos növekedést jelent. Az újvidéki Naftagas kőolajipari kombinát szak­emberei szerint ez a növe­kedés sokkal nagyobb mér­tékű lehetne, ha a bácskai, bánáti ölajmezőre telepí­tett fúróberendezések fo­lyamatos munkáját nem ne­hezítené a krónikus alkat­részhiány. Széles körű kutató és feltáró munka folyik a Kö- zép-Bácskában, Titóver- bász és Becse térségében, de komoly eredményekkel kecsegtetnek a Bánát észak­keleti részén, a Csernye, Tó­ba környékén végzett kuta­tóforrások is. Nyugat-Bánát- ban a már feltárt bókái, ürményházai olajmezők gaz­dag hozamú kútjai igazol­ják a kutatások eredmé­nyességét. A Vajdaságban főként a Bánátban végeznek sziszte­matikus kutató- és feltáró munkát. A jelek szerint Ki- kinda és Mokrin körzeté­ben vannak a legnagyobb kiterjedésű és viszonylag könnyen feltárható szénhid­rogén-, (kőolaj és földgáz) mezők. Ez azért is jelentős, mert valószínűleg pótolni tudják az időközben kiapadt korábbi lelőhelyeket, a med­dővé vált kutak kieső hoza mát. Növekedett az olajkitei- melés Szlovéniában is. és kedvezően alakul az Adriai- tengerfenék kutatása is. Ko­rábban csak földgáznyomok­ra akadtak Pula közelében, újabban viszont sokat ígérő nyersolaj-lelőhelyeket is ta­láltak Zadar tengerparti kör­zetében. Dugi Ótoktól délre, ahol a Zágráb I. úszósziget­ről végeznek olajkutató és feltáró munkálatokat. Ha­sonló eredménnyel kecsegtet a crnagorai tengerparton az Ulcinj és Kotor közti part­szakaszon . megkezdett kuta­tás is. Sikeres az olajkutatás Szlavóniában. Vukovár kö­zelében nemrégiben egymás után három nagy lelőhelyet tártak fel. Ezekkel együtt Szlavónia évi olajtermelése elérheti az 1,7 millió ton­nát. Köztudott, hogy Jugoszlá­via földgáz-szükségletének jelentős részét szovjet föld­gázból elégíti ki, de a fo­lyamatosan jelentkező új igényeket igyekeznek az új, hazai földgázkutakkal is biztosítani. Különösen a vajdasági cementgyártó és vegyipari üzemek használ­nak fel nagy mennyiségű hazai földgázt, többek kö­zött Pancsován, Beocsinban. Nem titok, hogy a tenger­part közelében folyó kuta­tások kapcsán sokan olaj­szennyeződéstől tartanak, féltik az Adria vizét, amely ma még valóban a világ egyik legtisztább tengeré­nek számít. Bízzunk a ju­goszláv olajszakemberek hozzáértésében és lelkiis­meretességében. Az ugyanis semmiképpen sem elkép­zelhető, hogy egyszer s mindenkorra lemondjanak a valóban nagy eredményekkel kecsegtető partmenti olajku­tatásokról. Az olaj ma már legalább olyan fontos devi­zaforrás, mint a turizmus. Megvan azonban a lehető­ség mind a két ágazatban, hogy a környezet súlyosabb megkárosítása nélkül, való­ban az egész népgazdaság érdekében műveljék.-if-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents