Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 7., csütörtök ! ", # 3. r Egy tízéves kísérlet MOTTÖ: Heves megye Tanácsa tárgyalta a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésének tapasztalatait. Oktatás és művelődés A kettő tulajdonképpen nem választható el egymástól! Akit oktatnak, az művelődik, aki a műveltségét fejleszti, az tanul is. A dolog mégsem ennyire leegyszerűsíthető, hiszen a magunk mögött hagyott évtizedekben külön-külön kiépült az oktatás, illetve a közművelődés intézményhálózata sajátos célokkal és feladatokkal. A megyei tanács legutóbbi ülését egy alapos, mindenre kiterjedő minisztériumi vizs. gálát előzte meg. amely többek között a szóban forgó témával is foglalkozott, azt értékelte. A minősítés, amelyet megyénk e vonatkozásban kapott, örömmel töltheti el mind az oktatás, mind a közművelődés szakembereit, tanácsi vezetőit, de megyénk egész lakosságát Í6, hiszen e vonatkozásban országos összehasonlítás szerint élenjárók vagyunk. Egy évtizedes a felismerés, hogy a kétfelé ágazó, de az egy tartalmú folyamatot több vonatkozásban össze lehetne kapcsolni. Megyénk több községe — különösen a füzesabonyi járásban — nekilátott a bátor útkeresésnek és a megyei művelődésügyi osztály irányításával megszülettek az első „komplex” intézmények. A kísérletek kezdő évei után, valóságos kultúr-toúcsújáróhelyekké váltak falvaink Besenyőtelek, Sarud, Tamaörs, Poroszló. Gyöngyössolymos hírét, nevét nemcsak megismerték a szakemberek, hanem az e helyeken folyó munkát követésre méltónak i6 tartották. Amikor a komplexitás az építkezés egyszerűségében és gazdaságosságában is megjelent, akkor a példaként említett falvak egyszerre országszerte ismertekké váltak, sőt egy-egy ilyen komplex típusépületről „Nyugaton” is cikkeztek, ezzel kapcsolatos filmeket mutattak be. Nemcsak a tartalmi munka képviselői, a pedagógusok, de a tervezők, a kivitelezők is az érdeklődés középpontjába kerültek. Felfigyelt ránk a világ! A tízéves kísérlet során természetesen sok mindenre rájöttek az illetékesek. Arra is, ami nem jó, arra is, ami a jövőben nem követendő! Kísérletről lévén szó, ez így természetes. Itt nincs sablon és előre kidolgozott formula, hiszen a lehetőségek és az adottságok különböznek egymástól. Egyik faluban tálcán kínálja az élet azt. amit máshol a világért sem szabad erőltetni. A komplex intézmények — az eddigi tapasztalatok szerint — mindenekelőtt településhálózati elgondolások alapján, a kisebb helyeken működhetnek gyümölcsözően és gazdaságosan. Mindez nem zárja ki az oktatás és a közművelődés szoros kapcsolódását, alkalmas és bizo- n»s vonatkozásokban hasznos a városokban, nagyközségekben is. Megyénkben évente a különböző típusú oktatási intézményekben mintegy ötvenháromezer diák tanul, akiket ötezer pedagógus oktat és nevel. A függetlenített népművelők száma ötszáz körül van, de segíti a közművelődést az az ezer tiszteletdíjas is, aki hivatásszerűen vállalkozik az egyik legnehezebb feladatra. Az említett számoknak nem elsősorban azért van jelentőségük, hogy észrevegyük, hogy milyen „sok” a pedagógus és milyen „kevés” a népművelő, hanem azért, hogy a mind több helyen összekapcsolható köz- művelődés terheinek megoszlását érzékelhessük. A kísérleti esztendők első évei után, sorra-rendre váltak nyitottá iskoláink, de szerencsére a közművelődési intézményeink is. Az óvónők, a tanítók, a tanárok, a könyvtárosok, a múzeumi dolgozók, a moziüzemi vállalat szakemberei, nem is szólva a művelődési házakról. felismerték, hogy a közösen irányított és végzett munka, a kezdeti nehézkes lépések után könnyebb, illetve gyümölcsözőbb. Sőt! Érdekesebb, izgalmasabb a tanulók, a. nevelők számára egyaránt. Oolyan közművelődési formák és módszerek honosodtak meg, amelyekre tíz évvel ezelőtt még talán senki 6em gondolt. Az oktatási tervekben helyet kaptak a könyvtárak, a múzeumok, a film, a művészeti élet kínálatai is. Szabadtéri színpadok, galériák születtek, ki. alakult a hangversenybérletek rendszere, a régen elefántcsont-toronynak számító múzeumok kulturális programokkal, újabbnál újabb kiállításokkal szolgálnak. — Sebaj! Akkor mi nagyszerűek vagyunk — mondhatnánk a miniszteri értékelés, a megyei tanács ülése után. Csakhogy mindez messze állnak az igazságtól! Tekintettel arra, hogy a kísérlet sikere mellett — elismerve az érdemeket is — gond, baj. tennivaló maradt még bőségesen. Ez még akkor is így van, hogyha ideszámítjuk az ifjúsági szervezetek. a TIT, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek széles körű közművelő tevékenységét Is. A tennivalókat kijelölte a tanács, megállapította az illetékes minisztérium: Mindenekelőtt a kezdeti eredményeket kell megszilárdítani és az arra alkalmas helyeken tervszerűen elterjeszteni. Friss ötlgtek, a realitás talaján álló új, észszerű elgondolások sokat segíthetnek a mai pénzszűke világban. Nem egy helyen a szakszerűtlenség, az értetlenség, a közöny okoz még mindig gondokat. Nincs szűk. ség a jód bevált kísérletek újrakísérletezésére, de a munka finomítására, a peda. gógusok, közművelődési szakemberek lelkesítésére, biztatására, buzdítására annál in. kább. Az összevont intézmények tartalmi munkájának erősítését fontos célul jelöli meg a megyei tanács érvényes határozata. Kiemelt mondat a határozatban: Az új nevelési, oktatási tervek szükségletét közvetlenül szolgáló iskolai és közművelődési könyvtárak ifjúsági szolgáltatásait összehangoltan kell fejleszteni. Az indokolt korszerűsítések szervezési végrehajtását meg kell találni! Tíz évvel ezelőtt a megyei művelődésügyi osztály irányításával nagy dologba fogtak a megye pedagógusai, művelődési szakemberei. Vannak .sikerek, eredmények szép számmal! De a tennivalókban most sem szűkölködünk. Talán a legfontosabb gondolat és egyben feladat marad a megyei tanács júniusi ülése után is az, hogy még szélesebbre tárjuk az iskolák és a közintézmények kapuit, mind az ifjúság, mind a felnőtt lakosság előtt. Az oktatás és közművelődés egységének tudatosulnia pedig mindenekelőtt a fejekben és a szívekben kell... Szalay István JAVULÓ ÉLET- SS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál Az SZMT elnöksége értékelte A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége — mint lapunkban már hírül adtuk — június 29-1 ülésén a Gagarin Hőerőmű Vállalat VI. ötéves szociális tervének időarányos teljesítését értékelte. Az eseményre Poroszlón, az MSZMP községi pártbizottsága székházában került sor. Az elnökséget Bódi Béla, a GHV vezérigazgatója és Ballók Ferenc szb-titkár tájékoztatta az eredményekről, a gondokról és a tennivalókról. Az írásos anyag — talán mert széles körű témát fogott át —, nem tartalmazta teljes részletességgel a tényeket, így azitán a vállalat vezetői sok-sok kérdést kaptak. A válaszok nyomán a résztvevőkben pontöß kép alakult ki a vállalat szociálpolitikai tevékenységéről. A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál különös gondot fordítanak a szociális ellátásra, amelynek egyébként az erőműveknél jó hagyomá- mányai vannak. A vison- taiaknak viszonylag rövid idő alatt sikerült felzávkózniuk. Az utóbbi időben a munkavédelem területén jelentős a változás: 1981—82 között például felére csökkent az üzemi balesetek száma. A por- és kénszennyeződést az üzemben és környékén rendszeresen mérik, csökkentése érdekében különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak — sikerrel. Jelenleg például a porforrások felszámolásán, a pernyeelválas^tók hatékonyságának javításán és a zajártalmak megelőzését szolgáló műszaki fejleszté- sekn dolgoznak. A munkások egészségének megóvását képzett szakemberek irányítják, akik hivatásuk fontos részének tartják a gyógyítás mellett a rehabilitációt is. Ebben a munkában partnerek a gazdasági vezetők, akik igyekeznek az arra rászorultaknak új munkahelyet találni, lehetőleg vállalaton belül. Kétségtelen, hogy az ilyen esetekben a dolgozók többségét keresetcsökkenés éri. A betegségek megelőzésének fontos része a szűrővizsgálat, amely kiterjed minden vállalati dolgozóra. Az erőműben a bányával kötött szerződés alapján sikerült megoldani az állandó ügyeletet és a mentőszolgálat biztosítását is. A szervezet idő előtti kopását persze, nemcsak a rendszeres orvosi felügyelet előzheti meg, de az egészséges életmód is. Jól szolgálja ezt a sportolás, amihez a vállalat többek között különböző pályákat biztosít dolgozóinak. A szabadság és a szabad idő kényelmes eltöltését a saját kezelésben lévő üdülők szolgálják. Tavaly például összesen 916- an rfezesültek SZOT-, vagy vállalati üdültetésben. Kevés olyan vállalat van, amely a munkakönyvért cserébe lakáskulcsot adhat. Az elmúlt két évben a vi- sontaiak 153 dolgozójukat segítették az otthonteremtésben. A lakáshelyzet javítását szolgálja a vállalati bérlakások felújítása is. Gyöngyösön már mindenütt befejezték ezt, s hozzáláttak a lőrinci lakótelep teljes felújításához is. A jövőben elsősorban az elért színvonal megőrzésére törekszenek, ennek érdekében a dolgozók lakásépítését, -vásárlását szorgalmazzák. Azt tervezik, hogy a vállalati bérlakások egy részét értékesítik a bennük lakóknak. Azt, aki korábban már máshol telepedett le, buszokkal szállítják naponta munkahelyére, vagy szállást biztosítanak számára. Munkásszállón összesen 265 embert tudnak elhelyezni, a fiatal házasok lakásgondjain átmenetileg családi szállások segítenek. A visontai munkásszálló állaga erősen leromlott, de már megkezdték felújítását és korszerűsítését. Az írásos beszámolóban nem szerepel ugyan, de tény: a vállalatnál megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nőkre, a fiatalokra, és törődnek azokkal is, akiket ma már a nyugdíjasok között tartanak nyilván. Különböző segélyekkel segítik a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket, s jut energiájuk a betegek látogatására is. összességében megállapítható — s ekkép foglalt állást az SZMT elnöksége is —, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál jól sáfárkodnak a szociális körülmények javítására fordítható összegekkel Fazekas Eszter Hollandiából — Heves megyébe... Beszélgetés Nico A. Delsttel, a Van der Have-cég magyarországi szaktanácsadójával Mint lapunkban korábban beszámoltunk róla, az idei BKR-na- pok egyik érdekessége volt a bajai termelési rendszerrel kapcsolatban levő Van der Have holland növénynemesítő cég bemutatkozása. Nico A. Delsttel, a magyarországi szaktanácsadóval, a Heves megyei együttműködésükről beszélgetett munkatársunk. — Nico úr! Mutassa be olvasóinknak a világhírű növénynemesítő céget. — Nemrég ünnepeltük intézetünk fennállásának 100. évfordulóját: 1879-ben Daniel Johannes Van der Have alapította. 1913-ban fia, Ad- riaan követte a cég vezetőjeként, és egyben ő hozta létre a jelenlegi kutatóállomást is. Százéves működése alatt Európa vetőmaggal foglalkozó egyik legjelentősebb cége lett és hatásköre nemzetközi méretűvé vált. 1979-ben cégünk megkapta az l. Vilmos dijat, elismerve vele azt a törekvést, mellyel hírnevet szerzett országunknak. — Milyen növényfajtákat nemesítenek? — A Rillandi Frederica polderen levő kutatóállomá- son — cukorrépa-, kükorica- fajtákat, takarmánynövényeket, gyepféleségeket, gabona- és hagymaféléket nemesítenek, illetve a már meglevő fajtákat is fenntartják. Az állomásunkon előállított újdonságok addig nem kerülhetnek forgalomba, amíg farmjainkon, illetve a külföldi országokban levő kísérleti telepeken változó körülmények között ki nem próbáltuk. Cégünknek tulajdonképpen a kutatóállomáson kívül még három helyen az országban, összesen 210 hektárnyi farmja van. Ezeken gépesített munkát végeznek. A gépeket saját szerelőink javítják, illetve tartják karban. A cégnek van szárító, tároló és tisztító berendezése, ezenkívül modern cukorrépavizsgáló laboratóriuma is, amelyek a kísérleti munkát segítik elő. — ön mióta dolgozik a Van der Have-nál és mióta magyarországi szaktanács- adó? — 1984. január 1-én lesz 25 esztendeje, hogy agronó- musként oda kerültem. Jól ismerem a magyar mezőgazdaságot és csak az elismerés hangján szólhatok az eredményekről. Már az 1970-es években is jártam Magyarországon és láttam a fejlődés menetét, amely napjainkban is tart. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési és a Bajai Kukoricatermelési, továbbá a BOSCOOP Állattenyésztési rendszerekkel, valamint a Kaposvári Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalattal nemrég, az 1980^as évek elején vettük fel a kapcsolatot. Ezek révén Magyarország a szocialista országok közül a legnagyobb kereskedelmi partnere cégünknek. Az említett rendszereken kívül kapcsolatunk van a Bólyi Mező- gazdasági Kombináttal, a Dalmandi Állami Gazdasággal, a hidasháti termelőszövetkezettel, a nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködésével, valamint a Vetőmag Vállalat Országos Központjával. Tudományos együttműködés révén köz.ös élettani kísérleteket is folytatunk a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolával, összehasonlító vizsgálatokat végzünk, hogy a szarvasmarhák mennyire hasznosítják az általunk javasolt holland, valamint a magyar fűkeverékeket. A világon negyven országba szállítunk a kutatóállomásunkon előállított növényfajtákból és szaktanácsadóink segítenek ezek meghonosításában. Magyar- országon kívül valamennyi szocialista országgal kapcsolatban vagyunk. — Hogyan jutottak el Heves megyébe? — A Bajai Kukoricatermelési Rendszer és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Gyep- és Húsmarhahasznosí- tási Társaságával vagyunk kapcsolatban. A partner üzemeknek a legelő, illetve gyepgazdálkodás korszerűsítésében segédkezünk. Újdonságunk a szőlőkben és a gyümölcsösökben a gyeptelepítés meghonosítása. Ehhez néhány nagyobb magyar szőlő- és gyümölcs- termelő gazdaság kapcsolódik. Heves megyébe a bajai rendszer egri körzetének irányításával jutottunk el, elsősorban a tarnamérai szövetkezetbe, ahová már második éve holland fűkeveré- keket szállítunk és szaktanácsadást is biztosítunk az intenzív gyepgazdálkodáshoz. Tarnamérán elég bonyolult feladatot oldottunk meg, miután főleg kötött és helyenként szikes talajokon vannak a gyepek. Ezek intenzív műveléséhez a BKR- rel közösen speciális technológiát javasoltunk, amelyet az ottani szakemberek kedvezően fogadtak. Egyébként jártam Egerben is, ahol nagyon megtetszett a helyreállított műemléki belváros, a történelmi vár és természetesen ízlenek az egri borok is. A tarnamérai munkánkhoz nagy reményeket fűzünk és bízunk abban, hogy áz eredmények sem maradnak el. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly
