Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 159. szám ÁRA: 1983. július 7., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára megvitatta és elfogadta az időszerű nem. zetközi kérdésekről, a választási rendszer továbbfejlesztéséről, az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Csaknem negyedmilliárd forintot költenek az idén Heves megye útjainak felújítására — Új módszereket és technológiákat alkalmaznak — Lényegesen olcsóbb a Gagarin Hőerőmű ég ésterméke, a pernyebeton » Utak korszerűsítése, felújítása a megyékben Közös erőfeszítések az állattenyésztés tovább fej lesztésére Megyei aktíva Egerben Takács József, a Központi Bizottság munkatársa azokat a feladatokat vázolta, amelyekre a költségcsökkentő állattenyésztői munkában szükség van Kapcsolatok Barátom — szűkebb hazánk közéletének igen régi, aktív alakja — beszélte nemrégiben leplezetlen sértődöttséggel, hogy egy vezető a rangos tanácskozás szünetében így érdeklődött felőle a szomszédjától; „Te, mondd már, ki az a kis sovány ember, ott az oszlop mellett...?” A személye iránt megnyilvánuló figyelem azonban — mint közölte is a hírhozóval, aki nem kis kajánsággal adta elő utóbb a történetet — a legkevésbé sem hatotta meg, miután az illetővel meglehetősen gyakran találkozik, kezel, szót vált, mi több: éveik óta tegező- dik. Ennélfogva pedig őszinte meggyőződése volt, hogy — ha nem is éppen haverok — mindenesetre legalább afféle munkatársának, közelebbi ismerősének tekinti. Az említett kíváncsiság azonban — mi tagadás? — alaposan kizökkentette illúziójából. Azt kell hinnie, hogy aki még a nevét sem volt képes az eltelt esztendők alatt megjegyezni, az mindennapi buzgalmáról is keveset tudhat. Ennélfogva a lelkesedése, az igyekezete elpazarolt energia. Meg sem próbáltam, hogy vigasztaljam — mivel nem először hallottam vagy tapasztaltam hasonlót. „Puszipajtásokról” is mondták már, hogy szia ide, koccintás oda, olykor gőzük sincs arról, hogyan is hívják a másikat. Napjainkban nagy divat, talán túlontúl is á tegező- dés. Sokszor már az első telefonnál azt mondják egymásnak, hogy szevasz, vagy szebben, elegánsab- ban: — szervusz, kérlek- szépen. Tanácskozáson, ösz- szejövetelen, társaságban a legtermészetesebb az efféle közvetlenség. Jó néhá- nyan az annyit emlegetett demokrácia egyfajta megvalósításának is tekintik, gondolván, hogy ezzel a szóval mindjárt ledöntöt- ték — az emberek közé a tisztségekkel, beosztásokkal önkéntelenül is emelt falakat, eltüntették az elválasztó különbségeket. A vezető személyiségek kézfogása, pertuja külön is egyfajta öröm az alsóbb szinteken dolgozóknak. Valójában — mint az idézett példák is bizonyítják — sokszor úgyszólván a legkisebb tartalmuk sincs az ilyen kapcsolatoknak, a legragyogóbb arckifejezés mellett kimondott szevasz is csak automatikus, üres üdvözlés. Nélkülöz mindenféle komolyságot, igényt a valóban munkatársi, baráti együttműködéshez, a közös igyekezethez. Aligha kell különösebben hangsúlyozni: többet, sokkal többet érne a magázó- dás, a hivataloskodás — de egymás igazi ismerete, köl. csönös tisztelete mellett, s a vállakat tényleg összevetve. Mert az ember — ugye? — inkább ezt igényli a formaságok helyett. Gyóni Gyula A látványos útépítések helyett napjainkban az útfenntartás, az állagmegóvás került előtérbe, a rendelkezésre álló pénz jó részét nem új beruházásokra, hanem a már megépített utak korszerűsítésére, állapotának megóvására fordítják. Zala megye közúthálózatának fenntartására 90 millió forintot költenek ebben az évben. A felületkezeléshez, a burkolatmegerősítéshez kedvez az időjárás is, a tervezett munka felét már elvégezték. A 74-es és a 76-os úton aszfaltszőnyeget terítettek, s most korszerűsítik a göcseji tájegységen átvezető Zalaegerszeg—Pórszombat közötti utat. A megye legjelentősebb útépítése Nagykanizsa határában zajlik: épül a 7- es számú út várost elkerülő szakasza. Az első ütemben — 1985-ig — elkészítik a 4300 méter hosszú gyorsforgalmi szakaszt, amelyen lassú járművek és mezőgazdasági szállítóeszközök nem járhatnak. Részükre úgynevezett szervizutakat' alakítanak majd ki. Borsod megyében Hidasnémeti térségében új Hernád- híd épül. A régi, elavult, egysávos hidat kétsávos, nagy teherbírású híd váltja fel, mely a Hegyköz. Telkibánya és Pálháza megközelítését teszi lehetővé a hármas útról. Jó ütemben folynak az előkészületek egy új Tisza-híd megépítésére is, Tiszapalkonya térségében. A Miskolci Közúti Igazgatóság kiemelt feladata az idén a 35-ös főút korszerűsítése. Mintegy 16 kilométer hoszAz egyhónapos karbantartási szünet után július 4-én megkezdődött a nagyüzem a selypi Zsófia-ma- 1 ómban. A 65 éves üzem nevét első tulajdonosának leányáról kapta, s ma is csak így ismerik a környéken. A kapuban egymást érik a teherautók, a Hatvanból, Csányból, Hortról, Gyöngyöspatáról, Zagyvaszántóról tonnaszám érkező gabona átvétele folyamatos. A kedvező időjárásnak köszönhetően a búza minősége, nedvességtartalma megfele. lő. — Az indulást követő napom még csak öt vagon érkezett, a hét végén már 50 —60 vagonnyit kaptunk, most pedig már napi százat, de számítunk 140 vagonos tételekre is — mondja Harangozó Sándomé megbízott üzemvezető. Mától éjszakai átvétel is van. Raktározási gondjaink nincsenek, hiszen központunk: szúságban hat méterről 7,5 méterre szélesítik az utat,, mintegy 16 kilométer hosszúságban Nyékládházától Le- ninvárosig. A közlekedés biztonságának fokozására sok helyen készítenek úgynevezett vízáteresztő aszfalt- burkolatot, kapaszkodósá- vokat és kerékpárutakat, szélesítik a hidakat. Az útfenntartási munkákat modern célgépek segítik. Pest megyét valamennyi számottevő főút érinti és igen jelentős a nemzetközi átmenő forgalom is. Ezért is indokolt a főutak rendszeres karbantartása, korszerűsítése. Az egyik legnagyobb feladat a Duna-ka- nyarba vezető 11-es számú főút négysávosra bővítése. Vác és az országhatár, között igen sok a kanyarokkal tarkított emelkedő, ahol a lassú járművek akadályozzák a forgalmat. Ezért még az elmúlt év őszén újabb kapaszkodósávok építését kezdték meg, a munkák befejezése jövő május végére várható. A 2-es számú út Dunakeszi átkelési szakaszának zsúfoltsága indokolja az út négysávosra bővítését. Jelenleg jól halad a terelő utak építése, a korszerűsítés várhatóan a jövő év végén fejeződik be. Heves megyében az idén csaknem negyedmilliárd forintot költenek az utak felújítására, fenntartására. Űj módszerek és technológiák alkalmazásával igyekeznek ezt az összeget hatékonyan felhasználni, és a munkálatokat meggyorsítani. A közúti igazgatóság a kía gyöngyösi gabonaipar. az áruelhelyezési tervet a tárolási kapacitás függvényében állította össze. Mi 1400 vagon raktározására, feldolgozására vagyunk képesek. Mióta belépett a gyöngyösi kétezer vagon gabona befogadására képes siló, megszűnt a szabadtéri tárolás. Három műszakban, szombat. vasárnap is dolgoznak; mert csak így tudják a beérkezett búzát az óbúzával meghatározott mennyiségben keverve őrölni. Napi 150 tonnát dolgoznak fel. sérletek befejeztével az idén már tervszerűen alkalmazza a felújításoknál az úgynevezett pernyebetont, amely lényegesen olcsóbb, mint a korábbi, és előnye, hogy a Gagarin Hőerőmű égésterméke kívánt mennyiségben áll az útépítők rendelkezésére. Más megyékben is dolgoznak ezzel a módszerrel. így korszerűsítették a Debrecen—Vámospércs közötti utat is, jelenleg pedig a hajdú-bihari megyeszékhely és Mátészalka között újítanak fel ily módon egy 30 kilométeres útszakaszt. Zala megyében útszélesítésekhez és szintkiegyenlítésekhez használják az aszfaltnál lényegesen olcsóbb pernyebetont. Az Ajkai Hőerőműben a szén elégetésekor keletkező lisztfinomsá- gú pernye szolgál kitűnő kötőanyagként, alkalmazásával cementet és energiát takarítanak meg. Vas megyében is évek óta folynak kísérletek új, olcsóbb anyagok alkalmazására az útépítésben. Az ehergiatakarékosan előállított anyagok közül a már említett pernyebeton mellett üzemszerűen alkalmazzák a bitumenemulziós hideg anyagot, és használják a vegyes kötésű aszfaltot is, amely a pernye és a bitumenemulziók keveréke. A Zalaegerszegi Közútépítő Vállalat gyártja ezeket az energiatakarékos betonfajtákat, s kapacitása elegendő ahhoz is, hogy az állami úthálózat mellett a tanácsi és mezőgazdasági kezelésű utakat ilyen anyagokból készítsék. A munka nehéz, nem véletlen hát, hogy úgy húsz éve csak férfiak dolgoztak itt. Manapság a zsákolok, a korpa- és lisztszedők között sok a nő, a targoncákat a gyengébb nemhez tartozók vezetik, sőt „szép molnár- nék” is vannak. — A karbantartás után a gépeink jók, bár a villás- targoncákhoz — ha felmondják a szolgálatot —, nehezen kapunk pótalkatrészt. Jövőre talán korszerűbbre cserélik a lisztcso- magolót, így könnyebb lesz a munka. A megyei pirt- és állami testületek időnként áttekintik az egyes termelési ágazatok helyzetét, azt, hogy miként valósulnak meg a helyi feladatok. Ennek jegyében szerdán délelőtt Egerben, a megyei tanácson aktivaértekezletet tartottak, amelyen Heves megye állattenyésztésének helyzetét elemezték és továbbfejlesztésének feladatait határozták meg. Az értekezleten ott voltak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok vezetői, továbbá a járási-városi pártbizottságok képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Takács József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára és Tóth Mihály, a TESZOV elnöke is. Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke nyitotta meg az aktívát és emlékeztetett arra, hogy az állattenyésztés helyzetét, jö- vedelmezőségi viszonyait legutóbb május 24-én értékelte a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület meghatározta a legfontosabb feladatokat az ágazat továbbfejlesztésére. Ezután Koós Viktor, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott előadást. Rámulatott, az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i, illetve a megyei pártbizottság 1978. március 30-i határozatára, amelyek az állattenyésztői munkában, a biológiai alapok, illetve a tartás- technológia és a takarmány- gazdálkodás fejlesztésére hívták fel a figyelmet. Ennek szellemében az elmúlt időszakban megyénkben továbbfejlődött a sertés- és a baromfitenyésztés, a juhállomány viszont szinten maradt. A legnagyobb gondot a szarvasmarha-állomány csökkenése okozza mind a nagy-, mind a kisüzemekben. Kiemelte, hogy tavaly 29 állattenyésztő gazdaságban volt jövedelmező az ágazat, 26 üzemben viszont szinten maradt. A szarvasmarha-tenyésztés különösen fontos a megyében, hiszen ez biztosítja teljes egészében a tejtermelést, és adja a hústermelés 30 százalékát. Az utóbbi három esztendőben a javuló tenyésztői munka és a jobb biológiai alapok kihasználásával. több mint ezer literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés és 1982-<ben elérte a négyezer litert. Ennek ellenére a változó köz- gazdasági környezetben romlott a tejtermelés jövedel(Fotó: Szántó György) mezősége és magas a takarmányköltség is. Ezután szólt a legfontosabb feladatokról, amelyek összefüggésben vannak a megyei párt-végrehajtóbi. zottság május 24-i határozatával. Ennek alapja az állattenyésztés jövedelmezőségének és ezen keresztül versenyképességének javítása. Fontos, hogy az üzemek csökkentsék a költségeket, emeljék a tenyésztői munka és a takarmánygazdálkodás színvonalát. A sertés- és baromfitenyésztésben kiemelt feladat a zavartalan belső ellátás biztosítása és a gazdaságos export. A juhászaiban a hús- és a gyapjútermelés növelésére elengedhetetlen a legelők jobb hasznosítása. Az üzemek legnagyobb arányban továbbra is a szarvasmarha-tenyésztésben vesznek részt. Ezért az állomány csökkenésének megállítására, illetve a VI. ötéves tervidőszak végéig fokozatos növelésére van szükség. A biológiai alapok jobb kihasználásával az üzemek fokozzák a tejtermelést. A kibontakozás fő útja azonban a gazdaságok közötti kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésekben van. Ennek érdekében már megalakult a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, 21 termelőszövetkezet, «> valamint az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt együttműködésével a Szarvasmarha Hústermelő Gazdasági Tár.' saság. amely Gyöngyösön az export fokozását segítő marhafeldolgozó üzemet létesít 1985-ig. Emellett létrejött a Vámosgyörki Hízómarha Társulás is, amely a Mátravidékj Cukorgyárakból kikerülő nedves répaszeletet, mint olcsó mellékterméket hasznosítja. A vitában heten szólaltak fel, valamennyien a tenyésztés során jelentkező gondokat elemezték és rámutattak az előrelépés teendőire is. Takács József, a Központi Bizottság munkatársa az állattenyésztésnek a gazdaság- politikában betöltött fontos szerepét méltatta, a kiegyensúlyozott belföldi húsellátásban és az exportban is. Felvázolta azokat a feladatokat, melyekre a takarékosabb, a költségcsökkentő állattenyésztői munkában szükség van. Az aktíva Markovics Ferenc zárszavával ért véget. — „Molnárnélc" a Zsófia-malomban Napi 150 tonna búzát őröl a selypi malom Hatvan éve molnár Varga László. A mester és a gépek közel egyidősek (Fotó: Szabó Sándor)
