Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-05 / 157. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. július 5., kedd !• EGYMILLIÓ FÖLDRAJZI NÉy - AZ EGRI ÉS A FÜZESABONYI JÁRÁST FELDOLGOZTÁK Nemzeti ügy, tudományos vállalkozás Hazánkban nem volt még példa arra, bogy egyetlen tudományág akkora figyelmet, erkölcsi és anyagi tá­mogatást kapjon a tanácsoktól és a megyék társadalmi szerveitől, mint ma a névtudomány, s azon belül is a honismereti mozgalom keretében folyó földrajznév- gyüjtés. Ez, a húsz éve Zala megyéből elindult kutató­munka napjainkra nemzeti üggyé vált. s a világon — szervezeti felépítésében — az első és mindmáig egyet­len ilyen jellegű tudományos vállalkozás. Melyiket válasszam...? (Fotó: Szabó Sándor) Főerő a spenót Popeye, a szupersztár Országszerte szinte napon­ta indulnak a társadalmi munkások, a lakóhelyüket is­merő — és szerető — taná­rok. mezőgazdászok, helyen­ként örvösök, papok s nagy számban diákok, egyetemis­ták, hogy térképpel a kezük­ben magük is térképet ké­szítsenek: a környék föld­rajzi neveinek atlaszát. Irá­nyítóik szakképzett nyelvé­szek — országosan az Aka­démia Nyelvtudományi Inté­zete —, segítőik pedig a fa­lu jól emlékező öregjei s az erdőt, mezőt hivatásból já­ró szakemberek. S papírra kerülnek — a ma embere és az utókor számára — az év­százados, gyakran már fele­désbe merülő határrész-, dű­lő-. forrás-, dombocska-, ita- tókút-, vadászház-, malom-, régi csárdanevek. S a maiak is, a tsz-dstállókat. hidroglo- busokat, a valahová vezető utakat, parcellákat megkü­lönböztető jelzések. Magyarországon a 30-as években már volt hasonló kezdemé­nyezés. T. Szabó Attila és munkatársai gyűjtését ma is nagy értékei között tartja számon a tudomány, a Csü- , ry Bálint vezette Debrecen- kömyéki gyűjtésben pedig Imre Samu, a Nyelvtudomá­nyi Intézet vezetője maga is közreműködött. A profesz- szor hajdan diákként, az al­ispán ingyenszállásra és sor­kosztra ajánló levelével a zsebében, gyalog rótta a po­ros utakat. A mai gyűjtőket a helyi tanácsok járművei, a gazdaságok mikrobuszai és a tsz-fogatok viszik. Gyor­sabb is, ám nem kevésbé gondos a munka. Teljeskö- rűek, pontosak és tudomá­nyosan is ellenőrzöttek a már elkészült, és jelentős mérték­ben a helyi összefogás révén megjelentetett kötetek, a za- lain kívül Somogy, Vas és Tolna megye, valamint töb­bek között Szabolcs-Szatmár baktalórántházi járásának. Hajdú-Bihar polgári járásá­nak, Heves megyében az eg­ri és a füzesabonyi járásnak a névgyűjteménye. A Dunántúlon különben csaknem mindenütt befeje­ződött a földrajzi nevek ösz- szegyűjtése. Komárom me­gyében ezekben a hetekben szerkesztik a gazdag anya­got nyomdára készre. Veszp­rém megye tapolcai járásá­nak névanyaga a közelmúlt­ban jelent meg, a többi já­rásban pedig jó ütemben ha­lad a gyűjtés. Készül Keszt­hely környékének is a név­térképe. Az Alföldön és ha­zánk északi, északkeleti ré­szén is formálódik a gyűjte­mény, csaknem teljes egé­szében fehér folt még azon­ban Pest és Nógrád megye. Bizonyos: országosan jelen­leg több mint 800 ezer föld­rajzi nevet őriznek a térké­pek és a gyűjtőlapok, és a hatalmas tudományos vállal­kozás befejezésekor — vár­hatóan az ezredfordulón — ez a szám meghaladja majd az egymilliót. Már ami most megvan, az is felbecsülhetetlen kincs. Évszázadokra — mindenkép­pen : a jobbágyfelszabadítá­sig — visszanyúlóan szól a társadalom fejlődéséről, a nép életéről, fantáziájának teremtő képességéről. Kide­rül belőle, hogy nagyapáink, dédapáink a természeti tá­jékozódási pontok elnevezé­sével is emberközelivé for­málták a határt, a tájat. Ne­ve volt a határrésznek (Fel­sőnyomás), a rétnek (Job­bágyrét). a dűlőrésznek (Al- sókölesföld), az útnak (Celli út), az itaitókútnak (Körté- lesi kút), az erdészlaknak (Garasház), a gémeskútnak (Szemeteskút). A Jaoikút-ba valamikor a szerelmes lány ölte bele magát, a Lapi csár­dának pedig — Kanizsa kör­nyékén — már csak a neve él, a nyomát is elfújta a szél. Egy-egy átlagos nagyságú falu több mint 100 nevet őriz; hol nagybirtok volt, ott kevesebbet. A páskom-ok, a kenderföldek a ma olvasni tudó mezőgazdásznak azt be­szélik, hogy vigyázz, a leg­jobb minőségű talaj itt ta­lálható. (A hajdani kender­földe környéke bőséggel kí­nál dűlőnevet; kisparcellák- ra osztották ugyanis, hogy minél több szegényembernek jusson a jóból.) Nagyon sok földrajzi név­hez a nép emlékezetében örökkön élő monda kapcso­lódik, Szent Lászlóról, az Igazságos Mátyásról, betyá­rokról; sok közismert, nem kevés azonban újonnan meg­ismert. lejegyzett. A közzé­tett anyagban ezeket rövid formában ismertetik, a me­gyei levéltárakba kerülő gyűjtőlapok azonban tartal­mazzák a teljes szöveget. A névgyűjteményeket előszere­tettel forgatják a néprajzo­sok és a régészek. Kiderül ugyanis, hogy egyik-másik dűlőrész helyén régen falu volt; a Tolna megyei Pogány­vár például Árpád-kori tele­pülés emlékét idézi. Búvár­kodhatnak az anyagban a — nyelvészek! A kutatók tudni­illik a népi neveket a külön­böző változatokban rögzítik; ami itt Kenderfőd, néhány kilométerrel odébb Kender- fődek, s a hosszúrét másutt Hosszi-rét. Névváltozatok is élnek, van aki a Csibe-mal­mot Nyanyai-malomként is­meri, a nemzetiségi közsé­gekben pedig a- Róka-lik Fuksz-loh lehet, s az Apát­sági erdő Habasova-suma. Az országos földrajzinév- gyűjtést — amelyet külföldi szaktekintélyek jelentőségé­ben Bartók. Kodály népdal- gyűjtéséhez hasonlítják — nyugalomba vonulásáig Végh József kandidátus irányítot­ta, öt éve pedig Ördög Fe­renc, a Nyelvtudományi In­tézet főmunkatársa vezeti. A Nagykanizsán élő középisko­lai tanár, az Eötvös Loránd . Tudományegyetem címzetes egyetemi docense munkájá­ért néhány éve Állami-díjat kapott. A fáradhatatlan nyelvész nem tagadja: a névgyűjtés célja kezdetben e kincs megmentése és adat­tárakban való közzététele volt. Ha- egy-két generációt késik a munka, a nevek 60— 70 százaléka elfelejtődött vol­na. így viszont utódaink szá­mára is fennmarad. S nem csupán a kutatók által hoz­záférhető könyvtárak mé­lyén. porlepte polcokon. A könyvek sorsát ugyanis a falvakban, városokban. a megyékben figyelemmel kí­sérik. (D. G.) Félő, hogy a mai ifjú kö­zönségnek Popeye neve már alig mond valamit. Legfel­jebb arra a bizonyos kis da­locskára emlékeztet. ame­lyik arról tájékoztak hogy az illető úriember tetemes spenótfogyasztásáról hír­hedt, híres... A pompás rajzfümhős mostanában vi­lágszerte új reneszánszát éli, elsősorban televíziók műso­raiban, no meg a filmen' is. Az amerikai Robert Altman, akinek nemrég mutatták be nálunk az Esküvő című sza­tíráját, ismét feldolgozta az örökzöld témát — méghozzá ezúttal első ízben nem rajz­filmen, hanem élő színé­szekkel. .. Popeye, aki ötve­nedik születésnapját ünnepli mostanában — ebben a for­mában is eljut hozzánk, ugyanis a MOKÉP megvette Altman legújabb filmjét. Popeye-t' tehát végre az ifjabb nézőtábor is szívébe zárhatja. Sikere majdnem biztosra vehető, hiszen ki tud ellenállni egy olyan pajzán tengerésznek, aki bátran megtesz mindent, ami korunkban tilos, ráadá­sul szemtelenül őszinte is, csöppet sem zavartatja ma­gát, ha igazságok kimondá­sáról Van szó, s a tapintat egyáltalán nem tartozik erényei közé. A filmművé­szet történetének első szá­MINDEN RÉT PATIKA Mintegy tizenkétezerre te­hető a Földön termő gyó­gyító hatású növények szá­ma, s ebből háromszáz azo. ké. amelyeket hasznosítunk. A hazai kínálat: 50—70 kül­földről származó, 160—170 nálunk vadon termő (me­lyet rendszeresen gyűjtenek) és 40—50 a termesztett faj­ta. Az összetétel természete, sen a keresletnek megfele­lően gyakran változik. Min­dig újabb és újabb gyógy­hatású növényeket fedeznek fel, egyesek iránt a kereslet megcsappan. A növényekkel való gyó­gyítás — minden valószínű­ség szerint — egyidős az emberrel. A gyógynövénytermesztés en. nek ellenére a mezőgazda­ság, illetve a kertészet egyik legfiatalabb ága. Hazánkban a gyógynövények használa­tának és termesztésének egy­aránt hagyományai vannak. A hazai éghajlat kedvez a különféle termesztett és va­don termő gyógynövények­nek. A vadon termő gyógy­növények gyűjtését a Herbá- ria, az Erdei Termék Válla­lat és *a Droguinon Gyógy­növény Begyűjtő és Forgal­mazó Közös Vállalat szervezi, valamint 1983- ban már három másik vál­lalat: a Hungaroplán, az Agroflóra és a Mátra­mú „ellenhőse”, aki a spe­nóton edzette izmait, 1929- ben született a New York Evening Standard című új­ság hasábjain. Atyja, Qhris- ler Segal számtalan kaland­ban mesélte el hőse határ­talan vonzódását a spenót iránt, s ezek a filmek a har­mincas években népszerűsé­gükben vetekedtek Walt Disney produkcióival. Po­peye és menyasszonya, Olive ugyanúgy a publikum ked­vencei közé tartozott, mint Miki egér, vagy Donald ka­csa. Aztán^ tel'tek-múltak az évek — és a nagy sikerű MASH, a Nashville, a Kvin- tet, a Buffalo Bill és az in­diánok rendezője, Robert Altman újból megszerezte a megfilmesítés jogát. Három éve látott néki a munkának. Elsősorban a két főszereplő megtalálása okozott nagy nehézséget, hiszen olyan fi­gurák újraalkotásáról volt szó, akiket mindenki leg­alább olyan jól ismer, mint nálunk Ludas Matyit... A címszerepre Robin Williams! szerződtette, akit ugyan meglehetősen névtelen szí­nésznek tartottak, de aki aztán mégis ideális Popeye- nek bizonyult, főleg miután elkészült a speciális maszk. Hetekig ötlötték a szakem­berek például a nevezetes tengerész muszklijának for­máját, alakját, mig végül drog is foglalkozik gyűjtéssel és termeltetéssel. A vadon termő gyógynövényeket ál­talában friss állapotban vá­sárolják fel a gyűjtőktől. Minden rét egy patika — tartja egy régi mondás — csak tudni kell, melyik fü­vet, virágot mire használ­junk fel. Minden évszakban találni hasznosítható növényt az erdőben, a mezőkön és a réteken. A természet gazda­gon kínálja őket, csak össze kell szedni. Például márci­usban a fehér fagyöngyöt gyűjtik. Ahogy enyhül az idő, tavaszodik, úgy kerül­nek sorra az egyéb virágok, levelek, bogyók és gyökerek. A fákon élősködő fagyöngy fontos gyógyszeripari alap­anyag, a keringési és a szív- betegségek gyógyításához nélkülözhetetlen. Ezután szedik a kökényvirágot, majd kezdődik a vadon ter­mő kamilla gyűjtése. Május­ban már a bodza a szedhető fő gyógynövény, s közben virágzik a hársfa és az akác is. Hazánkban sokan gyűjtik a vadon termő gyógynövé­nyeket. Ügyszólván minden korosztály megtalálható kö­zöttük, nemcsak a nyugdí­jasok. Szívesen vesznek részt ebben a munkában az úttö­/ kitaláltak egy sajátos mű­anyag és gumi keverékéből gyúrt protézist, (műkart), amelyről természetesen nem hiányozhattak a tetovált vasmacskák sem... Olive, a baljós menyasz- szony alakját Shelley Du­vall öltötte magára. A leg­nehezebb számára — a hőö- nő jellegzetes járásának megtanulása volt, ugyanis a csábos ara kissé bizonytala­nul lépdelt a világban, no­ha 42-es szandálban közle­kedett. .. A legújabb — nálunk is bemutatásra váró — Po- peye-film ellen az volt a legnagyobb kifogás, hogy hőse nem eszik elegendő spenótot, ami minden bi­zonnyal azzal az immár tu­dományos felismeréssel in­dokolható, hogy valaha kis­sé túlbecsülték a főzelék tápértékét. Popeye korábban a spenót mítosza volt. Nos, Robert Altman filmjében mégsem árulja el ezt a tisztes „energiaforrást”, annál is inkább, mert a film bemu­tatójával szinte egyidejűleg a texasi farmerek hálájuk és elismerésük jeleként felavatták Popeye életnagy­ságú köztéri szobrát. így hát nyugodtak lehetünk: Popeye — és a spenót — marad. N. Gy. rők is. A gyűjtés sok időt, türelmet igényel, de a va­don termő növények felvá­sárlása sem könnyű feladat. Hiszen a legtöbb esetben nem nagy tételekről, hanem a szó szoros értelmében kis mennyiségekről, apró, de mégsem jelentéktelen téte­lekről van szó. Hiszen a Herbária 130 millió forintos évi felvásárlási tervének a felét ezek adják. Természe­tesen itt is előfordul, hogy az egyik évben egyik-másik növényből bő termés van, a másikból viszont kevés. Ez az ingadozás is nehezíti a felvásárlást, a tervek telje­sítését. A felvásárlást 150 áfész, és és 50 bizományos, megbízott végzi. Az iskolaszünetekben sokat segítenek a diákok, amikor néhány hét alatt sokféle vadon termő gyógy­növényt kell összeszedni és átadni. Az utóbbi években hazánk­ban is divatossá váltak a kü­lönféle gyógyteák, teakeve­rékek. A 19 Herbária-szak- üzletben és a Közért-üzletek pultjain is megtalálható már a háromféle filteres gyógy- tea: a kamilla, a borsosmen­ta és a bodza. Ezek előnye, hogy bárki könnyen elké­szítheti. A kamilla: nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomor­erősítő, izzasztó, fertőtlenítő, gyomor- és bélpanaszokat H eti umor ét elején Folyik az esketési szer­tartás. A vőlegény egyszer­re halálsápadtan vág a pap szavába: — Várjon, várjon! Mit is mondott — mennyi időre? ★ A hegymászótúra egyik városi résztvevője idegesen reklamál a túravezetőnél: — Ilyen utak mellé iga­zán építhetnének korlátot! — Azelőtt volt is, de túl drága mulatságnak bizo­nyult — a turisták mindig magukkal rántották a szaka­dékba! ★ Egy bernáthegyi kutya rosszullétéről panaszkodik az állatorvosnak, aki megvizs­gálja. — Beteg iá (mája. Nem ihat több alkoholt! — Mit csináljak? Mindig koccintanom kell az ügy­feleimmel! ★ — Hallottam, hogy a szom­szédasszonyunkat mérge­zéssel a kórházba szállítot­ták? — Mérgezéssel? Biztosan a nyelvébe harapott! ★ — Tisztelt szerkesztőség! Elvárhatom-e tizenhat éves lányomtól, hogy nyolckor lefeküdjön? — Feltétlenül. Hiszen bi­zonyára még éjfél előtt ott­hon kell lennie, vagy nem? ★ A dédnagyapának az ide­geire megy a dédunokája bömbölése. „Légy szíves, szólj a fiadnak — mordult a fiára —, ihogy a fia fejez­ze be a bőgést!” ★ — Kalandot akarok, izgal­makat és szép nőket! *— ki­áltja a fiú és összecsomagol. — Ne próbáljatok megaka­dályozni ebben! — Ki akar megakadályoz­ni? — így az apa. — Vigyél engem is magaddal! megszüntető hatású. A bor­sosmenta: étvágygerjesztő, szélhajtó, epeműködést ser­kentő, idegnyugtató, görcsol­dó, és fejfájás ellen is hasz­nálatos. A bodzateát meghű­lés esetén izzasztóként, kö­högéscsillapítóként, vízhaj- tónak, vértisztítónak és eny­he hashajtónak fogyaszthat­juk. Világszerte nő a gyógy­növények szerepe a gyógyításban. A hazai vásárlók a szaküzletekben mintegy 120 féle gyógynö­vényből válogathatnak. Pél­dául a majoránna kiváló értágító, a csipkebogyószörp — magas C-vitamin tartal­ma miatt — kondíciójavító. Sok orvos ajánlja a puffasz- tást gátló gyermekteákat, vagy a sokféle gyógynövény keverékéből készülő epeteát. Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy min­den esetben, használt előtt ki kell kérni az orvos taná­csát, mert a gyógynövények csak megfelelően alkalmaz­va fejthetik ki jótékony ha­tásukat. . Erdők-mezők virágai így válhatnak hozzáértő kezek­ben az ember fájdalmának enyhítőjévé, mindennapi szükségleteink kielégítőjévé. (Sz. E.) Gyűjtsük a gyógynövényeket!

Next

/
Thumbnails
Contents