Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1983. július 30., szombat Karibi kilátások Contadora-kezdeményezés A Contadora-országok vezetői cancuni csúcstalálkozójuk Mit sem csökkent a feszültség a közép-amerikai térségben az elmúlt hónapokban. Legalábbis ezt jelzi, hogy megkétszerezte erőfeszítéseit a Contadora-cso port. A gyönyörű turistaparadicsomról. a Panamai-öbölben fekvő Contadora szigetéről kapta nevét négy latin-amerikai ország — Mexikó. Venezuela, Panama és Kolumbia — kezdeményezé- se. A négyek a karibi feszültséggócok szaporodása láttán határozták el, hogy közvetítenek a közép-amerikai államok számos viszályában hiszen ezek bármelyike, egyetlen szikrával lángba boríthatja a térséget. Hogy a Contadora-csoport egyáltalán létrejöhetett, jelzi, nagyot változtak az idők Latin-Amerikában az utóbbi években, s különösen a falk- landi-malvini válság óta. A latin-amerikai államok egyre kevésbé hajlandók elfogadni azt az alávetett szerepet, amelyet az Egyesült Al lamok kínál számukra a téri ség feletti „védelemért” cserébe — kizárólagos befolyási övezetének tekintett „hátsó udvarában”. Nagy-Britannia és Argentína Malvin-viszá- lyában Washington szerep, vállalása a korábbiaknál is világosabban mutatta meg az Amerika-közi szövetségi rendszer törékenységét. Ingadozik az Amerikai Államok Szervezetének építménye, mind gyakrabban vetődik fel az igény egy valódi — vagyis USA nélküli — latin-amerikai szövetség létre, hozására. Az AÁSZ ugyanis, lévén, hogy fennállása során talán soha nem bizonyult pártatlannak, nem elfogadható fórum, nem elfogadható közvetítő a régió sajátos érdekeire egyre inkább ráébredő államok számára. Hiszen például aligha lehet re. mény a közép-amerikai konfliktusok rendezésére Kuba bevonása nélkül, márpedig az AÁSZ kizárta kebeléből a szocialista útra lépett sziget- országot. De nem szivesen fogadná el a múltban több amerikai katonai intervencióra áldást adó AÁSZ közvetítését Nicaragua sem. Ezért merült fel a gondolat, hogy egy önálló latin-amerikai kezdeményezés, a térség négy polgári demokráciájának közreműködése hátha hamarabb hozhat előrelépést. A Contadora-csoport létrejötte persze nem előzmények nélkül való. Mexikó például mindig megpróbált önálló, független külpolitikai irányvonalat kialakítani, ellenállva a washingtoni nyomásnak. Így a legválságosabb időkben is fenntartotta diplomáciai kapcsolatait Kubával — egyedül az akkor még engedelmes kontinensen. Rokonszenvvel állt a sandinista forradalmárok harca mellett, Franciaországgal együtt közös nyilatkozatban ismerte el a salvadori hazafiakat, s egyszer már közzétett egy béketervet a válság tárgyalásos rendezésére. A Contadora-csoport tagjai magukévá tették Mexikó álláspontját. Eszerint a közép-amerikai térség társadalmi-gazdasági bajai, s nem pedig — ahogyan Reagan amerikai elnök szeretné beállítani — Moszkva, Havanna, s újabban már Managua gerjesztik a gerillaharcokban kirobbanó elégedetlenséget. Ebből következően a párbeszéd előmozdításában, a térség gazdasági fejlődésének gyorsításában látják a kiutat. A négy állam szerint a válság rendezésének három feltétele van: a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, a külső beavatkozás megszüntetése és a viták tárgyalásos rendezése. A közvetítő csoport tagjai diplomáciai offenzívát folytatnak, végiglátogatták a konfliktusban szereplő valamennyi állam fővárosát, s — legnagyobb eredményükként — május végén sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni Nicaragua és a vele szembenálló Costa Rica, Guatemala, Honduras, Salvador külügyminisztereit. Igaz, a tárgyalásokon érdemi megállapodásokra nem sikerült jutni, némi előrehaladást értek el vi. szont Nicaragua és Costa Rica vitájában. A Contadora-csoporthoz tartozó államok elnökei ugyanakkor nemrégiben tartott csúcstalálkozójukon eléggé borús képet festettek, eredményeiről nyilatkoznak (Fotó: AP — MTI — KS) nyugtalanságuknak adtak hangot a válság súlyosbodása miatt. Megismételték ko. rábbi ajánlásaikat: vonják ellenőrzés alá a fegyverkezést, csökkentsék a külföldi tanácsadók számát, szervezzenek közös járőröket a határkonfliktusok elkerülésére és kezdjenek közvetlen tárgyalásokat. A kulcsprobléma azonban — bár erre közleményükben csak burkoltan utaltak —, változatlanul az, hogy az Egyesült Államok továbbra is a katonai megoldást erőlteti mind Salvadorban, mind Nicaraguában. Gabriel Garcia Márquez. a latin-amerikai társadalmi problémákat élénk figyelemmel követő Nobel-díjas kolumbiai író, aki a madridi El Paisban értékelte a Contadora működését, viszont úgy vélekedett, hogy a Rea- gan-kormányzat egyre kevésbé hagyhatja figyelmen kívül a nagy nemzetközi tekintélyt és támogatást szerzett közvetítő csoport javaslatait. Állítólag készülőben van egy titkos tervezet is. amely elfogadható lehet a térségben érdekelt valameny. nyi állam számára. Elekes Éva Belga városok gondjai Tizenegy éhségsztrájkot folytató közalkalmazott, négyszáz tüntető a városháza előtt, szeméthalmok felgyújtása, kimaradások a tömegközlekedésben — a belga Liege városának már- már megszokott hétköznapja. Április óta nem enyhült a nyugtalanság, azóta nem tud ugyanis a város bért fizetni a közalkalmazottaknak. Helyesebben 12 ezer frankos előleget folyósít a bérekre, ami a szemeteseknek, illetve a takarítóknak korábban juttatott 40 ezer frank körüli fizetésnek csupán töredéke. Az asszonyok jelképes akcióba kezdtek: megszálltak egy élelmiszer-áruházát, telerakták kosaraikat és a — szintén sztrájkoló rendőrök jelenlétében — tiltakoztak a „bér nélküli munka ellen”. Eddig csak Liege-ben törtek ki ilyen hevesen a szenvedélyek, de Brüsszelnek, Antwerpennek, Ostendenek és még mintegy 30 vallon Összeállította: Huppán Béla városnak ugyanilyen gondjai vannak. Amióta Martens miniszterelnök kezében van a kormányrúd, vége a túlköltekezésnek, a „felesleges" kiadásoknak, a városok kötelesek visszafizetni az államnak felhalmozott tartozásaikat, különben a költségvetés befagyaszt minden újabb hitelt. A kormány programja értelmében több szűk esztendő elé néznek a belga városok, 1988-ig kell rendbehozni szénájukat, egyensúlyt kell teremteni kiadásaik és bevételeik között. A belga politikai életben nincs vakáció, a városi tanácsok hol a szakszervezetekkel. hol a kormánynyal egyezkednek a szanálási terv részleteiről — az eredmény azonban aligha kétséges. Liege-ben már kidolgozták a negyedik szanálási tervet, azonnali 10 százalékos bércsökkentést rendelve el és kilátásba helyezték a bérmérsékelést a következő években is, az idő előtti nyugdíjazásokat és kevesebb takarító, tanító — vagyis „közpénzből” élő — alkalmazását. A szakszervezetek a tiltakozás hónapjai után a napokban elfogadták a megszigorításokat, úgy vélték, ezzel a kisebb rosszat választják, az ismét csordogáló hiiitelekiből kifizethetik az elmaradt béreket. A brüsszeli kasszából az idén 340 millió frank hiányzik, Antwerpennek 1,3 milliárd kellene csak a városi alkalmazottak bérének folyósításához — ők is hasonló szanálási vitáik előtt állnak. Jobb esetben a magánbankok átmenetileg átvállalják a városi adóterheket, rossz esetben őket is kapitulációra készteti az állami hitelek zárolásának perspektívája. A kormány magatartása persze érthető: a deficites államkasszát nem terhelheti többel, még előleget sem adhat, hiszen maga is eladósodott és nem reménykedhet a következő években gazdasági fellendülésben. Tanulsággal inkább a jobboldali, kereszténydemokrata-liberális kormány- koalíció taktikája szolgálhat. Bár elismeri, hogy valamennyi belga város gondja azonos tőről fakad, ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány mindegyikről -külön tárgyaljon,. A mélyen gyökerező vallon—flamand ellentétben látja annak garanciáját, hogy a kormány- ellenes érzelmek más irány, ba terelhetők, hogy a vallon Liege tiltakozik majd, ha Bruege szanálási feltételei kedvezőbbek, vagy a flamand Antwerpen követel a brüsszelivel azonos elbírálást. Az ország vezető politikusai kevés kivétellel saját és szavazóik érzelmeire hallgatva, nem pedig pártállásuknak megfelelően követelnek flamand vagy vallon megoldást a városi csődökre, az acélipar helyre- hozatalára, vagy a jövő évi költségvetésre. A kormánytagok, politikusok terméketlen, de békés vitájába eddig csak egyetlen igazán disszonáns hang vegyült, Charles-Ferdinand Nothomb belügyminiszteré, aki nem egyszerűen szociális, gazdasági feszültséget lát a városok nyugtalanságában, hanem a kormányzatot is megrendíteni képes biztonsági kérdésnek tekinti azt. Erőszakra eddig nem került sor, mindössze rendőri alakulatok szánták meg Liege utcáit — néhány nappal a szakszervezetek és a város kényszerű kiegyezése előtt. Marton János Ország a világ tetején Az elmúlt napokban új kormány lépett hivatalba Nepálban. Buddha szülőhelyéről és a világ legmagasabb hegycsúcsáról, a 8848 méteres Csomolungmáról (Mount Everest) nevezetes Nepálról ma is keveset tud a világ. A XVIII. században létrejött hindu királyság sokáig őrizte elszigeteltségét, legtöbbször csak az indiai és a brit hadseregben szolgáló nepáli gurkha katonákról, a Himalájába induló expedíciókról és serpa teherhordóikról valamint a kelet misztikumát kereső hippikről érkeztek hírek. A Magyarországnál majdnem kétszer nagyobb területű Nepál fekvésénél fogva egyfajta ütközőállam szerepét töltötte be a térség két óriása, India és Kína között. Mindenkori vezetése igyekezett kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápolni mindkét országgal, jóllehet történelmében és külgazdasági kapcsolataiban is inkább Indiához kötődött. Nepál alkotmányos monarchia. 1960-ban betiltották a politikai pártokat, azóta „pancsajat-demokráciá- ban” él. (Pancsajari' helyi választott önigazgatási szerv. A helyi pancsajatok felett a kerületi, majd a zónák pancsajatjai állnak, utóbbiak közül választás útján kerülhetnek ki az egykamarás parlament tagjai.) Az alkotmány különleges előjogokat biztosít Birendra királynak — megvétózhatja a törvényeket, kinevezi a minisztereket. A jelentősebb ásványkinccsel és iparral nem rendelkező 15,3 milliós lakosú Nepál a világ legszegényebb országai közé tartozik, s helyzetét súlyosbítja az évi 2,5 százalékos népességnövekedés. A keresőképes lakosság 90 százaléka a mező- gazdaságban dolgozik, a földművesek több mint 60 százaléka még ma is fél hektárnál kisebb terület megműveléséből él, a többiek a nagybirtokrendszer szorításában nyomorognak. Jelentős vízienergia-készle- tének hasznosításában csakúgy, mint a gazdaság minden más területén az ország külföldi kölcsönökre, segélyekre szorul. Az 1980—85 közötti időszakra kidolgozott VI. ötéves terv a gazdaság- fejlesztésre szánt kiadások mintegy 60 százalékát külföldi kölcsönökből kívánja biztosítani. Az „adományozók” listáján India, Kína, az EGK országai, Kanada, az Egyesült Államok, Svájc és nemzetközi szervezetek szerepelnek. A külföldről befolyó segélyek nagy része azonban eltűnik a korrupt hivatalnoksereg zsebeiben. Szúrja Bahadur Thapa kormányának bukását is a gazdasági gondok és a korrupcióval szembeni tehetetlenség okozta. Az új kormányfő: Lo- kandra Bahadur Csand pedig első nyilatkozatában meghirdette a korrupció elleni harcot. Ami a gazdasági talpraállítást illeti, a miniszterelnök óvatos volt: arról beszélt, hogy a kormánynak igencsak korlátozott eszközök állnak rendelkezésre. S tény, hogy az ország valutatartalékai jelenleg mindössze hét hónapra fedezik a nélkülözhetetlen importéit, az egy főre jutó bruttó nemzeti termék értéke alig haladja meg a 120 dollárt. Az új kormánynak belpolitikai gondokkal is szembe kell néznie: egyre szélesedik azoknak a tábora, akik a „pancsajat-de- mokrácia” helyett a pártok engedélyezését, nyugati típusú parlamenti demokrácia megteremtését követelik. Keller Tivadar Videokalózkodás Angliában Ki hinné, hogy a Scotland Yard terrorista-ellenes csoportjának volt főnöke azért kérte „korai” nyugdíjaztatását, mert harcba szállt az angol videokalózok ellen? Pedig így igaz: Peter Duffy, akit szakmai körökben igencsak kemény legénynek tartanak, most az egyre szervezettebbé váló video-bűn- szövetkezetek után nyomoz. Van dolga bőven, unalomra nem panaszkodhat új „beosztásában” sem — ráadásul a zsebe sem bánja. A videokalózok az utóbbi hónapban kétszer is hatalmas fogást csináltak. Alig néhány hete ezrével dobták feketepiacra George Lucas világhíres sorozata, a „Csillagok háborúja” harmadik részének videokazettás kópiáit — éppen akkortájt, amikor a filmet bemutatták Angliában. A „Jedi visszatérése" című Lucas-alkotás eredetijét egy Hastings-i moziból lopták el. Rövid idő elteltével a „Flashdance" zenés film — a címadó dal az egyik vezető sláger. Nagy- Britanniában — premierjekor ugyanez megismétlődött. Egy-egy kópiát 40—50 fontért árultak a feketepiacon. A „kalózok” módszere — lényegében — egyszerű. Megszerzik az eredeti filmszalagokat és másolatokat készítenek róluk, amelyeket videokazettákban eladnak vagy kikölcsönöznek. Nyilvánvalóan a hatóságok engedélye nélkül, fittyet hányva a szerzői és forgalmazási jogdíjakra. Az üzlet virágzik. Tavaly becslések szerint százmillió fontos „bevételre” tettek szert a video-gangek — más szóval, ennyit húztak ki a brit—amerikai filmipar zsebéből. Az óriási nyereség lehetővé teszi, hogy a bűn- szövetkezetek a legkorszerűbb elektronikai berendezéseket is beszerezzék. A filmipar megelégelte a dolgot: évi egymillió fontot költ annak a nyomozószervezetnek a működtetésére, amely Peter Duffy irányításával hadjáratot indított a video-kalózok ellen. A volt terrorista-ellenes csoportfőnök kihasználja kapcsolatait és ügynökei szorosan együttműködnek a Scotland Yarddal. Az akciók összehangolásától egyébként a rendőrség sem vonakodik, mert a szervezett alvilág új piacát gyanítja a videokalózkodás ban. Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat Kereseti lehetőség teljesítménytől függően JELENTKEZÉS: ÉPÍTŐIPARI LEANYVALLALATA KIEMELT BUDAPESTI ÉS BUDAÖRSI MUNKAHELYEIRE FELVESZ: ÁCSOKNÁL: 5000—8500 Ft/hó a metró Arany János utcai megállónál. BUDAPEST, VI., Zichy Jenő u. 1. sz. (Bajcsy-Zs. úti sarok). ács, vasbetonszerelő szakmunkásokat, az 51. sz. mh. főépítésvezetőségen betanított munkásokat. VASBETONSZERELŐKNÉL: BUDAÖRS, Ifjúság u. 9. sz. 4800—8000 Ft/hó.
