Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. július 27., szerda A LENGYEL MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN: PÁRIZS: Claude Cheysson francia külügyminiszter hétfőn este Rio de Janeiróba, latin-ame­rikai kőrútjának első állo­mására utazott. Cheysson Brazílián kívül Bolíviába, Kolumbiába és Kubába is ellátogat. LUANDA: Hétfőn az angolai fővá­rosba, Luandába érkezett a Szovjetunió Afro-ázsiai Szo­lidaritási Bizottságának kül­döttsége, amelyet B. Abdu- razakov, az Üzbég SZSZK kormányának külügyminisz­tere, a bizottság elnökségé­nek tagja vezet. WELLINGTON: A múlt szerdán Francia- ország újabb nukleáris kí­sérletet hajtott végre a Csendes-óceán déli részén levő Mururoa korallzátonyon — jelentették be kedden hi­vatalosan Wellingtonban. Az idén ez volt a negyedik ilyen francia kísérlet a tér­ségben. ŰJ-DELHI: Az észak-indiai Uttar Pra- des államban fekvő Almora térségében múlt pénteken földcsúszamlás történt — je­lentette hétfőn a PTI indiai hírügynökség. Harminchét ember életét vesztette, nyolc lakóház teljesen rombadőlt. BEJRUT: Hétfőn este újabb, mint­egy kétórás heves tűzpárbajt vívtak egymással a libanoni Bekaa-völgyben az El Fatah palesztin szervezet lázadói, illetve az Arafathoz hű erők — közölte ez utóbbiak szó­vivője. Mint mondta, a PFSZ vezetője mellett álló alaku­latok visszaverték a zendü- lők támadását. A szóvivő tá­jékoztatása szerint a hétfő esti harcokban a lázadók legalább három embert ve­szítettek. BERLIN: Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke fel­szólította a NATO tagorszá­gait: adjanak pozitív választ a hét európai szocialista or­szág vezetőinek júniusi moszkvai találkozóján meg­fogalmazott javaslatokra. A beszéd az NDK VII. torna- és sportünnepélyének meg­nyitóján, a lipcsei központi stadionban hangzott el. Feladatok a szükségállapot megszüntetése után A lengyel minisztertanács hétfőn arról tárgyalt, mi­lyen feladatok várnak rá a szükségállapot megszünteté­sével beállt új politikai és jogi körülmények között. A kormány a szükségállapot feloldását, az alkotmány mó­dosítását, az amnesztia ki­hirdetését és a szejm leg­utóbbi ülésén elfogadott egyéb intézkedéseket olyan lépéseiknek minősítette, ame­lyek hozzájárulnak az élet további normalizálásához, a nemzeti egyetértés fokozásá­hoz, a rend és a nyugalom erősítéséhez. Akárcsak a LEMP, a kor­mány is a közmegegyezés és a harc együttes irányvonalá­nak folytatását vallja ma­gáénak. Ez, mint az ülésen hangsúlyozták, egyrészt azt jelenti, hogy teljes követke­zetességgel törekedni kell a válságból kijutni akaró em­bereik bizalmának és támo­gatásának a megnyerésére, másrészt ugyanilyen követ­kezetesen, kérlelhetetlenül fel kell lépni minden nega­tív társadalmi jelenséggel, és a szocializmus ellenfelei­vel szemben egyaránt. Különös gondot kell for­dítani arra, amit az alkot­mány módosításakor külön is hangsúlyozottan rögzítet­ték: a parasztsággal szövet­séges munkásosztály jelenti az államhatalom fő társa­dalmi bázisát. A kormány ennek megfelelően a mun­kásosztály valós érdekeinek szolgálatát tekinti továbbra is politikája alapvető irány­vonalának. A miniszterta­nács tagjai fenntartják és bővíteni fogják kapcsolatu­kat a munkahelyi kollektí­vákkal; a kormány folytatni kívánja a különféle döntések tervezeteiről való társadalmi konzultáció gyakorlatát. A gazdasági célok közül ez idő szerint a piacnak az iparcikkekkel, mindenek­előtt, könnyűipari termékek­kel való ellátását, annak ja­vítását emelték ki. Ami az élelmiszereket illeti, az év második felében a korábbi hanyatlás nyomán nehézsé­gek mutatkozhatnak a hús­ellátásban. A gondok jó ré­sze azonban a kormány sze­rint kiküszöbölhető, ha az ipar és a kereskedelem job­ban, lelkiismeretesebben gaz­dálkodik a meglevő .ehető­ségekkel, A kormány rendeletet ho­zott arról, hogy már az idén és a következő években is pénzügyi kedvezményeket biztosítanak az olyan válla­latoknak, amelyek közvetle nül hozzájárulnak a piaci ellátás bővítéséhez. JUGOSZLÁVIA Vége az árstopnak Lengyel László, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A jugoszláv kormány döntése értelmében keddtől megszűnik Jugoszláviában az árak befagyasztása. Ko­rábban 1982. július 31-étől minden termék és szolgálta­tás árát szigorú ellenőrzés alá helyezték, illetve maxi­málták. Mint Belgrádban hivata­losan bejelentették, az árak felszabadítása nem jelenti azt. hogy a jövőben meg­szűnik azok ellenőrzése — ugyanakkor nagyszámú ter­mék és szolgáltatás árának szabályozásán enyhítenek. Az ipari termékek 47 szá­zalékának az ára közvetle­nül azután emelkedhet, hogy az illetékes árhatóságok hozzájárulnak az új árak bevezetéséhez. Az ipar ter­mékeinek további 45 száza­léka esetében elegendő lesz benyújtani az új árak jegy­zékét a szövetségi árügyi közösséghez (árhivatalhoz). Az ipari termékek 8 száza­lékának árait továhbra is a legszigorúbban ellenőrizni fogják. Ebbe a 8 százalékba tartozik a kőolaj, valameny. nyi kőolajszármazék, a föld­gáz, a gyógyszerek, gyógyá­szati eszközök, valamint a dohányáruk. Az ipari termékek 47 szá­zalékát magába foglaló el­ső termékcsoport esetében előírás, hogy a szövetségi árügyi közösségnek egyhangú döntéssel kell jóváhagynia az új árakat. Elképzelhető, hogy néhány, ebbe a cso­portba tartozó termék árát a jövőben újra maximálni fogják. Bizonyos fokú ellenőrzés a szabadáras termékek cso­portjánál is érvényesül. Ilyen a termelő és a fogyasztó megállapodása arról az elő­írásról, hogy az új ár nem lehet magasabb az import­vagy exportáraknál. Ezzel is a belső áraknak a világ- .piaoi árakhoz való hozzá­igazítását kívánják' elősegí­teni. Jugoszláviában úgy vélik, hogy egy sor gazdasági in­tézkedés és a kereslet-kíná­lat kiegyenlítődése révén az árak felszabadítása nem fog ugrásszerű és nagymérvű áremelkedésekhez vezetni. Gázon István havannai levele: Amikor először láttam a Moncada-laktanyát, csaló­dásféle érzés fogott el: ez a jelentéktelen, laktanya­rideg stílusú, sárgára festett épület lenne * a fiatalságot, örömöt, lendületet és soha nem nyugvó, vibráló lükte­tést idéző kubai forradalom jelképe? A csalódásért ma­gamat okolhatom. A kíván­csi türelmetlenség elfeled­tette velem, hogy a jelképek felfoghatatlanul nagyra nő­hetnek a képzeletben, mint ahogy a bátor becsületesség diktálta tett is mesebeli hős­tetté magasztosulhat. Harminc évvel ezelőtt, 1953. július 26-án, a Santia­go de Cuhában lévő Mon­cada-laktanyát és a bayamói Cespedes-laktanyát megro­hamozó 160 fiatal közül alig­ha tudta valaki is, hogy akciójuk nemcsak a Magyar- ország méretű Kuba, hanem egész Latin-Amerika számá­ra történelmi sorsforduló kezdetét jelenti. Az esemé­nyeket csak a történelmi távlatok tehetik a maguk helyére. Miért is figyelt volna fel a világ arra, hogy 1952 márciusában az altisztből egyszerre tábornokká avan­zsált Fulgencio Batista ál­lamcsínyt hajtott végre Ku­bában? Ami akkoriban az Antillák legnagyobb szige­tén történt, az az Egyesült Államok belügyének számí­tott, hiszen a szigetország egész gazdaságát az ameri­kai tőke ellenőrizte, s vég­ső soron mindig Washing­tonban döntöttek arról, hogy ki legyen a havannai elnöki palota lakója. Az sem kel­tett feltűnést, hogy egy Fi­del Castro nevű fiatal ügy­véd nem sokkal a márciusi puccs után bírósági keresetet indított a diktátor ellen az alkotmány megsértése miatt. A diktátorok maguk szab­ják törvényeiket, s a dikta­túrák ellen lehetetlen a bí­rói pulpitus előtt harcolni. A fegyveres akció helyszí­nének és időpontjának kivá­lasztásában két döntő elem volt: egyrészt Santiago de Cuba mintegy ezer kilomé­terre fekszik Havannától, így elég sok időbe tellett volna, hogy a diktatúra fő erőit bevethessék a lázadók ellen. Másrészt július vége a karneválok ideje Kubá­ban, s a híres santiagói kar­nevál forgatagában senki­nek nem tűnik fel, hogy egy-egy nagyobb csoport, idegen érkezik a városba. Arra is számítottak, hogy amikor mindenki az utcán táncol, a laktanya őrsége sem lesz olyan éber, mint máskor. Az utolsó pillanatig min­den a terv szerint haladt. Utólag már nehéz eldönteni, hogy a tapasztalatlanság, vagy a véletlen balszeren­cse -— az egyik támadócso­port eltévedése — okozta az akció kudarcát. Tény, hogy az őrség váratlan lerohaná- sa nem sikerült, s néhány órányi küzdelem után felül­kerekedett a túlerő. Hason­ló balsikerrel végződött a bayamói támadás is. A Moncada-laktanyánál elszenvedett vereség mégis sorsforduló lett: ebben a tá­madásban született a „Július 26. mozgalom”, az a szerve­zet, amely öt és fél évvel később Fidel Castro vezeté­sével győzelemre vitte a ku­bai forradalmat. Még a Sierra Maestra he­gyeiben harcoltak a felke­lők, amikor ' a „Július 26. mozgalom” megfogadta, hogy iskoláikká változtatja a dik­tatúra laktanyáit. A forra­dalom győzelme után az el­ső új iskola Santiago de Cu- bában „épült”: ma az egy­kori kaszárnya ridegségét ezernyi kisdiák vidámsága, zsivaja űzi el, s a tanítás végén a főkapun kiözönlő gyermekek látványa teszi Moncada jelképét teljessé. A Közös Piac acélpoliti­kájáról tartott tanácskozás előtt Lambsdorff nyugatné­met gazdasági miniszter saj­tóértekezletet tartott Bonn­ban, Málta nem változtat A madridi találkozó ked­den délelőtt teljes üléssel folytatta munkáját. A so­ros elnök Málta delegátusa volt. Az elsőként felszólalt holland delegátus Máltának a záródokumentum-tervezet előzetes egyhangú jóváhagyá­sát akadályozó magatartását szokatlanul erős szavakkal komolytalannak minősítve sürgette, hogy a Földközi­tengeri szigetország mielőbb változtasson álláspontján. Egyben közölte, hogy a nyu­gati országok elfogadhatat­lannak tartják a máltai ja­vaslatokat. Megfigyelők szerint több küldöttség azt remélte, hogy a másfél napos szünet eset­leg elegendőnek bizonyul a máltai vélemény megváltoz­tatásához. Ezt a várakozást a délelőtti ülés nem igazol­ta. ( Külpolitikai kommentárunk ) Harminc év után HÁROM ÉVTIZEDE hallgattak el a fegyverek Ko­rea földjén. A kettéosztott ország demilitarizált Öve­zetének északi felén, Panmindzsonban kis múzeum őrzi az emlékét 1953. július 27-ének, annak a napnak, amelyen aláírták a háromévi véres háborúnak véget vető fegyverszüneti egyezményt. E háborúnak jelképes és valóságos tartalma is volt. A második világháború utáni korszak első nagyobb háborúja a formálódó szocialista világrend és a po­zícióit őrző nyugati tömb történelmi összecsapását is jelentette. A hidegháborút fegyveres háborúvá fe­szítő akkori USA-politika első ízben Korea földjén kísérelte meg a szocialista építés, a kommunizmus erőszakos feltartóztatását. A különösen kegyetlen agresszió emberfeletti szenvedést és elképzelhetetlen pusztulást jelentett, melyet az ideiglenesnek tekintett két részre tagolódás mai napig tartó állandósulása kö. vetett. Korea szocialista útra lépett észáki fele, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság — nem utolsósor­ban a Szovjetunió és Kína hathatós támogatásának köszönhetően — megvédte függetlenségét, s vele együtt társadalmi rendszerét. S habár az elmúlt har­minc év a béke három évtizede volt, Korea — a meg­osztottság miatt — továbbra is a világ krónikus vál­ságövezeteinek egyike. Az észak-amerikai jelenlétre támaszkodó szöuli rezsim rövidlátó makacssággal uta­sítja vissza a KNDK meg-megújuló erőfeszítéseit a két országrész békés újraegyesítésére. Válasz nélkül hagyták a Koreai Munkapárt legutóbbi kongresszu­sán felvázolt kezdeményezést is egy koniföderativ, vagyis a társadalmi rendszereket érintetlenül hagyó köztársaság létrehozására. MINDEZT NEHÉZ LENNE ELVÁLASZTANI attól a ténytől, hogy a megosztott ország déli része szer­vesen illeszkedik az Egyesült Államok kelet-ázsiai stratégiai terveibe. A jelenlegi Dél-Korea negyven­ezer amerikai katonájával, nukleáris fegyverekkel te­letűzdelt támaszpontjaival az egyik legfontosabb lánc­szeme annak a hadászati ívnek, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a Japánhoz tartozó Okinawa szigetétől az Indiai-óceán térségéig. A koreaiak tör­ténelmi vágya az újraegyesülésről így ütközik Wa­shington nemzetközi politikájának előretolt bástyáiba. A haladó világ, köztük hazánk hagyományosan megemlékezik Korea hónapjáról. Kezdőpontja június 25-e, a kelet-ázsiai nép ellen indított amerikai táma­dás évfordulója, záróakkordja pedig július 27-e, a fegyverszünet dátuma. Korea földjén közben új nem­zedék nőtt fel, amely a háborút már csak a könyvek­ből ismeri, de következményeit, a nemzet kettészakí­tottságának keserűségét lépten-nyomon érzékeli. A MAI NAPON KÜLÖNÖSEN IS EMLÉKEZIK a világ Koreára, bízva abban, hogy e sokat szenvedett nép eléri nagy vágyát: hazája békés, demokratikus újraegyesülését. Győri Sándor BRIT BÉKEHARCOS NŐK Repülőkre (estettek Az angliai Greenham Common légitámaszponton a brit békeharcos nők egy csoportja az éjszaka leple alatt hétfőn jelszavakat és békejeleket festett a bázison állomásozó ame­rikai felderítőgépre és egy üzemanyag-szállító repülőgépre. A hét asszony átvágta a támaszpont drótkerítését és az őrö­ket kijátszva eljutott a repülőgépekhez. A Blackbird nevű felderítőgépet tartják a legkorszerűbb — és ezért a „legtit­kosabb” — amerikai kémrepülőgépnek. A bázisra behatolt nőket őrizetbe vették és „rongálás” vádjával augusztusban bíróság elé állítják őket. A Mátrai Állami Gyógyintézet főigazgató főorvosa (Mátraháza, 3233) PÁLYÁZATOT HIRDET a parádfürdői egységnél gyes miatt távol levő ápolónők állásainak betöltésére. Az állások - határozott idejű munkaszerződéssel — 1983. szeptember 16-tól tölthetők be, amelyekre nyugdíjas eü.-szakdolgozók is pályázhatnak. A pályázók részére nővérotthoni elhelyezést és kedvezményes intézeti étkezést biztosítunk. A pályázati kérelmeket a Mátrai Állami Gyógyintézet parádfürdői egységhez (Parádfürdő, 3244) kell benyújtani. Egész évben üzemelő, mátrai üdülőbe TAKARÍTÓNŐT, KONYHAI MUNKÁST, valamint OLAJTÜZELÉSŰ KAZÁNRA FŰTŐT, ÁLLANDÓ MUNKAKÖRBE FELVESZÜNK. Cím: Honvéd-üdülő, 3233 Mátraháza, Pf. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents