Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

✓ NÉPÚJSÁG, 1983. július 26., kedd S. Összegyűltek a szerkesztői kosárban vagy randevút adtak egymásnak? Fülesbagoly és az erdei pelle, a krokodil és a rozmár. Ám, ha figyelmesen elolvassák kis „nem nyári1' összeállításunkat, kiderül, hogy ez a rande­vú nemcsak tudományos érdekességekkel szolgál, de egyben a környezetvédelemre is mozgósít. így lesz egyszerre érdekes, szóra­koztató és tanulságos is ez a „találkozó", amelynek az olvasó ím részese lehet. flz erdei fülesbagoly Magyarország leggyakoribb bagolyfaját, az erdei füles­baglyot a Dunántúlon és az alföldi kis erdőkben, ezüst- fa-sűrűségekben egyaránt megtaláljuk. Tollazata sár­gásbarna. finom fekete min­tázattal, szeme narancssárga, jellegzetes hosszú tolifülei lelapíthatók. A késő alko­nyati órákban indul vadász­ni és hajnalban tér vissza pihenőhelyére. Az erdei fülesbagoly ál­landó madarunk, sőt a ha­zai állomány ősztől tavaszig északabbról érkezett példá­nyokkal szaporodik. A ma­darak ilyenkor kisebb-na- gyobb, 20—30, de olykor akár százas csoportokba verődnek és fenyvesekben, ezüstfa-sű- rűségekben vagy akácosok­ban töltik a nappali órá­kat. Szorosan egymás mellé simulva pihennek, de ha ember közeledik feléjük, nyomban szárnyra kapnak. A baglyok ugyanis a közhit­tel ellentétben kitűnően lát­nak napvilágnál is. Nyilvá­nos parkokban az embere­ket is megszokják, és csak fejüket forgatva követik nagy szemükkel az alattuk sétálókat. A párok tavasszal alakul­nak ki. Esténként gyakran hallhatjuk jellegzetes huhogá­sukat. Fészket nem építenek, szarkák, varjak vagy raga­dozó madarak elhagyott ott­honait foglalják el, a tojó ott rakja le általában 4—5, de néha, táplálékban gaz­dag esztendőkben akár 7— 10 fehér tojását. A fészek mélyére süllyedve 27—28 na­pig szorgalmasan kotlik raj­tuk, és a kikelt pihés apró­ságokat még hosszabb ideig melengeti. Közben a hím látja el családját eleséggel; csőrében hordja a környéken zsákmányolt pockokat és ege­reket, amelyeket a tojó da­rabol fel és nyújt egyen­ként a kicsinyeknek. A fió­kák háromhetes korukban hagyják el a fészket, de ilyenkor még nem tudnak repülni, csak valamelyik kö­zeli ágon üldögélnek. Majd­nem egyhónaposak már, amikor szüleik vezetésével repülni kezdenek, de igazán ügyesen csak 30—35 napos koriakban mozognak a leve­gőben. Az erdei fülesbagoly táp­láléka a hazánkban végzett nagy mennyiségű vizsgálat tamásága szerint szinte ki­zárólag apró rágcsálókból, elsősorban a szántókon és legelőkön mindenütt gyakori mezei pocokból áll. Mindig a nyílt területen vadásznak és egy-egy 50—100 bagolyból álló terelő csoport valóságos áldást »jelent a környék me­zőgazdaságára. Egyetlen ba­goly éjszakánként 3—6 poc­kot is bekebelezhet. A me­zei pockokon kívül erdei- és törpeegereket, földi pocko­kat, verebeket zsákmányol­nak. A baglyok táplálékvizsgála­tát azok a szőrből és csontok­ból álló hosszúkás gombócok, szaknyelven „köpetek” teszik lehetővé, amelyek tömegesen hevernek a bagolytanyákon, a fák alatt. A nappali raga­dozómadarakkal szemben ugyanis a baglyok emésztő­nedvei nem oldják a csonto­kat és az apró állkapcsok, koponyák a köpeteken belül épségben megmaradnak. A fogak alapján az egyes fa­jokat viszonylag könnyen el lehet különíteni egymástól. KÖLTÖZKÖDŐ KROKODILOK. A budapesti Allatkerl nílusi krokodiljai, valamint a Mississippiben honos aligátorai a Pál­maházból szabadtéri nyaralóhelyükre költöztek (MTI fotó: Földi Imre felvétele — KS) Több rozmár és fóka Fenn északon, a Csukcs-, a Bering- és a Kelet-Szibé­riai tenger partmenti vizei­ben élő rozmárok száma az utóbbi 20 év alatt több mint háromszorosára nőtt. és ma már eléri a 180 ezret. Erre a megállapításra jutottak a hal tenyésztéssel és oceanog­ráfiával foglalkozó Csendes­óceáni Tudományos Kutató- intézet munkatársai, akik részt vettek a rozmárok megszámlálására szervezett légi expedícióban. A számlá­lásokat repülőgépről, külön­leges fotóberendezéssel vé­gezték el. Ezzel egyidőben amerikai szakemberek a fókákat szá­molták meg a Csukcs-tenger keleti részén és Alaszka partjainál. Az első ilyen jel­legű szovjet—amerikai kísér­letet a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló megállapodás értel­mében először 1975-ben vé­gezték el. Már akkor is lát­szott, hogy az utóbbi évtize­dekben a rozmárok vadásza­tának helyes megszervezése, Nyüzsgő fókacsordák a Szovjetunió csendes-óceáni partjai mentén a természetvédelmi törvé­nyek szigorú betartása kö­vetkeztében a csendes-óceáni rozmárcsordák száma jelen­tősen növekedett. Az expedíció által gyűjtött adatok szerint a Szovjetunió legészakibb partjait mosó tengerek partmenti vizeiben élő rozmárpopuláció elérte az optimális mértéket. A szovjet és amerikai tudósok adatainak gondos összeveté­se után a szakemberek ki­dolgozták a rozmárok vadá­szatára vonatkozó javaslatai­kat. 4 túzok Magyar struccnak is szók. ták nevezni ezt a hatalmas madarat, amely valaha a nagy kiterjedésű sztyepp te­rületek lakója volt, ma ha­zánkban a legelőkön és a fátlan kultúrterületeken él. Régi lakója a Kárpát-me­dencének, a Bükk-hegység- ben levő Lambrecht Kálmán barlangban 60 000 éves tú­zokcsontokat találtak. A kakas legnagyobb ma­daraink egyáike, súlya elér­heti a 14—16 kilogrammot. A tyúk kisebb, átlagsúlya csupán 4—6 kg. A túzok ha­zánkban többfelé előfordul, de a leggyakoribb az ország délkeleti felén, különösen Békés megyében. A teljes állomány körülbelül 3500. A túzok állandó madár, de nagy havazások idején nagyabb távolságokra is el­kóborol. Kisebb-nagyobb csa­patokban mozog, a nyári és őszi hónapokban a kakasok és tyúkok külön külön tö­mörülnek. Tavasszal, márciusban, kedvezőtlen időjárás esetén áprilisban kezdődik, és má­jusig tart a rendkívül lát­ványos túzokdürgés. A ka­kasok a dürgőhelyekhez igen erősen ragaszkodnak, oda évről évre visszatérnek. A dürgés a kora hajnali órák­ban kezdődik, és reggel 7— 8 óra körül fejeződik be. A kifordított szárnyú, sátoro­zó és önmaguk körül forgó kakasók fehéren világítanak a pusztában, és már messzi­ről felhívják magukra a tyűkök figyelmét. Egy-egy területen 6—8 kakas is dü- rög, az egyes madarak 10— 30 méternyire helyezkednek el egymástól. Napközben a kakasok pihennek, táplál­koznak, de az alkonyati órákban ismét dürögni kez­denek, A kottás és csibenevelés a tyúk feladata . A madár erős lábával sekély mélye­dést kapar a rét füvében, pillangós tábláiban vagy a vetés közé, és oda rakja le 1—3, olaj zöld alapon fül tű­zött tojását. A csibék 25— 27 nap múlva kelnek ki. Az első napokban anyjuk táp­lálja őket, de csakhamar megtanulják, hogy maguk keressék és fogják meg a fű között mozgó rovarokat. Gyorsan fejlődnek, és ősszel már csapaltba verődve lát­hatók. Miután a túzök hazánk­ban többnyire a mezőgazda- sági kultúrák lakója, sok fészekailj menne tönkre az ott folyó gépi munkák kö­vetkeztében. Az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal éppen ezért Dévaványa közelében tú­zoktelepet létesített, ahol a kikaszált, egyébként pusztu­lásra ítélt fészekaljakat ki­keltetik, a csibéket mester­ségesen nevelik, és fokozato­san viiisszavadítva juttatják őket szabadban élő társaik közé. A békésen táplálkozó itúzokcsapatokban ma már egyre gyakrabban láthatunk gyűrűs példányokat, ezek a dévaványai telepről kerültek vissza a természetbe. A tú­zok hazánkban fokozattan védett, eszmei értéke 50 000 forint. H eti umor ét elején — Drágám, utazzunk el szabadságra St. Moritzba! — Nem lehet, az adóssá­gainkra kell gondolnunk! — Ezt megtehetjük ott is! ★ Az autószerelő fejcsóválva kérdi Bollmann urat: — Hogyan tudott így el­repedni az autógumija? — Belehajtottam az üveg­be. — Nem vette észre? — Nem bizony —, az üveg egy férfi zsebében volt! ★ Két cowboy találkozik a vadnyugaton. — Mi újság, Billy? — kér­di az egyik. — Még mindig veszekszel a szomszéddal, vagy elástad a csatabárdot? — Azt nem. Csak a szom­szédot! ★ — Természetesen elárulha­tom, hogyan értem el, hogy fizetésemelést kapjak — mondja a csinos szőke tit­kárnő férfikollégájának —, de nem tudom, veszed-e va­lami hasznát... ★ — Papa, miért eszik a szomszédunk mindig sastí- kot? — Mert lusta paradicsomot ültetni! i • ★ — Van fényképed az ik­reidről? — Tessék! — De hiszen ez csak az egyiküket ábrázolja! — Az elég! A másik ugyan­ilyen! — Kérem, ne fáradjon, nem szükséges elkísérnie. — Ugyan, számomra a legnagyobb öröm, ha kikí­sérhetem a vendégeket! — válaszolja a gabrovói. ★ — Mindig szerettem távo­li országokról álmodozni. Mennyibe kerülhet egy eu­rópai utazás? — Semmibe! — Hogyhogy? — Álmodozni ingyen is lehet! ★ Két skót beszélget. — Miért gyanúsítják Pat- ricot azzal, hogy ő gyújtot­ta fel a saját házát? — Mert amikor összeírta, mi az ami elpusztult, a jegy­zékbe beleírt tíz liter ben­zint és egy doboz gyufát is. Erdei A hazánkban élő három pelefaj közül a legritkább és életmódjában a legkevésbé ismert az erdei pele. Alig nagyobb egy jókora pocok­nál, bundája felül barnás- szürke, alul fehéres, szemei körül a fülkagylókig fekete sáv húzódik. Farka a pelék- re jellemzően dúsan szőrö­zött, bozontos. A lomberdők és a nagyobb bokrosok lakó­ja, de megtelepszik az aká­cosok bodza aljnövényzeté­ben is. A fákon mókusok módjára szaladgál, ügyesen ugrál egyik ágról a másik­ra, kitűnő egyensúlyérzékkel a legvékonyabb gallyakon is végigszalad. A pelék éjszakai állatok, erre utal nagy fekete sze­mük is. A nappalt faodú­ban, sziklarésben töltik. A szürke bundájú nagy pele gyakran épületek padlásain telepszik meg. Rejtekhelyü­kön összegömbölyödve pi­hennek, és csak az alkony beállta után élénkülnek meg. Ekkor indulnak táplálék után a bokrok és a fák között, de a hajnal első derengése már ismét vackukon találja őket. pele Az erdei pele, fajtársai­hoz hasonlóan, téli álmot al­szik. Az időjárástól függően szeptember végén vagy októ­berben vonul nyugovóra, és harkályok vájta odúk mé­lyén, néha a cinegék számá­ra kihelyezett fészkelőládi- kákban készített puha va- cokban alussza át a téli hó­napokat. Alvás közben bo­zontos farkával, mint vala­mi paplannal, takarózik. Mély álmából az idő felme­legedésével, áprilisban éb­red, és valószínűleg rövide­sen párzik, de ennek pontos ideje még nem ismeretes. A nőstény többnyire 3—5 köly- két abban a száraz fűszálak­ból és levelekből készített fészekben hozza világra, amelyet a pele többnyire vi­szonylag alacsonyan, bokrok ágai között épít. Gyakran előfordul, hogy feketerigó vagy énekesrigó elhagyott otthonát alakítja át saját cél- paira, azaz száraz levelekkel, növéhyi rostokkal egyszerű­en beboltozza őket. Az építő­anyagot az avarban keresi, és a szájában hordja fel a fé­szekhez. Megfigyelték azt is, hogy az erdei pele gazdátla­nul maradt szarka- vagy varjúfészket foglalt el. Amíg kölykei kicsinyek, az anya állandóan mellettük marad, és ha úgy érzi, veszély fe­nyegeti őket. szájában egyen­ként biztonságosabb helyre hordja a fiókákat. Az erdei pele étrendje el­sősorban különböző magok­ból, bogyókból és gyümöl­csökből áll, de állati erede­tű táplálékot, bogarakat, her­nyókat. tojásokat, madárfió­kákat, sőt alkalmilag kisebb rágcsálókat is fogyaszt, ösz- szel jelentős zsínmennyiséget szed magára, kövéren, jólla- kottan kezdi meg téli pihe­nőjét, A pelék hazai elterjedése csak hézagosán ismert, az erdei peléről meg éppen na­gyon kevés adatunk van. Esetleges felbukkanását a Természettudományi Múze­um Állattárának (Budapest, Baross u. 13. 1088) lehet be­jelenteni. Gyakorlati védel­me szempontjából is elsőren­dű fontosságú élőhelyeinek ismerete,

Next

/
Thumbnails
Contents