Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
✓ NÉPÚJSÁG, 1983. július 26., kedd S. Összegyűltek a szerkesztői kosárban vagy randevút adtak egymásnak? Fülesbagoly és az erdei pelle, a krokodil és a rozmár. Ám, ha figyelmesen elolvassák kis „nem nyári1' összeállításunkat, kiderül, hogy ez a randevú nemcsak tudományos érdekességekkel szolgál, de egyben a környezetvédelemre is mozgósít. így lesz egyszerre érdekes, szórakoztató és tanulságos is ez a „találkozó", amelynek az olvasó ím részese lehet. flz erdei fülesbagoly Magyarország leggyakoribb bagolyfaját, az erdei fülesbaglyot a Dunántúlon és az alföldi kis erdőkben, ezüst- fa-sűrűségekben egyaránt megtaláljuk. Tollazata sárgásbarna. finom fekete mintázattal, szeme narancssárga, jellegzetes hosszú tolifülei lelapíthatók. A késő alkonyati órákban indul vadászni és hajnalban tér vissza pihenőhelyére. Az erdei fülesbagoly állandó madarunk, sőt a hazai állomány ősztől tavaszig északabbról érkezett példányokkal szaporodik. A madarak ilyenkor kisebb-na- gyobb, 20—30, de olykor akár százas csoportokba verődnek és fenyvesekben, ezüstfa-sű- rűségekben vagy akácosokban töltik a nappali órákat. Szorosan egymás mellé simulva pihennek, de ha ember közeledik feléjük, nyomban szárnyra kapnak. A baglyok ugyanis a közhittel ellentétben kitűnően látnak napvilágnál is. Nyilvános parkokban az embereket is megszokják, és csak fejüket forgatva követik nagy szemükkel az alattuk sétálókat. A párok tavasszal alakulnak ki. Esténként gyakran hallhatjuk jellegzetes huhogásukat. Fészket nem építenek, szarkák, varjak vagy ragadozó madarak elhagyott otthonait foglalják el, a tojó ott rakja le általában 4—5, de néha, táplálékban gazdag esztendőkben akár 7— 10 fehér tojását. A fészek mélyére süllyedve 27—28 napig szorgalmasan kotlik rajtuk, és a kikelt pihés apróságokat még hosszabb ideig melengeti. Közben a hím látja el családját eleséggel; csőrében hordja a környéken zsákmányolt pockokat és egereket, amelyeket a tojó darabol fel és nyújt egyenként a kicsinyeknek. A fiókák háromhetes korukban hagyják el a fészket, de ilyenkor még nem tudnak repülni, csak valamelyik közeli ágon üldögélnek. Majdnem egyhónaposak már, amikor szüleik vezetésével repülni kezdenek, de igazán ügyesen csak 30—35 napos koriakban mozognak a levegőben. Az erdei fülesbagoly tápláléka a hazánkban végzett nagy mennyiségű vizsgálat tamásága szerint szinte kizárólag apró rágcsálókból, elsősorban a szántókon és legelőkön mindenütt gyakori mezei pocokból áll. Mindig a nyílt területen vadásznak és egy-egy 50—100 bagolyból álló terelő csoport valóságos áldást »jelent a környék mezőgazdaságára. Egyetlen bagoly éjszakánként 3—6 pockot is bekebelezhet. A mezei pockokon kívül erdei- és törpeegereket, földi pockokat, verebeket zsákmányolnak. A baglyok táplálékvizsgálatát azok a szőrből és csontokból álló hosszúkás gombócok, szaknyelven „köpetek” teszik lehetővé, amelyek tömegesen hevernek a bagolytanyákon, a fák alatt. A nappali ragadozómadarakkal szemben ugyanis a baglyok emésztőnedvei nem oldják a csontokat és az apró állkapcsok, koponyák a köpeteken belül épségben megmaradnak. A fogak alapján az egyes fajokat viszonylag könnyen el lehet különíteni egymástól. KÖLTÖZKÖDŐ KROKODILOK. A budapesti Allatkerl nílusi krokodiljai, valamint a Mississippiben honos aligátorai a Pálmaházból szabadtéri nyaralóhelyükre költöztek (MTI fotó: Földi Imre felvétele — KS) Több rozmár és fóka Fenn északon, a Csukcs-, a Bering- és a Kelet-Szibériai tenger partmenti vizeiben élő rozmárok száma az utóbbi 20 év alatt több mint háromszorosára nőtt. és ma már eléri a 180 ezret. Erre a megállapításra jutottak a hal tenyésztéssel és oceanográfiával foglalkozó Csendesóceáni Tudományos Kutató- intézet munkatársai, akik részt vettek a rozmárok megszámlálására szervezett légi expedícióban. A számlálásokat repülőgépről, különleges fotóberendezéssel végezték el. Ezzel egyidőben amerikai szakemberek a fókákat számolták meg a Csukcs-tenger keleti részén és Alaszka partjainál. Az első ilyen jellegű szovjet—amerikai kísérletet a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló megállapodás értelmében először 1975-ben végezték el. Már akkor is látszott, hogy az utóbbi évtizedekben a rozmárok vadászatának helyes megszervezése, Nyüzsgő fókacsordák a Szovjetunió csendes-óceáni partjai mentén a természetvédelmi törvények szigorú betartása következtében a csendes-óceáni rozmárcsordák száma jelentősen növekedett. Az expedíció által gyűjtött adatok szerint a Szovjetunió legészakibb partjait mosó tengerek partmenti vizeiben élő rozmárpopuláció elérte az optimális mértéket. A szovjet és amerikai tudósok adatainak gondos összevetése után a szakemberek kidolgozták a rozmárok vadászatára vonatkozó javaslataikat. 4 túzok Magyar struccnak is szók. ták nevezni ezt a hatalmas madarat, amely valaha a nagy kiterjedésű sztyepp területek lakója volt, ma hazánkban a legelőkön és a fátlan kultúrterületeken él. Régi lakója a Kárpát-medencének, a Bükk-hegység- ben levő Lambrecht Kálmán barlangban 60 000 éves túzokcsontokat találtak. A kakas legnagyobb madaraink egyáike, súlya elérheti a 14—16 kilogrammot. A tyúk kisebb, átlagsúlya csupán 4—6 kg. A túzok hazánkban többfelé előfordul, de a leggyakoribb az ország délkeleti felén, különösen Békés megyében. A teljes állomány körülbelül 3500. A túzok állandó madár, de nagy havazások idején nagyabb távolságokra is elkóborol. Kisebb-nagyobb csapatokban mozog, a nyári és őszi hónapokban a kakasok és tyúkok külön külön tömörülnek. Tavasszal, márciusban, kedvezőtlen időjárás esetén áprilisban kezdődik, és májusig tart a rendkívül látványos túzokdürgés. A kakasok a dürgőhelyekhez igen erősen ragaszkodnak, oda évről évre visszatérnek. A dürgés a kora hajnali órákban kezdődik, és reggel 7— 8 óra körül fejeződik be. A kifordított szárnyú, sátorozó és önmaguk körül forgó kakasók fehéren világítanak a pusztában, és már messziről felhívják magukra a tyűkök figyelmét. Egy-egy területen 6—8 kakas is dü- rög, az egyes madarak 10— 30 méternyire helyezkednek el egymástól. Napközben a kakasok pihennek, táplálkoznak, de az alkonyati órákban ismét dürögni kezdenek, A kottás és csibenevelés a tyúk feladata . A madár erős lábával sekély mélyedést kapar a rét füvében, pillangós tábláiban vagy a vetés közé, és oda rakja le 1—3, olaj zöld alapon fül tűzött tojását. A csibék 25— 27 nap múlva kelnek ki. Az első napokban anyjuk táplálja őket, de csakhamar megtanulják, hogy maguk keressék és fogják meg a fű között mozgó rovarokat. Gyorsan fejlődnek, és ősszel már csapaltba verődve láthatók. Miután a túzök hazánkban többnyire a mezőgazda- sági kultúrák lakója, sok fészekailj menne tönkre az ott folyó gépi munkák következtében. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal éppen ezért Dévaványa közelében túzoktelepet létesített, ahol a kikaszált, egyébként pusztulásra ítélt fészekaljakat kikeltetik, a csibéket mesterségesen nevelik, és fokozatosan viiisszavadítva juttatják őket szabadban élő társaik közé. A békésen táplálkozó itúzokcsapatokban ma már egyre gyakrabban láthatunk gyűrűs példányokat, ezek a dévaványai telepről kerültek vissza a természetbe. A túzok hazánkban fokozattan védett, eszmei értéke 50 000 forint. H eti umor ét elején — Drágám, utazzunk el szabadságra St. Moritzba! — Nem lehet, az adósságainkra kell gondolnunk! — Ezt megtehetjük ott is! ★ Az autószerelő fejcsóválva kérdi Bollmann urat: — Hogyan tudott így elrepedni az autógumija? — Belehajtottam az üvegbe. — Nem vette észre? — Nem bizony —, az üveg egy férfi zsebében volt! ★ Két cowboy találkozik a vadnyugaton. — Mi újság, Billy? — kérdi az egyik. — Még mindig veszekszel a szomszéddal, vagy elástad a csatabárdot? — Azt nem. Csak a szomszédot! ★ — Természetesen elárulhatom, hogyan értem el, hogy fizetésemelést kapjak — mondja a csinos szőke titkárnő férfikollégájának —, de nem tudom, veszed-e valami hasznát... ★ — Papa, miért eszik a szomszédunk mindig sastí- kot? — Mert lusta paradicsomot ültetni! i • ★ — Van fényképed az ikreidről? — Tessék! — De hiszen ez csak az egyiküket ábrázolja! — Az elég! A másik ugyanilyen! — Kérem, ne fáradjon, nem szükséges elkísérnie. — Ugyan, számomra a legnagyobb öröm, ha kikísérhetem a vendégeket! — válaszolja a gabrovói. ★ — Mindig szerettem távoli országokról álmodozni. Mennyibe kerülhet egy európai utazás? — Semmibe! — Hogyhogy? — Álmodozni ingyen is lehet! ★ Két skót beszélget. — Miért gyanúsítják Pat- ricot azzal, hogy ő gyújtotta fel a saját házát? — Mert amikor összeírta, mi az ami elpusztult, a jegyzékbe beleírt tíz liter benzint és egy doboz gyufát is. Erdei A hazánkban élő három pelefaj közül a legritkább és életmódjában a legkevésbé ismert az erdei pele. Alig nagyobb egy jókora pocoknál, bundája felül barnás- szürke, alul fehéres, szemei körül a fülkagylókig fekete sáv húzódik. Farka a pelék- re jellemzően dúsan szőrözött, bozontos. A lomberdők és a nagyobb bokrosok lakója, de megtelepszik az akácosok bodza aljnövényzetében is. A fákon mókusok módjára szaladgál, ügyesen ugrál egyik ágról a másikra, kitűnő egyensúlyérzékkel a legvékonyabb gallyakon is végigszalad. A pelék éjszakai állatok, erre utal nagy fekete szemük is. A nappalt faodúban, sziklarésben töltik. A szürke bundájú nagy pele gyakran épületek padlásain telepszik meg. Rejtekhelyükön összegömbölyödve pihennek, és csak az alkony beállta után élénkülnek meg. Ekkor indulnak táplálék után a bokrok és a fák között, de a hajnal első derengése már ismét vackukon találja őket. pele Az erdei pele, fajtársaihoz hasonlóan, téli álmot alszik. Az időjárástól függően szeptember végén vagy októberben vonul nyugovóra, és harkályok vájta odúk mélyén, néha a cinegék számára kihelyezett fészkelőládi- kákban készített puha va- cokban alussza át a téli hónapokat. Alvás közben bozontos farkával, mint valami paplannal, takarózik. Mély álmából az idő felmelegedésével, áprilisban ébred, és valószínűleg rövidesen párzik, de ennek pontos ideje még nem ismeretes. A nőstény többnyire 3—5 köly- két abban a száraz fűszálakból és levelekből készített fészekben hozza világra, amelyet a pele többnyire viszonylag alacsonyan, bokrok ágai között épít. Gyakran előfordul, hogy feketerigó vagy énekesrigó elhagyott otthonát alakítja át saját cél- paira, azaz száraz levelekkel, növéhyi rostokkal egyszerűen beboltozza őket. Az építőanyagot az avarban keresi, és a szájában hordja fel a fészekhez. Megfigyelték azt is, hogy az erdei pele gazdátlanul maradt szarka- vagy varjúfészket foglalt el. Amíg kölykei kicsinyek, az anya állandóan mellettük marad, és ha úgy érzi, veszély fenyegeti őket. szájában egyenként biztonságosabb helyre hordja a fiókákat. Az erdei pele étrendje elsősorban különböző magokból, bogyókból és gyümölcsökből áll, de állati eredetű táplálékot, bogarakat, hernyókat. tojásokat, madárfiókákat, sőt alkalmilag kisebb rágcsálókat is fogyaszt, ösz- szel jelentős zsínmennyiséget szed magára, kövéren, jólla- kottan kezdi meg téli pihenőjét, A pelék hazai elterjedése csak hézagosán ismert, az erdei peléről meg éppen nagyon kevés adatunk van. Esetleges felbukkanását a Természettudományi Múzeum Állattárának (Budapest, Baross u. 13. 1088) lehet bejelenteni. Gyakorlati védelme szempontjából is elsőrendű fontosságú élőhelyeinek ismerete,
