Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. július 26., kedd Üdvözlő távirat A Magyar Népköztársaság párt- és állami vezetői a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada laktanya elleni támadás 30. évfordu­ló ja, a nemzeti felkelés nap­ja alkalmából üdvözlő táv­iratban köszöntötték a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságát, a Kubai Köztársaság Államtanácsát, Minisztertanácsát és a ku­bai népet. BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. VANCOUVER A kanadai Vancouverben vasárnap indián ünnepi szer­tartásokkal színesítve meg­nyílt az egyházak vitógtaná- csának 6. közgyűlése. A há­romhetes közgyűlésen a vi­lág mintegy 100 országából 300 protestáns, görögkeleti és anglikán közösség veze­tői vesznek részt 450 millió hivő képviseletében. A 900 egyházi küldött és mintegy kétezer vendég és megfigye­lő nyolc év óta először gyűlt össze a világ nem katolikus keresztény egyházainak ne­vében, hogy áttekintse a vi­lághelyzetet és benne a ke­resztények problémáit. AMSZTERDAM A nyugat-németországi Dortmundból július 9-én in­dult nemzetközi békemenet résztvevőd vasárnap a hol­landiad De Peel légitámasz­ponthoz érkeztek, ahol nagy­gyűlésen ítélték el a NATO fokozott fegyverkezési ter­veit. BEJRUT „Ha az amerikai politika továbbra is szembeszáll az arabokéval, nem valószínű, hogy McFarlane-nek több szerencséje lesz, mint Ha- bibnak" — hangzott a da­maszkuszi rádió kommen­tárja Reagan, amerikai el­nök új közel-keleti külön- megbízottjóniak kinevezésé­ről. Reagan elnök a hét vé­gén jelentette be Philip Ha. bib lemondását és felváltá­sát Robert McFarlane~nel. BRÜSSZEL Az Európai Beruházási. Bank mintegy 60 millió dol­láros hiteit nyújt Jugoszlá­viának az ország területén átvezető autóút egyik szaka­szának kiépítéséhez. A Kö­zös Piac pénzintézete a hi­telt annak az EGK és Ju­goszlávia között létrejött pénzügyi szerződésnek a ke­retében adja, amelyet 1980- ban írtak alá mintegy 180 millió dolláros kölcsön 1985- ig történő folyósításáról. CARACAS „A latin-amerikai népek kiáltványa” című dokumen­tumot írt alá szombaton Ca- racasban a Simon Bolivar születése 200. évfordulójá­nak megünneplésére egy be- gyűlt hat latin-amerikai ál­lamfő. A 26 oldalas mani- fesztum a kontinens politi­kai és gazdasági kérdéseiben foglal állásit; mindenekelőtt leszögezi, hogy Latim-Ameri- kának egyedül, mindenféle külső beavatkozás nélkül kell megoldania problémáit. VARSÓ Két nappal a szejm által elfogadott amnesztia-törvény életbe lépése után Gdanskban jelentkezett a rendőrségen a volt „Szolidaritás” szakszer­vezet két, eddig illegalitás­ban élt vezető személyisége — jelentette a PAP hírügy­nökség. Az elnök népszavazást tervez Amin Dzsemajel Párizsban Az Egyesült Államokban tett útjáról hazatérőben, Amin Dzsemajel libanoni államfő a francia fővárosba érkezett. Ké­pünkön: az Elysée palotában Francois Mitterrand elnök üd­vözölte (Telefotó — AP — MTI — KS) Amin Dzsemajel libanoni elnök hétfőn Párizsban kö­szönetét mondott Francois Mitterrand francia államfő­nek a Libanonnak nyújtott „teljes francia támogatásért” és méltatta a két ország ha. gyományosan baráti kapcso­latait. Az elnöki palota szóvivője szerint a megbeszélésen Dzsemajel ismertette a liba­noni helyzetet és „meg kí­vánta ismerni az ezzel kap­csolatos francia álláspontot”. Ennél többet nem közölt, de megfigyelők úgy vélik, hogy főként arról volt szó. miként segíthetnék a soknemzetisé­gű erőkben részt vevő fran­cia idegenlégionisták a liba­noni hadsereget azoknak a területeknek az ellenőrzé­sében, ahonnan az izraeli csapatok rövidesen kivonul­nak. A francia kormány állás­pontja eddig az volt, hogy a 2000 katonából álló francia kontingensből esetleg kije­lölendő egységek csak akkor vonulhatnak be a Suf-hegy- ség vidékére, ha ezt Libanon törvényes hatóságai hivata­losan kérik, ha az ügyben a soknemzetiségű erőkben részt vevő valamennyi ország meg­állapodásra jut, ha a bevo­nulás valóban szükségessé válik, és végül, ha a térség­ben élő s jelenleg egymás­sal harcoló drúz, illetve fa­Az amerikai hadügymi­nisztérium tisztviselőinek egy elszólásából derült csak ki, hogy az Egyesült Államok titkos repülőtámaszpontot használ Egyiptomban — ír­ja a The New York Times abban a cikkében, amelyhez egy térképet is csatolt az amerikai kontinens határain túl található katonai támasz­pontok elhelyezéséről. langista erők között előzetes egyezmény jön létre. Dzsemajel úgy vélekedett, hogy az ENSZ szervezésében népszavazást kellene rendezni Libanonnak azokon a terü­letein, amelyeken jelenleg izraeli, illetve szíriai erők állomásoznak. Ez „megmu­tatná a libanoni nép ragasz­A TASZSZ szovjet hír- ügynökség az amerikai napi­lap cikke kapcsán rámutat: tíz éve az Egyesült Államok külföldön 323 katonai tá­maszponttal rendelkezett, ez­zel szemben ma már 359 katonai bázisa van határain túl. (Ebben'a számban nem foglaltatnak benne azok a kikötők és repülőterek, ame­lyeket a Petagon „ideiglene­sen" használ.) kodását a törvényességhez" — mondotta. Párizsban emlékeztetnek arra, hogy az elnök két nap­pal azután vetette fel a népszavazás tervét, hogy a libanoni baloldali erők. az elnök ellenzéke „nemzeti megmentési frontot" alakí­tottak Libanonban. JKSZ KB Gazdaság­szilárdító program A gazdaság megszilárdítá­sa hosszú távú programjának megvitatására ült össze Belgrádban. a képviselőház épületében a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. A kb foglalkozik mindazon kér­désekkel, amelyeket a Kraigher-bizottság jelentése tartalmaz. Ezek a témák a követke­zők voltak: a társadalmi-po­litikai viszonyok változásai, a termelőeszközök feletti el­lenőrzés, a vállalatok, a bő­vített újratermelés, az árkép­zés, a tervezés, a jugoszláv piac egysége, a személyi jö­vedelmek és a munka sze­rinti jövedelemelosztás. Ilyen továbbá a dinár konvertibi­litása. a nemzetközi munka- megosztásba való bekapcso­lódás, az adópolitika, az egyes körzetek fejlesztése, a gazdasági és szociális fejlő­dés jövőbeni alakítása, a foglalkoztatás. illetve az egyes gazdasági ágazatok távlatai. A gazdaság megszilárdítá­sának programjáról tárgyalt vasárnap Mika Spiljak el­nökletével a jugoszláv ál­lamelnökség. DREZDAI LÁTOGATÁS. Franz Josef Strauss bajor minisz­terelnök, miután Berlinben tárgyalt Erich Honeckerrel, kör­utat tesz az NDK-ban. Képünkön: családja társaságában a drezdai Zwingerben (Telefotó — AP — MTI — KS) Amerikaiak Egyiptomban Titkos támaszpont —( Külpolitikai kommentárunk )— Ariadné fonala? A DÖNTÉS, A FALANGI5TA BEJRÚTI KOR­MÁNNYAL SZEMBEN ÁLLÓ libanoni politikai erők döntése, miszerint egységfrontba tömörülnek, fontos fejlemény a feldúlt ország életében. A Nemzeti Megmentési Front nyílt harcot hirdetett nemcsak a bejrúti kormány, hanem a falangdsták ellenőrizte hadsereggel szemben is. Sok. megfigyelő egyfajta el- lenkormánynak tekinti a különíböző vallási és poli­tikai erőket tömörítő frontot. Meglehet, ez még kissé korai, de önmagában a front létrejötte jelzi, hogy az izraeli—amerikai be­avatkozás következtében mily reménytelenül megosz­tottá vált Libanon. Az ellenzéki összefogáshoz az utolsó, nagy erejű lökést nyilvánvalóan az izraeli kormány ama döntése jelentette, hogy átcsoportosít­ja Libanonban állomásozó csapatait. Ez ugyanis lé­nyegében megteremti a feltételt az ország tartós iz­raeli megszállásához. A Jeruzsálemben tervezett menetrend meglehető­sen világos. 1. Az izraeli invázió megnyitotta az utat Libanonban az amerikai beavatkozás előtt; 2. Egy következő szakaszban térdre kényszeritenék Szíriát, amivel elvesztenék legfőbb támaszukat az Izraellel szembenálló erők; 3. Végül a harmadik szakasz az amerikai jelenlét kiterjesztéséhez vezetne. Ez utób­bi lépés viszont mindennél veszélyesebbé tehetné a libanoni válságot. AZ IZRAELI DÖNTÉSRŐL DZSEMAJEL ELNÖK ÜGY NYILATKOZOTT, hogy az gyakorlatilag az or­szág felosztását jelenti. A külföldi erők folytatólagos jelenlétéért a libanoni államfő azonban furcsa mó­don nem Izraelt, hanem Szíriát tette felelőssé. Igaz, az USA-ban azt sürgette: az Egyesült Államok vál­laljon teljes elkötelezettséget arra, hogy Libanonból vonják ki az összes külföldi csapatot. A Fehér Ház azonban nemigen kötelezte el magát semmire, Izra­el illetékesei viszont közölték: hadseregüket nem hajlandók Libanonból teljesen kivonni. Nem véletlen tehát, hogy a libanoni baloldali ellen­zék — az AmerikaHbaráit bejrúti kormányzattal szem­ben — Szíriára kíván támaszkodni. S egyúttal termé­szetesen hozzá kívánnak járulni a palesztin ellenté­tek elsimításához. A front szemmel láthatóan az arab egység megszilárdításával szeretné meglelni a kiutat a libanoni válság labirintusából. LESZ-E EBBŐL ARIADNÉ FONALA? ,A válság sorsa természetesen nem kizárólag Li­banonban dől el, de a haladó erők összefogása je­lentős adu lehet a játszmában. Győri Sándor Új ultimátum — A pápát is megfenyegették Az Orlandi-iigy folytatódik A több mint egy hónapja elrabolt Emanuela Orlandi nagybátyja hétfőn ismétel­ten felszólította az ember- rablókat : szolgáltassanak bi­zonyítékot arról, hogy fog­juk életben van. Mario Menegguzzi, aki a család sajtóképviselője, az olasz televízióban nyilatkoz­va elmondta: a család két telefonüzenetet is kapott a lány feltételezett elrablóitól, de mint mondta, az egyik üzenetet hamisnak tartják. A nap folyamán a lány állítólagos elrablói felhívták az II Giornale napilap ró­mai szerkesztőségét. A tele­fonálók azzal fenyegetőztek megölik foglyukat — és II János Pál pápát is —. ha a hatóságok július 31-ig, va­sárnap éjfélig, nem engedik szabadon Mehmet Ali Ag- cát, a pápa merénylőjét és egy másik, szintén a pána elleni merénylettel kapcso­latban letartóztatott török terroristát. Emanuela Orlandi — 15 éves vatikáni állampolgár — fogva tartói mindmáig isme­retlenek. A pápa merénylő­jének. Agcának a szabadon bocsátását követelik. Bár Agca már közölte, hogy börtönében kíván maradni. Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy kábelszerelési munkák miatt EGERBEN, a Bajcsy-Zs. utcában július 29-én, 7 órától 16 óráig ÁRAMSZÜNET LESZ. ÉMÁSZ Egri Kirendeltség Július 27-én megnyitjuk * ^„Mozaik barkácsboltunkat J| t t í t n t (Egerben, a Pacsirta út 6. sz. alatt) A barkácscikkek és háztartási áruk boltjában: — Kézi szerszámok — Villamosszerelési cikkek — Izzók, elemáruk — Épület- és bútorvasalások — Zárak — Műanyag padlóburkolók — Festékek — Lakkok — Hígítók — Tisztítószerek — Festéshez, mázoláshoz és tapétázáshoz szükséges kellékek kaphatók. Ne feledjék: július 27-én, 10 órától várja önöket az új V „Mozaik” barkácsbolt! Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy kisfeszültségű hálózat-fenntartási munkák miatt 27-én és 28-án, ÁRAMSZÜNET LESZ 13. kér. Borsodi út és Egri út 1 —31. között. 7 órától 16 óráig. ÉMÁSZ Egri Kirendeltség

Next

/
Thumbnails
Contents